Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-18 / 245. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. október 18., péntek HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 311-005. Kaposvár, Somogy a- szaló, Magyaregres, Őrei, Zi- mány felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet reggel 7-től másnap reg­gel 7-ig. Fogorvosi ügyelet 14- től 22 óráig tart. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kossuth L. u. 53. Tel.: 319-397, 06/60/369- 033. Mernye,Tel: 82/385-312. Nagybajom, Tel: 357^145 (felnőtt), 357-150 (gyermek). Kadarkút, Fő u. 5/a, tel: 19. Igái, Farkas J. u. 4. Tel.: 82/372-053. Mosdós (tüdő- gyógyintézet).Tel.: 82/377-055. Andocs, Ady E. u. 50/a. Tel.: 372-507. Siófok, Semmel­weis u. 1. Tel: 84/310-500. Fog­orvos: 7-13-ig. Balatonföld- vár, Szabadság tér 1. (rend.), Tel: 340-113. Fogorvosi ügye­let: szombaton 8-13 óráig, a ren­delőkben kifüggesztett helyen. Fonyód, tel: 85/360- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Lengyeltóti, Tel.: 85/330-620. Somogyudvar- hely, Tel.:446-337. Tapsony, Tel.: 85/322-545. Nágocs, Tel.: 372-689. Nagyatád, Koch u. 3. Tel.: 82/351-854. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 82/463-178. Fogászat: 8-12—ig. Kőröshegy, Petőfi u. 126. Tel.: 84/340-008. Tab, Kossuth u. 60. Tel.: 84/320-620. Balaton- boglár, Vikár Béla u. 4. Tel.: 85/351-419. Gyógyszertárak Kaposvár: „Zárda” Zárda u. 11. Tel.: 82/310-478. Barcs: „Megváltó” - Felszabadulás u. 5. Tel.: 82/463-716. Az alábbi négy gyógyszertár havonkénti váltásban: Bala- tonboglár: „Arany Kígyó” Gaál Gaszton u. 7. Tel.: 85/350-268. „Három Királyok” Szabadság u. 4. Tel.: 85/353- 922. Balatonlelle: „Mária” Móra F. u. 2. Tel.: 85/351-295. „Magyar Korona” Rákóczi u. 208/b. Tel.: 85/353-513. Csurgó: „Medicina" Csokonai u. 4. Tel.: 82/471-017. Fonyód: „Isteni Gondviselés” Szent Ist­ván u. 31. Tel: 85/361-322. Marcali: Páros hónap: „Nap­sugár” Rákóczi u. 6-12. Tel.: 85/310-065, páratlan hónap: „Hársfa”, Hársfa u. 25. Tel.: 85/311-286. Nagyatád: kéthe­tenkénti váltásban „Szent Ist­ván” Korányi S. u. 4. Tel.: 82/351-004. „Aranyszarvas” Kossuth L. u. 9. Tel.: 82/351- 684. Siófok: váltott ügyelet: „Arany Kígyó Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. „Régi” Fő u. 202. Tel.: 84/310-041. „Főnix” Fő u. 174-176. Tel.: 84/315- 406. „Kiüti” Balatonkiliti, Honvéd u. 25. Tel.: 84/322-516. „Arany Kígyó” Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. Tab: „Aranyszarvas” Kossuth Lajos u. 65. Tel.: 84/320-042. Len­gyeltóti: szabad- és munka­szüneti napokon: „Fehér Holló”, Rákóczi u. 14. Tel.: 85/330-440. Az alábbi négy gyógyszertár hetenkénti váltásban: Bala- tonföldvár: „Isteni Gondvise­lés” Petőfi u. 2. Tel.: 84/340- 091. Balatonszárszó: „Menta” Fő u. 60. Tel.: 84/362- 925. Kőröshegy: „Calendula” Petőfi u. 102. Tel.: 84/340-037. Zamárdi: „F.G.H.” Kossuth u. 9. Tel.: 84/348-733. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület: dr. Kovács József Nagybajom (tel.: 357- 164), dr. Szabó Lajos Mernye, Gyógyszertár (tel.: 385-317), dr. Készéi Tibor Nagyberki (tel.: 377-028), dr. Szalay Szabolcs Mezőcsokonya (tel.: 485-597). Marcali kerület: dr. Savanyó József Böhönye (tel.: 322-470), dr. Tóth Tibor Pusztakovácsi (tel.: 337-183), dr. Bánkuty Jó­zsef Kéthely (tel.: 339-258), dr. Szilvássy Györk Balatonfenyves (tel.: 361-729). Nagyatádi ke­rület: dr. Szabadkai Miklós Segesd (tel.: 498-005), dr. Vár­fal vai Csaba Babócsa (tel.: 491 - 009), dr. Visnyei Sándor Ho- mokszentgyörgy (tel.: 487-520), dr. Hegyi Flórián Berzence (tel.: 446-021). Siófoki kerület: dr. Benedek Pál Siófok, Honvéd u. 26. (tel.: 322-400), dr. Mészáros László Karád (tel.: 370-191 és 06/60/368-992), dr. Gaál Antal Balatonlelle, Dobó K. u. 6. (tel.: 350-419), dr. Ruff Flórián Bá- bonymegyer (tel.: 320-848). Az ügyelet 19-én 8-tóűl 21-én reg­gel 8-ig tart. A kaposvári állat­kórház szombaton 10-12 óra kö­zött tart nyitva. Siófok bronzplakettel ismerte el a 40 évi munkát Ünnepel a szellemi műhely 40 éve alapították a siófoki Krúdy Gyula Szakközépiskolát. Az intézmény nagyszabású, színvonalas rendezvénysorozattal állít emléket a szellemi műhely megalapítóinak, s ad számot mai szakmai tudásáról. Ez az iskola meghatározó jelen­tőségűvé vált a szakemberkép­zésben az egész Dunántúlon — állította tegnap dr. Gyenesei Ist­ván, aki tíz éve felavatta az új épületet, amely ma is az intéz­mény otthonául szolgál. Dr. Ba­lázs Árpád polgármester a kö­szöntőjében arról beszélt: a „ke­reskedelmi” nagyon fontos sze­repet játszik a város gazdasági, oktatási életében. Olyan szel­lemi műhely alakult ki, ami nagyban segíti a Siófokon és a térségben élő kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások működését, boldogulását. A polgármester a városlakók tisz­telete jegyében bronzplakettet adományozott az iskolának, amelyen a kikötőben található Rózsakért díszeleg olyan állapo­tában, ahogyan azt a nagy író láthatta. Siófok kacéran ragyog, mint a nagyvilág a falusi lányok álmában — ezt írta Krúdy Gyula 1916-ban. Az írót a szerelem tartotta sokáig a Balaton partján; a fürdőegylet titkárának a fele­sége. A szépprózán kívül azok a kapcsolatot felidéző leírásai je­lentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy Siófok megismerhette múltját. A városnak, s a szakközépis­kolának azonban jövője is van. Major István igazgató vezetésé­vel négynapos rendezvény alatt mutatják be szakmai tudásukat, ügyességüket a késői örökösök. Már tegnap látható volt három kiállítás, ugyanakkor gasztro­nómiai verseny kezdődött. Dísz- csomagolásban, gépírásban is összemérték erejüket a résztve­vők. Holnap délelőtt irodalmi vetélkedők lesznek. Hétfőn diákigazgatót választanak, s tré­fás vetélkedőt követően felavat­ják az elsősöket. Kedden pedig összeül majd a diákparlament. Remélhetően olyan jól kormá­nyozzák majd a gyerekek az in­tézményt, mint ahogyan mostani gazdáik teszik. Czene Attila s Zalaegerszegi szívsebész-professzor lett az Ev Embere Koravén szívek gyógyítója Somogyi és zalaegerszegi or­vosok példás összefogásának eredményeképpen sikerült megmenteni annak a nagyatádi asszonynak az életét, aki egy egy nehezen fölismerhető és 80 százalékban halálos kimenetelű szívbetegségben szenvedett. Az aorta főverőér szétrobbanása miatt kórházba került beteget dr. Herr Gyula , a nagyatádi kórház Il-es számú belgyógyá­szatának szakorvosa küldte to­vább az említett betegség gya­nújával Kaposvárra, dr. Vincze Károly mellkassebész, osztály- vezető főorvoshoz. Belgyógyá­szati konzíliumot követően dr. Répa Imre a CT-diagnosztikai központ vezetője vizsgálta a be­teget, aki megerősítette a diag­nózist. A beteget ezt követően dr. Nyárádi Attila osztályvezető főorvos vezette belgyógyásza­ton készítették elő a szívmű­tétre; az operációt dr. Papp La­jos professzor a zalaegerszegi szívcentrum vezetője végezte el sikerrel. A Kaposi Mór Megyei Kórházban megtartott tudomá­nyos ülésen elhangzott: odafi­gyeléssel, sokkal több ilyen be­teget menthetnének meg az or­vosok. Dr. Papp Lajos szívsebész, egyetemi tanártól—, aki a na­pokban nyerte el a cambridge-i székhelyű Nemzetközi Életrajzi Központ által magyar állam­polgárnak elsőként odaítélt a Nemzetközi Év Embere 1995/96 kitüntető címet, s akit ezzel egy időben az Amerikai Életrajzi Intézet is beválasztott a világ azon 500, méltatásra ér­demes vezető egyénisége so­rába, akikről a közeli jövőben kiadványt jelentet meg az inté­zet — előadását követően azt kérdeztük: több ezer szívműtét után milyennek látja a magyar ember szívét? — Sajnos a koránál öre­gebbnek, betegebbnek. Mi or­vosok ugyanis soha nem a sze­mélyi igazolványból kiolvas­ható életkort tekintjük mérv­adónak, mert a magyar ember korábban hal meg, mint az észak-európai. Körülbelül ugyanolyan öregedési állapot­ban —, ami azt jelenti, hogy ha Svédországban 80 év a várható életkor, hazánkban pedig 63 a férfiaknál —, azt mondhatjuk, hogy a magyar ember szíve 60 éves korára olyan beteg, mint az északon élő 70-80 évesé. Papp professzor elmondta: Somogyból, az előző évi kimu­tatás szerint 17 beteget operál­tak meg. (Várnai) Az élő vírust tartalmazó szer emberre nem veszélyes Rókacsali repülőről Veszettség elleni szérumot tar­talmazó rókacsalétket szórnak repülőről a szakemberek So­mogy erdeibe. Mint dr. Jászberényi Ernő megyei szakállatorvos el­mondta: a program célja, hogy a Dunántúl teljes területét im­munizálják a rókák egyik legf­élelmetesebb betegsége a ve­szettség ellen. Az AN-2-es tí­pusú gépek automatizált vezér­léssel cikáznak határtól ha­tárig. Kilométerenként halad­nak a Dunától Somogy felé és várhatóan még a héten el is érik azt. A gépek 50 méteren­ként szórnak ki egy-egy csal­étket, ám mint a megyei állat­egészségügyi és élelmiszerel­lenőrző állomás illetékese el­mondta: kerülik az élővizeket, a lakóterületeket és mindazo­kat a helyeket ahol a rókák nem találnának rá a nekik ki­dobott szerre. Dr. Jászberényi Ernő szerint a csalétket a szagáról a leg­könnyebb felfedezni, hiszen az ember számára büdös, a ró­káknak viszont kellemes illat­anyagot tartalmaz. A szer amúgy gyufásskatulya nagy­ságú — éppen akkora, hogy az állatok ne tudják egyben le­nyelni, kénytelenek legyenek plrágni azt. A csalétek belsejé­ben ugyanis egy kis kapszu­lába gyengített élő vírust he­lyeztek. Ez maga a hatóanyag, ez biztosítja a rókák veszettség elleni immunitását. A szakemberek egyébként kérik a lakosság segítségét ab­ban, hogy a kutyákat lakott te­rületeken kívül csak pórázon sétáltassák. A csalétek és a ví­rus a háziállatokra és az em­berre sem veszélyes ugyan, ám túl drága ahhoz, hogy az ebek egyék el a rókák elől. A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája A béke követei Taszáron Dr. Kovács József: Odakint nagyon jó a megítélésünk Edward Murdock ezredes, az IFOR civil-katonai ösz- szekötő csoportjának veze­tője azt kérdezte dr. Kovács József taszári polgármester­től: nyilván nagy várakozás előzte meg az amerikai ka­tonák idejövetelét. Miben térnek el a mostani tapasz­talataik a korábbi elképze­lésektől. Milyen előnyökkel jár számukra az amerikaiak itteni tartózkodása? Olyan váratlanul érkeztek, hogy nem értünk rá gondol­kodni ezen. Mire