Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-17 / 244. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1996. október 17., csütörtök Segítség az Alapítványtól A Kaposvári Nyugdíjasok Egyesületének Segítség- nyújtó Alapítványát tavaly hozták létre cégek és ma­gánszemélyek adományai­ból. Az összeg kamatait se­gítségként ma délután az MSZOSZ székházában ad­ják át a leginkább rászoruló nyugdíjasoknak. Az idén harmincán részesülnek az alapítvány támogatásában. Történelmi hét a Petőfi utcában Az idősek hónapja kapos­vári rendezvényeinek sorá­ban a Petőfi utcai klub ezt a hetet a történelemnek szen­telte. Kedden Alföldi László a honfoglalásról, nemzetünk 1100 éves küzdelméről tar­tott előadást. Szakály Fe­renc Ópusztaszert és a Feszty-körképet tegnap mu­tatta be diaképek segítségé­vel. Ma vendégül látják a ju­tái úti és a Béke utcai idősek klubjának tagjait, az ese­ményre meghívták a város polgármesterét is. Pénteken történelmi tárgyú videofil­meket láthatnak a klubta­gok. Kirándulásért parkgondozás A Horváth István vezette balatonlellei I-es nyugdíjas egyesület a közelmúltban dombóvári kirándulást szer­vezett gunarasi fürdőzéssel. A hetven idős ember Ka­posváron egy képzőművé­szeti tárlatot is meglátoga­tott. A kirándulást az ön- kormányzattól kapott támo­gatásból fedezték. A segít­ségért cserébe vállalják a város parkjainak rendszeres gondozását. Nyugdíjasok az Európában A Pannónia Szállodák Rt. Balatoni Igazgatósága 175 nyugdíjasát látta vendégül legnagyobb egységében, az Európa Hotelben. Az idős vendéglátósokat dr. Vida Kocsárd igazgató köszön­tötte. Az ebéd mellé italt is felszolgáltak a cég pincérei, majd mindenki kávét, teát, csokoládét tartalmazó kis ajándékcsomagot kapott. Találkozó a Masterfilban Szombaton délelőtt 11 óra­kor rendezik a pamutfonó nyugdíjasainak találkozóját, melyre volt dolgozóit ez­úton is meghívják a gyár vezetői. Horn Gyula találkozója a nyugdíjasok képviselőivel Idősek Tanácsa alakul Horn Gyula miniszterelnök tegnap délután parlamenti hivatalá­ban fogadta a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek küldöttségét. A Nyugdíjasok Országos Képviselete (kamarája), a Ma­gyar Nyugdíjasok Egyesülete­inek Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége Nyugdíjas Választmánya vezetői vettek részt a megbeszélésen. Tagja volt a tárgyaló delegációnak Kovács Lajos, a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének elnöke is. A megbeszélésről távozó kor­mányfő elmondta: a nyugdí­jas-társadalom képviselői örömmel fogadták azt a kor­mánydöntést, hogy januártól 19,5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A felek megálla­podtak, hogy november végéig létrehozzák - a nyugdíjasok, il­letve a kormány delegáltjainak részvételével - az Idősek Ta­nácsát, decemberben pedig ha­sonló körben újból tárgyaló- asztalhoz ülnek. Horn Gyula beszámolt arról, hogy a mos­tani megbeszélésen számos észrevétel és javaslat hangzott el a családok és az idősek helyzetével összefüggésben, valamint olyan élő és nyitott problémákkal kapcsolatban, mint a gyógyszerek és gyógy­szerárak, illetve a különböző biztosítások ügye. Három színpadon közel ezer szereplő mutatkozik be Marcali várja a vendégeket Szombaton, október 19-én Marcaliban kerül sor a megye nyugdíjasainak legnagyobb, legnépesebb rendezvényére, az 1996. évi kulturális találkozóra. Mint dr. Sütő László polgár- mester elmondta, a város örömmel vállalta az esemény rende­zésével járó gondokat.- Tudjuk, hogy városunk, a megye, az ország nyugdíjas polgárai nehéz körülmények között élnek, segítenünk kell őket minden rendelkezésünkre álló módon. Akár azzal is, hogy öntevékeny kulturális életük bemutatására lehetősé­get biztosítunk. Tiszteletet és megbecsülést érdemel az a munka, ami a klubokban, égyesületekben egész éven át folyik. Lelkesedésük fiatalokat megszégyenítő. Jó döntésnek tartom, hogy bemutató lesz és nem vetélkedő, így csak nyer­tesei lesznek a találkozónak. Remélem, a résztvevők azzal távoznak: Marcali jó házi­gazda volt. A szervezésben oroszlán- részt vállalt a a Marcali Városi Kulturális Központ. Mint Tor- vainé Molnár Gertrúdtól