Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-28 / 227. szám
20 SOMOGYI HÍRLAP AZ OLVASÓ KÉRDEZ 1996. szeptember 28., szombat Ma Jákli Péter megyei főjegyező, az MVA elnöke válaszol a SOMOGYI HÍRLAP olvasóinak tegnap feltett kérdéseire Somogy jó otthona a vállalkozásoknak Jákli Péter megyei főjegyző Ma Jákli Péter, Somogy megye főjegyzője, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke válaszol lapunk olvasóinak tegnap, telefonos üzenetrögzítőnkön feltett kérdéseire. Bár Jákli Péter kettős minőségben volt szerkesztőségünk vendége, a kérdések többsége elsősorban vállalkozási ügyekben érkeztek, főként a nemrég szerződéssel is szentesített kaposvári inkubátorházzal kapcsolatban. De nem maradtak el az intézmények üzemeltetésével kapcsolatos aggodalmak sem Gergely Tiborné (telefon: 485-580)- A megye milyen mértékben segíti a falusi önkormányzatokat és hogyan felügyeli azok helyes működését? Milyen segítséget tud nyújtani a azoknak, akik más munkalehetőség híján vállalkozásokra kényszerülnek?- A kérdés megválaszolása előtt szeretném előrebocsátani, hogy a megyei önkormányzat egyáltalán nem felügyeli a falusi önkormányzatok működését. Abban a kérdésben, hogy más lehetőség híján valaki vállalkozásra kényszerül, én úgy érzem, benne van a rossz szájíz, az elkeseredettség is. Visszatérve a kérdésre: a megyei ön- kormányzat kiépítette szolgáltató-menedzselő rendszerét a települési önkormányzatok segítésére, ezeknek egyik intézményrendszere a megye és a települések között létrejött társulások. Ebbe az önkormányzatok szabadon társulnak, a megye pedig segítséget nyújt pályázatok elkészítéséhez, kapcsolatok kiépítéséhez, különböző tervek készítéséhez, tanácsokat nyújt szakmai területeken... A vállalkozások fejlesztése terén a megyei önkormányzat mint egyedüli alapító 1991-ben létrehozta a Somogy Megyei Vállalkozói Központot, amely azóta kiépítette kistérségi hálózatát is, tanácsadó hálózatának irodáival szolgáltat a helyi vállalkozóknak. Évente körülbelül tízezren keresik föl; elsősorban a piacra kerülést, forráshoz jutást segítjük elő. Lehetőséget nyújt azonban különböző kiállításokon, vásárokon való részvételre is, ahol megmérhetik magukat a vállalkozók. Igen sok somogyi cég szerzett partnereket Klagenfurtban, Garazban vagy éppen az Alpoktól az Adriáig Kiállításon - a vállalkozói központ segítségével. Név nélkül- A művelődés területén miért nem figyelnek fel a katolikus gimnáziumnál folyó állapotokra, vagy azokra nem vonatkozik az oktatási törvény? Hogy fordulhat elő az, hogy egy igazgató terrorizálja a nevelőiket és a diákokat?- A katolikus gimnázium Kaposvár város intézménye, a megyei önkormányzat panaszügyekkel nem foglalkozik. Arra kérném a kérdésfeltevőt, hogy panaszával forduljon a városi vagy egyházi vezetőkhöz. Természetesen mint iskolára, rájuk is vonatkozik az oktatási törvény. Kaponya Ottó (telefon: 319- 786)- Az olyan vállalkozók, akiknek a bevétele nem haladja meg az évi 100 ezer forintot, besorolhatók-e egy olyan alacsonyabb kamarai, illetve iparűzési adóosztályba, amelyik méltányosabb lenne? Jelenleg ugyanis a nullától egymillió forint bevételig évi 3000 forint egységesen ez az összeg, ami érzésem szerint nem méltányos.- A kamaráknál nincs adó, csak tagdíj, ami az iparűzési adónak a függvénye. Ipari kamara esetében ez valóban 3000 forint évente, az iparűzési adót viszont a helyi önkormányzat állapítja meg, saját szabályozása szerint. Általános tendencia, hogy az előző év az alap, vagy a kezdőknél becsült értékkel számolnak. Telefon: 310-995- Elsődleges vezetői erénynek tartja-e a mértéktartó optimizmust? A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriuma elnökévé történt megválasztása után óvatosan fogalmazott e fontos tisztségben maradása időtartamát illetően. Habár Suchman Tamás példája is azt igazolja, hogy egy úgymond „vidéki” szakember is csinálhat fényes karriert. Nem tart-e attól, hogy a rafinált pénzszerzési módszerekben is járatos fővárosi gazdasági elit gátolja majd, sőt ellehetetlenítheti a Somogybái érkezett, újdonsült kuratóriumi elnök munkáját?- Én eredendően optimista ember vagyok, bár a magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány esetében ez kicsit ellentmondásosan hangzik, hiszen hat év alatt én vagyok az ötödik elnöke ennek a szervezetnek. Igaz, hogy a megválasztásom négy évre szól, de szerintem egy pozíciót nemcsak akkor lehet elhagyni, amikor lejár a ciklus vagy ha a körülmények már lényegesen megromlanak - magyarul megbukik az ember -, hanem akkor is föl lehet állni, ha az ember elvégezte azt, amire vállalkozott. En pedig arra vállalkoztam, hogy ezt az „elátkozott alapítványt” az elnökségem ideje alatt a vállalkozók érdekeit szolgáló, a társadalom előtt elfogadott, nemzeti intézménnyé szervezzem. Jelenleg a munka elején tartunk. A szervezeti, személyi kérdések rendezése van folyamatban. Október közepéig fogadjuk el a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló stratégiánkat és november második felében hirdetjük meg programunkat a nagy nyilvánosság előtt. És ha ezeket az elképzeléseket az objektív gazdasági mutatók is visszaigazolják, akkor én azt hiszem, hogy elvégeztem, amit rám bíztak, és remélem, hogy mindehhez nem szükséges négy esztendő. Kiss Ernő vállalkozó (telefon: 316-156)- Milyen lehetőségem lenne arra, hogy vállalkozásunkat fejleszthessük? Ugyanis megrendelésünk lenne, azonban telephelyünk kicsi és így további munkahelyteremtésre nincs alkalom, sem lehetőség.- E rövid kérdésből arra tudok következtetni, hogy a vállalkozónak egyetlen problémája van, mégpedig a telephelyét szeretné bővíteni. Azt hiszem, ha ez tényleg így van, akkor ezen tudunk segíteni. Kedvező támogatási és hitel- konstrukciók állnak rendelkezésére. Javaslom, keressen meg személyesen a további teendők egyeztetésére. Biztos vagyok benne, hogy talál elfogadható megoldást, és sikerül a vállalkozását megerősíteni. Dr. Gallai István Kaposvár, Tallián u. 25.- Van-e remény a Libic- kozma-Gyótapuszta közötti összekötő út megépítésére? Ezzel ugyanis a Kaposvár-Mar- cali távolság 45 kilométerre csökkenne és megnyílna a legrövidebb, egyenes útirány Eszak-Dunántúl és Ausztria felé. Ez megyei feladat lenne, mert a helyi önkormányzatok ezt képtelenek finanszírozni.- A lehetőség adott, hiszen a megyei területfejlesztési tanács kiemelten támogatandó célok között szerepelteti a térségi infrastruktúra fejlesztését. Tekintettel arra, hogy az 1996. évi pályázatok elbírálása már megtörtént, javaslom, hogy kísérjék figyelemmel a jövő évi pályázati kiírásainkat, vagy ha szükséges, keressen meg és segítséget fogunk nyújtani a pályázati anyag összeállításához. 1997- ben, az akkori döntéstől függően, akár meg is épülhet a valóban nagyon fontos célokat elősegítő összekötő út. Név nélkül- Német tulajdonú kft-ről van szó, ahol jelenleg többségben van a német partner. Pénzügyi nehézség miatt nem tud igazán beindulni, ötven fővel tudna működni, de 20-30 millió forint hitelre lenne szükség. Van-e erre lehetőség, és ha igen milyen feltételekkel?- Szeretném az egész projektet megismerni. Annyit előre tudok ígérni, hogy ha valóban ötven fővel tudná biztosítani a kft foglalkozásbővítését, és emellett megfelel a hitelfeltételeknek is, akkor állami támogatásra és hitellehetőségre is látok lehetőséget. Azt, hogy ki a többségi tulajdonos, külföldi vagy magyar, a jelen esetben nem érdekes, ha csak nem külföldi hitelt akarnak fölvenni, mert ott legtöbbször előírás, hogy az adott ország hiteleit, csak ugyanazon ország beruházási javainak a megvásárlásához lehet igénybe venni. Kovács Károlyné (telefon: 320-850)- Körtönyebükki út aszfaltozásával kapcsolatban szeretném kérni a segítségét, akár pénz befizetésével is. Kaposváron ezt a hegyet örökre elfelejtették, sok kispénzű ember kényszerül kiköltözésre.- Javaslom, hogy kérésével a kaposvári önkormányzatot szíveskedjék fölkeresni. Miután Kaposvár megyei jogú város, a megyei főjegyzőnek és a megyei önkormányzatnak sincs beleszólása a döntéseibe. Telefon: 311-077- Milyen módon lehet majd bekerülni a kaposvári inkubátorházba? Mennyivel lesz az olcsóbb, mint egy máshol bérelt telephely vagy iroda?- Először is jelentkezni kell a megyei vállalkozói központnál, és szeretném, ha a vállalkozók ezt mihamarabb megtennék. Jelenleg az inkubátorház tervezése van folyamatban . és az épületet a vállalkozók igényeit figyelembe véve tudnánk kialakítani. Olcsóbb lesz, ezzel szeretnénk a vállalkozókat támogatni. Ebben a házban minden olyan szolgáltatás megtalálható lesz majd (irodai szolgáltatások, tanácsadás stb.), ami a vállalkozókat segíti. Mégpedig mindez jóval a piaci ár alatt. Úgy tervezzük, hogy 3-5 évig kísérjük figyelemmel a működésüket, segítjük a megerősödésüket és miután ez megtörtént, helyükre egy új, akkor kezdő vállalkozást veszünk fel. Úgy tervezzük, hogy ebben a házban nem lesz bukás, vagy legalábbis minimálisra korlátozódik a csődbe jutó vállalkozók aránya. Nagy László Kaposvár- Sokan beszélnek mostanában „súlytalan ” megyei ön- kormányzatról. Ön szerint hogy van ez most? Vajon az önkormányzati hivatalnak sincs már súlya?- Nézőpont kérdése, hogy mitől súlyos, vagy súlytalan a megyei önkormányzat. Abban az értelemben, hogy a települések fölött nincsenek rendelkezési jogai, nem vonhat el és nem oszthat újra forrásokat a települések számára, beszélhetünk súlytalanságról, de akik ezt az időszakok siratják vissza, azok nem értik az önkormányzatiság lényegét, mert ezen az időszakon jóval több mint hat éve már túl vagyunk. Bár én is hallom elég gyakran, hogy a megyei önkormányzatoknál dolgozók és megyei önkormányzati vezetők siratják a régi privilégiumaikat. Szerintem egy megyei önkormányzatnak akkor van kellő súlya, ha ezt a helyi közélet úgy ítéli meg. Én azt hiszem, hogy a Somogy Megyei Önkormányzat ma ilyen. Horváth Péterné Kaposvár- Miért van az, hogy a vállalkozások segítésére szánt, 5-6 százalékos kamatú külföldi hiteleket csak 100-150 százalékos ingatlanfedezet mellett, 28- 32 százalékos kamatra lehet felvenni? Kié a különbözeiből származó nyereség?- Külföldi hiteleket konvertibilis valutában csak azoknak a vállalkozóknak érdemes fölvenni, akik exportra termelnek és bevételük is konvertibilis valutában jelentkezik. A külföldi hiteleket a magyar bankok forintban tényleg csak magasabb kamat mellett tudják továbbítani. Gondoljunk csak arra, hogy nálunk az inflációs ráta még most is 25 százalék körül ingadozik, és ez pedig jelentős költségnövelő tényező. Az ingatlanfedezetek természetesen a hiteleket kihelyező bankok biztonságát szolgálják, de ma már működnek garanciaintézmények is, akik az ígéretes vállalkozások hitelfedezetét akár 80 százalékig is tudják garantálni. Fedezet hiányában érdemes ezek szolgáltatását igénybe venni. Név nélkül- Igaz-e a hír, miszerint az Ön tárgyalásainak köszönhetően sokmillió forinttal csökkent az önkormányzat költség- vetési hiánya? Ha így van, akkor az intézményvezetők miért nem tudják ezt saját hatáskörben megoldani?- A megyei önkormányzat intézményeit is elérte a racionalizálási hullám. Erre pedig azért került sor, mert a megyei ön- kormányzat költségvetésében 1996 év tavaszára mintegy 400 millió forintos hiány jelentkezett. Hogy érzékelhető legyen a hiány nagysága megjegyzem, hogy körülbelül 150 millió forintig vagyunk hitelképesek. Három hullámban történtek az intézkedések. Először külső szakértő cég bevonásával eredménytelenül zártuk le ezt a folyamatot. Majd a második körben egy alapos, a hivatal munkatársaival egyeztetett és előkészített egyeztetés után három nap alatt egyezséget kötöttünk az intézményeinkkel, melynek végeredménye 185 fős létszámleépítés és 120 millió forint megtakarítás lett. Ez pedig lényegesen javította a megyei önkormányzat pénzügyi egyensúlyát. Éppen ez az intézkedéssorozat is bizonyítja, hogy minden intézménynek meg van a maga önállósult érdeke, ez pedig a minél több forrás megszerzése, és az is természetesen hogy egyetlen vezető sem szívesen szánja el magát elbocsátásra. Ezekért pedig én az intézményvezetőket elítélni nem tudom. A gyors és korrekt tárgyalássorozat pedig bizonyíték arra is, hogy az intézmény- vezetőkkel rövid úton is meg lehet egyezni, ha megtaláljuk a közös hangot. Kiss Tibor Barcs- Kaphatnak-e helyet a kaposvári inkubátorházban vidéki cégek is, ha a bejelentett székhelyük máshol van?- Igen. Szeretném, ha ez az inkubátorház nem mint kaposvári intézmény, hanem mint Somogy-Flandria üzletfejlesztő központ kerülne be köztudatba, és azt szeretnénk - igaz, hogy kaposvári székhellyel -, de az egész régiót szolgálná, és a flamand-magyar kapcsolatnak közvetítője lenne, nemcsak a gazdasági szférában. Bodács Erzsébet Pécs- Folyamatosan elhalasztott üzleti tárgyalásunkat az elkövetkezendő hetekben mikorra ütemezhetném be?- Örülök, hogy a hölgy Pécsen is olvassa a Somogyi Hírlapot. Miután az újság szombaton jelenik meg és én legközelebb hétfőn vagyok a hivatalomban, azt javaslom, hogy hétfőn délután jöjjön el Kaposvárra, és találkozzunk a irodámban. Domonkos János (telefon: 354-287)- Hány vállalkozónak jelent segítséget az inkubátorház az induláshoz? Más intézmények kapcsolódó funkciókkal is magában foglalhat-e? Termelés is szóba jöhet, vagy csupán szellemi tevékenységre gondoltak az alapításkor?- A vállalkozások méretétől függően mi körülbelül 20 vállalkozás befogadására gondoltunk. Szeretnénk, ha ennek egyharmada flamand-magyar vegyesvállalatként jönne létre, így egy idegen ország vállalkozási kultúrája is beépülhetne. Szándékaink szerint a Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Regionális Kockázati Tőketársaság is ott kapna elhelyezést. Termeléssel és szellemi tevékenységgel foglalkozó cégek egyaránt helyet kaphatnak az inkubátorházban. Kovácsné (telefon: 457-542)- Véleménye szerint van-e remény a közeljövőben arra, hogy a bankok a hitelekkel tényleg elősegítsék a vállalkozások fejlesztését, a beruházások megvalósítását. Jelenleg hiába vannak a különböző kedvezményesen alacsony külföldi hitelkonstrukciók, a japán vagy a német, a hitelhez jutás a bonyolító bankok által előírt aránytalanul magas hitelfedezetek miatt szinte lehetetlen. Lehetséges-e, hogy az alapítvány esetleg garanciavagy kezességvállalással e témában is támogassa a vállalkozókat, illetve hogy a kamarákkal és egyéb érdekképviseleti szervekkel összefogva kedvező változtatást érjen el a banki gyakorlatban?- A kérdést föltevő nagyon jól érzi, hogy ma nagyon sok csatornából csordogál a pénz, csak éppen nehéz vagy lehetetlen hozzájutni. Éppen ezért tervezzük, hogy készítünk egy úgynevezett „forrástérképet”, azért, hogy meg tudjuk mondani a vállalkozóknak, az adott projekt megvalósításához milyen forrásokból lehet pénzt szerezni, melyik pályázatnál milyen esélyekkel indulhat, milyen konstrukció a legelőnyösebb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kevés saját erő mellett igyekszünk tőkéstársat találni, többféle csatornából állami támogatást közvetíteni, a legkedvezőbb hitel- és garancialehetőséget megtalálni. Ez a megyei összberuházásoknál azt jelenthetné, hogy 100 millió forint saját forrás biztosítása esetén 300-400 millió forintos beruházás indítható el. De magánvállalkozások esetén is megtöbbszörözhető a saját erő. Ezúttal is megkértük vendégünket, válassza ki azt a három kérdést, amelyiket a legérdekesebbnek tartja. Jákli Péter választása alapján a Somogyi Hírlap ajándékát Nagy László kaposvári, Kiss Tibor barcsi, és a 457-542-es telefonszámról kérdező olvasónk nyerte.
