Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-26 / 225. szám

1996. szeptember 26., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Három műszak dolgozik még a konzervgyárban Savanyúság gyártósoron Majdnem háromszáz idény­munkás dolgozik még a Limpex kft nagyatádi gyárában, három műszakban. A főszezon a hónap végéig tart. Csemegekukoricát, uborkát tartósítanak, s főleg kör­tét, szilvát dolgoznak fel a gyár­tósorokon. Több mint tizenkéte­zer tonna a konzervgyárban elő­állított késztermék súlya. A fő­szezon befejeztével kezdik száz­ezer üveg savanyúság gyártását- ennek nagy részét a belföldi kereskedőknek szállítják majd. Naponta száz tonna késztermé­ket indítanak útnak a gyárból; négy-öt kamion viszi az árut a nyugati megrendelőknek. Idén a csemegekukorica a gyár legke­resettebb terméke - ebből tízmil­lió dobozzal gyártottak. Sava­nyúságot, salátákat, paradicsom alapanyagú terméket pedig fő­ként Oroszországba szállítanak. Megázott a napraforgó, állnak a traktorok Eget leső lábodiak A felhőket nézik reggelente a lábodiak. Dolgozhatnak-e vagy ismét parasztünnep lesz. Szeptemberben eddig 212 milliméter eső esett. A gépek állnak. Nem lehet betakarí­tani, szántani sem. — Csak az éjszaka huszonöt milliméter hullott — mondta Katona Sándor, a lábodi terme­lőszövetkezet elnöke. Látszik, hogy cseppet sem örül az égi áldásnak. A napraforgó lábon ázik, nem lehet hozzányúlni. Nem tudnak silózni sem. A gé­peket bűn lenne a sártengerbe küldeni. Hogy mi lesz a kukori­cával, az ma még sokadrangú kérdés; fontosabb, hogy fel tud­ják szedni a burgonyát. Eddig csak három hektáron végeztek. Amúgyis keveset fizetnek a burgonyáért a felvásárlók, ráfi­zetés lesz, ha nem tudják föl­szedni. Ma egy kiló krumpliért — ha Budapestre viszik — csak 18 forintot adnak; ebből jó ha tizenkettő megmarad a szö­vetkezetnek. S azt sem tudni, hogy milyen a vevő. Régen vit­ték a burgonyát, s máris fizet­tek, mostanában meg peres­kedni kell a járandóságért. Van, hogy évekkel ezelőtti tartozá­sért járnak a végrehajtó nya­kára. Változatlanul zuhog. Katona Sándor szerint tavaly szeptem­berben 228 millimétert mértek. Későn foghattak a munkához, későn végeztek, de mindent meg tudtak csinálni. Hát biza­kodnak. Előbb-utóbb kisüt a nap, és mehetnek a gépek a föl­dekre. N. J. Támogatásban együttműködő önkormányzatok Segítségként buszbérlet Több kedvezményes ruhaak­ciót szervezett Bolháson ősz elején a kisebbségi önkor­mányzat. Működésének költ­ségeit a különböző rendezvé­nyek bevételéből fedezi, s tá­mogatja őket a nagyatádi Be- go kft és a lábodi erdészet is. — A rászorulóknak, negyven­ötven embernek is tudtunk ru­hát adni; ebben a Máltai Szere­tetszolgálat nagyatádi csoport­jának az adománya is segített — mondta Balogh István, a bolhási kisebbségi önkormány­zat elnöke. — Felnőttek éppúgy kaptak, mint iskolakezdésre a cigánygyerekek. S nemcsak nekik juttattunk a legszüksége­sebb ruhaneműből, hanem sze­génysorú magyaroknak is. A jövedelempótlósokat is igyekszik segíteni a szervezet. A Bolhásról eljárók támogatá­sára például kétezer forintot adott, hogy ki tudják fizetni buszbérletüket, bejárhassanak szeonmunkára a nagyatádi konzervgyárba. S bár az idény véget ért, a gyárban még ezek­ben a napokban is dolgoznak bolhási munkanélküliek. — Jó az együttműködés a két önkormányzat között — mondta Kővári Jenő bolhási polgármester. — Az általános iskolás gyerekek beiskolázásá­hoz a képviselő-testület 220 ezer forintot adott, így minden tanulónak jutott háromezer fo­rint. Ezt egészítette ki a kisebb­ségi önkormányzat ötvenezer forinttal, s a cigánytanulóknak személyenként plusz három­ezer forintot juttatással. A Bolháson élő huszonöt ci­gánycsalád megélhetését pá­lyázattal is próbálják segíteni. Ezt a kisebbségi önkormányzat — mint Balogh István el­mondta — a Magyarországi Cigányokért alapítványhoz nyújtotta be. A háztáji területe­ken kilencszázezer forinttal tá­mogatnák a málna- és burgo­nyatermesztést, illetve a cseme­teültetvények létesítését. Na­gyon bíznak a pályázat sikeré­ben. Németh István Felújítják a gyógyfürdőt, új medencét építenek a strandon Milliók városfejlesztésre Még az idén megkezdődhet a gyógyfürdő felújításának elő­készítése, tervezhetik a melegvizes medence építését és a hó- kamalmiaknak is lesz villanyuk — ezekkel a jó hírekkel Or­mai István, nagyatádi polgármester szolgált, miután döntött a város pályázatairól a megyei területfejlesztési tanács. A nagyatádiak hét pályázatot nyújtottak be a testülethez, hogy gyarapíthassák városukat. Ötöt az önkormányzat készített el, kettőt gazdálkodó szervek. Ormai István elmondta: a gyógyfürdő felújításához 25,9 millió forintot, a strand meleg­vizes medencéjének megépíté­séhez húsz, a hókamalmiak és a döbrögiek villanyvezetékéhez pedig hatmillió forintot kapott a város. A nagyatádi gyógy­fürdő elválaszthatatlanul hoz­zátartozik a városhoz. A szá­zadfordulót követő években nyitott ki, s azóta nemcsak az idegenforgalmat, hanem a gyógyászatot is szolgálja. A felújítása elodázhatatlan fel­adat. Most növelik a kutak ho­zamát, növelik a komfortját, s ezáltal még több vendéget fo­gadhatnak majd. Még az idén megkezdik az ország legszebb strandján az új, melegvizes medence építését. Ezt már rég­óta hiányolják az ide látogatók. Bár pályáztak a kemping bővítéséhez is anyagi támoga­tásra, erre nem kapott pénzt a várost. Ennek ellenére nem mondtak le róla a nagyatádiak, hiszen idegenforgalomról csak akkor lehet beszélni, ha ahhoz minden feltétel adva van. Nem mondanak le az iparterület ki­alakításáról sem. Erre is pá­lyáztak, de eredménytelenül. A polgármester szerint azért is szükség van rá, mert a munka­helyteremtő beruházások csak akkor jelennek meg a városban, ha megfelelő infrastruktúrával találkoznak. Nagyatád számára pedig ma minden korábbinál fontosabb az új munkahelyek teremtése. Mint ahogy fontos, hogy a hókamalmiak és döbrö­giek is végre villanyhoz jussa­nak. Bármennyire is furcsa, van két kis település, ahol nincs még áram. Hamarosan azonban itt sem lesz fehér folt. N. J. Hagyományos őszi munkák és játékos környezetismeret Rotyogó üst az udvaron A népszokások átszövik a gyerekek mindennapjait. A nagyatádi Napsugár óvodában ezek is gazdagítják a foglalko­zásokat, bővítik a gyerekek cselekvési lehetőségeit. — Mindig az évszaknak