Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-12 / 239. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP HATTER 1996. október 12., szombat A Tocsik-ügy szakmailag hibás, jogilag megalapozatlan, erkölcsileg elítélendő, politikailag rendkívül káros megoldás volt A parlamenti bizottság tagjai nem vizsgálóbírók A privatizációs törvény teremti meg a lehetőséget arra, hogy a parlament alkotmányügyi bizottsága az ÁPV Rt bármely vezetőjétől, bármely privatizációs ügyben tájékoztatást kérhet, amit az érintettek mérlegelés nélkül soron kívül kötelesek megadni — mondta a Somogyi Hírlapnak dr. Csákabonyi Balázs somogyi országgyűlési képviselő (MSZP), a bizottság alelnöke. Hozzátette: az elhíresült Tocsik-ügy előzményei arra a következtetésre juttatták az alkotmányügyi bizottságot, hogy több jogi kérdés vár eldöntésre. — Köteles-e megjelenni a parlamenti bizottság előtt, akit megidéznek? — Az Alkotmány értelmében ez minden állampolgárnak kötelessége, csakúgy mint a válaszadás. Azokra kérdésekre, amelyekben titoktartási kötelezettség terheli a meg- hallgatottat, zárt ülésen köteles válaszolni. De senki sem köteles olyan vallomást tenni, amivel saját magát, vagy hozzátartozóit bűncselekmény elkövetésével vádolná. — Hogyan ítéli meg a To- csik-ügyet? — Bár rendkívül súlyos dologról szól, de bizonyos szempontból a demokrácia győzel, mének tartom. Ez meghökkentően hat! Néhány évtizeddel, évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy ilyen ügy nyilvánosságra kerüljön. Most minden a nyilvánosság előtt zajlik. Ez egy erősödő, többpárti demokrácia jellemzője, a vizsgálattal és az intézkedésekkel együtt. — Példa értékűnek tekinti az eljárást? — A közvélemény most szembesül először ilyen ügygyei. Nagy érdeklődés kísér minden egyes mozzanatot. Korrupció mindig volt és lesz is. De ahhoz, hogy kevesebb legyen, határozottabb fellépésre és a nyilvánosság erejére van szükség. Egy életképes társadalom működőképességét csak a legszélesebb nyilvánosság biztosíthatja. A Tocsik- ügyben is még sok kérdés válaszra vár. — Milyen lehetőségei vannak a bizottságnak? — A parlamenti bizottság hatásköre nem terjed ki bűn- cselekmény konkrét vizsgálatára, csupán az ügy teljes áttekintésére és a következtetések levonására. A bizottság felhívhatja más hivatalos szervek figyelmét eljárások megfontolására, értékítélete jogi szankciót nem jelent. Tehát a távolmaradás sem büntethető. Az alkotmányügyi bizottság által folytatott meghallgatáson nem derült ki több, mint amit a kormányzati ellenőrzési iroda megállapított — mondta dr. Egerszegi László somogyi országgyűlési- képviselő, aki ugyancsak tagja bizottságnak. — Csak annyit tudunk, hogy az APV Rt-nél törvénysértés történt, megsértették a pályázati szabályzatot és hűtlenül kezelték a rájuk bízott vagyont. Lehetőségeink korlátozottak. — Mit tehetnek? — Javasolhatjuk a privatizációs törvény módosítását, több jogszabály átdolgozását, az összeférhetetlenség szabályozását, annak kiterjesztését. — Minden lényeges intézkedés megtörtént, amikor elkezdődhetett a meghallgatás. — A miniszterelnök megelőzött valamennyi bizottságot, megtette a szükséges intézkedéseket. Ettől többet egy bizottság sem javasolhatott volna. A hatpárti vizsgálóbizottság állásfoglalásának mindezek ellenére politikai súlya van. A korábbi években is előfordultak már a közvélemény által korrupciósnak nevezett ügyek, de azokat nem követték ilyen döntések. Sajnos a Tocsik-ügy ben az ÁPV Rt eljárása szakmailag hibás, jogilag megalapozatlan, erkölcsileg elítélendő, politikailag pedig rendkívül káros volt. Lengyel János Egy titok 15 pillanata Hová tűnt az önkormányzatoknak járó pénz? No és hová tűnt Tocsik? Két, látszólag egyszerűnek tűnő kérdés, amely csaknem egy hónapja lázban tartja a közvéleményt. Az alábbiakban megkíséreljük összefoglalni a történet hiteles krónikáját. Az eddigi mérleg: egy miniszter és egy teljes igazgatóság megy, de a kérdőjelek maradnak. A megoldás - még az illetékes urak és hölgyek számára is - sűrű, sötét ködbe vész... Szeptember 3.: A Figyelő kérdésére Horn Gyula kijelenti: a kormány minden privatizációval kapcsolatos vádat kivizsgál, ám eddig visszaélésre utaló jelre nem bukkant. Szeptember 19.: „A megtakarító” címmel megjelenik a Figyelő cikke, amelyben lelepleződik a titok: ,,Egy év alatt 600 millió forintot söpörhet be az államtól az a külső tanácsadó, akit az ÁPV Rt. 1996 januárjától teljhatalommal ruházott fel a helyi önkormányzatokkal folytatott tárgyalások levezetésére.” Az akkor még csak T. M.