Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

1996. október 11., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 A látók között tanul a vak diáklány Kiharcolja az esélyt Szeptembertől egy vak tanulója is van a barcsi Széchényi Fe­renc gimnáziumnak. A szuloki Budapesten, speciális iskolában járta ki az általánost, aztán gondolt egy merészet, és a látók közé jelentkezett tovább ta­nulni. Az osztálytársai nap mint nap beosztják egymás között, hogy kivel fut együtt tornaórán, kivel megy át egyik teremből a másikba, kivel ebédel... Vállal­ták. — Az utóbbi években már nem annyira ritka, hogy egy-egy vak fiatal a látókkal együtt végzi el a középiskolát — mondta And­rea. — Egyre többen megpró­bálják. Van, akinek sikerül beil­leszkednie a látók közösségébe, van akinek kevésbé. Úgy gon­dolom, mindenki teremtse meg a maga közösségét, és azt hi­szem, hogy jól haladok ezzel. Hosszú folyamat lesz, hiszen olyan gyerekek közé kerültem, akik még életükben nem voltak ilyen helyzetben. Igyekszik mindent úgy csi­nálni, ahogy a többiek. A kü­lönbségek aprók: ő rajzórán például szobrászkodik, és az írógépe is hangosabb kicsit, mint a többiek pennái. Tanév­kezdés után egy hónappal úgy tűnik, sikerrel járt. Andreának mindenesetre most jobb jegyei vannak, mint az általánosban. Angolul és németül tanul, és sa­Stecher Andrea ját bevallása szerint csak ma­tematikából kell még egy csöp­pet belehúznia. Távolabbi terveiről mondta: — Rengeteg pénz kéne ahhoz, hogy egy egyetemet vagy főis­kolát elvégezzek. Speciális eszközök, könyvek, írószer­számok lennének szükségesek. Például az Iliász, ami kötelező olvasmány, 33 kazettán vehető meg..Nekünk a matematikához speciális körző, vonalzó kell... Mindenesetre megpróbálok majd a kántorképzőbe jelent­kezni. Szeretnék közel maradni a szüléimhez, hiszen 6 éves ko­rom óta Budapestre jártam is­kolába. Nagy László Se ház, se pénz Csokonyavisontán Két fedél között Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a csokonyavisontai Pfeiferék idén az utcán telelnek. A kicsit zava­ros történet két éve kezdődött. Akkor még volt fedél a fejük fö­lött: Nagyatádi Szabó István szülőházában laktak egy másik családdal együtt szolgálati la­kásban. Az épületet megvette a kisgazda párt, és ahogy kell, le- lépési pénzt fizetett a családok­nak. — A másik család háromszá­zezerért kapott egy házat, min­ket meg ideköltöztettek 150 ezer forintért — mutat körül Pfeifer Sándorné az öreg tömésházban. — Akkor örültünk ennek is, lett fedél a fejünk fölé, és olcsón ju­tottunk hozzá. Legalábbis azt hittük. Mert ugyan jelezte a tu­lajdonos, hogy van a házon némi OTP-tartozás, csak éppen egy nullát lespórolt. A 14 ezer való­jában 140 ezer forint lett. És ez­zel a ház ára mindjárt 290 ezerre emelkedett, amit képtelenek va­gyunk kifizetni. A tulajdonos persze ki akar tenni bennünket, rendszeresen idejön csúfkodni velünk. Eddig nem szóltunk a le- lépési pénz igazságtalan elosz- tozása miatt, most azonban egy­szeriben fontos lett nekünk is a hiányzó 70-80 ezer forint. Többször is kértük az önkor­mányzat segítségét, de minded­dig elzárkóztak, se pénzt, se egy szükséglakást nem tudnak adni — mondták. Pedig a polgármes­ter osztotta el így a pénzt a két család között. Ha az érintettek