Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

1996. szeptember 4., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Az MSZP-frakció a gazdaságpolitikáról Türelem és eltökéltség Nem szabad hagyni, hogy fel­puhuljon a stabilizációs gazda­ságpolitika, hiszen ez az összes eddigi eredmény megsemmisí­tésével járna - hangzott el teg­nap az MSZP-frakció ülésének második, befejező napján. Burány Sándor frakcióvezető- helyettes a tanácskozás után elmondta, hogy Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter tájékoz­tatta a képviselőcsoportot a jövő évi költségvetésről. A mi­niszter utalt rá: a legfontosabb most a türelem és az eltökélt­ség, mert az eredményeket ki kell várni. Tudomásul kell venni, hogy a stabilizáció nem egyszeri intézkedés, hanem hosszabb folyamat. A nemzetgazdasági célok közül a pénzügyminiszter ki­emelte az állami kiadások to­vábbi mérséklését. A bruttó ha­zai termék 50 százalékára kí­vánják leszorítani a közkiadá­sokat, ami Medgyessy Péter szerint 1994-ben még 60 száza­lék volt. Nem csinált titkot ab­ból, hogy az egész államigazga­tásban csökkenteni akarják a kiadásokat, ez alól egyedül a közbiztonságért felelős terület lehet kivétel. A költségvetés konkrét számai egyébként nem szerepeltek a képviselőcsoport ülésén, mert a pénzügyminisz­ter azt kérte, hogy frakció több alkalommal is tárgyalja a jövő évi költségvetést. Ezzel a kép­viselők egyetértettek. A befektetők közül Belgium az ötödik helyen áll Fejlett agrárgazdaság A bemutatkozó magyar cégek fejlett agrárgazdaságról tanús­kodnak, ezért az eddigieknél is több lehetőség kínálkozik az együttműködésekre — jelen­tette ki tegnap Karel Pinxten belga mezőgazdasági minisz­ter, aki Lakos László földműve­lésügyi miniszter meghívására érkezett Magyarországra, s ellá­togatott a gödöllői ÖMÉK-re. A belga miniszter elmondta: üzletembereik szívesen jönnek Magyarországra. Ezt az is jelzi, hogy sorrendben a Magyaror­szágon megtelepedő külföldi befektetők között Belgium az ötödik helyen áll. A mezőgaz­daságon belül többi között ál­lattenyésztésben, sertés-, vala­mint szarvasmarha-nemesítés­ben és -tartásban szoros az együttműködés. A miniszter kíséretében ott volt Patrick Mark Feliers, belga vállalkozó, aki három éve Hatvan mellett alakított ki egy sertéstelepet, s jelenleg már sa­ját takarmányüzemet és egy vágóhidat is működtet. Évente 23 ezer hízót dolgoz fel a hús­üzem, s a termékek döntő há­nyadát a környéken értékesítik. Amint a vállalkozó elmondta: a magyarországi befektetés azért kifizetődő a belga cégeknek, mert hazánkban elfogadhatób- bak az új üzemek kialakításá­hoz szükséges területek árai. A szakmai programok keretében az öntözéses gazdálkodás hely­zetéről tartottak szimpoziont. Bohóc-orvos program a gyermekklinikán Magyarországon, a SOTE I. számú Gyermekklinikáján is útjára indítja a külföldi kórhá­zakban már népszerűvé vált bohóc-programot az Ausztriá­ban működő Rote Nasen Clowndoctors elnevezésű közhasznú egyesület. Lipthay Erzsébet gyermekorvos, a tár­saság magyarországi megbí­zottja elmondta: az egyesület a tartósan kórházban fekvő gyerekek rendszeres gondozá­sát tekinti feladatának. Az új program célja az, hogy meg­nevettessék a kicsiket, ezzel elűzik félelmüket, amit a be­tegség, a kórházi légkör és a szülőktől való távoliét okoz. Ausztria hat kórházában jelen­leg 34 „bohóc-orvos” dolgo­zik. Művészeti vezetőjük Gi­ora Seeliger, aki a magyaror­szági munkát is vezeti majd. A program kiterjesztését egy osztrák vállalat, a CA-Leasing teszi lehetővé, amely a képzés és az első két hónap működési költségét fedezi. Az alapít­vány szeptember 15-ig várja képzett bohócok jelentkezé­sét. A kiválasztottak három hónapos képzésben vesznek részt itthon, illetve Ausztriá­ban. A tervek szerint minden hó­napban megbeszélik tapasztala­taikat, konzultálnak német, francia'és osztrák kollégáikkal. Elsőként a leukémiás, dagana­tos és a művese-kezelésben ré­szesülő magyar gyerekek talál­kozhatnak a „bohóc-orvosok­kal” a Gyermekklinikán. A kormányfő semmi olyat nem hallott, ami eltántorítaná az aláírástól Érvek is, indulatok is ütköztek Kovács László külügyminisz­ter szerint e dokumentum adja a legjobb esélyt a kisebbségi jogok európai normák szerinti rendezésére. A magyar kor­mány felismerte, hogy van egy pillanat, amely lehetőséget kí­nál az elérhető legjobb szöveg aláírására. A kollektív jogok olyan értelemben, ahogyan mi értjük, nem szerepelnek az Eu­rópa Tanács 120l-es ajánlá­sában, s a vitatott lábjegyzet csupán ezt a tényt rögzíti. Ez a lábjegyzet volt az ára annak, hogy az 1201-es ajánlás jogi normaként bekerüljön a szö­vegbe. Az MSZP vezérszónoka, Molnár Gyula úgy vélte, az alapszerződéssel az Európá­ban általánosan elfogadott ki­sebbségi jogoknál többet sike­rül biztosítani a romániai ma­gyaroknak azzal, hogy egyes kötelezettségvállalások jogi érvényűvé válnak. Torgyán József (FKGP) hazaárulásnak nevezte az egyezményt, s a ha­táron túli magyarság jogfosz- tottsága véglegesítésének mi­nősítette az alapszerződést. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint az alapszerződést minden ag­gály ellenére alá kell írni, mert alkalmas a jószomszédi kap­csolatok javítására. Giczy György (KDNP) azt fejtegette, hogy a határon túli magyarság nemzeti identitása csak területi autonómia révén őrizhető meg, az anyaország tehát önként nem mondhat le ennek követeléséről. Orbán Viktor (Fidesz) úgy vélte, hogy a román-magyar alapszerződés rontani fog az ottani magyarok helyzetén, s növelni fogja a feszültségeket a két ország között, tehát nem stabilizálja a térséget, hanem destabilizálja. Lezsák Sándor (MDF) kijelentette, hogy a dokumentum szövege azt üzeni: nincs többé lelkileg együvé tartozó egyetemes magyarság, s ha az erdélyi magyarok több jogot akarnak, vívják ki maguknak. Je­szenszky Géza (MDNP) arról szólt, hogy a szerződés az Eu­rópa Tanács 1201-es ajánlása kérdésében elfogadja a pontat­lan román értelmezést, s ezzel komoly károkat okozhat a magyar kisebbségeknek. Horn Gyula miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy ez az első olyan magas szintű egyezmény a két ország között, amely tartalmazza a kisebbsé­gek jogait. Az alapszerződés léte jóval nagyobb mozgásteret biztosít a határon túli magyar­ságnak, mint annak hiánya.- Semmi olyat nem hallot­tam az ellenzék részéről, ami eltántorítana a magyar-ro­mán alapszerződés megkötésé­től - jelentette ki felszólalása végén. (Simonffy) Horn Gyula szerint jó a kormány és az egyházak kapcsolata Cél a politikai stabilitás A nyári vakációt a rövid pihenés mellett arra is felhasználta a kormány, hogy számba vegye a legsürgetőbb tennivalókat a mezőgazdaságtól a közbiztonságig, az egészségügytől a koalíciós együttműködésig - mondta Horn Gyula tegnap, első őszi sajtótájékoztatóján, az újságíró-szövetségben. A magyar mezőgazdaságnak változatlanul van jövője, s ezt a kormány rögzítette az Euró­pai Unió kérdéseire adott vá­laszában is - hangsúlyozta a miniszterelnök. - Ám ahhoz, hogy élni tudjon a lehetősé­gekkel, a jogszabályok és a támogatási rendszer korszerű­sítése során figyelembe kell venni az Unió, és általában a világpiac igényeit. Ennek je­gyében várhatóan még áz ősz­szel módosítják a szövetkezeti törvényt, s megalkotják a jel­zálogról szóló jogszabályt. Nemcsak a közvélemény, hanem a kormány is állandóan foglalkozik az egészségügyi ellátás helyzetével. Alapvető követelmény azonban, hogy a döntések szakmailag megala­pozottak legyenek, mert az a cél, hogy a jövetben ne romol­jon a lakosság ellátásának színvonala. Elismeréssel szólt a kor­mányfő a magyar katolikus püspöki kar augusztus 20-ai körleveléről, és megállapí­totta, hogy kifejezetten jó a kormány és az egyházak kap­csolata. Elkészült például an­nak a törvénymódosításnak a tervezete, amely tartós ala­pokra helyezi az egyházak anyagi támogatását. Kedve­zően alakul a volt egyházi in­gatlanok sorsa is. Kitért Horn Gyula a kor­mánykoalíció két pártjának kapcsolatára. Emlékeztetett arra, hogy viták esetén az MSZP mindig rugalmasságról tett tanúbizonyságot. A szocia­listáknak a továbbiakban sincs szándékukban az együttműkö­dés felmondása. Az ország ér­deke, hogy fennmaradjon a politikai stabilitás, s hogy a döntések meghozatalakor fi­gyelembe vegyék a társada­lom tűrőképességét. D. G. Törvény a hírügynökségről A nemzeti hírügynökségről szóló törvény tervezetét ma véleményezik a parlamenti pártok szakértői. A javaslatot várhatóan szeptember végén megtárgyalja a kormány is. Az elképzelések szerint a törvényt még ebben az évben elfogadja az Országgyűlés, így 1997. ja­nuár 1-jén hatályba léphet a jogszabály — hangzott el az Igazságügyi Minisztériumban (IM) tartott tegnapi sajtóbe­szélgetésen. A tárcánál készült dokumentum a Magyar Táv­irati Irodát (MTI) nemzeti hír- ügynökségként definiálja, amely törvényben előírt köz- szolgálati feladatokat lát el. Fluckné Papácsy Edit köz- igazgatási államtitkár el­mondta, hogy az MTI egy­személyes részvénytársasági formában működne a jövőben. A tárca álláspontja szerint ez a megoldás a közalapítványi konstrukcióban működő köz- szolgálati médiumokhoz ké­pest egyszerűbb rendszer kié­pítését teszi lehetővé. A tulaj­donosi jogokat az Országgyű­lés gyakorolná, amely az rt. alapító okiratát kétharmados többséget igénylő országgyű­lési határozattal fogadná el. Az rt. elnökét — parlamenti bizottsági meghallgatása után — a miniszterelnök javasla­tára az államfő nevezné ki öt évre. Megbízatása egy ízben ugyanolyan időtartamra meg­hosszabbítható lenne. Az rt. ügyvezetését és az igazgató­ság feladatait az elnök látná el, közgyűlés nem működne. Alkotmányellenes. Az Al­kotmánybíróság alkotmányel­lenesnek ítélte, és megsemmisí­tette az 1956. októberi forrada­lom és szabadságharc során el­követett egyes bűncselekmé­nyekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC. törvényt. A testület szerint a hatóságok a nemzetközi jog szerint külön törvény nélkül is üldözhetik és megbüntethetik a háborús bűn- cselekményeknek, illetve az emberiség elleni bűncselek­ménynek minősülő bűntetteket. A kisebbségekért. Mintegy 580 millió forint sorsáról hatá­rozott az idén eddig a Magyar- országi Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségekért Alapítvány 25 tagú kuratóriuma. Döntöttek a decemberig benyújtott pályáza­tokról, a kisebbségi írott sajtó támogatásáról, és elbírálták a tavaszon beérkezett rekord- mennyiségű, 2353 kérelmet. Ellenőrzés laktanyákban. Az újoncok helyzetével és a honvédségi szolgálati törvény betartásával kapcsolatban vég­zett tájékozódó vizsgálatot az állampolgári jogok országgyű­lési biztosa és helyettese. Gönczöl Katalin a 32. Buda­pesti Őrezredet, Polt Péter pe­dig a tatai 25. Klapka György Gépesített Lövészdandárt ke­reste fel. A látogatásokon ki- sebb-nagyobb hiányosságokat tártak fel. Nem lesz pótköltségvetés. A Nyugdíjbiztosítási Alap hiá­nyának eddigi alakulása nem teszi szükségessé pótköltségve­tés készítését - állapította meg a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat elnöksége tegnap. A biztosító bevétele az év első hat hónapjában 20 milliárd forinttal volt kevesebb az előirányzott­nál, a kiadási oldalon viszont elsősorban a vártnál alacso­nyabb nyugdíjemelés miatt 5 milliárdot megtakarítottak. Felújítások a Várban. Lát­ványos szakaszához érkezett a budai várban az egykori Hon­védelmi Minisztérium épületé­nek és környékének felújítása. Eltűnnek a felvonulási épüle­tek, kerítések, a nyugati oldalt parkosítják, bemutathatóvá te­szik a Zsigmond-templom fel­tárt alapfalait, a középkori épü­letekből megmaradt pincéket. Kozmikus civilizációk. Kétnapos tudományos konfe­rencia kezdődik szombaton Budapesten, a Pataky Művelő­dési Központban az Univerzum lehetséges társadalmairól, Nap­rendszerünk űijárműveiről, va­lamint a speciális energiát igénylő szerkezetekről. Kuta­tók, filozófusok, csillagászok, mérnökök, űrhajózási szakér­tők és természetgyógyászok tartanak előadást a „megma­gyarázhatatlan” jelenségekről. Általában nem okoz feszültséget a tulajdonosváltás Százharmincegy felekezeti iskola Az egyházi ingatlanok rendezésének ügye 1991 óta van napi­renden. A visszaigényelt ingatlanok között csaknem ezer az ok­tatási intézmény. Eddig 131 iskolát kapott vissza a katolikus egyház (beleértve a szerzetesrendeket is), 59 intézmény ismét a reformátusoké, tizenegynek az evangélikus egyház, hétnek pe­dig a zsidó felekezet lett újra a gazdája. Ezen intézmények között az ál­talános és középiskolák száma a legnagyobb, de több óvoda és főiskola is szerepel az igénylis­tákon - tájékoztatta lapunkat Fedor Tibor, aki a Miniszterel­nöki Hivatalban az egyházi tu­lajdon rendezéséért felelős fő­osztály vezetője. A gyakorlatban az átadás-át­vételről az illetékes önkor­mányzatok kötik meg az egyez­séget, ezeket a konkrét megál­lapodásokat azonban kormány­zati döntés előzi meg. A felekezeti iskolák műkö­dése általában nem okoz fe­szültséget sem a diákok, sem a tanárok között. Az esetek több­ségében az iskola új vezetősége nem rendez semmiféle „tiszto­gatást”, csupán arra kéri az ok­tatókat, hogy tevékenységük során tartsák tiszteletben a val­lási nézeteket. Az egyházi iskolák nagy ré­sze alapvetően az állami tanin­tézetekhez hasonlóan működik. Természetesen az általánosan kötelező tantárgyak mellett a hittant is beiktatja a fenntartó felekezet az órarendbe. Azok­nak a diákoknak, akik ezen nem kívánnak részt venni, általános erkölcstant oktatnak. Ahol le­het, módot adnak a más feleke- zethez tartozó diákok számára, hogy saját vallásuk hittanóráit látogathassák. Fedor Tibor úgy véli, hogy a tulajdonviszonyok megnyug­tató rendezésére legalább az ez­redfordulóig várni kell. A kö­rülmények és a tapasztalatok ismeretében feltehető, hogy nem minden visszaigényelt in­tézmény kerül újra felekezeti felügyelet alá. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a fo­lyamat végére hazánk iskolái­nak 5-7 százaléka egyházi tan­intézet lesz. Szigeti Ildikó Emelkedik a szabadalmak száma A biotechnológiában is a legjobbak között Hazánk éles elméjű, ügyes kezű mesterei évszázadok óta je­leskednek különleges anyagok, szerkezetek feltalálásában. Napjainkban sincs másképp, aminek egyik jele, hogy Ma­gyarország hamarosan kéri felvételét a müncheni székhe­lyű Európai Szabadalmi Szervezetbe. A tagságot - szakértői véle­mények szerint - előrelátható­lag két-három éven belül kap­juk meg, ami lehetővé teszi, hogy a Münchenben bejelen­tett szabadalmak Magyaror­szágon is automatikusan ol­talmat kapjanak. A fennállásának centenári­umát ünneplő Magyar Szaba­dalmi Hivatalban elmondták, hogy a magyar szakemberek az utóbbi időben különösen szép eredményeket érnek el a világszerte divatos biotechno­lógiai kutatásokban. Az ilyen jellegű, az agrárgazdálkodást segítő szabadalmi bejelenté­sek az előző évtized végétől ugrás szerűen megsokasodtak. Míg számuk 1988-ig évente száz alatt maradt, évtizedünk­ben már meghaladja a kétszá­zat is. Egy ideje előtérbe kerültek az úgynevezett génmanipulá­ciós technikán alapuló eljárá­sok. Eddig egyetlen ily módon előállított állatfajtát jelentettek be Magyarországon, mégpe­dig tavaly: ennek a különleges sertésnek négy teljesen egy­forma nagyságú sonkája van. A hivatalhoz érkező szaba­dalmi bejelentések között je­lentős számot képviselnek a mezőgazdasági, valamint élelmiszer-ipari jellegűek. Míg 1989-ben az összes beje­lentéseknek mindössze 6 szá­zalékát tették ki, addig tavaly már csaknem a 10 százalékát. A legtöbb eljárás új - főleg a haszonnövények közé tar­tozó - növényfajta bevezeté­sére vonatkozik, hiszen a sza­badalom elnyerésével annak tulajdonosa kizárólagos hasz­nosítási jogot kap a szaporító­anyag széles körű forgalmazá­sára és értékesítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents