Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-10 / 237. szám

1996. október 10., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Az agrártermelők adóztatásáról Civil a parlamenti pályán - kivezették a botcsinálta honanyát Az Országgyűlés tegnap folytatta a jövő évi adótörvények vi­táját. A fontos témát tárgyaló munkaülés nem ígért rendha­gyó eseményt - ám ezúttal nem képviselő, hanem egy „civil” hölgy szolgáltatott sajátos szenzációt. Jankó Anette állástalan újság­író - aki a kisgazda frakció be­lépőjével jutott be az épületbe - a sajtópáholyból átült egy képviselői székbe, majd adott pillanatban fölállt, s harsány hangon közölte, hogy kérdé­seket kíván föltenni az Or­szággyűlésnek. A rendzavaró hívatlan vendéget a teremőrök csak némi dulakodás árán tud­ták kivezetni az ülésteremből. A jövő évi adózás szabá­lyait sok kritika érte. A leghe­vesebb vita Rótt Nándor fel­szólalása nyomán alakult ki. A kisgazda képviselő bejelen­tette, hogy pártja elutasítja a személyi jövedelemadó „ka­tasztrófát jelentő” módosítá­sát. Elfogadhatatlan, hogy az őstermelői igazolvány beveze­tésével a kistermelők az adó­hatóság potenciális ügyfeleivé válnak, s hogy 20 ezer forint évi jövedelem fölött adóköte­lessé válik a termelés. Olyan bonyolult adminisztrációs és nyilvántartási kötelezettséget kényszerít a kormány a mező­gazdasági termelőkre, amelyet nem képesek teljesíteni. A , kormányoldal szerint a tör­vény nem a kistermelőket sújtja, hanem a több száz hol­don gazdálkodó nagytermelő­ket. Könyvelniük nem kell, csak bevallást készíteni. Költ­sége leírható adójukból. Kis Zoltán, az FM államtit­kára kifejtette: az új szabályo­zás nem elsősorban a kister­melők adóztatása szempontjá­ból fontos, hiszen 1 milliós ár­bevételre 12-30 ezer forint adó esne. Fontosabb cél a szolgáltatók, beszállítók, ke­reskedők számlaadásra köte­lezése, és a mezőgazdasági termelés feltérképezése. S. A. Alláshalmozó képviselők A privatizációs botrány kapcsán többen adtak hangot annak a véleményüknek, hogy a politika és a gazdaság összefonó­dása elkerülésének egyik eszköze az összeférhetetlenségi tör­vény megalkotása lett volna, vagy mielőbbi elfogadása lenne. A jogszabály tervezete válasz­tási lehetőséget kínál a gazda­sági élet vezető posztjai és a törvényhozói munka között. Annak alapján egyetlen képvi­selő sem lehetne tagja az ÁPV Rt. igazgatóságának vagy fel­ügyelőbizottságának. Csak­hogy a Ház 1998 utánra ter­vezi a törvény hatályba lépte­tését, s ez Horn Miklós, az MSZP választmányának tagja szerint: elképesztő.- De miért e húzódó zás?- Nyilván azért - válaszolta mert számos képviselő (la­punk ismerete szerint 70-80) érintett, s egyiküknek sem ér­deke, hogy helyük betöltésére választást írjanak ki. Arra a kérdésre, hogy egy új jogszabály garancia lehet-e a korrupciós botrányok elkerü­lésére, a képviselő úgy vélte, a jogszabály nem csodaszer. At­tól még jöhetnének-mehetné- nek feketepénzek - mondta -, de a politikai élet felső szintje legalább példát mutatna, hogy bizonyos normákat nemcsak elfogadni, hanem betartani is hajlandó.- Összeférhetetlen-e a kép­viselői-miniszteri feladat a privatizáció felügyeletével ?- Bár a törvény módosítása után is elláthatná egy személy a két posztot, mint ahogy azt Suchman Tamás tette, de hely­telennek tartom ezt a gyakor­latot - hangzott a válasz. - A privatizációt a parlamentnek kellene felügyelnie, hogy a sokat emlegetett nyíltság végre valósággá váljon, s ne legyenek Tocsik-ügyek. Pető Iván, az SZDSZ el­nöke ugyancsak sürgette a régóta vajúdó törvény mie­lőbbi elfogadását. Hétfői par­lamenti beszédében úgy fo­galmazott: „A képviselőknek gyorsan kell lépniük, hogy megállítható legyen a politika és a gazdaság összefonódása.” (Takács) Balatonboglár 44 milliós kártérítést követel Megmérgezett platánok A balatonboglari képviselő­testület úgy határozott, hogy kártérítési igényt nyújt be a MÁV Rt-hez a város ékessé­gét képező platánsor részle­ges pusztulása miatt. A település vesztesége dr. Radó Dezső kertészmérnök, környe­zetvédelmi szakértő számításai szerint több mint 44 millió fo­rint. S megállapította, hogy egyértelműen mérgezés történt. Ezt támasztja alá a Somogy Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás labo­ratóriumának alapos speciális vizsgálata. Ismert, hogy a MÁV vegyszeres gyomirtást végzett a Balaton körül futó sínpár környezetében és ennek következtében szenvedtek vég­zetes pusztulást a platán fák. Nemcsak Balatonbogláron, ha­nem Földváron és Lellén is. Ezért egyeztet a bogiári ön­azaz eve nem volt olyan át­fogó változás a bírósági szer­vezetben, mint amilyet várha­tóan a jövő év tavaszán a par­lament elé kerülő törvényter­vezet előrevetít. A készülő bírósági reformot ér­tékelte így a szakmai és érdek- képviseleti szervezetek fóru­mán tegnap Konkoly Csaba, az Igazságügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára. A reform egyik leglényege­sebb eleme a négyszintű bíró­sági rendszer létrehozása, vagyis az úgynevezett ítélőtáb­lák felállítása a helyi és a me­kormányzat a két várossal a kártérítési igények benyújtásá­ban. Hujber Lászlóné a bogiári önkormányzat városüzemelte­tési intézményének igazgatója kísérletképpen és a kárenyhítés kötelezettségét teljesítve visz- szametszést végeztetett néhány fán. Új hajtások nőttek, de azok is a mérgezés tüneteit mutatják. A mérgezést okozó vegyszer egy év alatt bomlik le. Miután beépül a növényi fehérjékbe Radó professzor szerint nem tudnak megújulni a fák, csak a kivágás jelent megoldást. A ki­számított kárösszegben egyéb­ként benne van a fakivágás, csemetevásárlás is, de a legje­lentősebb az a nyolcvan évi gondozás, amikor újra pom­páznak a Balaton jellegzetes fa­sorai. Gondot okoz a talajcsere, és a kivágás után maradt rön­kök kiemelése a közművekkel behálózott területen. G. M. gyei bírósagok, illetve a Leg­felsőbb Bíróság mellett. Meg­változik a bíróságok igazgatása is: az Igazságügyi Miniszté­rium jogosítványait egy 15 tagú országos igazságszolgáltatási tanács veszi át. Ezzel párhuzamosan egy másik törvény kidolgozása is folyik, amely a bírák jogállását és javadalmazását szabályozza. A helyettes államtitkár kijelen­tette: minden ellenkező híresz­teléssel szemben nem vetődött fel annak a gondolata, hogy a bírák és az ügyészek díjazását egymástól eltérő elvek alapján határozzák meg. GÁZ- és OLAJTÜZELŐ BERENDEZÉS SZERELŐ és ÜZEMBEHELYEZŐ tanfolyam indul 1996 Kaposváron, a szervezésében. Feltételek: november elején Kft.-betöltött 18. életév- orvosi alkalmasság- a 300, 500, 600-as szakmák egyike, kivéve a (303, 316, 604, 606, és 616 szakmák)- ipari gáz- és olajtüzelő berendezés kezelői szakképesítés- gyakorlat: szakmunkás 1 év érettségizett szakmunkás 6 hónap magasabb műszaki végzettséggel 3 hónap MUNKANÉLKÜLIEKNEK is, a Munkaügyi Központ támogatásával. Jelentkezés:- Béke-Füredi Kazánház Kaposvár, Kanizsai út 27. Tel.: 82/421-939 Sipos Vilmos tanfolyamvezetőnél- Munkanélkülieknek: a Munkaügyi Központ Kirendeltségein. (31009) Elnémult privatizációs vezetők Közérdekű ügyekről kötelesség a tájékoztatás Akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető Szo- kai Imre, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igaz­gatótanácsának napokban menesztett elnöke és Liszkai Péter vezető jogtanácsos, mert nem válaszoltak az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kérdéseire. A tegnapi bizottsági meghall­gatásra Tocsik Márta nem ment el. Tehette, hiszen noha kötelessége lett volna, távol- maradásáért nem büntethető. Levelet küldött maga helyett, amelyben betegségére hivat­kozott, és kérte, hogy a Hack Péter vezette bizottság kérdé­seire írásban válaszolhasson. Erre nemleges választ kapott az elnöktől, behívására ezért később kerül sor. Az ÁPV Rt. botrányban érintett vezetői viszont megje­lentek a bizottság előtt, ám közülük Szokai és Liszkai nem voltak hajlandóak konk­rét választ adni a képviselők kérdéseire. A menesztett igaz­gatósági elnök úgymond nem akarta megzavarni a most el­kezdett ügyészségi vizsgála­tot, s „egyébként sem ismeri teljességében” a Kormányzati Ellenőrzési Iroda jelentését. A jogtanácsos állítólagos fenye­getettségére hivatkozva dön­tött a „némaság” mellett. Annyit azért kijelentett: sem vétkesnek, sem bűnösnek nem érzi magát, mert a priva­tizációs ügyeket összefogó holding az önkormányzatok­kal folytatott vita során kény­szerpályán mozgott. Majtényi László adatvé­delmi biztos szerint minden közfeladatot ellátó személy­nek - így az ÁPV Rt vezetői­nek is - kötelessége, hogy közérdekű ügyekről a nyilvá­nosságot tájékoztassa. Foko­zottan fennáll ez az alkot­mányügyi bizottság előtt. Mint megtudtuk, a Btk. 177. paragrafusa kimondja: aki közérdekű adatot titkol el, az pénzbüntetéssel, de akár egy évig terjedő szabadságvesz­téssel is sújtható. Takács Mariann Meghallgatáson a bizottság előtt fotó: feb/diósi imre OTMŰHl Szerencseposta Aligha akad olyan ember, aki ne álmodozna gondtalan élet­ről. A lottó szerencsés esetben valóra válthatja ezt az álmot. Aki például ezen a héten az ötös lottón megnyeri a nettó 80 milliós főnyereményt, an­nak legfeljebb a pénz elköltése okozna némi gondot. Kettesek közt 2 millió De azoknak sem kell újab­ban szomorkodniuk, akik csu­pán két találatot érnek el. Kö­zöttük ugyanis - a nemrég in­dult „Kettesek közt 2 millió” akció keretében - hetente 1-1 millió forintot sorsol ki a Sze­rencsejáték Rt. A múlt héten egy szigetszentmiklósi és egy pécsi játékosnak kedvezett a szerencse. A nyertes szelvé­nyek száma: 873021 01605 1 39 és 6395 177511 37469 2. Nagymértékben enyhített a lottó annak a tíz nyugdíjasnak a gondján is, akik a „Lottó­nyugdíj az ötösön” akció kere­tében tíz évre szóló havi 20 000 forintos nyugdíjki­egészítést nyertek. Vonzó fődíj a hatoson Jó hír a hatos lottó mellett hűségesen kitartók számára, hogy ezen a héten 83 millió forint várakozik arra, aki he­lyesen tippel a kihúzott szá­mokra. Es érdemes a Jokerre is igent mondani, mert akinek mázlija van, az most nagy ösz- szeget, 38 millió forintot nyerhet. A futballrajongók ezen a héten 4 millióért tehetik pró­bára tudásukat. Ennyit fizet ugyanis, ha valaki helyesen tippeli meg a plusz egy talá­latot. A Jackpot várat magára A Telemázliban ezúttal sem vitte el senki a Jackpotot, így nyereménye a jövő héten im­már 40 millió fölé emelkedik. Szép összeget nyert viszont Takács Péter ajaki nyugdíjas, és Benkéné Gere Valéria sza­kolyi játékos, akik 