fele-fele alapon kapják meg a já­randóságukat, most nem va­gyunk ilyen helyzetben. —■ Nincs fölhatalmazásom, hogy pénzt ígérjek, de annyit ígérhetek, hogy a lehetőségünk­höz képest segítséget fogunk nyújtani Pfeiferéknek — mondta Duga Lajos alpolgár­mester — Tudomásom szerint egyébként a két család maga egyezett meg a kisgazdákkal, az ő dolguk lett volna úgy osztozni a lelépési pénzen, hogy mindkét fél lakáshelyzete megnyugta­tóan rendeződjön. Ennek elle­nére természetesen megpróbá­lunk segíteni, de nagyon szűkö­sek a lehetőségeink. Azt gondo­lom, átmeneti megoldásként az is megfelelne, ha legalább a té­len albérletet fizetnének jelen­legi lakhelyük tulajdonosának. N. L. Lakócsa nagy gondja: a vártnál rosszabb termés Perre mennek a borsóért Napraforgónk 326 hektáron termett, s már majdnem vé­geztünk a betakarításával. Sajnos nagyon megsínylette a sok esőt - így Vass Lajos, a lakócsai Drávamenti Mezőgaz­dasági Szövetkezet elnöke. A vártnál rosszabb a termés napraforgóból: 58,7 helyett csak 32,6 vagon.- így több mint kilencmillió forint a bevételkiesés. Arra sem volt még példa, hogy 30 száza­lék feletti víztartalmú napra­forgó kellett betakarítani. Gondjaikat sorolta a szövet­kezet elnöke. A konzervborsó értékesítésére például a nagy­atádi Limpex kft-vel kötöttek szerződést.- A leadott mennyiséget le­számláztuk, ötmillió 600 ezer forint értékben - mondta Vass Lajos. - Hárommillió-három­százezret kifizetett a nagyatádi cég, a többi pénzt azonban visszatartotta. Azzal indokol­ták, hogy a szerződésbe foglalt mennyiséget nem tudtuk le­adni. Nem rajtunk múlt, hogy a „szerződött” 476 ezer kilo­gramm helyett csak 193 ezer kilót tudtunk értékesíteni. Ezt nem tartom korrekt üzleti kap­csolatnak. A kétmillió 300 ezer forint különbözetet a mai napig nem kaptuk meg; ezért perre visszük, a bírósághoz fordulunk. Kedvező áron, 2300 forin­tért tudták azonban eladni a búzát, csaknem tizenegyezer mázsát. S elkészült a szövet­kezet vetésterve is. őszi árpát több mint 80 hektáron vetnek, búzát 230 hektáron, tritikálét 265 hektáron. Indítják a gépe­ket, amint az időjárás engedi. A lakócsai szövetkezet 666 hektáros vetésterületéből 358 hektárt a múlt hétig felszántot­tak. Vetőmagjuk és csávázó­szerük van. Az elnök azonban aggódik: ha október elején nem lehet vetni, mit fogunk jövőre betakarítani? Gamos Andrienn A vetést és a betakarítást nehezíti a felázott talaj Sárdöngölés a Dráva mentén Dél-Somogyban késik a betakarítás és az ősziek vetése: a munkát olykor lehetetlenné teszi a felázott, süppedős talaj. A gyékényesi Csokonai szö­vetkezet 750 hektáron termel kukoricát, a betakarítást még szeptember közepén kezdték el. Eddig 150 hektárral végez­tek, a további munkát néhány napra azonban felfüggesztet­ték. A szemek víztartalma magas, eléri a 31 százalékot. Szilágyi István elnök el­mondta: kukoricából mintegy 300 vagonnyit kívánnak el­adni. Tonnájáért már most 19- 20 ezer forintot kínálnak, ám a szövetkezet kivár: legalább 22 ezer forintot szeretne kapni, így kedvező esetben több mint 60 millió forint bevételhez jutnak. A silózással már végeztek. Összesen 3500 tonnát dolgoz­tak fel, ami fedezi a 700 szar­vasmarha téli takarmányozá­sát is. A hét közepén befejez­ték a 250 hektárnyi tritikálé