-ként emlegetett szerencsés kiválasztott (parlamenti forrás szerint), politikai kapcsolatai révén halászta el a „nagy üzletet” a konkurencia orra elől. A cikk azt is megjegyzi, hogy ezzel a munkával a saját (ugyancsak jól fizetett) alkalmazottját is megbízhatta volna az ÁPV Rt. Az ön- kormányzatok reménytelennek tűnő ügyét a Vektor Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. „vállalta magára”. Szeptember 24.: Suchman Tamás sajtótájékoztatóján a külső szakértő sikerdíjjal történő honorálását törvényesnek nevezi, de elismeri annak szokatlan mértékét. Szeptember 26.: A kormányfő vizsgálatot kér az ÁPV Rt. és az önkormányzatok közötti elszámolásról. Szeptember 27.: T. A/.-ról lehull a lepel. A Népszava kérdésére Tocsik Márta elmondja: „...arra vállalkoztam, hogy az önkormányzatok szerintem sem jogos, erősen túlzó követeléseit peren kívüli megállapodásokkal mérsékeljem, de nemcsak az ÁPV Rt., ^íanem a költségvetés, az állam, azaz mindannyiunk javára. Annak pedig, hogy jutalékért tettem, teszem mindezt, az a magyarázata, hogy eredmény- centrikusán dolgozom.” Azt a felvetést pedig, hogy „parlamenti politikai körök” ajánlották az ÁPV Rt. figyelmébe, a főszereplő kacsának minősíti. Bevallása szerint ő egyetlen pártnak sem tagja, sőt még csak nem is szimpatizál velük. Nemes egyszerűséggel „mezítlábas ál- lampolgár”-nak vallja magát. Szeptember 30.: A Fidesz- MPP Országos Választmánya Suchman „fejét követeli” a fennhatósága alá tartozó ÁPV Rt.-nél történt jogtalan kifizetés miatt. Az MSZP-frakció az ügy kivizsgálására országgyűlési bizottság felállítását sürgeti. Több parlamenti képviselő a közbeszerzési törvény módosítását követeli, méghozzá úgy, hogy az új jogszabály alól az ÁPV Rt. se tudjon kibújni. A miniszterelnök bejelenti, hogy felkéri az ÁPV Rt. igazgatóságát egy azonnali, rendkívüli ülés megtartására. Itt a résztvevők úgy döntenek, hogy a vizsgálatok befejezéséig felfüggesztik az érintett szerződések végrehajtását. Horn Gyula a Kormányzati Ellenőrzési Irodát (KEI) bízza meg az ügy kivizsgálásával. Október 2.: Az ügy egyre szövevényesebbé válik. Balsay István (MDF) a legfőbb ügyészhez fordul az általa vélelmezett törvénytelenségek miatt. Az Országgyűlés Deutsch Tamás fide- szes képviselő indítványára vizsgálóbizottság felállításáról határoz. Október 3.: A parlament alkotmányügyi bizottsága meghallgatja Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnökét. A meghallgatás nem jár eredménynyel, mivel az elnök szinte valamennyi kérdésre kitérő választ ad. Időközben Hack Péter, a bizottság SZDSZ-es elnöke Balsai .kérésére bekéri a Tocsik-ügy dokumentumait. Október 4.: A KEI vizsgálataiból kiderül: Tocsik Márta ügyvédi szakvizsgával nem rendelkezik, így az ÁPV Rt. február 12-én kötött megbízásának teljesítése során zugírászaü tevékenységet folytatott. A KEI azt is megállapította, hogy Tocsik pályáztatás nélkül nyerte el a megbízatást. A vizsgálatok eredményeire alapozva Tocsik Márta ellen zugírászati tevékenység folytatása, ismeretlen tettes ellen pedig hanyag kezelés vádjával feljelentést tesz a kormány. A miniszter- elnök ekkor még nem mérlegeli Suchman menesztését. A vizsgálatot követően a kormány felmenti az ÁPV Rt. teljes igazgatóságát, és javasolja a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak visszahívását, és vizsgálóbizottság felállításáról határoz. Október 5.: Az MSZP országos elnökségi ülésén több képviselő felveti, hogy Suchman Tamásnak is távoznia kell. Horn Gyula ekkor még szilárdan kiáll minisztere mellett, de