Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-15 / 241. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. október 15., kedd Varga Tamás, a Magyar Köztársaság kijelölt szaúd-arábiai nagykövete megérkezett Ri- jádba, és elfoglalta állomáshelyét. Magyarország és Szaúd- Arábia tavaly létesített egymással diplomáciai kapcsolatot. Templomépítésben is segédkeznek a volt Jugoszláviába vezényelt magyar IFOR-egység katonái. Az okucsani hatóságok fölkérték a magyar alakulatot, hogy nyújtson segítséget a lerombolt helyi templom újjáépítéséhez. Élesen bírálta a Meciar vezette szlovák kormánypárthoz közel álló Slovenská Republika hétfői száma a szlovákiai magyarok egy héttel ezelőtt megtartott észak-komáromi nagygyűlését. A lap szerint az ott elfogadott nyílt levél, amelyet a résztvevők az EU és a NATO tagországok kormányainak címeztek, végső soron a dél-szlovákiai területek elcsatolása érdekében született. Ukrajna és a hét legfejlettebb ország képviselői Párizsban véglegesítették azt a programot, amelynek keretében Kijev 118 millió ECU-s segélycsomagot kap a csernobili atomerőmű üzemen kívül helyezésének előkészítésére. Az összegből Csemobilban tárolót építenek a fáradt nukleáris fűtőanyag elhelyezése, és egy feldolgozóüzemet a szilárd és folyékony radioaktív hulladékok semlegesítése céljából. Washingtoni hírek szerint William Perry védelmi miniszter várhatóan még az év vége előtt távozik a tisztségéből. Maga a miniszter a The Wall Street Journal hétfői számában úgy nyilatkozott, hogy vegyes érzelmek dúlnak benne feladatáról, és lehet, hogy valóban lemond. Kabul védelmére készülődnek a fegyveres tálibok, miután a hét végén Maszud és Dosz- tum tábornok csapatai súlyos csapásokat mértek rájuk - jelentették a hírügynökségek. Hétfő reggel a fővárostól 10 kilométerre folytak harcok a fanatikus iszlám milíciák és a kormányhű erők között. Riadókészültségbe helyezték hétfőn az izraeli fegyveres erőket, mert a zsidó állam attól tart, hogy az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezet merényleteket kísérel meg izraeli célpontok ellen. Egy évvel ezelőtt ezen a napon ölték meg Máltán - feltételezhetően izraeli titkosügynökök - a szervezet vezetőjét, Fathi Sakakit. A Reuter hírügynökség szerint még ezen a héten találkozhat egymással Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető. Kovács László Athénban. A magyar külügyminiszter görög kollégájával, Teodorosz Pangalosszal (képünkön), valamint Sztefanopulosz köztársasági elnökkel és Szimitisz kormányfővel tárgyalt. Mindhárman megerősítették: Görögország támogatja Magyarország mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. fotó: feb/reuter Osztrák jobboldali előretörés Megválasztották képviselőiket az Európai Unió parlamentjébe Az Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte a vasárnap megtartott voksolást, amelyen Ausztria lakói megválasztották képviselőiket az Európai Unió parlamentjébe. A szavazás meglepetése a szélsőséges nézeteket hangoztató jobboldal előretörése. A hétfőn nyilvánosságra hozott nem hivatalos végeredmény szerint az ÖVP a szavazatok 29,60 százalékát szerezte meg, második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 29,18 százalékkal. Harmadik az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 27,62 százalékos eredménnyel. A zöldek 6,76 százalékot kaptak, a Liberális Fórum pedig 4,23 százalékot. Az európai parlamenti voksolással egy időben helyhatósági választásokat rendeztek az osztrák fővárosban. Az előzetes eredmények szerint a szociáldemokraták a szavazatok 39 százalékát szerezték meg, tehát kénytelenek lesznek koalíciós partner(ek) után nézni. Második helyen, 28 százalékkal a szabadságpártiak végeztek, harmadik a Néppárt (15 százalékkal). Bár a kormányzó koalíció megnyerte az európai parlamenti választásokat, elemzők körében meglepetést keltett a jobboldali, szélsőséges nézeteket hangoztató Jörg Haider Szabadságpártjának előretörése, amely most a szavazatok 27,62, alig egy éve pedig 21,9 százalékát kapta. Wolfgang Schüssel alkan- cellár, néppárti elnök büszkén jelentette ki, hogy pártja, 25 év után, újra első helyre került az országos választásokon. Franz Vranitzky kancellár, SPÖ-pártelnök azt hangsúlyozta, hogy most 8 százalékkal kevesebb szavazatot szereztek a szociáldemokraták, s ez intenzívebb munkára ösztönzi a pártot. Haider magabiztosan és gúnyosan arról beszélt, hogy a választók hozzá „menekültek”, mert elégedetlenek a kormány politikájával. Vranitzky közölte: Ausztria és a koalíció jó úton halad, az EU- csatlakozás páratlan beruházási kedvet teremtett, a takarékossági intézkedésekre pedig szükség volt. Az értelmiségi műhelyeket is utolérte a gazdasági csőd Bajban az orosz agybank A hidegháborús években járta az a mondás, hogy ha valamit az amerikaiak sem tudnak, akkor azt Moszkvában, az Ame- rika-kutató Intézetben bizonyosan ismerik. Még Georgij Arbatov - aki a gorbacsovi érában az egyik legjelentősebb politológus és médiasztár volt - alapította a világhírű intézményt, amely sokáig a Szovjetunió első számú agybankjánaík számított. Arbatov a legjobb koponyákat gyűjtötte egybe, és az intézetnek minden fontosabb politikai, stratégiai döntésben szava volt. Manapság azonban rossz idők járnak a patinás intézményre. Mintegy 150, magasan képzett munkatársat decemberig fizetés nélküli szabadságra küldtek. „Még az energia- és telefon- számlákat sem igen tudjuk kifizetni” - jellemezte a helyzetet Szergej Rozov igazgató. Az Oroszországot fenyegető gazdasági csőd az értelmiséget, az értelmiségi munkahelyeket sem hagyta érintetlenül. Az országban egymást érik a sztrájkok amiatt, hogy a munkáltató - többnyire az állam - nem fizeti ki a bért. A Szovjet Tudományos Akadémia mintegy százötven kutatóintézetet tart fenn. Ezek a tudományos műhelyek korábban nagyvonalú állami támogatásban részesültek, az ott dolgozók kiemelt fizetést élveztek. Ám ez az idő elmúlt: a Washington Post című amerikai lap szerint „az akadémia egy sebzett dinoszauruszra hasonlít”. Az akadémikusok és a tudósok, a legragyogóbb elmék manapság többnyire pénz után „kutatnak”. FEB HÍRHÁTTÉR Elindult az első busz Egy autóbusz elindulásának és megérkezésének híre legfeljebb a menetrendi változások kapcsán szokott az újságok hasábjain szerepelni. Ám a tegnap útra kelt Bijelnija-Tuzla-Kladajn-Ólovo útvonalon közlekedő járat kivételnek bizonyult: az ugyanis Belgrád és Szarajevó között teremti meg a buszközlekedés lehetőségét. Szimbolikus fejlemény? Bizonyos szempontból igen, hiszen a hasonló járatok a boszniai háborúskodás miatt az elmúlt négy évben eltűntek az utakról, mint ahogy gyakorlatilag minden normális gazdasági, politikai, kulturális és emberi kapcsolattartás lehetetlenné vált Szerbia és Bosznia-Hercegovina között. A viszony gyors javulását még a tavaly aláírt daytoni békeszerződés sem hozta magával, a diplomáciai áttörést megfigyelők inkább a Milosevics szerb és Izetbegovics bosnyák elnök nemrég tartott párizsi találkozójához kötik. Az itt született megállapodások arra utalnak, hogy Belgrád kénytelen megemészteni a sokáig mereven elutasított tényt, s elfogadni Bosznia-Hercegovina jogfolytonosságát. A kilátások persze távolról sem túl rózsásak. Épp tegnap jelentette be lemondását a boszniai helyhatósági választások megfigyelésére létrehozott EBESZ-csoport feje. A holland diplomata kerek perec kijelentette: a körülmények semmiképp nem értek meg az újabb voksolásra, a választói listák megbízhatatlanok, nem érvényesül a sajtószabadság, nem biztosított a menekültek hazatérése. Akármennyire biztató a Belgrád-Szarajevó járat beindításában is tetten érhető normalizálódási folyamat, a felhőtlen optimizmus délszláv ügyekben még jó ideig várat magára. (Szondy) A The New York Times az alapszerződésről Csapás a nacionalizmusra A tekintélyes amerikai napilap hétfői száma Csapás az európai nacionalizmusra címmel szerkesztőségi cikkben foglalkozott a románmagyar alapszerződéssel. Az írás hangsúlyozta: Magyar- országon és Romániában az etnikai kisebbségek támadása többé nem eredményes eszköz a szavazatok gyűjtésére. A The New York Times ugyanakkor megjegyezte, hogy a két országot a NÁTO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás vágya vezérelte az egyezmény megkötésében. A lap szerint a Romániával született egyezménynek nagyobb esélye van a megvalósulásra, mint a magyar-szlovák alap- szerződésnek: egyrészt a dokumentum autonómiát kizáró záradékot tartalmaz, másrészt úgy fest, hogy Románia elkötelezett a jószomszédi kapcsolatok ápolása mellett. A román kormány előreláthatólag kedden foglalkozik az RMDSZ-t politikai alakulatként megillető, ám mindeddig visszatartott támogatás ügyével. Az RMDSZ jelenleg kisebbségi szervezetként van bejegyezve és a Nemzeti Kisebbségi Tanácstól kapott támogatást aránytalanul kicsinek tartja. A portugál gyarmaton nem folynak utóvédharcok Makao is visszakerül Hongkongról szinte naponta ír a világsajtó annak kapcsán, hogy a gazdag brit koronagyarmat hamarosan ismét kínai fennhatóság alá kerül. A Portugália által birtokolt Makao - amely a gyarmati kor másik öröksége a térségben — most tartotta utolsó parlamenti választását Lisszabon irányítása alatt; a terület három év múlva ugyancsak visszakerül Kínához. Ellentétben Hongkonggal, ahol még heves harcok folynak azért, hogy minél többet megtarthassanak a demokratikus vívmányokból, Makao törvényhozása már régen határozottan Kína-barát. Oly nagy az egyetértés a 442 éves gyarmati uralom után 1999 decemberében esedékes hatalomátadás szükségességében, hogy a most megválasztott parlament 2001-ig hivatalban maradhat. A mindössze 65 kilométerre fekvő Hongkongban merőben más a helyzet. Ott a kínaiaknak első dolguk az lesz, hogy a jövő év július elsején, amikor átveszik az államhatalmat, feloszlassák a helyi parlamentet. Makao rendezettsége talán azzal is összefügg, hogy míg a britek csak 1992-ben vezették be demokratikus reformjaikat, a portugálok már 1976-tól megengedték a szinte kizárólag kínaiakból álló polgároknak, hogy szabadon választhassák képviselőiket. A portugál útlevéllel rendelkezők adott esetben családjukkal együtt áttelepülhetnek Európába. Megvalósul egy futurista terv Épül a világ legmagasabb autópálya-viaduktja 2001-re megépül a világ legmagasabb autópálya-viaduktja a dél-franciaországi Tarn-folyó fölött. így összeköttetés létesül Eszak-Európa és a Földközi-tenger nyugati térsége között. A 2500 méter hosszú völgyhi- dat hét pillér tartja majd. A legmagasabb ötven méterrel nő túl a párizsi, háromszáz méteres Eiffel-tomyon. A beruházás előreláthatólag 1,5 milliárd frankba (46 milliárd forintnak megfelelő összegbe) kerül. Szédítő magasságban, 270 méterrel a festői völgykatlanban zubogó Tam fölött roboghatnak majd az autók tízezrei. A merész, sokak szerint futurista tervek közül a brit Norman Foster pályázata nyerte el a bírálóbizottság tetszését. Sir Norman tervezte a hongkongi Shanghai és Hongkong Bank felhőkarcolóit, és ugyanő nyerte el a berlini Reichstag új üvegkupolájára kiírt pályázatot is. A természetkedvelők paradicsoma, a mészkőhegységben kivájódott folyómeder áthidalásával sok évtizedes elképzelés válik valóra. Az igény 1989- ben érett konkrétummá, csupán azt nem döntötték el, hogy a katlan alján vezessék-e aí autópályát, vagy több száz méterrel fölötte. Az utóbbi bizonyult életképesebb elgondolásnak, ekként született meg a „szuper- híd” ötlete. A közeli Millau város vezetői az idegenforgalom föllendülését is várják a viadukttól. A 20 ezer lakosú települést ma még csak finom bőrkesztyűiről ismerik. Öt éven belül talán már világra szóló látványosságban gyönyörködnek a franciák és az idelátogató külföldiek egyaránt. Természetesen a zöldek és a környezetvédők megpróbálták megakadályozni a terv megvalósulását, de csak eredménytelen kísérletre futotta erejükből. Érdekesség, hogy nem mesz- sze a leendő viadukttól 1884 óta áll már egy másik, száz méter magas, 560 méter hosszú völgyhíd. Ez pedig egy akkoriban még nem túl ismert mérnök, Gustav Eiffel alkotása. Kulcsár László Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Rengeteg a rettegő férfi • Járjon a saját lábán • A hűtlenség baj, de nem betegség • Kölykök a volánnál Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin!