vetését, ezután 120 hektáron árpát, 750 hektáron pedig őszi búzát vetnek. A munkát hátrál­tatja a csúszós talaj. Az elmúlt egy hónap alatt 230 milliméter eső esett, máskor négy hónap alatt mérnek ennyit. Iharosbe- rényben a napokban betakarí­tották az utolsó tábla napra­forgót, amit 134 hektáron ter­meltek. Az Agro-Szoforg Kft ügyvezető igazgatója. Varga István elmondta: végeztek a 100 hektárnyi repce vetésével, most a tritikáléval foglalkoz­nak. Valamennyi munka két- három hetet késik. A 100 hek­tárnyi kukorica betakarítását a jövő hétre tervezik. Somogyaracson tegnap be­fejezték az őszi árpa vetését. A babócsai szövetkezet a mun­kát az őszi búzával folytatja: ezt Bolhó és Babócsa határá­ban végzik. Ezzel párhuzamo­san 200 hektáron a szóját taka­rítják be. Toldi János elnök elmondta: a betakarítást há­rom hetes késéssel kezdték. Ahhoz, hogy a lemaradást be­hozzák, nyújtott műszakban dolgoznak: a traktorosok gyakran a hét végeken is vet­nek. (Harsányi) Céljuk, hogy könnyebbé tegyék az emberek életét Cukorbetegek klubja Barcson A cukorbetegek növekvő száma egyre több gondot jelent; Barcson is 4-500-an vannak. Dr. Cseke István főorvos el­mondta: sokan nem veszik komolyan a betegségüket, pedig súlyos szövődményei lehetnek. Ez késztette a főorvost arra, hogy a városban megalakítsa a cukorbeteg-klubot.- Korszerű gondozómunkával a szövődményeket nagyrészt megelőzhetjük, illetve diétá­val, gyógyszerekkel késleltet­hetjük - mondta. - Súlyos szövődmény például a látás romlása, az érszűkület. Ezeket diétával, gyógyszerrel is kés­leltethetjük. Szomorú példa is bizonyítja a diabéteszgondo­zás fontosságát: volt, aki tízévi betegség után elhunyt, másnak a lábát kellett amputálni. Alapvető azonban, hogy a cu­korbetegek elmondják gondja­ikat. Akkor könnyebben segít­hetünk. Célunk az élet minő­ségének javítása, ezért rend­szeres oktatást is tartunk min­den hónap első csütörtökén. A klubfoglalkozás iránt nagy az érdeklődés. Nemcsak a betegség keletkezéséről, a diétáról esik szó, hanem az őket megillető kedvezmé­nyekről is. A város önkormányzata a polgármesteri hivatal nagy­termét a klub rendelkezésére bocsátja, a különféle gyógy­szergyárak neves előadókat küldenek Barcsra. A klubta­gok száma már mintegy fél­száz. A Vöröskereszt-szerve­zet patronálja őket. Segíti a munkájukat dr. Sári Katalin városi tisztifőorvos és Monos­tori Lászlóné vezető védőnő. (Gamos) Lelkészbeiktatás Inkán Ritka ünnep Inkén a lelkészbe­iktatás. A nemrég nyugalomba vonult Páti József fél évszá­zada lépett először a szó­székre. Az inkei reformátusság tavasszal választotta meg Val- kiné Gúthy Évát, akit a hétvé­gén ünnepség keretében ikta­tott be Szabó Lajos, a Somogyi Református Egyházmegye es­perese. Igét dr. Márkus Mi­hály, a Dunántúli Egyházkerü­let püspöke hirdetett. Korlátok között a betegellátás A városi jegyzők negyedéven­ként esedékes értekezletét kedden Csurgón tartották meg. Témája az egészségügyi finan­szírozás volt. Elhangzott: a fekvőbeteg ellátásról a járóbe­teg ellátás felé szeretnék el­tolni a hangsúlyt. A Csurgóhoz hasonló települések közös gondja, hogy megfelelő diag­nosztikai háttér nélkül nem le­het a szakorvosi ellátásokat ki­építeni. Márpedig e célra ult­rahang-, sem röntgenkészülé­kük sincs. A cigánykultúra hét végéje Kisebbségek kulturális tájéko- zóját szervezi meg a hétvégén Csurgón a cigány kisebbségi önkormányzat. Az egész napos program keretében művészeti bemutató, hagyományőrző együttesek bemutatkozása, sportversenyek lesznek. A rendezvény vendége lesz B. Sárközi Ildikó, az országos ki­sebbségi szövetség elnöke is. Sinsheimben jártak a barcsi pedagógusok Tíz éves a kapcsolat a barcsi Arany János Általános iskola és a Sinsheimi intézmény kö­zött, és ez alkalomból egy he­tes szakmai látogatáson járt kint 12 barcsi pedagógus. Ta­nulmányozták a német iskola új oktatási koncepcióját, órá­kat látogattak. Kirándulást is szerveztek nekik, ellátogattak Strasszburgba, és átrándultak Franciaországba is. Három Nemcsak bevásárolni járnak át Barcsra a horvátok, hanem leg­alább olyan előszeretettel hoz­zák ide totálkáros autóikat is javíttatni. A barcsi László ka­rosszériajavító és fényező szer­vizben sokszor több a horvát rendszámú autó, mint a ma­gyar. — A horvát autósok veze­tési kultúrája mélyen alatta ma­rad a magyarokénak — mondja László Attila, a szerviz tulajdo­nosa. — Gyakrabban törik az autóikat, és alaposabban. Nem véletlen, hogy állandóan van nálunk horvát gépkocsi. Nem­csak a határszélről, hanem a tá­volabbi településekről is érkez­nek, és szinte mindig nagy munkát hoznak. Még Zágráb­ból is érkezett ide javításra szo­ruló kocsi. Német és az osztrák rend­nemzet autói a műhelyben számú autók is várnak sorukra a műhelyben. — Csokonyavi- sonta fürdővendégei hozzák át ide az autóikat. Amíg a gyógy­vízben áztatják magukat, addig mi az év során összejött kocca­násokat, karcolásokat javítjuk ki. A legöregebb autó, amivel az alig két éve működő szervizben dolguk volt, egy 40 éves Wolksvagen, a legtöbb munká­juk pedig egy Opel Kadéttal volt, amit szó szerint két rész­ből kellett összerakniuk. — Egy hónapon át dolgoztunk rajta, de olyan lett, hogy elsőre átment a műszaki vizsgán. A szerviz folyamatosan fej­lődik, korszerűsödik: hamaro­san egy autómosóval bővül a szolgáltatásaik köre. N. L. Több a külföldi kocsi, mint a magyar fotó: pölöskei tiborné Csurgón eltűnt egy régről maradt jelszó Termelj többet, jobban élsz! - Majdnem fél évszázadig ol­vasta ezt a feliratot a csurgói vasútállomáson az utas. Rég el­tűntek országszerte a buzdító jelszavak, a csurgói azonban dacolt az idővel. Az emberek megszokták. Tartalmában is volt valami időtállót, s betűi is szépek, kimunkáltak. Vasutas készítette. így aztán minden renoválás, a teljes állomásfelújí­tás után is sértetlenül megmaradt. Alkotója Szentkirályi István tanár volt; 1947-ben bocsátották el állásából, s Bajzik László pályamester fölvette, hogy segítsen rajta. Jobbára irodai munkán alkalmazta. Rajzolni szépen tudott, így került a MÁV csurgói raktárépületének nyugati falsíkjára e mester­munka. Az örökkévalónak gondolt életigazságot azonban napja­inkra kikezdte az idő. Megingott az ok-okozati kapcsolatra alapozott hit. Való igaz, többet kell törődni a minőséggel; de jobban élni ma távolról sem csak a több s akár csak a jobb munkából lehet. Ezért az idén lemeszelték a feliratot. Helyére egy cementeladási hirdetés került. Ez még pénzt is hoz a vasútak. (Horváth)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents