Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-03 / 231. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. október 3., csütörtök Kényes és nehéz tárgyalások A washingtoni alkudozás lényege: alagútért Hebront Helyi idő szerint szerdán a hajnali órákig tárgyalt az izraeli és a palesztin küldöttség a washingtoni Blaire House vendégházban, de források szerint a megbeszélések rosszul mentek, és nagyon nehéznek tűnik az áttörés. Svédország negyedik legnagyobb városa, Upsala egyházi és egyetemi központjában folytatódott szerda délelőtt Göncz Árpád hivatalos svédországi látogatása. A délutánt a köztársasági elnök ismét Stockholmban töltötte, ahol magyar-svéd kereskedelmi szimpóziumon vett részt, majd előadást tartott a tudományos akadémia 1956-os témájú tanácskozásán. Kovács László külügyminiszter közép-európai idő szerint kedden késő este Washingtonban eszmecserét folytatott Anthony Lake amerikai nemzet- biztonsági főtanácsadóval. A találkozón Magyarország euro- atlanti törekvésével, a NATO- bővítéssel, a szomszédságpolitikával és a délszláv válság rendezési folyamatával összefüggő kérdéseket tekintették át. Az orosz miniszterelnök kedd este Genfben határozottan megerősítette, hogy hazája ellenzi a NATO keleti kibővítését. Viktor Csernomirgyin szerint Moszkva nem is fog változtatni ezen az álláspontján. Szófiai háza előtt meggyilkolták Andrej Lukanov volt bolgár miniszterelnököt - közölte a bolgár állami rádió. Az 58 éves Lukanov azoknak a reformkommunistáknak volt a vezetője, akik 1989-ben eltávolították a hatalomból Todor Zsivkovot. Észak-Korea tengeralattjáróflottájának csaknem felét a délkoreai határ közvetlen közelében lévő haditengerészeti támaszponton helyezte el. Ezt a dél-koreai partoknál szeptember közepén partra szállt északkoreai kommandó egyik letartóztatott tagja nyilatkozta egy dél-koreai újságnak. A Csendes-óceánba zuhant szerdán a perui fővárostól, Limától 104 kilométerrel északra az AeroPeru légitársaság Boeing 747-es, Miamiból érkező repülőgépe. A fedélzeten hatvanegy utas és kilencfős legénység tartózkodott. Peru történetében ez volt a legsúlyosabb légikatasztrófa. Hat ember halálát okozta a Portonevere nevű olasz tartályhajó gépházában keletkezett tűz szerda reggel. A hajó éppen tengeri próbaúton tartózkodott, amikor gépházában - eddig ismeretlen okokból - tűz ütött ki. Lopás közben tetten értek két magyart kedden a Bécs melletti Shopping City Süd bevásárló- központban. A rendőrök letartóztatták társukat is, aki a bejáratnál kocsival várt rájuk. A tolvajoknál két autórádiót találtak, az autóban 16 ezer schilling értékű kozmetikumot foglaltak le. A házigazda szerepét betöltő amerikai kormányzat szerdán „sürgős és beható” erőfeszítéseket tett a csúcstalálkozó megmentésére. Hírek szerint a tárgyalások kényes és képlékeny szakaszba jutottak. Bili Clinton elnök szerdán még egy találkozót tervezett Husszein jordán királlyal, Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel és Jasszer Arafat palesztin vezetővel, de a megbeszélésről lapzártáig nem érkezett jelentés. A palesztin A Kreml sohasem rejtette véka alá, hogy a régiót érdekszférájának tekinti: katonái ezért vonultak be több mint másfél évtizede Afganisztánba; pénzt és energiát nem kímélve ezért támogatták szovjetbarát bábkormányok fölállítását. A kórházi kezelés alatt álló Borisz Jelcin kezdeményezésére a közeli napokban a kazah fővárosban találkoznak Oroszország, valamint Kazahsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán küldöttség túlzott merevséggel vádolja az izraeli felet, a szemére vetve, hogy „ki akarja nyitni és újratárgyalni az egész oslói megállapodáscsomagot”. Állítólag Jasszer Arafat hajlandóságot mutatott arra, hogy palesztin részről félreteszik a vallási kegyhelyek közelében húzódó alagút ügyét, ha cserébe Benjamin Netanjahu egyértelműen és világosan megjelöli a Hebronban állomásozó izraeli csapatok kivonásának időpontját. Az izraeli miniszterelnök és Kirgizia vezetői, hogy megvitassák az afganisztáni fejleményeket. Alekszandr Lebegy - aki egyébként az afganisztáni háború veteránja - nyilatkozatban sürgette, hogy Oroszország adjon meg „minden szükségeg anyagi és pénzügyi segítséget” a Tálib Iszlám Mozgalom ellen harcoló afganisztániaknak. „Ha a Pakisztán által támogatott tálibok elérik, esetleg átlépik Üzbegisztán és Tádzsikisztán határát, s azonban visszautasította az alkut, és közölte: a hebroni visz- szavonást rugalmasan kívánja kezelni, és kilencven napos „lehűlési időszakot” ajánlott, mielőtt folytatnák az egyeztetést a csapatok átvezényléséről. A palesztinok a maguk részéről leszögezték, hogy a visszavonásról nincs mit tárgyalniuk, hiszen abban már egyszer megállapodtak. Az 1993-as oslói egyezmény értelmében az egységeknek már márciusban el kellett volna hagyniuk a zömében palesztinok lakta várost. Az izraeli fél elutasította, hogy az alagút bezárásáról tárgyaljon, ezért a megbeszélések fő témája Hebron sorsa. például Bukharát a magukénak követelnék, akkor ismét háborús tűzfészekké válhat a térség.” Dusanbéban, a tádzsik fővárosban Emomali Rahmo- nov elnök kifejtette: „1500 kilométer hosszú a közös határunk Afganisztánnal, nem lehetünk közömbösek a szomszédban zajló eseményekkel kapcsolatban.” Jelenleg mintegy 25 ezer fős orosz katonai kontingens ügyel a határ biztonságára. A napokban Kabulban találkoztak a tálibok a tádzsik ellenzék vezetőivel. Az amerikai napilap értesülése szerint a legutóbbi fejlemény: négy orosz katona esett áldozatul a tálibok támogatta tádzsik harcosok orvtámadásainak. FEB Kedden együtt ebédeltek a csúcs résztvevői FOTÓ: FEB/REUTER Négy orosz határőrt megöltek tálibbarát tádzsik felkelők Izgalom Afganisztán északi határán A tálib szélsőségesek afganisztáni győzelme idegesíti Moszkvát - írta a Los Angeles Times. Oroszország és az Afganisztánhoz nem csak földrajzi értelemben közel álló öt középázsiai volt szovjet köztársaság képviselői a hét végén csúcs- találkozón tekintik át az afganisztáni helyzetet. Horn-nyilatkozat a német Bildben Aláírták a hitelszerződést Horn Gyula kormányfő szerdán kezdődött németországi látogatásának első napján Stuttgartban és Münchenben tárgyalt. A tartományi miniszterelnökökkel folytatott megbeszéléseit követően a két városban aláírták a hazánknak nyújtandó 250-250 millió márkás hitelszerződést. A német egység napján, október 3-án rendezendő szövetségi ünnepségen - amelynek ebben az évben a bajor főváros a házigazdája - Horn Gyula mond majd beszédet. Az ünnep alkalmából a magyar miniszterelnök nyilatkozatot adott a Bild című német napilapnak. Ebben úgy vélekedett, hogy Magyarország már 1998 első felében megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A NATO-val kapcsolatban kifejtette: „Belépési szándékunk nem irányul Oroszország ellen. Meggyőződésem, hogy a NATO-bővítéssel párhuzamosan sikerül szoros együttműködést kiépíteni Oroszország és az észak-atlanti szövetség között. Magyarország számára - tette hozzá - Oroszország még mindig kimagaslóan fontos szerepet játszik, hiszen a legnagyobb energiaszállítónk, s számukra mi a Nyugat felé vezető tranzitútvonalat jelentjük.” A magyar piacgazdaság színvonaláról szólva a kormányfő kijelentette: „Ameny- nyiben a maastrichti ismérvekből indulunk ki, Magyar- ország - például az állami deficit vagy a külföldi adósság nagyságát tekintve - már elérte az EU-államok alsó szintjét. A privatizáció jövőre befejeződik, az előttünk álló nagy kihívás az infláció leszorítása. Föloldották a szankciókat Moszkva üdvözölte a lépést Kijutottunk Jugoszlávia újkori történelmének legnehezebb szakaszából - jelentette ki Szlobodan Milosevics szerb elnök azután, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd este föloldotta a Jugoszlávia ellen 1992 májusában bevezetett gazdasági szankciókat. A testület tíz hónappal ezelőtt felfüggesztette a szankciókat, most pedig végleg föloldotta. Milan Milutinovics jugo- ^ szláv külügyminiszter szerint a Jugoszlávia által régóta várt ENSZ-döntés hatalmas jelentőséggel bír, s a világszervezet határozatának komoly politikai vetületei is vannak. A jugoszláv újságíróknak adott washingtoni nyilatkozatban a külügyminiszter hangsúlyozta: úgy véli, hogy a Biztonsági Tanács a szankciók föloldásával meggyorsítja a Jugoszláviával kapcsolatos további kedvező döntések meghozatalát is, s fölgyorsulhat a jugoszláv tagság helyre- állítása a nemzetközi szervezetekben. Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter szerdán üdvözölte a Jugoszlávia, illetve a boszniai szerbek elleni nemzetközi szankciók feloldását. Primakov az ENSZ BT határozatát a délszláv békefolyamat fontos lépésének nevezte, amely minden bizonynyal kedvező befolyást gyakorol Bosznia-Hercegovinában zajló demokratikus folyamatokra is. Ötezer fős kontingens felügyeli a kivonulást Mennek az amerikaiak A napokban Németországból ötezer amerikai katonát vezényelnek Boszniába az ottani békeerők kivonásának fedezetére. A Pentagon szóvivője szerint ez az oltalmi erő 1997 márciusáig Boszniában marad, s feladata kizárólag az 52 ezer IFOR-katona - köztük 15 800 amerikai - biztonságos kivonása lesz. Az innen-onnan hallatszó bírálatokra válaszul a daytoni „békecsináló”, Richard Holbrooke kijelentette: „Felelős politikus nem gondolhatja komolyan, hogy az IFOR-csapatokat egy pillanat alatt ki lehet vonni Boszniából. Minden eddig elért eredményt kockára tennénk ezzel. A helyzetre való tekintettel a biztonsági felügyelet valamely formájának december után is fenn kell maradnia.” A jelenlegi IFOR-csapatok zöme a novemberben esedékes helyhatósági választásokig marad Boszniában, kivonása várhatóan januárban véget ér. A franciák, az angolok és a németek további jelenlétüket az amerikai felelősségvállalástól tették függővé. Kohlt elkapták Túl gyorsan hajtott a német kancellár sofőrje, s a közúti rendőrség lefényképezte. Jól látható Helmut Kohl az anyósülésen, a szabálytalankodó gépkocsivezető arca viszont nem. A szövetségi kormányfő szabályosan ül: biztonsági öve bekapcsolva. A Mercedes 500 SEL típusú, páncélozott autó viszont 93 kilométeres óránkénti sebességgel suhant ott, ahol útépítés miatt hatvan kilométer a megengedett sebesség. A helyszín: a Saar-vidéki A6-os autópálya. Kohl hazafelé tartott, a nővérét látogatta meg St. Ingbertben. A feljelentést persze félretették. A magyarázat: a kancellár kocsija „biztonsági okból” a megengedettnél gyorsabban is hajthat. A rendőrség viszont keresi, ki adhatta oda a felvételt a sajtónak. Chrysler a párizsi Autószalonon. Nehéz időket élnek a világ autógyárai, ám remélik, hogy fellendülés következik, új termékeik kelendőbbek lesznek a régieknél. Ma nyílik meg a francia fővárosban az idei év utolsó nagyszabású autóparádéja. fotó: feb/reuter Frankfurti könyvvásár. Pénteken magyar napot tartanak a világ legnagyobb könyvvásárán. fotó- feb/reuter
