Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-21 / 247. szám

1996. október 21., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Viharjelzés Elmaradt az előre jelzett viharos, őszi pedagógus-elbocsátás. Mindannyian emlékszünk azokra a jövendölésekre, amelyek 30 ezer, mások 18 ezer pedagógus állástalanná válását jelezték előre. Ma már tudott, a félelmek nem igazolódtak be. Az or­szágban megszűnt ugyan 3200 álláshely, ám ennek negyede be­töltetlen volt. Ugyanennyien a korkedvezményes nyugállo­mányt választották, ha némi ráhatásra is olykor. Somogybán a nyugdíjazottak és állástalanná váltak száma száz alatt van. Per­sze, ez az elbocsátottak esetében nem jelenti feltétlenül a re­gisztrált munkanélküliséget is, hiszen lehet, hogy a tanárok, ta­nítók egy része másutt máris munkába állt. Ha nem a katedrán, akkor akár egy jól fizető vállalkozói munkakörben, ki tudja. Kereslet van rájuk, annyi bizonyos: tán nem véletlen, hogy ma­napság mind többet, több helyről lehet hallani a hivatás kontra- szelekciójáról. Többek között arról, hogy a kiművelt pedagó­gusi szürkeállományt miként szipkázza el a versenyszféra, ne adj isten, a sokat szidott szürkegazdaság. A leépítés vihara mindenesetre ezúttal nem söpört végig. Csend van, ami — ehhez a pedagógusok már lassan hozzá szoknak — vihar előtti. Hiszen az iskolákba nemcsak az ősz, hanem az új közalkalmazotti bértáblázat tervezete is „beszö­kött”: ismét eloszlatva a megbecsüléshez fűződő legkisebb re­ményt is, ha ez egyáltalán valakiben még élt. Felavatták a település zászlaját, címerét Gamás születésnapja Havonta 5 ezer forintos támogatást kapnak az arra rászorulók Somogyiak Soros-ösztöndíja (Folytatás a 3. oldalon) A címerben található méhkas, a búzakéve, a földműves szer­számok, mint a sarló, a villa, és a kasza, valamint a kerítés ma is jellemző értékei Ga- másnak. Jó búzatermő földek övezik, s lakói szorgalmasak, békében és nyugalomban gyűjtögetik tulajdonukat, gazdagítják falujukat. A polgármester az avatón adta át a civil szervezeteknek a kis zászlót, hogy sikereiket ezzel is hirdessék. Hiszen számos egyesület szervezi ak­tív közösségi életét. A falu polgárai a gyerekek gyűrűjé­ben vonultak a háborúk hőse­inek és elesettéinek emlék­művéhez, hogy koszorúval, virággal tisztelegjenek áldo­zatuk előtt. A szombati falu­napon a gyerekek, a sportok és az idősek voltak a fősze­replők. Az iskolában a rajzpá­lyázat legszebb munkáit állí­tották ki, bemutatókat rendez­tek. A diákok az udvaron ad­tak számot főzési tudomá­nyukról, hogy a sok érdekes program egyikéről se marad­janak le. A délutáni sportren­dezvények után este az ön- kormányzat látta vendégül a falu nyugdíjasait. G. M. A Soros Alapítvány ebben az évben is meghirdette azt a pá­lyázatot, amely jó tanuló, de szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek középfokú iskolázta­tását kívánja segíteni oly mó­don, hogy havonta anyagi tá­mogatást biztosít számukra. A hátrányos helyzet megíté­lésénél talán a gyermekeket ta­nító pedagógusok véleménye A honfoglalás 1100., az 1956- os forradalom 40. évforduló­ját ünnepelték szombaton Kadarkúton. Az esti népzenei találkozón öt település ha­gyományőrzői léptek fel. Tóth Tibor, a kadarkúti iskola tanára történelmi utazásra invi­tálta a közönséget. Honfoglaló eleinkre emlékezett, és a ma­gyarság fennmaradásának esé­lyeiről beszélt a művelődési házban. Aztán ki mit tud? kö­vetkezett. Itt azonban nem a versengés, a döntőbe jutás volt a tét, hanem az, hogy a népze­nei együttesek milyen színvo­nalon őrzik örökségüket. A homokszentgyörgyi citeraze- nekar sok tehetséges lurkót sej­tet, ám még kicsit bátortalanok. A népdalkörben is van erő, de a produkcióból hiányzott a har­mónia. Zömmel helyi gyűjtésű népdalokat adtak elő. Csakúgy, mint a somogytamócai asz- szonykórus, amely ezúttal is ki­emelkedett a mezőnyből. A há­zigazda kadarkúti népdalkor rendkívül igényes válogatással lépett közönség elé. Legfőbb erényük: természetesen énekel­nek, s díszes „kontykoszorú- juk” alatt mernek mosolyogni. Az akkor mindössze 21 eszten­dős fiatalembert a helybeliek méltó körülmények közt temet­ték el, majd évek múltán a csa­lád kívánságának megfelelően földi maradványait Győrben helyezték örök nyugalomra. A hazáért életét áldozó repülő em­lékét Nemesvid kegyelettel őrzi. Ennek jegyében szomba­ton ünnepélyes keretek közt vette fel az iskola tanulói ön­nyomott legtöbbet a latba; a legfőbb szempont a szülők munkanélkülisége vagy beteg­sége volt. Az alapítvány kurató­riuma a közelmúltban döntött arról, hogy négyszáz gyereknek 50-50 ezer forintos támogatást ad, mégpedig havi ötezer forin­tos ösztöndíj formájában. A si­keresen pályázók között szá­mos somogyi diákot is találunk. Az ádándi népdalkor somogyi és erdélyi népdalcsokrot adott elő. Megidézték székelyföldi Csíkmadaras „madarait” is, hi­szen régi a kapcsolatuk az erdé­lyi településsel. Élt a produk­ció, kicsi gyerek és felnőtt kö­zösen dalolt; úgy mint egykor, amikor a falvak még őrizték régi arcukat, s jutott idő az kormányzata Hóy Tibor nevét, s ugyanezen alkalomból leplez­ték le az iskola udvarán a hős emlékét megörökítő márvány emléktáblát. Részt vettek az ünnepségen a ma Kecskeméten szolgálatot teljesítő Puma har­cászati repülőszázad tisztjei. Nevükben Hegedűs Ernő alez­redes emlékezett meg Hóy Ti­borról, s nyújtott át díszes csa­patzászlót az iskola igazgatójá­Bánóczi Nóra és Werstroh Niké (Kaposvár), Pödör Anikó és Kutasi Szilvia (Magyaratád), Benke László Krisztián (Bala- tonöszöd), Berényi Katalin (Babócsa), Biki Katalin (Mike), Dömötör Eszter (Balatongyö­rök), Horváth Renáta (Igái), Kanalas Mária (Nyim), Miko- lics Szabina (Siófok), Zielem Lívia Ildikó (Balatonszemes). együtt-éneklésre. Tárnok zenés követei megénekeltették a kö­zönséget is. Gazdag repertoá- rukból temperamentumos zenei kísérettel több csokornyi nép­dalt adtak elő. Még a két évszá­zaddal ezelőtt divatos, s első­sorban az úri szalonok kedvelt hangszerét, a tekerőlantot is megszólaltatták. (Lőrincz) nak. Horváth Béla azt ígérte: a jövőben is mindent megtesznek azért, hogy méltóak legyenek iskolájuk névadójának emléké­hez. A bensőséges ünnepségen rövid beszédet mondott Hóy Tibor húga, Szocsné Hóy Edit. Meghatott szavait követően Ár­vái Tibor polgármester felol­vasta azt a levelet, amelyet a hősi halált halt ifjú pilóta édes­anyjához intézett a község ak­kori elöljárósága. Megígérte: Nemesvid méltó őrzője és hű­séges ápolója lesz Hóy Tibor hőstettének. Kun G. Tibor Kaposvári-torniói kiállításcsere A torniói Putaan Yläaste is­kola és a Táncsics Mihály Gimnázium kiállításcseré­ben állapodott meg. A ka­posvári középiskolások raj­zait novemberben, a Magyar napokon mutatják be Finn­országban, a torniói testvér­iskolások munkáiból pedig decemberben rendeznek ki­állítást a Táncsicsban. Erről a vendégek mostani látoga­tásakor állapodtak meg. Ötvöskónyi idősek köszöntése Hatvan idős embert köszön­töttek a hét végén az ötvös­kónyi általános iskolában. A programot az óvodások és iskolások műsora színesí­tette. Mikola Vilmos pol­gármester a település hely­zetéről tájékoztatta a falu idős lakóit, majd kötetlen beszélgetés keretében az öregek is elmondták gondja­ikat. A szervezők elhatároz­ták, hagyománnyá teszik az idősek napjának megrende­zését Ötvöskónyiban. Balatoni képek hangulata Balatoni hangulatok címmel nyílt kiállítás Bemáth Csaba alkotásaiból a komlói műve­lődési központ kiállítóter­mében. A kaposvári szüle­tésű pedagógus-képzőmű­vész grafikáit november kö­zepéig láthatják a baranyai város műkedvelői. Berzsenyi társaság könyvbemutatój a A Berzsenyi Dániel Iro­dalmi és Művészeti Társa­ság szervezésében Albert Gábor szerzői estjére került sor a napokban a fővárosi Rátkai Klubban. A szerző Mi pedig itt maradtunk... című kötetének bemutatóján Tüskés Tibor, a Somogy fo­lyóirat főszerkesztője volt az író beszélgetőtársa. Andernachi diákok Nagyatádon Negyedszer fogadott német diákcsoportot a nagyatádi Ady Endre gimnázium. An- demachból tizennyolc kö­zépiskolás és két tanár volt vendége tíz napig az intéz­ménynek. A vendégek meg­ismerkedtek a