ígéretet tesz, hogy hétfőig átgondolja a felelősség kérdését. Október 6.: Horn átgondolta. A Miniszterelnöki Hivatal rendkívüli közleményében a kormányfő kijelenti: kezdeményezni fogja a köztársasági elnöknél Suchman felmentését miniszteri tisztsége alól, október 15-i hatállyal. Ugyanezen a napon kiszivárog a hír: a sikerdíj nagyságát is meghaladhatja az a jutalék, amelyet a Fővárosi Ön- kormányzat fizet majd az 1000- es ügyvédi irodának. Október 7.: A Tocsik-ügy miatt Horn Gyulának bizalmatlansági indítványt kell előterjesztenie önmagával szemben, és a belügyminiszternek is távoznia kell - mondja Torgyán Józsej kisgazda pártelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja kezdeményezi egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását az ügy pontos tisztázása érdekében. A felmentett minisztert mintegy másfél miihó forint illeti meg távozása napján. Október 8.: Kocsis István, az ÁPV Rt. vezérigazgatója ténymegállapító bizottság felállítását rendeli el. A testület a tervek szerint felméréseket készít az ön- kormányzatokat megillető vagyon kiadásának helyzetéről. Az összegek visszaadásánál előnyt élveznek a jogerős ítéletekkel eldöntött perek. , Október 9.: Tocsik Márta megromlott egészségi és idegállapotára hivatkozva nem jelenik meg a parlamenti meghallgatáson, levélben fordul Hack Péterhez, amelyben kéri, hogy a bizottság kérdéseire írásban válaszolhasson. Kéréséhez a testület nem járul hozzá, így Tocsikot ismét berendelik. Az ügyben szintén érdekelt Liszkai Péter az ÁPV Rt. vezető jogtanácsosa, kitérő válaszokat ad a hozzá intézett kérdésekre. Kocsis István az MTI-nek nyilatkozva elmondja: megteszi a szükséges lépéseket, hogy 7o- csiktól visszaszerezzék a jogtalanul megítélt sikerdíjat. Október 10.: Tocsik ismételten nem jelent meg az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának ülésén. Ott volt viszont Suchman, aki kijelenti: az ügyben őt jógi felelősség nem terheli, és úgy véli, az ÁPV Rt.-nél nem történt korrupció. Februárban értesült a „hölggyel” kötött szerződésről, s azonnal jelezte, hogy túl sok a 10 százalékos sikerdíj. Kocsis István elmondása szerint azonban júniusban köttetett az a bizonyos szerződés Tocsikkal, és az már degresszív sikerdíjról szólt. Suchman leszögezi: a kabinet tagjai és a miniszterelnök tudtak az egyezkedésről, ám e kérdésben nem volt szükség kormányhatározatra. Hát,/ovidén” ennyi a Tocsik- ügy eddigi krónikája. De ahogy már Oscar Wilde is megírta: „Egy tojás mindig nagy kaland. Ez valami más lesz.” Szigeti Ildikó Sikerdíj, vagy amit akartok Ma már nyilvánvaló, hogy az ÁPV Rt. önkormányzatokkal vívott macska-egér játékának százmilliói és milliárdjai mögött gátlástalan magánérdekek és a közérdek harca folyik. Az évtized korrupciós botrányaként emlegetett ügy sokat árt hazánk lábadozó tekintélyének. A helyzeten az sem javít, hogy Európa korrupciós listáján Magyarország a középmezőnyben szerepel. A kályha, amelytől el kell indulnia annak, aki a milliárdok táncának koreográfiáját meg akarja ismerni, az 1989-ben meghozott átalakulási törvény, amely rögzítette, hogy az állami vállalatok átalakulása - részvénytársasággá alakítása - után a cégek alaptőkéjéből az általuk elfoglalt terület arányában a belterületi föld értéke szerinti tulajdoni hányadra tarthatnak igényt az önkormányzatok. A települések jussa A következő évben elfogadott önkormányzati törvény pontosabban fogalmaz. Az átalakuló vállalatok vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő részvény illeti meg a helyhatóságokat. A passzust 1992- ben az akkori vagyonkezelő, az ÁVÜ javaslatát is figyelembe véve módosították. A változtatásra azért volt szükség, mert a magánítás előtt álló vállalatok vagyonmérlegében szereplő telek értéke jó néhány esetben meghaladta a cég teljes értékét. A törvénymódosítások rövid története ezzel véget is ér. Az érvényben lévő jogszabályok hézagainak betömködése most, a visszásságok és a visszaélések okán vált ismét égetően aktuálissá. A miniszterelnök állítása szerint 1994-ig