Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-05 / 207. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1996. szeptember 5., csütörtök Szereplésre készül az Őszi Napfény Egy hónapja gyakorolnak az újabb szereplésekre a nagy­atádi őszi Napfény nyugdí­jas klub szakkörei. A kézi­munkázok szentendrei kiál­lításra készülnek, a pécsi he­tekre megy az ének- és tánceggyüttesük, ahol Sülé József szólót énekel. A fel­lépések sorát ősszel a me­gyei kulturális bemutatón való részvételük zárja. Szövegszerkesztő pályázat útján A Népjóléti Minisztérium pályázatán nyert pénzből számítógépes szövegszer­kesztő rendszerhez jutott a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövet­sége. A kaposvári Miniteam kft - némiképp megtoldva a pályázati pénzt - helyezte üzembe a készüléket. A számítógépes rendszer megkönnyíti, egyszerűsíti a szövetség levelezését, ad­minisztrációs munkáját. Hétfőn zenés klubdélután A megyei nyugdíjas szövet­ség és a Tájak, Korok Mú­zeumok klubja - véget ér­vén a nyári szünet - szep­tember 9-én, hétfőn tartja első zenés klubdélutánját, a szakszervezeti székház I.a emelet 62-es termében dél­után négykor. Az első klub­napot 11-én délután 4-kor rendezik ugyanitt. Minden klubtagot szeretettel várnak. Marcali Volánosok Bükkfürdőn A marcali Volán vezetői és a szakszervezeti bizottság kirándulásra vitte nyugdíjas dolgozóit Bükkfürdőre. A nap során felelevenedtek a régi barátságok, jó hangula­tot és sok-sok kedvességet hozott a kirándulás. Mint Szalavári János nyugdíjas társai nevében is írja, kö­szönet illeti a cég vezetőit, amiért nem feledkeztek meg idős, beteg egykori munka­társaikról. Tiszántúli kirándulás A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete szeptember 20- 21-22-én kirándulást szervez Gyöngyös, Eger, Aggtelek, Miskolc, Sárospatak, Tokaj, Debrecen nevezetességeinek megtekintésére. Az autóbu­szos túrára - részvételi díja kb. 5800 forint - korlátozott számban még elfogadnak je­lentkezést. Kisbárapáti öreg diákjai Kisbárapátiban nemrégiben az iskolavezetés és az önkormány­zat közös szervezésű ünnepségén az ezeréves magyar közokta­tásra emlékeztek. Ennek kapcsán az iskolatörténeti kiállítás mellett, az öreg iskolában 60-70 évvel ezelőtt végzett egykori diákok elevenítették föl élményeiket... Fazekas Géza nyolcvanhárom éves. A legidősebb kisbárapáti lakos, aki a jelenlegi iskola elődjébe, a római katolikus elemi népiskolába járt. — A mi időnkben a hat elemi után, hároméves ismétlő okta­tás következett — emlékezett vissza Géza bácsi. — Tizenkét éves koromig naponta, azt kö­vetően hetente egyszer jártam iskolába. A tanítás reggel nyolctól délig tartott, majd az otthon elfogyasztott ebéd után, egy órától háromig ismét okta­tás volt. Az osztályba és a mi­sére is párosával a tanítók kísé­retében mehettünk. Kezdetben palatáblára írtunk, csak később lett füzetünk. Arra nagyon vi­gyáztunk, csak szépen írtunk bele. A leckét naponta kikér­dezték: aki nem tudta, az tenye­rest, vagy kormost kapott. Én szerettem tanulni, mert ha va­laki nem tudta az anyagot azt megszólták. Az értesítő köny­vemben sok dicséret került. Valljuk meg, sok ember megmo­solyogja, ha deresedő hajú nyug­díjasok házasságkötéséről hall, és mégoly tiszteletadás mellett is csak viccek jutnak eszébe. Ezek, úgy hiszem, a csalatkozott embe­rek - legyenek akár fiatalok is -, lelkűk már az élethez kérgese­den. Nem így tesznek az ifjú szí- vúek - ők kortalanok -, mintha ma dobbantak volna először a kedves, a társ iránt. De ismer-e a szerelem határokat... Persze, hogy nem, és ez utóbb Jutában nyert ékes bizonyságot, Ennek ellenére nem tanulhat­tam tovább. Özvegy édesanyám nem tudta vállalni a tandíjat... — A tanítást imával kezdtük — mondta a nyolcvan eszten­dős Ekhardi Lajosné, Fokta Er­zsébet. — Egy évvel korábban kerültem iskolába, így hét évet jártam összesen. A mi öltöze­tünk szegényes, de mindig tiszta volt. A hajunkat rendsze­resen coffban hordtuk. Az első három osztályban nem volt irka, palatáblára vetettük a be­tűket, számokat. Füzetbe csak később írhattunk. A mi időnk­ben is sokat kellett tanulni. Em­lékszem a betűket úgy tanítot­ták meg velünk, hogy mind­egyikhez valamilyen vers kötő­dött, de a betűt jellel is mutat­tuk. Ha valaki rosszul viselke­dett, még padra is húzták... A 12 éves kor elérése után sokan kimaradtak az iskolából. Mi va­lamennyi iskolai és katolikus ünnepen énekeltünk, illetve színdarabot is játszottunk. Az ahol Bencs Rózsa és Molnár Fe­renc kötött házasságot az elmúlt hét végén. A nyugdíjas klubban, a dalárda próbáin ismerték meg egymást, s a találkozások során a barátság szeretetté, szerelemmé teljesedett. Rózsa asszony két éve vesztette el férjét, s magányát oldani, gyászát felejtem ment a klub rendezvényeire. Molnár Fe­renc, az énekkar alapító tagja, ér­ces baritonja, az elmúlt hét vé­géig legényemberként élte életét. Nagy örömmel fogadták a nász hírét a jutái nyugdíjasklub tagjai; egyik emlékezetes szerepben például libapásztor voltam. Beke Ferenc az első olyan kisbárapáti lakos, aki a hat ele­mit követően tovább tanult. — 1963-ban iratkoztam be a községben megszervezett dol­gozók esti iskolájába — vála­szolta Beke Ferenc. — A 7. és a 8. osztályt egy év alatt — a napi munka mellett — végeztem el. Gyakran fáradtan ültem az isko­lapadba, de szívesen tanultam. Este hét órától 10-ig tartottak az órák, ahol gyakori volt a feladott lecke kikérdezése. A vizsgán is emberségesen bántak velünk, felnőttként kezeltek bennünket. Nyolc osztályos bizonyítvány­nyal a zsebemben, beiratkoztam a kaposvári gépipari techni­kumba. 1968-ban végeztem. Sok szép diákélmény maradt meg bennem: jó volt a közösség, a diáktársak. Az életpályám is igazolja; érdemes volt tanulni. Beke Feri bácsi 1969-től 1978-ig a Kaposvári Nyomda műszaki, előadója volt, jelentős szerepet vállalt az új nyomda építkezésénél. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól ment nyugdíjba 1980-ban. Krutek József szinte a teljes énekkar sütött-fő- zött egész héten, hogy jól sikerül­jön a lakodalom. Nagyszerű do­log ez: két ember az összejövete­leiken találta meg a boldogságát. Juta plébánosa Pál apostol le­veleiből idézett a szertartáson: „Ha szeretet nincs énbennem, semmi vagyok...” A templomból kilépő házaspárt is ilyen kíván­ságokkal köszöntötték a roko­nok, ismerősök: szeretetek tü­relmet, megértést egymás iránt - és persze sok-sok boldogságot. K. Cs. Dalok szőtték szerelmüket Az anyakönyvvezetőnél tett eskü után a templomba vonul a násznép Szeptember 15-ig lehet még jelentkezni Októberben Marcaliban kulturális találkozó A Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetsége, a Somogy Megyei Művelő­dési Központ, valamint a Marcali Kulturális Központ október 19-én - a megyei nyugdíjas Ki Mit Tud?-ok szellemében - megrendezi a Somogy megyei nyugdíja­sok kulturális találkozóját Marcaliban. A rendezők a találkozóra vár­ják a megyében élő, a nyilvá­nos fellépéshez kedvet és te­hetséget érző nyugdíjasok je­lentkezését a következő műfa­jokban: vers-, próza- és mesemon­dás, ének és hangszeres zene, tánc (néptánc, modem tánc), egyéb. A megyei kulturális találko­zóra jelentkezhetnek szólisták, együttesek és színjátszó cso­portok is. A műsoridő szólis­ták esetében hat perc, együtte­seknél tíz perc, színjátszó cso­portoknál maximum húsz perc lehet. A részvételi szándékot a megyei nyugdíjas szövetség­nél beszerezhető jelentkezési lapon lehet jelezni 1996. szep­tember 15-ig. A nevezéseket a Somogy Megyei Művelődési Központ, 7401 Kaposvár, Somssich Pál u. 18. Pf.: 77. címre kell beküldeni. A részt­vevőknek a művelődési köz­pont pontos programtájékozta­tót küld. A kulturális bemutató után „batyus-bál” lesz a marcali sportcsarnokban. A rendező szervezetek kérik az érdekel­teket, hogy részvételi szándé­kukat és a létszámot a jelent­kezési lapon jelezzék. A me­gyei kulturális találkozóra minden nyugdíjast szeretettel várnak. Hetes a szövetség 104. tagegyesülete Az elmúlt hét péntekén késő este a faluházban gyülekez­tek Hetes nyugdíjasai. Késő este, mert a kerti munkák elvégzése, a ház körüli álla­tok ellátása után jut csak idő az összejövetelre. A megbeszélés - amelyen részt vett Adám László pol­gármester és Laczóné Hardi Márta körjegyző is - nem tit­kolt célja az volt, hogy az ed­dig is működő klub egyesü­letté alakuljon és belépjen a Nyugdíjasok Szervezetei So­mogy Megyei Szövetségének tagjai sorába. Kovács Lajos, a megyei szövetség elnöke, a szervezet feladatairól beszélt. Önkriti­kusán elismerte, hogy az ér­dekvédelem területén nem ér­ték el még a maguk elé tűzött célokat, így többek között a legfontosabbat, a nyugdíjak értékállóságának biztosítását, az özvegyi nyugdíjak rende­zését. Minden lehetséges fó­rumot felhasználnak a tárgya­lásokra, mint mondta, biztos benne, hogy állhatatos, kitartó munkájuk előbb vagy utóbb sikerre vezet. Varga Sándor, a megyei szövetség aleloöke - Hetes és környékének jó is­merője, hisz hosszú évekig az itteni tsz elnöke is volt - a mezőgazdasági nyugdíjasok és járadékosok méltatlan helyzetéről beszélt. El­mondta: a legalacsonyabb el­látmányokat a volt tsz-tagok kapják, s az érdekvédelmi szervezeteknek ezen a téren is jócskán van tennivalójuk. Bank Lajos tanár úr, nyu­galmazott iskolaigazgató, a község kulturális és közéleté­nek lelke, motorja - a klub, most már egyesület vezetője - a közeljövő programjait is­mertette, a Mária és Rozália napi összejövetelt, a szennai kirándulást, beszámolt arról, hogy a somogysárdi nyugdí­jasok látogatásra hívták a he- tesieket, természetesen a sár- diak is viszonozzák majd a vizitet. Vérbeli pedagógusként be­szélt az iskolakezdésről is, a nagymamák figyeljenek az unokákra: a cipő, a ruha, a táska rendben legyen, kérdez­zék ki a leckét, ellenőrizzék az írásbeli feladatokat, ezzel többet segítenek, mint a dugi zsebpénzzel. Az újdonsült egyesület ez­után dalárdává alakult, és egymás, valamint a vendégek szórakoztatására és örömére, három vidám népdal elének- lésével ért véget a megyei szövetség száznegyedik tag- szervezetének összejöve­tele. K. Cs. Tájékoztatjuk kedves vásárlóinkat, hogy AUGUSZTUS 3-tól NAGYATÁDON a KOSSUTH U. 7. sz. alatti üzletünkben FÉRFI, NŐI és GYERMEK LÁBBELIK MÉTERÁRUK LAKÁSTEXTÍLIÁK TAPÉTÁK gazdag választékával várjuk Önöket! Nyitvatartás: hétfő zárva kedd-péntek 8.00-17.00 szombat 8.00-12.00 telefonszám: 82/351-544 cím: Nagyatád, Kossuth u. 7. (28631) 62 éve együtt Bolháson Bolháson született Novák Já­nos. Ma is itt él feleségével. Ennek már éppen hatvanhét esz­tendeje. A Mayerhoffer urada­lomban szolgált kocsisként, amikor megismerkedett Hojf- mann Margittal. 1929-ben kö­töttek házasságot, s azóta jó- ban-rosszban együtt vannak. Egész életükben dolgoztak, kö­zös sorsuk a közeli majorban kezdődött. — Nekem mindegyik rend­szer jó volt. Cseléd voltam, de nem cseréltem volna egy pol­gárral sem — mondja az akkori időkről a még jó egészségnek örvendő 94 éves Novák János. Dolgoztam a mének mellett, a kancák után egy pengő istálló­pénzt is kaptam. Voltam csikós, s őriztünk ketten száz marhát is. Jó világ volt akkor a fiatalok­nak, sokat mulattunk a kocsmá­ban. Szerettem azt az életet, hi­szen fiatal voltam. Szépen meg tudtunk élni. Nem tudom a ma­iak miért keseregnek, csak be­ülnek a lakásba és a tévét nézik. Most meg azért jó, mert az öre­gek kapnak nyugdíjat, régen bi­zony elmehettek koldulni. — Két évig udvarolt az uram, mire igent mondtam — kapcso­lódik a beszélgetésbe a feleség. Sokat eljártam napszámba, mel­lette ott volt a három gyerek, akit neveltem. Dolgoznánk most is, de már nem tudunk. A félj megjárta az orosz hadi­fogságot, amikor hazatért nyolc hold földön gazdálkodtak. Tar­tottak állatokat is. A mostani házukba ötvenötbe költöztek. Nyugdíjat kapnak mindketten, amiből megélnek. Néhány tyú­kot tartanak, a ház körül vannak egész nap. Novák János egyik kedvelt időtöltése az újságolva­sás. Minden nap elolvassa szemüveg nélkül a Somogyi Hírlapot. Amikor ott jártunk, a három fiuk segített a ház rend­betételében. Rájuk számíthat­nak is az öregek. Tavaly Novák János még elment az öregek napjára, de az idén már nehe­zebben mozog. — Egyre többet fáj a lábam, de azért „elgyötrődünk” egy­mással — mondja. Egyszer az asszonynak van igaza, egyszer meg nekem. Hála isten, jól meg voltunk eddig, ezután is együtt kell lennünk. Bizony eljárt az idő felettünk. Németh István Tombolasorsolás A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete tombolát indított a múlt hónapban a két boltjában ezer forint fölötti összegért vá­sárló vevői között. A hét elején tanúk jelenlétében megtartották az első sorsolást. Az I. számú bolt (Szent Imre utcai) vevői közül az alábbi számú tombola­jegyek tulajdonosai nyertek öt­száz forintos vásárlási utal­ványt: 1028, 1059, 1060, 1081, 1116, 1156, 1272, 1315, 1318 és 1354. A karácsonyi ajándé­kot a 1145. számú tombolajegy tulajdonosa kapja. A II. számú bolt (szakszervezeti székház) vevői közül ötszáz forintos utalványt nyert a 2009, 2057, 2059, 2069 és a 2061. számú tombolajegy tulajdonosa. Ka­rácsonyi ajándékot a 2055-ös tombolajegy nyert. Az akció szeptemberben is folytatódik.

Next

/
Thumbnails
Contents