várossal, ma­gyar népi játékok, használati és dísztárgyak készítését sa­játították el. A látogatás ide­jén a millecentenárium je­gyében turisztikai, sport- és játékprogramokat is szer­veztek részükre. Megbízható kép az immunrendszerünkről Szűrés az egyetemen Öt év óta minden hónap har­madik péntekén — átmeneti­leg — Kaposvárra „költöz­nek” a pécsi Celladam labora­tórium munkatársai. Nagy az érdeklődés, a Pannon Agrár- tudományi Egyetem kapos­vári állattenyésztési karán végzett szűrésekre átlagosan 70-80-an jelentkeznek. — Nem rákspecifikus a szűrés; a vérvétel az immun- rendszerről ad képet — mondta Sós Jánosné, a labora­tórium vezetője. Hetes értékű skálán jelöljük a páciens álla­potát. Ha pozitív a lelet, az nem feltétlenül rákot jelent; csupán azt mutatja: legyen­gült az immunrendszerünk. — Hogy tudatják a vérkép eredményét? — A laborlelet már másnap megvan, azt postázzuk, s a le­vélben azt is megírjuk: szük­séges-e különféle vizsgálato­kon részt venni. A laborató­rium vezetőjétől megtudtuk: a somogyi megyeszékhelyen is sok a visszatérő páciens. S hogy miért Kaposvárt válasz­tották a kihelyezett laborató­rium színhelyéül? Azért, mert az elmúlt évek alatt a pécsi központban sok somogyi be­teg megfordult. így azonban nem kell vonatra, buszra ül­niük. Az állattenyésztési kar orvosi rendelője kínálta a szű­rések lehetőségét. L. S. Öt település hagyományőrzői mutatkoztak be a találkozón Kadarkúti kontykoszorú A Somogy tarnócaiak is díszes kontybán léptek fel fotó: lang A II. világháború hős pilótájára emlékeztek a település lakói Nemesvidi iskolanévadó Hóy Tibor repülő szakaszvezető 1944. november 5-én a több­szörös túlerőben lévő ellenséggel vívott légicsatát, Nemesvid fe­lett gépe találatot kapott, lezuhant, a pilóta hősi halált halt. őszi munkák dandárja Kedvezett a hétvége időjárása a kiskert-tulajdonosoknak, így közülük sokan szentelték idejüket az időszerű őszi munkáknak. A kaposvári Lakatos Zoltá- néknak a lemosó permetezés, és a még földben maradt burgonya felszedése adott munkát a 200 négyszögöles töröcskei kertben fotó: lang Róbert Félévszázados jubileumát ünnepelte a mezőgazdasági szakképzés Adánd ötven éve jó táptalaj Alapításának 50. évfordulóját ünnepeli az ádándi mezőgazda- sági szakoktatás. A négynapos rendezvénysorozatra a partne­rek, önkormányzati és gazdasági vezetők, minisztériumi képvi­selők mellett meghívták a fél évszázad alatt végzett diákokat. A szombati megnyitón Gáspár Gyula igazgató elmondta: az 1300-as években már rendsze­resen tartottak piaci napokat a faluban - ez is bizonyítja, hogy a gazdaságnak régóta jó tápta­laja Adánd. Az egyik tulajdo­nos után Satzger kastélynak nevezett épületben kapott he­lyet az intézmény. Adánd la­kossága - mondta az igazgató - régóta 2300. A gazdasági, tár­sadalmi változások következté­ben mára a legnagyobb munka­adó lett a középiskola: negy­venhetén dolgoznak itt. A gaz­dasági örökség mellett a termé­szet is régi emlékeket állított a kastély parkjába; a fák 100-120 évesek, az egyik feketedió tör­zsének átmérője 410 centimé­ter. S hogy a kultúráról se fe­ledkezzünk meg: Roboz István itt írta és olvasta fel először (1849-ben) a kápolnai csata- vesztést követően a Kossuth imája című, híres művét. A Fekete István Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Inté­zetnek tehát dicső a múltja; több ezer szakembert képeztek már, akik főképp a környező te­lepüléseken segítették szaktu­dásukkal az agrárágazat továb­bélését. Nagyon sok neves cég jövőt is lát az ádándi mezőgaz­dasági szakmunkásképzésben; nem véletlen hát, hogy a leg­újabb technikai újdonságok is helyet kaptak a szakkiállításon. A támogató szervezetek, a partnergazdaságok vezetői ta­lálkoztak az intézmény tantes­tületével. A látogatóknak arra is lehetőségük nyílt, hogy szak­mai tanácsokat kérjenek a leg­inkább hozzáértőktől. A Csík­szeredából érkezett testvérin­tézmény küldöttei kopjafát avattak. A Fekete István életé­ről, munkásságáról pedig ma rendezik a nemzetközi irodalmi vetélkedő döntőjét. (Czene)

Next

/
Thumbnails
Contents