semmi sem történt az önkormányzatok jogos igényeinek kielégítése érdekében. Annak ellenére sem, hogy a törvény egyértelműen rendelkezik arról, mekkora hányad jár a településeknek. Ez azonban sem a privatizáló szervezetet, sem a költségvetést nem érdekelte, nem is tették félre a vállalatok eladásából származó bevételek önkormányzatoknak járó részét. Ketyeg a kamat Az idő múlásával nemcsak a ki nem fizetett pénz kamatai nőttek, hanem az indulatok is erősödtek. Az ÁVÜ az 1992- es törvénymódosításig a maga álláspontja szerint törvénysértő módon intézte a vagyonátadási ügyeket. A két éve fölállított új szervezet - az ÁPV Rt. - privatizációs sikersztorit kanyarított a mámoros diadalmenetről, eladott mindent, amit vittek. A pénz pedig elfolyt a költségvetés résein. Az elégedetlen önkormányzatok - mi mást tehettek volna - perek garmadáját zúdították a vagyonkezelőre, melyek közül a legemlékezetesebb és egyben példa értékű is Dunaújváros esete. A Legfelsőbb Bíróság tavalyi ítélete ugyanis a már kifizetett járandóságon túl még 2,348 milliárd forintnak megfelelő részvény átadására kötelezte az ÁPV Rt-t. A taláros testület szerint ennyivel kevesebbet kapott a település a belterületi földekért. Dr. Liszkay Péter, a vagyonkezelő vezető jogásza a Világgazdaság című üzleti napilapnak nyilatkozva elmondta: az önkormányzatoknak eddig kifizetett 23 milliárd forintnyi tartozásból 19 milliárd készpénz volt. A fennmaradó összeget részvény és üzletrész formájában adták át. Néhány nappal korábbi információk szerint a kifizetett kápé csupán 16 milliárd forint volt. A Figyelő úgy értesült, 1996-ban az önkormányzatok 15,564 milliárd forint készpénzt, 4,513 milliárd forintnyi részvényt és 41,8 millióval egyenértékű üzletrészt kaptak az ÁPV Rt-től. A tartozások és követelések mértékéről a felelősök igen eltérően nyilatkoznak. Ami jár... Suchman Tamás egyik nyilatkozatában 20, másikban 30 milliárd hátralékot emleget. A Világgazdaságban 50 és 70 milliárdra becsülte a vagyonkezelő összes kötelezettségét. Az önkormányzatok követelése az ÁPV Rt. számításai szerint 60-70 milliárd - állította dr. Liszkay. Egy másik hír szerint ez az összeg eléri a 120 milliárdot. A tényként aligha kezelhető számok közül a leghitelesebb talán az 1996. évi központi költségvetés módosítástervezetében megjelölt 53 milliárd forint. Ennyit javasol a Pénzügyminisztérium „félre tenni” az idén az önkormányzatok kifizetésére. Ám, hogy ebben benne van-e a kétoldali sikerdíjak összege is, vagy azok külön fejezetben szerepelnek-e, azt egyelőre ne firtassuk. Tény, hogy az eredeti költségvetésben nemcsak ezek nem szerepeltek, hanem az önkormányzatoknak átadandó tétel sem. Bozsó Bea Akik mindent tudtak Az igazgatóság dönt az ÁPV RL-hez rendelt vagyon esetében az állami tulajdonú részvények, üzletrészek értékesítéséről, amennyiben a vagyon értéke eléri az 500 millió forintot. Dönt a térítés nélküli vagyonátadásról, a privatizációs tanácsadók kiválasztásáról, és javasolja az állami tulajdon körének módosítását. Az APV Rt. igazgatótanácsának tagjai: Dr. Kocsis István - jelenlegi vezérigazgató (elődje Lascsik Attila, január 17-Ő1 állt a testület élén), Kamarás Miklós - pénzügyi-gazdasági vezérigazgató, dr. Szokai Imre - elnök, dr. Virág h Attila - elnökhelyettes, Bessenyei Zoltán, Győrfi István (elődje Hegedűs Éva), Hídvégi Gábor, Komáromi Gábor, Lajtner Tamás, Réti Tamás és Spanyol József. A felügyelőbizottság a társaság igazgatósága és ügyvezetése munkájának ellenőrzésére hivatott. A szervezet tagjai a parlamenti pártok egy-egy képviselője és az Érdekegyeztető Tanács mindhárom oldalának küldöttei. Elnökét az Állami Számvevőszék javaslatára a kormány nevezi ki. A felügyelőbizottság tagjai: Puskás Sándor - elnök, Állami Számvevőszék, Bakay Árpád — MDF, Gansperger Gyula - Fi- desz-MPP, Marosán György - MSZP, Nógrádi László - KDNP, Sipos Árpád - FKGP, Vásárhelyi István - SZDSZ, Velez Zoltán - kormány, Jancsó Péter - kormány, Sáring József - ÉT munkavállalói oldal, Nagy Tamás - ÉT munkaadói oldal.