meg­tudtuk a megye harminckét te­lepüléséről érkeznek csopor­tok, nyolc-kilencszáz ember fellépésének összehangolása nem kevés gondot jelentett. Három helyszínen bonyolítják le az eseményt. A kulturális központ a szólóénekesek, a színpadi jelenetek és az egyéb kategória bemutatkozásának ad helyet. A sportcsarnokban az énekkarok és a néptánccso­portok lépnek fel. A polgár- mesteri hivatal dísztermében prózamondók kapnak lehető­séget a szereplésre. A három helyszín ötpercnyi gyalogos sétára van egymástól, a „pend- lizés” tehát könnyen megold­ható. A megnyitó ünnepség reggel 9-kor lesz a sportcsar­nokban, a találkozó résztvevői itt kapnak részletes eligazítást. K. Cs. A hétvégi toponori szüreti nap legnépesebb rendezvénye minden bizonnyal a délutáni nyugdíjas találkozó volt. A könyvtár mellett felvert hatal­mas sátorban legalább kétszá­zan voltak. Eljöttek a balaton- lellei, az andocsi, a jutái egye­sület tagjai, Kaposvárt a tüs­kevári és a pamutfonó klub képviselte. Dicenty Ernő, a vá­rosrész önkormányzatának el­nöke köszöntötte a vendégeket - dr. Lampert Mónika MSZP-s országgyűlési képviselőt, Ko­vács Lajost, a megyei szövet­ség és Székely Sándort, a városi egyesület elnökét - és a jelen­levőknek bemutatta a találko­zóra eljött együtteseket. A to- ponári óvodások kedves kis műsora után kezdődött a bemu­tató, fiatalos hévvel énekeltek, verseltek, táncoltak az amatőr „művészek”. Mint Farkas Lász- lóné jutái klubvezető megje­gyezte, a szombati marcali kul­turális szemle főpróbájának is tekinthető ez az esemény, hisz Sikert arattak a toponári óvodások FOTÓ: KATONA az itt megjelentek majd mind­egyike a megyei bemutatón is a világot jelentő deszkákra lép. A nagy tetszéssel, tapsokkal ju­talmazott produkciók után bál­lal éti véget a találkozó. Főpróba volt Toponáron Hatvanöt év szeretetben A kép a 60-as években készült a bőszénfai állomáson Négy generáció él együtt a fo- nyódi Hegyhát utcában. Csa­ládi ünnepre készülnek. A 87 éves Bakonyi József és 85 esz­tendős társa Győrmárton Mar­git novemberben ünnepli 65. házassági évfordulóját. Életük része volt századunk sok-sok évtizede, s valamennyit hű társként családi közösséget te­remtve élték meg. Margit néni nevetve mondja, persze, hogy emlékszik az esküvőre, jobban mint a tegnapi napra: — Szép volt, jó volt, boldogok voltunk, mint ma. Szeretetben éltünk. Úgy neveltük a fiunkat, hogy most visszakapjuk tőle a szere- tetet. Józsi bácsi Arany Jánost idézve toldja meg: — Nincs vagyonom, mocsoktalan ne­vem adhatom a fiamnak. Volt persze, sok-sok nehéz­ség és pech az életükben, de csodálatos lelki békével és de­rűvel feledkeznek meg róla. Keresem a titkukat. A fiuk, Bakonyi Károly nyugdíjas pe­dagógus segít a titok fejtésben, s valahol a bőszénfai vasútál­lomásnál találunk rá. Az ugyanis másfél kilométerre volt a falutól. Itt töltötte be 34 évig az állomásfőnöki posztot Józsi bácsi. Olyan világ volt ott, amikor az iroda ajtaját nyitva lehetett felejteni. Egy­szer a csendőrök kopogtak éj­szaka, ha nem zárja, legalább tegye be. Margit néni mindvé­gig feleség volt, mondják ne­vetve. Persze gazdálkodtak, akadt dolga a bakterház körül bőven. Szeretett Kaposvárra vonatozni egy-egy mozira, de a faluban is sok barátjuk volt. A disznóöléseket, családi ese­ményeket mindig megünne­pelték népes társaságban. Amúgy a romantikus környe­zet összefogásra, egymás segí­tésére ösztökélte a kis csalá­dot. A fonyódi házat eleve úgy építették, hogy valamennyien ide költözhessenek. Józsi bácsi kapott kedvezményesen téglát a bőszénfai gyárból, meg fa­anyagot a fűrésztelepről. A fi­ával ketten csináltak amit csak lehetett. A leányunokájuk háza is odakerült azóta a telekre. A fiú unoka a közeli Bogláron él. Mesélik, ötvenhatban Kis- tarcsára hurcolták Józsi bá­csit, mert útját állta a faluban a túlkapásoknak, de nem tud­tak semmiféle megalapozott vádat felhozni ellene. Ritka dolog, hogy ugyanarra a ve­zető posztra került vissza. Egyszerűen magyarázza a dolgot: — A becsületes em­bert le lehet buktatni, de el soha. No, a fia azért viselte a következményeket. Középis­kolai tanár létére a szentlász- lói általános iskolába küldték. Sose tehettek volna rosszab­bat, nagyon jól érezte ott ma­gát, s együtt tanított a felesé­gével. Margit néni megjegyzi, nagyon jó kis menye van. S milyen boldogan fogadták lá­nyuknak. Ő most a két kis- unokára vigyáz, mert leányuk napokon belül hozza haza az újszülött kistestvért. A déd- szülők aggódó szeretettel vár­ják érkezését. G. M. Klubzászló az Őszirózsának Tegnap a csurgói Csokonai művelődési központban klub­zászlót adott át a helyi Ősziró­zsa nyugdíjas klubnak Biha- riné Asbóth Emőke alpolgár­mester. A kétszázhetven fős szervezet nevében az egyesü­let elnöke Borsos József vette át a lobogót, melyet Csurgói Máté Lajos, Budapesten élő festő- és grafikusművész ter­vezett és készített el. A mű­vész támogatója is az idősek klubjának. A szervezet ezzel fél évszázados szokást elevenít fel. A klubzászlóra a jelvé­nyükhöz hasonlóan az ősziró­zsa került. (Németh) Magányűző jádi közösség Az asszonyok is forgatják az ördög bibliáját fotó: király Az asztalon fekvő, nagy gond­dal megvonalazott, számoktól hemzsegő füzet titkáról Sze- lecky István lebbenti fel a fáty­lat a somogyjádi idősek nap­közi otthonában. A naponta vívott kártyacsaták eredmé­nyét rögzítették, s úgy tűnik ezzel a szenvedéllyel az asszo­nyokat is „beoltották” a jelen­tős kisebbségben — mindösz- sze ketten — lévő férfiak. A füves udvarral körülvett ház ideális környezetet nyújt azok­nak a jádi időseknek, akik az otthoni magányból közösségbe vágynak. Kovács Lászlóné hosszú ideig házigondozó volt, most a klubot vezeti. Ismeri a gondoskodására bízottak bajait, azt vallja, csak türelem és meg­értés kell hozzájuk. Motorral, biciklivel járja a falut, a hiány­zókat meglátogatja, házhoz vi­szi az ebédet. Szelecky István szinte az egész napot a klubban tölti a fe­leségével, csak a nagyobb kerti munkák idején hiányzik „iga­zoltan”. Ismeri az egész falut, ahol majd harminc évig volt a rend őre. Huszti Jánosné a ma­gányt tartja távol azzal, hogy naponta elsétál a társaságba. Nyolcvankét évéből nyugodtan letagadhatna tízet, úgy megfia­talítja az arcán bujkáló derű. Pedig a 13 ezer forintos nyugdíj nem ad sok örömre okot, ám társai szerint ügyesen spórol. Hát ebből a pénzből másként nem is lehetne megélni! A dél­utáni program szomorú, teme­tésre megy. Mindig nehéz fel­dolgozni, ha jó ismerős távozik örökre. Haraszti Eerencné fürge mozdulatai láttán már nem is csodálkozunk a híren, hogy 72 évesen néptáncot tanul. Megsúgja a gondjukat: nehéz a korosabb jádi férfiakat táncba csalni. Tizenöt éve él egyedül, s bár közel laknak a fiai, azért csak unalmas a nap egyedül. A fiataloknak elég a gondjuk, nem várja el tőlük, hogy az öreg pa­naszait hallgassák. Inkább a ha­sonló korúakkal eleveníti fel az ifjúságot, de a háborús éveket nem említik. Otthon akkor jó, ha az unokák bekukkantanak hozzá, és fánkot vagy palacsin­tát kémek a nagymamától. Somogyjád közel 1700 lakó­jának egynegyede időskorú. Az önkormányzat valamennyiük helyzetét megvizsgálta, s igye­keztek kijárni, hogy a többség önálló nyugdíjat kapjon. Vala­milyen ellátási formában mind­annyian részesülnek, csupán néhánynak maradt meg a házas­társi pótlék. A szociálpolitikai célokra szánt összegből mint­egy kétmillió forintot költenek az idősekre, ők kapják a köz- gyógyellátási igazolványok zömét. Házi gondozásra mind­össze öten szorulnak, szeren­csére többségük mozgékony, közösségi életet élő nyugdíjas. Izményi Éva Balatonbogláriak Opusztaszeren Felejthetetlen élményt szerzett a balatonboglári önkormányzat a város több mint háromszáz nyugdíjasának. Szeptemberben és októberben három alkalom­mal szerveztek millecentenári- umi kirándulást Ópusztaszerre. A nagy érdeklődésre tekintettel a jövő héten újabb járműveket indítanak. A színes programot Orbán Ottóné a gondozási központ ve­zetője állította össze, s arra is figyelt, hogy az út során a tör­ténelmi tények ismertetésével egészítse ki a látottakat. Nem­csak az ópusztaszeri nevezetes­ségeket tekintették meg, hanem Kiskőrösön felkeresték a Petőfi emlékhelyeket is. A hálával telt köszönő levelek igazolják az önkormányzat kezdeménye­zésnek osztatlan sikerét.

Next

/
Thumbnails
Contents