észbe kap­tunk, már ott is voltak. A kör­nyező településeken mondo­gatták: most jön majd a Ká­naán meg a dollár és egye­bek... Elsősorban azt fogal­maztuk meg, hogy mint fo­gadó településnek milyen fel­adatunk van az IFOR- misszióban és mi az amit semmiképpen sem akarunk fölvállalni. — Minek tudható be, hogy az amerikaiak bejövetelét nem kísérte félelem, szorongás? A károk bekövetkezte után vál- tozott-e a megítélésük, hiszen a mai napig sem rendeztek minden problémát? — Nem változott a megíté­lésük. A hatalmas, korszerű technikai eszközök mozgása nyilvánvaló károkkal járt. Ezt tudomásul vették a taszáriak. Az önkormányzat feladata volt, hogy a kormánnyal és a minisztériummal történt egyeztetés nyomán kijárja a kártérítést. A saját kárukat ér­zékelték, de elfogadták, hogy idővel rendbe fogják tenni. Más dolog, hogy a bürokrácia útvesztőiben lelassult ez a fo­lyamat. — Polgármesterré válasz­tása idején nyilván nem ké­szült föl arra, hogy nemzet­közi diplomáciai tárgyalások szereplője lesz. — Biztos, hogy követtem el hibát menet közben, az ameri­kaiakkal szemben is, de a tár­gyalóasztalnál egyenlő félként foglalunk helyet és soha nem érzem azt, hogy magyar lé­temre nem vagyok partnere az amerikaiaknak. Egyre nagyon vigyáztunk: ne érezzék azt, hogy valamit várunk tőlük. — Taszár neve pillanatok alatt ismertté vált a határa­inkon túl is. Emberi és mun­kakapcsolataira ez milyen hatással volt? — Brüsszelben nagyon büszke voltam. Nem mint ta­szári polgármester, hanem mint magyar ember. Mi itthon nem érzékeljük azt, hogy oda­kint milyen jó a megítélésünk. — Ez minek tudható be? — A diplomáciának. Meg­becsülnek, elismerik a béke­partnerségben, az IFOR-misz- szióban végzett munkánkat. Polgármester kollégáim már kevésbé teszik ezt. Hogy a la­kosság milyen áldozatokat ho­zott és az önkormányzat mennyit dolgozott, az nem ke­rül szóba. Ezt igazándiból a fe­leségem tudná megmondani. — Az ismert gondok mel­lett jelentett-e valami jót is az IFOR jelenléte? — Igen. Egy teljesen más kultúrát ismerhettünk meg. Taszár az ötvenes évek óta ka­tonatelepülés volt. Az itt élő emberek ismerték a magyar hadsereg fölépítését, működé­sét, mentalitását. Aztán jött egy másik hadsereg, amelynek gyökeresen ellentétes a szer­vezete. A nyitottságukkal minden korosztályt megnyer­tek. Rengeteg közös, élményt adó rendezvényünk volt és a családok is befogadták a távoli ország követeit. Szerencsére már a választási ciklus kezde­tén berendeztünk egy korszerű nyelvi labort, ahol mintegy 200 taszári gyerek tanulhatta intenzíven a német és angol nyelvet. Kitűnő tolmácsoknak bizonyultak. Bár sokat bosz- szankodtunk az utak miatt, sa­ját erőből nem tudtuk volna kigazdálkodni a víz és szenny­vízhálózat megépítését sem. — A tervek szerint Taszár a jövőben is meghatározó szerepet tölt be a NATO-ban. — Ez óriási fejlődést ígér. Amíg nem lesz Magyarország NATO tagállam, addig is szá­molni kell a tartós amerikai je­lenléttel, s a katonák nem lak­hatnak sátrakban több ezer ki­lométerre a családjuktól. Szükség lesz lakásokra, isko­lákra, fejlett infrastruktúrára. Ez újabb munkahelyeket is te­remt. — Milyen érzés Taszár polgármesterének lenni 1996-ban? Vannak-e elkép­zelései a következő' ciklusra vonatkozóan? — Jó érzés. Élvezem ezt a munkát, a kihívást. Akárki lesz is a polgármester, ezen az úton kell továbbhaladnia. — Kinek adja tovább a kér­désstafétát? — Németh Jenőtől, a köz- igazgatási hivatal vezetőjétől kérdezem: véleménye szerint, hogyan őrizhetik meg a kisebb önkormányzatok gazdasági működőképességüket? Miként tarthatják meg önállóságukat a nagyobb településekkel és az állammal szemben? Várnai Ágnes Lengyeltóti képviselők az agrárgazdaságról Készül a kutyarendelet Helyi rendelet készül Len­gyeltótiban a harci- és veszé­lyes ebek tartásáról. A testület tagjainak zöme amellett van, hogy szigorú szabályok közé szorítsák és a lehetőségek szerint tiltsák a veszélyes ku­tyák tenyésztését. A képviselő-testület teg­napi ülésén a város és körze­tének agrárgazdasága került a középpontba. Az önkormány­zatnak ugyan nincs beleszó­lása a gazdajegyző tevékeny­ségébe, de kíváncsiak miként boldogulnak a kisgazdaságok. Mint Papszt Lajos polgármes­ter elmondta, azt várják az Agrárkamarától is, hogy tá­mogassa a térség vállalkozói­nak pályázatait. Lengyeltótiban és vonzás- körzetében - Hács, Kisbe- rény, Pusztaszentgyörgy - mintegy 1703 hektár szántón gazdálkodnak a termelők, il­letve még 362 hektár rétet és 139 hektárnyi erdőt mondhat­nak magukénak. Elsősorban növénytermesztéssel, vala­mint szőlővel és gyümölccsel foglalkoznak átlagosan 10-19 aranykorona értékű földeken. A legtöbben négy-öt hektáron gazdálkodnak. Műdig István gazdajegyző tapasztalata sze­rint mivel ezekben a kisgaz­daságokban hiányos a gépi felszerelés elsősorban a ház­táji állatállomány takarmány szükségletét tudják ellátni. G. M. GOMBASZEZON (2.) Terített asztal Most a legbőségesebben tőke és tuskógombákat gyűjthe­tünk, amit gyakran vendel- gombaként is ismernek. A gyűrűs tuskógomba csoporto­san terem fatuskókon vagy tala­jon. Tömör, rostos nyúlánk tönkjén sárgás gallérja van, a kalapja barnás, fiatalon söté- tebb, apró letörölhető pikkelyek vannak rajta, a lemezek is bar­násak, idősebb korban rozsda­barnán foltosodnak. Jó ízű, bármely elkészítésre alkalmas gomba, rostos tönkjét azonban ne használjuk fel. Alaposan, 20-25 percig kell főzni, nyer­sen mérgező lehet, de hát egyes saláták kivételével úgyis min­den gombaételt megfőzünk. Ugyancsak gyakori az ízletes tőkegomba, ez is fák tönkjén, tövénél nő csoportosan, 5-12 centiméter magas, Vékony húsú, kalapja barnás, közepe gyakran élénkebb, szélén kör­befutó sötétebb sáv van. A le­mezek is halványbamák, ké­sőbb rozsdabarnák. A tönk kar­csú, görbe, gallérja gyakran szakadozott, elenyésző. A tönk a gallér felett világosabb, alatta sötétbarna, a tövén fekete. Az előzőhöz hasonlóan bőségesen terem, jó ízű, a feleslegből tar­tósíthatunk is. Aki nem jár erdőben, még az is találhat gombát a ház körül, kertben, parkokban. Ilyen a gyapjas tintagomba, amely ki­csiny 5-10 centiméter magas, apró fehér kucsmához hasonlít leginkább. Addig ehető amíg fiatal, a lemezek fehéres rózsa­színűek, később ezek megfeke­tednek, elfolyósodnak. A gomba tönkje is fehér. Óvatosan és tisztán szedjük, mert nagyon törékeny, mégis érdemes foglalkozni vele, mert jó ízű. Legjobb óvatosan letö- rölgetni a pikkely kéket a kalap­ról, vízzel csak szükség esetén mossuk. Ez érvényes más gom­bákra is, minél kevesebbet ál­tassuk vízben, mert a gomba anélkül is sok vizet tartalmaz, nem előnyös ha megszívja ma­gát. Biró Mária Könnyen elkészíthető, külön­leges gombarecepteket holnap, szombaton megjelenő rádió- és tv műsormellékletünkben all. oldalon talál az olvasó. I

Next

/
Thumbnails
Contents