Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-10 / 237. szám
1996. október 10., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 A romák Taranyban is segélyből élnek A taranyi kisebbségi önkormányzat vezetője hátrányosnak tartja, hogy kétszáz cigány képviseletében nem szavazhat a településműködtetési bizottságban. A szociális kérdések eldöntésekor is csak véleményezési joga van, pedig az esetek nyolcvan százalékában cigányokról születnek meg a határozatok. — Más lenne, ha egy szavazatot én is leadhatnék a szociális bizottság ülésein -— mondta Horváth Mihály elnök. -— Legtöbbször figyelembe is veszik javaslatomat, ha rólunk szóló napirendet tárgyal a bizottság. Önkormányzatunk működéséhez a képviselőtestület helységet, telefont, és adminisztrációs segítséget nyújt. Ennek ellenére kevesen keresnek problémáikkal bennünket a romák, inkább a polgármesterhez, a jegyzőhöz fordulnak tanácsért, anyagi juttatásért. Hetente háromszor tartanak fogadónapot. Mindenkinek megpróbálnak segíteni: néhá- nyan földet kértek legutóbb művelésre. A tavasszal már több családnak felszántatták hat-nyolcszáz négyszögöles földjét, amin gabonát, kukoricát vetettek. Az idén kétszáz- harmincezer forint állami támogatásból gazdálkodó ön- kormányzat szeretné újabb két cigánycsalád portájára beköttetni a vezetékes vizet. Tavaly a Bem utcában egy ilyen akció keretében négy család húsz tagja jutott ivóvízhez. — Sajnos a cigányság alig egy százaléka dolgozik — tette hozzá Horváth Mihály. Két-há- rom emberről tudok, aki folyamatosan vállalt valahol munkát. Nagy gondot jelent, hogy sokan fiatalon, és felelőtlenül alapítanak családot. Van olyan, aki harminc éves, három gyereke van, de egyetlen napot nem dolgozott még. A cigányság kilencven százaléka az önkormányzattól kapott segélyen él. Ha ez így megy néhány év múlva kezelhetetlen lesz a cigánykérdés. Több felvilágosító előadás szervezését tervezzük ezekről a kérdésekről. (Németh) Főzik a pálinkát A segesdi hegy alatt a Radák bt üzemébe a környék szőlősgazdái hozzák a ringlót, korai szilvát (képünkön). Évek óta először most volt az első olyan eset, hogy egyikük tisztán sárgabarackból főzetett pá- iinkát. Hamarosan a besztercei szilva és vegyes gyümölcs következik, a szőlőcefre marad utoljára fotó: Németh Falusi szemétszállítás Taranyban nincs megoldva a szemét összegyűjtése és elszállítása. Most aki teheti a nagyatádi út melletti volt homokbányába viszi a hulladékot. Az önkormányzat azt tervezi, hogy ezentúl havonta egy alkalommal szervezetten elszállítják a háztartási szemetet, később az igényektől függően gyakrabban is. Lábod nem tudja fizetni a diákok kollégiumi díját Egyre-másra érkeznek a számlák, melyeket azok a kollégiumok és diákotthonok küldenek többek között a lábodi ön- kormányzatnak is, ahol az adott intézményben a községből érkezett diákok élnek. Az áprilistól érvényben lévő, a szociális igazgatásról és ellátásról szóló módosított törvény előírja az önkormányzatoknak, hogy a kollégiumban, diákotthonban elhelyezett általános iskolai tanulók, középiskolások étkeztetésének, intézményi térítési díjának harminc-ötven százalékát biztosítsák. — Eddig ilyen kötelezettA hat hektáron gazdálkodó család két hektáron termel burgonyát, a többi földbe zabot, árpát és tritikálét vetett. Tavaly a krumpli nem jött be, de az idén is ültettek, hetente a szigetvári kórházba visznek öt mázsát. A fuvar miatt ez nem kifizetődő, de piacot kell találni a megtermelt árunak. sége nem volt az önkormányzatoknak, de a költségvetési normatíváink között ilyen most sem, szerepel — mondta Lassú István polgármester. Nem is szerepelhet, hiszen erre nem is tervezhettünk pénzforrást a rendelet megjelenése előtt. A fizetendő ösz- szeg nagyságrendjét csak becsülni tudjuk, mert nincs visz- szajelzés az általános iskolák — A két lóval el tudom végezni a legszükségesebb munkákat, s még ilyen esős időben is rá tudok menni a földre elmunkálni azt — teszi hozzá a gazda. Sikerült elvetni egy holdon a tritikálét, és hatszáz négyszögölön földbe került már az őszi árpa is. Mostanság úgy kell „ellopni” a munkát az felé, hogy hány diák tanul középfokú tanintézetben. Tudomásunk szerint legalább ötve- nen vannak Nagykanizsán, Csurgón, Kaposváron és Barcson, valamint számos megyén kívüli tanintézetben. Létszámuk alapján félmillió forintra volna szükség. Erre azonban egyáltalán nincs pénzünk. Az intézkedés a szülőket is az önkormányzat ellen fordítja, akik azt hiszik, hogy az ő vállukról venné le az önkormányzat a fizetési terhet, ha tudna fizetni. (Németh) időjárás elől. Nem tudunk mást csinálni, mint trágyázunk, szüretelünk. Rinyaújlakon az előnyugdíjas Bekk Lászlónak van az egyik legnagyobb gazdasága: a föld mellett három fejőstehén és szaporulata, egy anyakoca és hét hízó van az ólakban. A felesleget eladják, de mint mondta, nem pazarolják el amijük van: előfordult, hogy levágtak egy fiatal borjút, mert nem fizették meg. Ilyenkor a família jár jól. A tejet elviszik a háztól, mert már tejcsarnok sincs a faluban. (Németh) Járdafelújítások Nagyatádon Öt és félmillió forint költséggel tizenkét utcát újítanak fel részlegesen vagy teljesen Nagyatádon. Az önkormányzat megbízása alapján a beruházást a Strabag és a Somogy Aszfalt kft végzi. Még októberben elkészülnek a munkákkal a kivitelezők a Dózsa, Kápolna, Mező, Zrínyi utcákban és a Gyár-közben, és felújítják a Rózsa, Hunyadi, Segesvári, Rákóczi, Baross, Somogyszobi és a Pozsonyi utcát is. Százan étkeznek az újlaki konyhán A rinyaújlaki önkormányzat bérbe adta a községi konyhát. Ila Ferencné csokonyvisontai vállakozó naponta nyolcvan-száz adagot főz. Innen kapják az ételt a helyi óvodások, a visontai előfizetők és visznek ebédet Alsógyörgyösre is. Itt étkeznek a hivatal dolgozói, a konyháról jut naponta meleg ételhez a hat szociális étkeztetett. Újra virágzó vadgesztenyefák Virágzó vadgesztenyefák alatt szedik a termést Nagyatádon. A természetvédelmileg is védett Széchenyi parkban, és a Dózsa György úton több fa is kivirágzott, miután már lehullatták a fák leveleiket. Az eddigi vizsgálatok szerint a baj okozója a feltehetően Macedóniából származó kártevő, a vadgesztenye-aknázómoly. Hasonló a helyzet a megye több településén, így a bárdudvamoki vad- gesztenyesosron is. Régi szertárban a tűzoltók Egyelőre nem költöznek új helyre Görgetegen a tűzóltók. A különböző versenyeken eredményes önkéntesek tűzoltóautója, motoros fecskendői maradnak régi szertárukban, mert az önkormányzat az 1 millió forintos saját rész mellett sem nyerte el legutóbbi pályázatán a megyei területfejlesztési tanácstól a 6,3 millió forintos beruházásra igényelt összeget. / Érmes trófeák Kaszóból: két arany, hét ezüst, húsz bronz Nincs terítéken a csodaszarvas Nem került terítékre szarvas- bőgés idején a kaszói csoda- szarvas. Voltak, akik megkérdőjelezték, hogy létezik-e, ám a hitetlenkedőket is sikerült meggyőzni, hiszen sokan látták, s bizonyíthatják, hogy valóban a kaszói erdőt járja. Végvári Jenő, a Kaszó Erdőgazdaság Rt vezérigazgatója elmondta, hogy a szeptember elején a Somogyi Hírlapban megjelent híradás után többen keresték föl. A legtöbben gratuláltak, ám voltak, akik kétkedtek abban, „csoda- szarvassal” büszkélkedhetnek a kaszóiak. Nos, a „csodaszarvas” bikáról van szó, amelynek trófeája 13 kiló fölött van. Egy ilyen vad elejtése kisebb fajta vagyonba kerülhet a vendégvadásznak, mégis akadt jelentkező, aki kilőtte volna a bikát. A vadászszerencse azonban elpártolt mindenkitől. A bika tehát tovább járja a kaszói erdőt. Ennek ellenére nem panaszkodhatnak a kaszói vadászok. Ötvenkilenc szarvasbika került terítékre az idén náluk. A legnagyobb trófeát, egy 9 kiló 86 dekát nyomót egy német vadász vihette haza. Az ötvenkilencből eddig ötvenegy trófeát bíráltak el. Kettő arany, hét ezüst és húsz bronzérmet kapott. A vezérigazgató szerint az idei szarvasbőgés sikerét nagyban befolyásolta az időjárás. Közel sem lett olyan sikeres, mint amilyenre gondoltak. Ami mégis megnyugtató: ismét nagy az érdeklődés a kaszói szarvasbika iránt. 1989- ben, amikor a nagyközönség számára is megnyitották ezt az erdőrészt, nagyon jó idényt mondhattak magukénak. Néhány év múlva azonban jelentősen apasztani kellett az állományt. Ennek az ide járó vadászok cseppet sem örültek, ám a szakemberek szerint feltétlenül szükség volt az ideális létszám kialakításához. Akkor úgy számoltak, hogy 1998-99- ben érnek majd el oda, ismét komoly rangja lesz az itteni állománynak. Nem kellett addig várni, az érdeklődés bizonyítja: szívesen jönnek a vendégvadászok. Kaszó ismét keresett vadászparadicsom lett. N. J. A burgonyatermést a disznók ették meg Piackereső rinyaújlaki gazda Nem lehet tudni mi kell ma a mezőgazdaság piacán — mondta Bekk László Rinyaújlakon. Negyven mázsa krumplit etettünk fel az állatokkal, mert nem tudtuk eladni a tavalyi termést. Talán most az állattartásban lesz némi nyereségünk, mára a disznó felvásárlási ára elérte a kétszáz forintot, így megéri tartani, hiszen csak kiskorban kapnak tápot, a hizlalásra a saját eleséget használjuk. Ezután is fával fűtenek a központi épületben Jobb körülmények a nagyatádi erdészetnél Ezentúl korszerűbb épületben végezhetik munkájukat a Sefag- nagyatádi erdészetének dolgozói a simongáti városrészben. A központi épületre, annak tető- szerkezetére ugyancsak ráfért a karbantartás. Hat éve nem festettek, a palatető beázott. Az őszi szezonra közel hárommillió forintot költöttek az átalakítási munkákra. — A karbantartáskor a palát cserépre cseréltük a tetőn, a bejárati ajtót is átalakítottuk, így az vagyonvédelmi szempontból is megfelel — mondta Bogdán József igazgató. Riasztóval láttuk el az épületet, s leszigeteltettük az ablakokat. A régi, vastagfalú épület teljes fűtési rendszerét is felújították. A korábbi fatüzelésű kazánt egy nagyobb hatásfokúra cserélték, a radiátorokat beszabályozták. Ezentúl is fával fűtenek. Kifestettek minden helységet. Azt tervezik, hogy a következő lépésben rákötnek a városi szennyvízhálózatra, ami a hetekben épül meg ebben a városrészben. (Németh) A bejárati ajtó fölé eló'tető került. A cserepezést a Manufaktúra kft szakemberei végezték FOTÓ: SIMON OTTÓNÉ Diákok figyeltek fel a természeti értékekre Védett tölgyek, ritka fák Diákok figyeltek föl a ritka fákra, s ezeket most védetté nyilvánította a képviselő-testület. Az Ady Endre Gimnázium 3/A osztályának tanulói és Czimermann Béláné biológiatanár kezdeményezte, hogy Nagyatádon a Zrínyi utcai strand, illetve a bodvicai szőlőhegy bejáratánál álló kocsányos tölgyeket részesítsék fokozott védelemben. A Lábod-Mavad Rt területén áll az a kocsányos tölgy, amelynek kerülete meghaladja a négy métert, s korát 180-190 évesre becsülik. A lelkes diákok tanáruk vezetésével felmérték a terepet, s megállapították, hogy a fatörzs egészséges, ám koronájában már megjelent a fagyöngy, tehát törődni kell vele. Ennél is öregebb a bodvicai szőlőhegy bejárójánál álló fa - ennek a korát 190-210 évre becsülik; a másik 165-180 éves. A két fa tulajdonosa a nagyatádi termelőszövetkezet. A diákok fölkeresték a gazdaságot is, hogy véleményt kérjenek a védetté nyilvánításról. A szövetkezet vezetői egyetértettek ezzel, de felhívták a figyelmüket arra, hogy tulajdonosváltásra kell számítani, s ezért a gazdaság nem vállalja a védelemmel járó kötelezettségeket. Talán véletlen, hogy a közelmúlt nagy dél-somogyi fakitermelései során megmaradtak ezek a fák. Mostantól azonban biztosítják a védelmüket. N. J.