530 illetve 290 ezer forinttal gazdagab­ban távoztak a tévéműsorból. Nem volt ekkora szerencséje Jung Margitnak (Érd), az ő pénztárcája „csak” 10 ezer fo­rinttal gyarapodott. Érmes nyeremények A múlt hét vasárnapján a sze­rencsejátékot kedvelő televí­ziónézők végigszurkolhatták a Casino Budapest Hiltonból közvetített „Induljon el egymil­lióért” televíziós vetélkedőt. A kenómanó beküldése ré­vén az első fordulóba bejutott játékosok közül - az összesített eredmények alapján - Fekete Lászlóné (Budapest) lett a győztes, így ő került tovább a december 13-ai szerencsenapi szuperdöntőbe. Aranyérmes já­tékosunk a kaszinójátékokon összesen 190 ezer forintot nyert. Száznegyvenezer forin­tos nyereményükkel második helyezést értek el és így ezüst­érmesek lettek: Balajti Istvánné (Budapest) és Frisovszki Tibor (Miskolc). A harmadik helyen, bronzérmesként Dr. Pesti János pécsi és Szabó Lajos budapesti játékosok végeztek, 90 ezer fo­rintos nyereménnyel. Szabó La- josné, Szabó Gyuláné és Fekete László budapesti játékosnak 65 ezer forintra futotta a szeren­cséjéből. (X) Államfői figyelmeztetés. Hazánk számára életveszélyes a határkérdés felemlegetése: gyöngíti a magyar külpolitikát, és nehezíti a határon túl élő magyar kisebbség érdekeinek védelmét - hangsúlyozta egye­bek között Göncz Árpád, ami­kor tegnap főiskolai hallgatók­kal és oktatókkal találkozott. Választ kérnek. Az Ország- gyűlés európai integrációs ügyek bizottsága szerdai ülésén úgy döntött: levélben kér tájé­koztatást Giczy Györgytől, a KDNP elnökétől az elmúlt héten vidéken tartott és nagy port felvert beszédének pontos tartalmáról. A képviselők ugyanis kevesellték a televízió­ban elhangzott részletet ahhoz, hogy erőteljesebben tiltakozza­nak a határrevízíó lehetőségét is felvető vélemény miatt. Novemberben fizetnek. A Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsának ülé­sén megállapodtak a közalkal­mazottak idei keresetének pót­lólagos emelését szolgáló 6,7 milliárd forint elosztásának el­veiről. Eszerint a keret 75 szá­zalékát létszámarányosan oszt­ják el, 25 százalékát pedig az intézményi felzárkóztatásra használják fel. Az egyes közal­kalmazottakra jutó összeget novemberben, egyszeri jutta­tásként fizetik ki. Jó az irány. Nincs szükség a kormányzat idei programjának kiigazítására. A makrogazda­sági mutatók szerint az ország a kijelölt pályán halad. Az állam- háztartás hiánya fokozatosan mérséklődik és idén a GDP 4 százalékára csökken. A háztar­tások várható megtakarítása meghaladja az előzetesen szá­mítottat. Érről Surányi György, az MNB elnöke tegnap adott tá­jékoztatást. íjra egyeztetnek. Hiába fo­galmazták meg hatpárti kon­szenzussal a népszavazás sza­bályainak módosításáról szóló előterjesztést, mégsem kerülhet az Országgyűlés elé. Nem sike­rült ugyanis megállapodni az alkotmányozási moratórium feloldásáról. Ezért újabb egyez­tetéssel olyan javaslatot pró­bálnak kidolgozni, amely nem igényel alkotmánymódosítást. Olajgate. Jelentésének már több mint felét kimunkálta a magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság haszno­sítása során felmerült összefér­hetetlenségeket, valamint a po­litikai döntéshozók és a gazda­sági élet résztvevőinek esetle­ges összefonódását vizsgáló bi­zottság. A testület vezetője sze­rint még két-három ülésre van1 szükség ahhoz, hogy teljes egé­szében elkészüljön a tapasztala­tokat summázó öt fejezet. A jövő évtől: ítélőtáblák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents