Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-23 / 222. szám

1996. szeptember 23., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 9 Szárszónak egy a vége... Giczy György: Lesz ellenzéki összefogás Budapesten, a Testnevelési Egyetem aulájában - mintegy a 43-as, már-már legendás szárszói találkozó folytatása­ként - közéleti, zömmel ellen­zéki személyiségek tanácskoz­tak a hétvégén. Giczy György, a KDNP elnöke kijelentette: az ellenzék össze­fogásának itt az ideje, mert nem engedhetik, hogy olyan kisebb­ség telepedjen rá a nemzetre, amely tönkreteszi a jövő „fon­tos stratégiai pontjait”. Lezsák Sándor, az MDF el­nöke rámutatott: válságban tart­ják az országot a szocialisták, amit nem „kezelni”, hanem megszüntetni kell. Kádár Béla (MDF) szerint „lejtőmenetben” van az ország, aminek a megál­lításához nemzeti tervet kell ki­dolgozni. Csurka István, a MIÉP el­nöke hangoztatta: meg kell te­remteni a „stratégiai összefo­gást”, de ebben nem lehetnek partnerek olyanok, akik a jelen­legi hatalmat idáig segítették. Pozsgay Imre kifejtette: mil­liók félnek a holnaptól és talán cselekedeteik politikai követ­kezményeitől is. E helyzetből civil társadalmi építkezéssel és „a szolgálati helyére visszapa­rancsolt állam” társadalmi el­lenőrzésével lehet kiutat találni. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke úgy vélte: a mai magyarországi politika nemcsak a hazai, ha­nem a határon túli magyarság közéletét is gyengíti. Mindenkire érvényesek a játékszabályok Walesa Budapesten Ne legyünk elégedetlenek; békés harcban, vér nélkül ér­tük el, hogy magunk dönthe­tünk sorsunkról, lehetősé­günk van fellépni érdekeink védelmében - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének székházában rendezett nagygyűlésen Lech Walesa volt lengyel államfő. A lengyel Szolidaritás világ­szerte ismert vezetője, aki a Magyarok Világszövetsége és más szervezetek vendégeként látogatott el Budapestre, beszé­dében óvott a szélsőségektől. Arra figyelmeztetett, hogy mindenkire érvényesek a de­mokrácia játékszabályai. Akik becsapottnak, félrevezetettnek érzik magukat, fogjanak össze, alakítsanak pártot, szervezete­ket, lépjenek fel a kisemmizés, a csalások ellen, mérettessenek meg a demokratikus választá­sokon, de ne mástól várják a megoldást. Az embereket meg kell győzni, hogy ez másként, ma­gától nem megy - hangoztatta. Lengyelországban a poszt- kommunisták pártjába négyszer annyian léptek be, mint a szoli­daritásból alakított pártokba, de ezen nem siránkozni kell, ha­nem küzdeni céljaink eléré­séért, és hinni önmagunkban. Szépségvarázs. Kongresszust és kozmetikaiszer-kiállí- tást rendeztek tegnap Budapesten a szépség művészei. Testfestészeti bemutatót is tartottak. Csillik Erzsébet sok­szoros díjnyertes mesterkozmetikus csinos modelljére az öt földrészt varázsolta rá. fotó: feb/kallus györgy Önkritikus mérleget készítettek a kormányzás két évéről Csak külpolitikából jeles A kormány kétéves munkáját tették mérlegre a Magyar Szo­cialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének ismert politikusai, akik tegnap kötetlen eszmecserére gyűltek össze az MSZP kispesti központjában. A résztvevők - mindkét párt­tól húszan-húszan voltak hiva­talosak a találkozóra - egyet­értettek abban, hogy a kor­mányzat a gazdaságot kimoz­dította kritikus helyzetéből, ám a stabilizációt nem tudta teljesen véghezvinni. A zárt ajtók mögötti egész napos találkozót az MSZP Vi­tányi Iván vezette szociálde­mokrata társulása kezdemé­nyezte. A meghívott szocia­lista és szabaddemokrata poli­tikusok közül 33-an jelentek meg. Az MSZP részéről ott volt Kósáné Kovács Magda, Katona Béla, Földes György, Lendvai Ildikó, Burány Sán­dor, Schiffer János, Csehák Judit, Békési László, Nyers Rezső' és Szabó Zoltán is. Az SZDSZ-től többek között Dörnbach Alajos, Kóródi Má­ria, Bauer Tamás, Tardos Márton, Szent-Iványi István, Fodor Gábor, Soós Károly At­tila, Halda Aliz, Horn Gábor és Koszegh Ferenc volt jelen. Az eszmecsere után el­mondták: igazán csak a kor­mány külpolitikájával elége­dettek. A legnagyobb hiányos­ságnak a gazdasági-társadalmi megállapodás elmaradását minősítették. Súlyos hibának tartják, hogy a múlt év már­ciusáig nem tudták megfele­lően kezelni a gazdasági egyensúly problémáit. Vegyes a kép a gazdasági és szociális területet, a kormányzati, a par­lamenti munkát, és a két párt együttműködését illetően. Még ma kérik a magyar-román alapszerződés megerősítését Nem költ többet a kormány (Folytatás az I. oldalról) Az önkormányzatok és az agrárágazat esetében az illeté­kes tárcák által szükségesnek tartott elmozdulásban állapod­tak meg, míg a médiák költ­ségvetési támogatásának prob­lémájára egy olyan megoldás körvonalazódott, amely az ál­lamtitkár szavai szerint "nem feltétlenül jár a médiatörvény módosításával". A kormány ismét megerősítette a jövő évi költségvetés elkészítésének alapelveit, többek között azt, hogy az állami bevételek GDP-hez viszonyított aránya csökken jövőre, vagyis mér­séklődik az állam újraelosztó szerepe. A központi költségve­tés elsődleges egyenlege 3,7 százalékos bevételi többletet tartalmaz a kormány javasla­tában. Az adóterhek mind a magánszemélyek, mind a gaz­dálkodó szervezetek számára csökkennek. A kevés szám között, amelyeket az államtit­kár ismertetett a tervezetből, szerepelt a személyi jövede­lemadó-bevételek előirányzata 530 milliárd forinttal. Ez az eddig ismert bevételi tervnél valamivel több, ami Kiss Ele­mér szerint a számok pontosí­tásának tulajdonítható. A kormányülést követően azon­nal megkezdődött a megegye­zéseket tükröző számok ki­munkálása. Az államtitkár el­mondta, hogy azok a plusztá­mogatások, amelyekről vasár­napi ülésén döntött a kormány, nem jelentenek többletet az összkiadások, illetve az össz­bevételek szempontjából. Szavai szerint ezek az össze­gek az eddig a kormány által fel nem osztott bevételekből származnak, tehát szó sincs ar­ról, hogy az újabb pénzosztás­sal túlköltekezne a kormány. A médiaterülettel kapcsolatos döntést kommentálva Kiss Elemér leszögezte: a kormány teljesíti törvényben foglalt kö­telezettségeit. Tudja, hogy nincs realitása a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény módosításának. Antal Imrét a kamerák előtt nem éri meglepetés Ki mit tud? - éhgyomorra Ismét százezreket vonz képernyő elé a Ki mit tud?, amely - elődeihez hasonlóan - ügyes, tehetséges, kitűnő adottságú fiatalok seregét vonultatja föl már az elődöntőkben is. Ámu­latba eshetünk a fiatalok tehetsége, ügyessége láttán. No és ott van a népszerű műsorvezető, Antal Imre.- Nagyon szeretem az élő adá­sokat, a mi szakmánkban ek­kor derül ki igazán, hogy „ki mit tud?” - mondta a vetélke­dők elmaradhatatlan résztve­vője. - A felvételnél le lehet állni, mód yan az esetleges hi­bák korrigálására, élő műsor­ban azonban nem. Lélekjelen­létre van szükség.-Az eddigi elődöntők leg­kellemesebb és legkínosabb pillanatai?- „Legkellemesebb” sok volt - válaszolta, hiszen min­den versenyző kedves, tehet­séges, lelkiismeretes. A legkí­nosabb pillanat? Talán az volt, amikor az egyik szavaló kis­lány belesült a versmondásba. Nagyon sírt szegény. Végül is a zsűritől kapott még egy lehe­tőséget. A verejték kivert, úgy drukkoltam neki. Használha­tott, mert végül is a vers el­mondása remekül sikerült. Antal Imre a közvetítések után úgy vezeti le a fáradságát, hogy valahol elfogyaszt egy jó vacsorát. Ami egyben az az­napi ebédje is, ugyanis az adá­sok napján soha nem eszik. Szerinte ugyanis a teli gyomor ernyedté teszi az embert.-Persze, azért este is vi­gyázok a menüvel. Legutóbb például egy fél adag rántott sajttal zártam a Ki mit tud?-ot. Németh Zsuzsa Létavértes - város. Szatmári Sándor polgármester ünnepsé­gen vette át a Hajdú-Bihari ha­tár menti település, Létavértes várossá nyilvánításának doku­mentumát és a város kulcsát az Országgyűlés elnökétől. Gál Zoltán a magyar-román alap- szerződésre utalva hangoztatta: reményeink szerint hatására a határ menti települések nem az ország sorvadó végtagjai lesz­nek, hanem olyan hidak, ame­lyeken át az élet, az anyagi ja­vak és a kultúra áramlik. Az Alkotmánybíróság ülése. A hétfői teljes ülésen megtár­gyalják egyebek között azt az indítványt, amely szerint mu­lasztást követett el a törvény- hozás, mert az önkormányzati bérlakások elajándékozása ese­tére nem kötötte ki a bérlők hozzájáruló nyilatkozatát. Fog­lalkozik azzal a beadvánnyal is, amely sérelmezi, hogy a me­gyei jogú városok választópol­gárai nem vehetnek részt a me­gyei közgyűlés tagjainak meg­választásában. Véget értek a Pécsi Napok. A szőlő és bor egész napos ün­nepével zárult tegnap a Pécsi Napok és az I. Bordal Világ- fesztivál programja. A szep­tember 12-én kezdődött tizen­egy napos városi fesztivál zá­róünnepén kézműves vásárt, borbemutatót, népzenei műsort és szüreti felvonulást rendeztek a főtéren. Felléptek a bordal vi­lágfesztivál négy kontinensről érkezett résztvevői is. A Du­nántúl legnagyobb városa a rendszerváltás óta hatodszor rendezte meg fesztiválját, amely az idén huszonhét hely­színen száznegyven szórakoz­tató, kulturális és tudományos programot kínált. Mai vitézek. Az első vitézava­tás 75. évfordulóján országos avatást tartottak szombaton a debreceni Református Nagy­templomban. 540 jelöltet ava­tott úgynevezett várományosi- öröklési jogon vitézzé kardlap- érintéssel Habsburg József, a rend nagymestere. Jelen volt Horthy Istvánná, a néhai kor­mányzó fiának özvegye is. A rend egyébként az idén először kapott félmillió forint központi támogatást. Horgászok a Tisza-tónál. Horgászok takarítottak a tiszta­sági világnap alkalmából a hét­végén a Tisza-tónál. Az akciót a Tiszafüredi Sporthorgásze- gyesület szervezte saját pénzén. A munkába — önkéntes alapon — besegítettek más egyesüle­tek tagjai és helyi környezetvé­dők is. A z ország nyugati felén au­gusztusban a szavazópol­gárok az elmúlt hónaphoz ké­pest nagyobb bizalommal te­kintettek vezető politikusa­inkra. A Szonda Ipsos népsze­rűségi listáján szereplő 24 poli­tikus közül 13 népszerűségi in­dexe emelkedett. A Fidesz-MPP vezetői javí­tottak a legtöbbet a megítélésü­kön. Deutsch Tamás szimpátia­görbéje 4 ponttal, Szájer Jó­zsefé 3 ponttal javult. Orbán Viktor megítélése nem változott augusztus folyamán. Minimális pontszámot - egyest - egyetlen politikus sem kapott, kettest viszont Torgyán József és Boross Péter is. Felül­ről tekintve olyan vezető politi­kus sincs, aki a legmagasabb pontszámot, a tízest érte volna el. Jó minősítést is mindössze négy közéleti személyiség: Göncz Árpád, Kuncze Gábor, Kovács László és Demszky Gá­bor kapott. Ebből arra lehet következ­tetni, hogy a közvélemény szemében a politikai élet repre­zentánsai nagyjából átlagos népszerűségnek örvendenek. Kik most a legnépszerűbbek? □ A Szonda Ipsos augusztusi felmérése népszerűség (%) a nyugati országrészben népszerűség (%) országosan t ismertség (%) a nyugati országrészben Göncz Árpád # V It 63 61 63 63 62 61 59 58 59 56 59 58 58 58 57 56 +1-1 +2 0-2-2 0-2 0-i +2-1-1-1 +1 0 0 0 96 95 68 92 83 80 75 86 93 ismertség (%) országosan Szájer József Giczy György Lezsák Sándor Füzessy Tibor Szekeres Imre lsépy Tamás Maczó Ágnes Horn Gyula Szabó Iván 48 +1 55 48 +i 45-1 47 45 47 46 +3 0 +2-i ^ — 45 65 79 47 72 Az adatfelvétel ideje: 1996 augusztus. Módja: személyes, kérdőíves megkér­dezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 314 a nyugati országrész lakó­ja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó nyugat-magyarországi lakóhe­lyű magyar állampolgár. Az alapsoka­ság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4- közötti különbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszá­mú politikusokat a tizedpontszámok- nak megfelelő sorrendben adjuk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents