Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-07 / 209. szám
1996. szeptember 7., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Egynyáriak A régi balatoni kereskedők még ma is olyan magas szinten művelik a szakmát, mint régen. Egyre kevésbé öröklődik azonban az üzlet apáról fiúra. A balatoni butikok, borkimérések, kolbászsütők jelentős része szezononként gazdát cserél. Az új bérlő nem is sejti, hogy öt nyár óta ő az ötödik „gazda”. A szép remények gyorsan összeomlanak. Spórolni kezdenek; a villannyal például úgy, hogy kihúzzák a hűtő dugóját a konnektorból. A hús, tej, tojás szerintük eláll anélkül is. A számlával is spórolnak; csak annak adnak, akiből kinézik, hogy ellenőr. A tulajdonost a feketén ott dolgozó, vagy papíron mindössze 14 ezer 500 forintot kereső alkalmazott sok esetben nem is ismeri, ők egynyáriak csupán: megpróbálják mindenféle trükkökkel elszedni a turista pénzét, aztán illa berek. Maguk után hagynak minden problémát. Rájuk mondják azt a hatóságok: vizsgálnak egy olyan személyt, aki nem is létezik. A becsületes fajtából való sikeres vállalkozók mindahányan jól tájékozottak. Másképpen nem is mehet a szekér. A Kisosz minden szezon elején információkkal látja el tagjait. Az Apeh 58 esetben ellenőrizte a nyugtaadási kötelezettség teljesítését Kisosz-tagnál, és csupán ketten hibáztak. Mások tekintetében ez az arány összehasonlíthatatlanul rosszabb. Már egy éve élnie kellene a törvénynek, ami a kamara kezébe adja a vizsgáztatás, ellenőrzés, szankcionálás jogát. E szerint például a figyelmeztetést követően egy hónap után egyszerűen be lehet zárni az üzletet. Ma még 20 ezer lakosnál többet számláló települések vezetői, apparátusai is küszködnek a mindenre fittyet hányó vállalkozóval. A problémák mindig visszatérnek. A vendégek is? (Czene) Minimum ár a szőlőért A Dél-Balatoni borvidék hegyközségi tanácsának választmánya delegációt küldött a legnagyobb szőlő felvásárlókhoz, hogy megállapodjon a területén érvényes védőárakban a mintegy 3000 hektár ültetvényen gazdálkodó 4500 szőlősgazda képviseletében. Ennek ellenére a szőlő árát továbbra is a piac határozza meg, azonban a hegyközségi tanács ajánlata, hogy a szőlő minimum kilónkénti ára 30 forint legyen. S ez biztonságot nyújt a szüretelőknek. Megkezdték a szőlő és pince kataszter összeállítását is, mert ez a nyilvántartási rendszer az alapja a piac szervezésnek és a szakmai fejlesztésnek. A cél: ne csak hazai, hanem európai viszonylatban is átjárható legyen. A Dél-Balatoni borvidék öt hegyközsége már kidolgozta az adatbázisát. Fürdőzők a századelőn Balatonszárszói fürdőzők, az 1910-es évek képeslapján Pßrtjßr&k. i Balatonié r&ztWÜrdő. A hétvégén zárul az a fotókiállítás, amely Balatonszárszó múltját mutatja be korabeli képeken. Az értékes dokumentumokat dr. Pordán Erzsébet gyűjtötte. Talán az egyik legérdekesebb ez az 1910-es évekből származó felvétel az önfeledt balatonszárszói fürdőzőkről. A polgármesteri hivatal székházában most csak a fotókiállítástól búcsúznak a látogatók. Állandó bemutatóként itt marad az a régészeti tárlat, amelyet Idős ősz Józsefnek a településen és környékén gyűjtött leleteiből rendeztek be. A lelkes faluszépítő Ázsoth Gyula nyugalmazott iskolaigazgatóval javasolta annak a millecentenári- umi emlékműnek a létesítését, amelyet fel is avattak Szárszó régi településrészén. Balatonszabadi lámpása Zákonyi János 70 éve kapta meg diplomáját a híres budai állami tanítóképző intézetben. Rubindiplomáját most vehette át a balatonszabadi általános iskolában, ahol 52 éven át nevelt generációkat. Az ünnepen megjelent 15 „kisdiák”, akik valaha az első osztályába jártak. Mindany- nyian 76-77 évesek; ősz, hajlott hátú emberek már. Arcuk ráncos az időtől, és az emlékező mosolytól. Édesapám 1912-ben nyerte el harminc pályázó közül a siófoki kántortanítói állást — emlékezett. — Később én is „lámpásnak” tanultam, a diplomámmal előbb Gárdonyi Géza katedrájára léphettem Karádon, aztán 52 évig tanítottam balatonszabadi apróságait. Megesett, hogy egyszerre 165 elsősnek okítottam a betűvetést. Szabad időben sokat jártam a Balatonra. Akkoriban az ország gazdagjai az Adriai-tenger partjára Dalmáciába jártak nyaralni. Az ott tapasztaltak nyomán próbálta később nálunk is meghonosítani az idegenforgalmat néhány jövőbe látó, jó üzleti érzékkel rendelkező, alkotó kedvű ember. Mindahányan zsidók voltak. A víz akkoriban a mai Batthyány utcáig nyújtózkodott, lentebb még legalább nyolcvan centi magas hullámok hömpölyögtek. A turisztikában gondolkodók szőlőültetvényekkel teli sóstói domboldalakat vásároltak a veszprémi káptalantól. Kisvasutat is építtettek odáig, azzal hordták a kitermelt földet a Balaton-partra. Ennek a töltésnek az egyik végén ma a móló áll, odébb pedig a szállodasor. Az első vendégek persze nem hotelben laktak, hanem a közeli falvakban vettek bérbe néhány hétre, pár hónapra parasztházakat. Zákonyi János testvére, Ferenc néhány éve távozott az élők sorából. Ő volt a balatoni titkok — a víz, a várak, az itt született népmesék — legjobb ismerője. Számtalan érdekes könyv írója, a nagy tó egyik leA rubindiplomás Zákonyi János FOTÓ: CZENE ATTILA gelvakultabb szerelmese. Zákonyi János szereti a vizet, de a földhöz — mint beszélgetésünkkor kiderült — erősebb gyökerek kötik. — A föld a magyar ember megélhetésének alapja — magyarázta. — Keservesen működik a gyáripar, az idegenforgalom is visszaesett, s nem élhet ezekből mindenki amúgy sem. Fiatalságom földművelők között telt; a katolikus vallású szegények közül nagyon sokan dolgoztak cselédként. Becsültem őket, együtt éreztem velük. Apám sokszor mondogatta: Magyarországon a nagyurak számára van megterítve az asztal évszázadok óta, akik nem engedik élni a szegény embert. Korábban volt rá mód, hogy megváltoztassák a szívüket, de ma már — úgy látom — erre semmi esély. A gazdagok csak pörlekednek, esetleg vígasztalnak, de nem adják oda feleslegüket a rászorulóknak. Az országgyűlésben ülők sem tudják a kivezető utat megmutatni úgy gondolom, hatalmi harc folyik a közösség kárára, aminek a tétje az: ki legyen a legcsillogóbb farkú kakas a szemétdombon. Erőszakkal — pisztollyal, késsel, ököllel — pedig csak kevesek képesek javakat szerezni. Az idős pedagógus a mindenkori, hatalmon lévő párt(ok) nevétől, ígéreteitől függetlenül vallja: dacolni kell velük. Kritikus hangvételre van szükség, mert mindig becsapják az elesetteket. — Nekem az életfilozófiám az, hogy segítsek mindenkinek, mindenhol, minden tisztességes dologban — summázott Zákonyi János. — Ez persze nem hit, hanem ész kérdése. Hogy a mai fiatalokat milyen ideák mozgatják, azt nem tudom pontosan. Hozzájuk is méltatlannak tartom, ha alaposan berúgva vé- gigüvöltik éjszakánként a főutcát. Úgy gondolom: egy okos, humánus ember csodákat tehetne velük. A szülőktől, tiszta kezű tanítóktól függ, hogy milyen érzelmű állampolgárok lesznek belőlük. A mondatok egy pillanatra kifogynak. A lassan fogalmazódó gondolatok nyomán a Siófok várossá avatása előtt még Balaton parttal büszkélkedő Szabadi utcáin járhattunk. A századdal csaknem egyidős barátok között. Hogy mi újság a Dicsértessék utcában? A Balassáék sajnos már meghaltak, de a szembe szomszéd Vidovics néni még a kertbe is kijár dolgozni. A régi házakat errefelé sárból tömték deszkák közé; mocsaras vidékre kergette egykoron a török a lakosságot, az ősöket. Rengeteg régiség mesél az öregeknél is beszédesebben a múltról; római sestertiusok, Szent István király vincellérjének pecsétje, szovjet ágyútöltelék. Ilyen emlékek között dolgozott Zákonyi János. Ő is letette — derekasan — névjegyét a balatoni régiónak ebben a szegletén. Hogy milyen lesz a következő nemes okmány, amit majd megkap? Nem tudja, talán vasdiplomának hívják. Öt év múlva járna. Azt mondja erre: azt meg is kellene érni. Az egészséggel nincs semmi baj, no de ő a tízemeletes lakóház közös képviselője... Czene Attila Ságvári természetbarátok A ságvári önkormányzat jól boldogul az idei évben is. Nem küszködnek pénzhiánnyal, sőt, fejlesztésekre is gondolhatnak. Nem csak utcákat, járdákat betonoztak, üzleteket építettek az utóbbi időben; szépen szövődik a közösségi élet is. Juhász Gyula, a Csalogány Természetbarát Kör vezetője elmondta: jártak már Pannonhalmán, Veszprémben és Budapesten . Ópusztaszerre kétszer is elmentek. Négy napot töltöttek el a Blikkben, most a gemenci erdőkbe készülnek. —: A lakosság összetétele meglehetősen sokszínű, de az igényes programokat mindenki szívesen fogadja — mondta Juhász Gyula, aki a művelődési ügyek felelőse is. — Helyben is megfelelő szintű kulturális szolgáltatásokat kívánnak meg, s ezt az igényt biztosítani is tudjuk. Az önkormányzat igyekszik megteremteni a feltételeket ehhez. Egyetlen problémánk, hogy nem rendelkezünk olyan teremmel és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekkel, ahol sokszereplős színdarabokat is elő lehetne adni. C. A. Gázzal fűtenek a ságvári iskolában Ságvár önkormányzata kiváltotta a széntüzelésű kazánokat; korszerű gázkazánokat szereltetett fel az általános iskolánál. A beruházás 1,6 millió forintjába került a községnek. Balatonszabadi jegyző nélkül Megszűnt a balatonszabadi jegyző, dr. Szukics Sándor munkaviszonya. Hosszú viták után közös megegyezéssel, a bér terhére vált meg az önkormányzattól. A helyettesítése megoldott, a pályázatot a törvényes határidőn belül kiírják az állás betöltésére. Fekete lett a fonyódi piros A fonyódi piacon elszaporodott „itt a piros, hol a piros” tiltott szerencsejátékosok ellen léptek fel a napokban a rendőrök a polgármesteri hivatal közreműködésével. Tizenhárom, többségében budapesti XIII. kerületi lakost állítottak elő a rendőrök a polgármesteri hivatal által készíttetett fényképek és rendszámadatok segítségével. A gyorsított eljárás után a legsúlyosabb bírsággal bocsátották el a tiltott szerencsejátékosokat. Szennyvíztársulat Balatonszárszón A balatonszárszói üdülőterületen kezdte meg a napokban a szennyvízcsatorna építését a barcsi Premil Kft. Az 58 millió forintos beruházáshoz 17 milliós céltámogatást és 10 milliós környezetvédelmi alap támogatást kapott az önkormányzat. Az érdekeltek portánként 100 ezer forintos hozzájárulást fizetnek tíz évi részletfizetéssel. Kinyitották a a Sió-zsilipet A Balaton vízszintjének megemelkedése miatt és a várható hidrometeorológiai viszonyokra tekintettel a Balatoni Vízügyi Kirendeltség apasztó vízeresztést rendelt el a siófoki vízleeresztő zsilipen. Konok a Volán Tumultus a szóládi buszokon Szóládi szülők panaszolták az egyre nehezebben elviselhető tumultust a reggeli buszokon. Szeptembertől kényszerű intézkedésként megszüntette az általános iskolát a képviselő- testület, most az alsó tagozatos gyerekeket is Balatonszárszóra viszik. Csakhogy a reggelente 7 óra 5 perckor innen továbbinduló buszon már ott vannak a teleki, a nagycsepe- lyi és a kötcsei diákok, no és a munkába ingázó falubeliek. A szóládiak szerint ezeken a járatokon legalább 140 utas zsúfolódik össze. A gyerekek úgy tolják fel egymást a járműre. A szülők féltik őket az aggasztó állapotok miatt. Gyakoriak a szóváltások a sofőrökkel is, de ez nem javít a helyzeten. Vörös Gyula szóládi polgármester elmondta, hogy évtizedes probléma ez a körzetben. Annak ellenére, hogy most Szóládról mindössze három gyermekkel jár több Balatonszárszóra mint tavaly, teljesen jogos a szülők aggodalma. Ezért tárgyaltak már augusztusban a Kapos Volánnal, de nem jutottak dűlőre. Felmerült az iskolabusz vásárlása is, amelyhez most lehet központi pénzekre pályázni. Ám a fenntartást nem bírja a falu költségvetése. A többi település pedig, ahogy a polgármester fogalmazott, úgy véli, az ő gyerekei felfémek a buszra. Vörös Gyula azt fontolgatja, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz fordul: ha már a kormányzati intézkedésekkel arra kényszerítik a kistelepülést, hogy megszüntesse az iskoláját, akkor segítsen. Bereck Gyula balatonszárszói polgármester közbenjárásával kaptak ígéretet a szárszói Balatoni Szőlőskert Tsz-től, hogy novembertől beállítanak egy járatot, hogy legalább télen könnyítsenek az iskolába ingázó gyerekek helyzetén. Természetesen ehhez a segítséghez is plusz pénz kell... G. M. Csatornaprogram Bogláron Az ősszel három éves csatorna építési beruházás kezdődik Ba- latonbogláron. Az értéke 140 millió forint. Idén a császtai városrészben a Gaál Gaszton utca és a Várdomb közötti öt utcában és a Március 15. téren fektetnek szennyvízvezetéket. Ez a fejlesztés csaknem ötvenmillió forintba kerülw az önkormányzat költségvetéséből nyolcmillió forintot ad hozzá, illetve sikeres pályázatokkal a központi céltámogatási keretből tízmillió, a környezetvédelmi alapból tizenkét millió forintra számíthat Boglár. Száztíz család portánként százezer forintos érdekeltségi hozzájárulást fizet tíz évi kamatmentes részlet lehetőséggel. Gáspár Lászlótól a polgármesteri hivatal csoport- vezetőjétől megtudtuk a mai napig már hatvanan jelezték csatlakozási szándékukat. Rövidesen meglesz a társulási törvényben előírt hatvanhat százalékos részvételi arány. A beruházó csatornamű társulat Kenéz István elnökletével a Közbeszerzési Értesítőben meghirdette a kivitelezői pályázatot és október elejéig várják a vállalkozók jelentkezését. A császtai városrészben legkésőbb a jövő nyárra szeretnék befejezni a munkát az utak helyreállításával együtt. A következő évben a Gyep utcában és környékén, majd 1998-ban a Zrínyi utcában folytatják a csatornázást. Ma Bala- tonboglár területének 80-90 százalékán működik a környezetvédő szolgáltatás. A három éves fejlesztés sikeres befejeztével csaknem elérik a teljes ellátást. Mindössze néhány utca marad, mint a Kikötő utca és a Dózsa György út. Ez a főútvonal azért okoz gondot, mert az előírt úthelyreállítás több pénzt igényel, mint a szennyvízvezeték megépítése. Komolyabb feladat Szőlőskislak csatornázása, mert ehhez fővezetéket kellene építeni a leilei szennyvíztisztítóig, vagy alternatív megoldás lehet egy mini tisztító telepítése, de ahhoz megfelelő tározó szükséges a tisztított szennyvíz elhelyezésére. Bármely megoldás mellett dönt az önkormányzat, jelentős költségvetési pénzt kell előteremtenie. G. M.