megfelelő elfoglaltság kerül előtérbe; az őszt lekvárfőzés­sel kezdtük, hamarosan a szü­rettel ismerkednek a gyerekek — mondta Mohácsi Andrásné óvodavezető. Nagyon készültek a befő­zésre a gyerekek. Szilvát hoz­tak kis kosarukban, és segítet­tek összerakni a tűzifát. A kö- zépsősök már a darálásban is közreműködtek. A lekvár fő­zésében az idén is dr. Szűcs Béláné és Mráv Jánosné nyugdíjasé volt a főszerep. — A szilvát már tegnap ki­magoztuk. Szülőkből hozták; ott lakik a dédapám. Az óvó­néni teszi az üstbe a szilvát — — mondta két nagycsoportos, Szabó Józsi és Csuka Barna, A befőzéssel ismerkedtek a középső és nagycsoportosok a Napsugár óvoda játékos foglalkozásán, s ízlett a kóstoló is szinte egymás szavába vágva. — Nagyon várjuk, hogy meg­főjön a lekvár — mondta Zsí­rói Kati. -— Uzsonnára már kapunk belőle kóstolót... Ami maradt, üvegekbe töl­tötték az óvónők. Ezeket majd télen használják fel. A munkát a gyerekek lerajzolták. Műve­iket a következő napokban ki­tűzik a hirdetőtáblára is. Németh István Krónika Kutas 850 évéről Kutas nemrég ünnepelte fenn­állásának 850. évfordulóját. Akkor jelent meg Simon Jó­zsef tanár könyve; a település történetét foglalja össze 1146- tól napjainkig. Az önkor­mányzat támogatásával adták ki, 500 példányban.- Apám kőműves volt, keze munkáját mutatják a falu főut­cájának házai - mondta Simon József. - Ezt az örökséget folytattam a könyv megírásá­val: szülőfalum múltját muta­tom be. Nagy segítségemre voltak ebben a kutasi gyűjtők, hagyományőrzők is. A több évig tartó kutatás és a helyi gyűjtések nyomán si­került megjelentetnie Simon Józsefnek a dolgozatát. Köny­vében a legrégebbi dokumen­tumok fénymásolatát is közli. Adatait oklevelekből, egyházi anyakönyvek bejegyzéseiből, elmúlt századok peres iratai­ból gyűjtötte össze, s felvil­lantja a község életét: hogyan éltek, mivel foglalkoztak haj­danán a kutasiak. Kuriózumok is találhatók ebben a könyv­ben. Hogy csak egyet idéz­zünk: az 1848/49-es szabad­ságharc idején például egy század katonát kellett a falu­nak eltartania. N. I. Segesd a gázhoz pályázati pénzt nyert A vezetékes gáz bevezetéséhez Segesden a lakosság és a közü­zemek 60 százalékos részvétele miatt az önkormányzatnak hi­ányzott a pénz tíz százaléka. En­nek fedezetére a térségfejlesztési alaphoz 11 millió forintra nyúj­tott be pályázatot, s a napokban el is nyerte a hiányzó összeget. Rinyaújlak segítsége az állástalanoknak Harminc embernek ad munkát Rinyaújlakon a mezőgazdasági szövetkezet. Az önkormányzat 13 lakosnak folyósít jövedelem- pótló támogatást, s egy pálya­kezdő munkanélkülit is nyilván­tart. Nyolcán végeznek a falu­ban közhasznú munkát, s húszán kapnak rendszeres nevelési se­gélyt. A 31 általános és középis­kolás egyenként 3100 forintot kapott az- idei tanévkezdéshez. Görgetegről kamion madáretetőkkel Százezer madáretető eladását tervezte az idén a görgetegi Kva­litás kft. Eddig nyolc kamionnal mintegy 25 ezer darabot szállí­tottak a 27 munkást foglalkoz­tató fűrészüzemből Németor­szágba. A görgetegi madárete­tők keresett cikkek Svájcban is. Tizenhat közhasznút foglalkoztatnak Tizenhat jövedelempótló támo­gatást kapó rinyaszentkirályi ál­lástalannak biztosított munkát az idén a községi önkormányzat. A nagyatádi munkaügyi kirendelt­séggel kötött szerződés alapján a rendszeres támogatásban ré­szesülők a település közterüle­teinek rendbetételén dolgoznak. Bérletek Nagyatádon három előadásra Három előadásra szóló Mini bérletet adott ki az 1996/97-es évad idei bemutatóira a nagy­atádi művelődési ház. A kapos­vári Csíky Gergely Színház elő­adásán kívül láthatja majd a színházkedvelő atádi közönség a temesvári és a zalaegersze­gi társulat egy-egy darabját is. • • Otvöskónyi régi népi szőttesei Az otvöskónyi általános iskola tanulóit is egész évben foglal­koztatja a millecentenárium. Tartottak megemlékezést, több vetélkedőt is a honalapítás törté­netéről; a legújabb pedig egy néprajzi kiállítás. A hajdani élet tárgyait gyűjtötték össze - azo­kat, melyeket régen használt a két falu lakossága. Grofsics Já­nosné igazgató elmondta: ebben az alsótagozatos iskola 50 kisdi­ákja vett részt nagy buzgalom­mal. Ennek eredményeként sok használati eszközt és szép régi ruhát tudtak kiállítani az iskolá­ban. Az ötvösi családoktól féltve őrzött kincsek kerültek elő: gyö­nyörű szőttesek. A századelő fa­ragott használati és dísztárgyait is bemutatták: régi rokkákat, tá­last és darálót, mérleget is. N. I. Lezárták, mert életveszélyes - mégis használják Tilalmas híd Szentkirályon Szemlét tartott Rinyaszenkirályon a közlekedésfelügyelet, és életveszélyessé nyilvánította a falu központból induló földúton levő, a Rinyán átívelő hidat. Azonnali hatállyal lezáratták. A hidat mégis használják; nélküle megállna az élet. A hídon túl a Szarvasfarm kft- nek van egy telepe. Itt keltek át a halászati részvénytársaság gépeivel is. A Sefagnak épp­úgy fontos a híd, mint a Lábod Mavad Rt-nek. A híd azonban hivatalosan nem használható - erre a faluközpontban tábla fi­gyelmeztet. A Rinyánál már eltüntették a tiltó táblát. A sá­ros úton keréknyomok bizo­nyítják: a veszély ellenére au­tókkal hajtanak át a fapalló­kon. Horváth József rinyaszent­királyi polgármester is tudja ezt, de nem állhat naphosszat a Rinya partján. Azon van ő is, hogy a híd mielőbb járható le­gyen, ne kelljen 26 kilométert kerülni Nagyatád felé, mert a földút a városba tart — az er­dőn át. Sebtében elkészítették a felújításhoz szükséges terve­ket. Hét és fél millió forint költséggel kell számolniuk, ha most látnának munkához. Ez pontosan a fele az évi költség- vetésüknek. Pályázatot nyúj­tottak be a területfejlesztési ta­nácshoz, de elutasító választ kaptak. Pedig még az érintett cégek is 300 ezer forintról ad­tak kötelezvényt - ennyivel lennének hajlandók hozzájá­rulni a 72/1-es számú híd új­bóli megnyitásához.- Most mi lesz? - kérdeztem a polgármestert. - Csodára kell várni?- Arra - mondta kesernyé­sen. Csodák persze nincsenek, ezt jól tudják Rinyaszentkirá- lyon is. A jegyző már készíti a következő pályázatot az út- és hídfelújítási alaphoz. Valahol majd csak belátják, hogy Ri- nyaszentkirálynak túl nagy fa­lat ez a felújítás. A hídnak pe­dig állnia kell. Nagy Jenő Az életveszélyes híd a Rinya fölött FOTÓ: TÖRÖK ANETT

Next

/
Thumbnails
Contents