Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-20 / 220. szám

1996. szeptember 20., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Űj nyugati piacokat keres a fafeldolgozó kft Visontai léc Udinébe Terjeszkedni akar a csoko- nyavisontai Péterfai Kft. A német tulajdonú cég most Olaszországba szállít bútor­lécet, de várhatóan hamaro­san exportál az észak-európai államokba is. A kisüzemben parkettafrízt és fedőréteget is gyártanak. Hu- szonkétmillió forint bevételre számítva egyre több üzleti partnerrel építenek ki kapcsola­tot. Termékeik 90 százaléka külföldön talál gazdára, a bútor­lécet Olaszországba, Udinebe viszik. Dobor Gábor ügyvezető igazgató szerint a külföldi meg­rendelés meghatározó szá­mukra, ezért igyekszenek szert tenni minél több új partnerra. Elmondta: a kft német tulajdo­nosával a napokban találkozik, s áttekintik a terjeszkedés to­vábbi lehetőségeit. — ígéretes kapcsolatot épít­hetünk ki svéd és német vállal­kozókkal — mondta. — Az EU-piacra jutni nem könnyű, de akinek sikerül, nyert ügye van. A vállalkozás érdeke, hogy minél több árut tudjunk eladni. A biztos piac elősegíti a folyamatos foglalkoztatást. Hazai megrendelői is van­nak; parkettafrízt és fedőréteget készít a barcsi Drávaparkett kft-nek. Az alapanyagot a nem­régiben alakult erdőbirtokos­sági társulásoktól szerzik be; a somogyiak mellett Baranyából és Tolnából is. A csokonyavi- sontai cég ügyel a műszaki fej­lesztésre, mivel enélkül értékes munkától esnének el. Most - mint az ügyvezető igazgató el­mondta - egy rönkvágót vásá­rolnak, amelynek ára csaknem hárommillió forint.- A település egyik nagyfog­lalkoztatója vagyunk: 18 em­bernek adunk munkát. Célunk, hogy továbbra is biztonságosan működjünk. A műszaki beruhá­zás megtérül, s biztosítja a vál­lalkozás létét is. (Harsányi) A kényszervállalkozások nem hozhatnak eredményt Csurgón csodák is történtek A vállalkozókat időnként saját magukkal szemben is meg kell védeni — mondta Mayer Tibor, a megyei vállalkozói központ csurgói irodájának vezetője. Egyszerűen azért, mert meggondolatlanul akarnak terheket venni magukra. Ezt persze a kényszer szüli. Csurgón és térségében egyre- másra szűntek meg a nagy fog­lalkoztatók. A Sefag egykori gyárában felszámolták a ra­gasztott tartóelemek gyártását; nem készülnek már ajtók és ab­lakok sem, az új tulajdonos csak parkettát csináltat. Bezárt a Faktor, a költségvetési üzem és a sajtüzem; az utcára került emberek kénytelenek vállal­kozni, hogy megélhetésüket biztosítsák. A kényszer pedig nem mindig jó tanácsadó. Négy évvel ezelőtt azok kezdtek vállalkozni, akik csak azért is meg akarták mutatni, hogy többre képesek; ma vi­szont az is kénytelen vállal­kozni, aki azt sem tudja, hogy igazából mit kellene csinálni. Családok roppantak össze, s egyfajta kilátástalanság lett úrrá az embereken. A vállalko­zói központ irodája ebben a helyzetben kíván segíteni a re­ményt vesztetteknek. Mayer Tibor kimutatása szerint az el­múlt négy évben nyolcvan csa­ládnak biztosítottak megélhetés azzal, hogy támogatták őket a tervezéstől a cégalapításon át a munka megkezdéséig. Néha tovább is. Volt, aki csak virág­boltot akart nyitni, ma már ker­tészete van. Műkövesnek indí­tották be a csis’zolóüzemét, ahol ma már számítógép ter­vez. Segítségükkel lett köny­velő bt-ből adótanácsadó cég. Mindez persze nem oldja meg a csurgói térség foglalkoztatási gondjait. Van, aki úgy toppan be az irodába, hogy öt forintja sincs, de vérmes reményekkel akar vállalkozni — éppen a kényszer miatt. A vállalkozásokhoz is pénz kell. Sokat segít a mikrohitel, de ehhez is kellenek a garan­ciák. Az elmúlt években 85 hi­telkérelmet bíráltak el a tér­ségben, s így 75 millió forint­tal támogathatták az induló vállalkozásokat. Mindössze két rossz adósuk van, a töb­biek révbe jutottak. Mayer Ti­bor szerint állami támogatás nélkül elvesznének a kezdő vállalkozók. Ha az állam le­mond a segítésükről, a mosta­ninál is kaotikusabb állapotok alakulhatnak ki. Pedig azt mondják, ennél rosszabb hely­zet már el sem képzelhető. N.J. A holocaust cigány áldozataira emlékeztet Emlékmű Babócsán A második világháború ide­jén elhurcolt és megölt cigá­nyoknak emlékét őrzi az az oszlop, amit a napokban állí­tanak fel Babócsa főterén. Alkotója maga is cigány származású, a Gellénházán élő Orsós Jakab író-faragó. Valamiféle szemérmesség okán még ma is kevés szó esik a fa­sizmus cigány áldozatairól, pe­dig őket is elhajtották földjük­ről, másságuk miatt. Marhava­gonokba zsúfolták őket, hogy az auschwitzihoz hasonló halál­táborokban megsemmisítsék. Hogy hányán voltak? Valahol bizonyára vannak pontos sta­tisztikák, de nem ismerjük eze­ket a számokat. A babócsai ci­gányok sem tudják, s így azt sem, hogy a Dráva mentéről hány sorstársukat vittek el úgy, hogy soha sem tértek vissza. De tudják, hogy sokan voltak. S ha nem beszélnek történetükről, akkor a következő nemzedékek is megfeledkeznek róluk. Pedig róluk is beszélni kell, a holoca­ust réméről. Most, a huszadik század utolsó esztendeiben is. Még akkor is igaz ez, ha mások az árnyalatok. Babócsán a lakosság három­negyedét adó cigányság büszke a származására; egyenrangú akar lenni a többi polgárral. Ugyanúgy szót kér a falu életé­nek alakításában, mint a többi ember. Az idén negyedik alka­lommal tartják meg kulturális ta­lálkozójukat, amelyre német, horvát és dán együtteseket is meghívtak. Az idei találkozó fontos eseménye lesz a falu főte­rén található parkban Orsós Ja­kab emlékoszlopának avatása. Emlékeztetni akarnak arra, hogy a másság nem teszi őket más emberré. Vállalják, hogy egy et­nikumhoz tartoznak, s ezzel együtt kell őket elfogadni itt, Babócsán is. N. J. Szándéknyilatkozat 13 település önkormányzatától Fórum a hulladéklerakóról A megvalósulás közelébe ke­rült a Csurgó melletti regioná­lis szilárd hulladéklerakó terve. Tizenhárom település már korábban jelezte részvé­teli szándékát a beruházásban. Váratlan fordulatként Nagy­kanizsa is megkereste a csur­gói önkormányzatot, mert a környéken csak a somogyi te­lepülés rendelkezik engedé­lyezett depóniával. A város vezetői széles kör­ben kikérik a lakosság véle­ményét. A városi tv-ben már tartottak erről kerekasztal-be- szélgetést, és majd szeptember 23-án nyilvános fórumot is rendeznek a végleges véle­ményhez. Szentán svéd exportra dolgoznak Megkezdődött a tölgyfa kitermelése és feldol­gozása a dél-somogyi erdőkben. A Kaszó Erdőgazdaság Rt kettes számú szentai fűrész­üzemben mostantól havonta 8-900 köbméter fát dolgoznak fel. Ebből egyebek között ha­vonta százhúsz köbméternyi tölgyfa fríz készül svéd exportra fotó: kovács tibor Vízvár nyomasztó gondja Vízváron jelenleg 17 száza­lékos a munkanélküliség. A 740 lelkes településen a 43 munkanélküli közül 23 jöve- delempótlós. Közülük kettőt közhasznú munkásként fog­lalkoztat az önkormányzat, s egyet képzési, illetve foglal­kozásbővítési támogatásban részesít. — A munkanélküliek helyzete nehéz, a környéken az elhelyezkedésre minimális az esélyük. — Többségük alacsony iskolai végzettségű — mondta Halta Róbert kör­jegyző. Hozzátette: négyen a nyolc általánost sem végezték el, s 18-an csak az alapvég- zettséget szerezték meg. Szakmunkásképzőben 14-en tanultak, középiskolában né­gyen. A kis településen há­rom felsőfokú végzettségű munkanélkülit is nyilvántar­tanak: ketten főiskolára, egyikük egyetemre jár. A vízvári munkanélküliek közül 31-nek az utolsó mun­kahelye fizikai jellegű volt, többségük ingázott: barcsi, nagyatádi, berzencei és pécsi cégekhez. A faluban csak a szövetkezet és az önkor­mányzat intézményei ad munkát. Egyedüli reményt az állandó határnyitás jelent. Az idegenforgalom révén új be­ruházásokra lesz szükség, s így akár ötven helybeli is el­helyezkedhet. (Harsányi) Pentium számítógép a nagykönyvtárban Új nagy teljesítményű Pentium 133 Mhz-es számítógéppel gazdagodott a csurgói Csoko­nai Vitéz Mihály Református Gimnázium nagykönyvtára. Segítségével megvalósítható a mintegy 30 ezer könyvtári egy­ség gépi feldolgozása. Hálózat­ban szeretnék működtetni. A feldolgozás szüneteiben ezzel az ifjúsági könyvtár gépi szak- katalógusa is használható lesz, s a diákok a CD-lemezek olva­sására is felhasználhatják. Habsburg uralkodók a képeslapokon Sasvári Tibomé nagyatádi gyűjtő kollekciójából nyílt kiál­lítás a csurgói múzeumban, Habsburgok címmel. A több mint 300 lapból készült tárlatot Habsburg György főherceg nyi­totta meg, és közreműködött a Si-Sa-Qua együttes is. A láto­gatók egy hónapig tekinthetik meg a kiállítást. Új orvosi rendelő Somogycsicsóban Csaknem egymillió forintos be­ruházásból alakít ki orvosi ren­delőt a somogycsicsói önkor­mányzat. A régi iskola egykori irodája eddig ideiglenesen megfelelt; mivel a falu a csur­gói körjegyzőséghez tartozik, a városi közmunkabrigád a szak­ipari munkákat díjmentesen el­végezte. Vizesblokkot is kiala­kítottak. Napokon belül átad­ják, és dr. Porkoláb Lajos orvos végre jó körülmények között folytathatja a rendelést. Templomszentelésre készül Porrog Dr. Harmati Béla evangélikus püspök szenteli föl a hét végén a porrogi evangélikus imaházat. A nemrég elkészült épület kö­rül még most is nagy a sürgés­forgás, a helyi és a szomszédos települések hívei szeretnék, ha az imaház környéke minél szebb lenne a vasárnap délelőtti ceremóniára. Az utolsó simítá­sokban, a tereprendezésben fe­lekezeti hovatartozás nélkül, a falu apraja-nagyja segédkezik. Népi fafaragások a Dráva múzeumban Két kiállítás is nyílik ma a bar­csi Dráva Múzeumban. A kép­zőművészeket bemutató soro­zatban a Nagykanizsán élő Farkas Zsuzsa grafikáit állítják ki, az emeleti galériában a Népi fafaragások a Dráva és a Mura mentén című tárlat látható. A barcsi múzeum értékmentő vállalkozása, hogy összegyűjti a két határfolyó mentén élt és élő faragók munkáit. A határfolyó nem csal elválaszt országokat, hanem kultúrákat is összeköt - bizonyítják a pásztorfaragások, az egykori használati tárgyak és a múlt motívumvilágából épít­kező iparművészeti alkotások. A múzeum szándékai szerint Dél- Somogyban rendszeresen je­lentkeznek majd az egyre bő­vülő gyűjteménnyel. Számítástechnikát is oktatnak a felső tagozaton Berzencén képesség szerint Kétszáztizenöt — közöttük 190 alsótagozatos diák — kezdte meg az évet a berzencei általá­nos iskolában. Az öt hektáron elterülő intézményben ideális körülmények között tanulhat­nak a gyerekek. Elsőben, har­madikban és negyedikben pár­huzamos osztályokban folyik a tanítás, és az iskola egyik sajá­tossága, hogy több tantárgyból képesség szerint oktatnak. — A magasabb létszámú osztá­lyokban magyarból, matemati­kából és német nyelvből képes­ség szerinti bontásban tanítjuk ezeket a tantárgyakat — mondta Cseh István igazgató. — Az idén már negyedikben be tudtuk vezetni a szakos oktatást, amit a két osztályban óratöbblet nélkül oldunk meg. Hosszú évek után sikerült újra különvá­lasztani a fiúk és a lányok test- nevelési és technikaóráit a két negyedikes csoportban. Egy idő után eltér a fiúk és lányok te­herbíró képessége, érdeklődési köre is a technikában. Ezért jó, hogy a lányok nem tutajt ácsol­nak, hanem kézimunkázással foglalkozhatnak. Harmadiktól az iskolában vá­lasztható tantárgy a német nyelv. Erről a szülők dönthet­nek. A gyerekek képessége alapján a tantestület javasolja a jó képességű tanulók ilyen irá­nyú képzését. Az idén negye­diktől nyolcadikig heti két órá­ban számítástechnikai ismere­teket is elsajátíthatnak. Erre a célra egyelőre hét számítógép áll rendelkezésükre, de mint az igazgató elmondta: szeretnék tizenötre bővíteni a gépek szá­mát, s akkor minden tanuló ön­állóan gyakorolhat majd. — megkezdődött a zeneisko­lában a hangszeres képzés; ide máris ötvenöt gyerek iratkozott be az öt tanszakra — mondta Cseh István. — Három éve dé­delgetett álma vált valóra ezzel az önkormányzatnak. Vargáné Fekete Ilona főállású zenetanár mellett öt óraadó tanít az isko­lában és a művelődési házban. A nagyatádi zeneiskolából is járnak ki tanárok. Egymillió fo­rintért vettünk hangszereket, egy zongora a hónap végén ér­kezik. (Németh) Vásárdíjas barcsi találmány Sikerrel mutatkozott be a Na- turexpón és az első barcsi nemzetközi vásáron Natur Biokal 01 nevű termékével a barcsi Kálmán László. Mind­két helyszínen nagy érdeklő­déssel vették körül, s mindkét alkalommal vásárdíjat kapott. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a Kálmán és Kálmán vál­lalkozás egy éve jött létre, a vállalkozói központ segítette hozzá a mikrohitelhez. Már a kezdéskor részt vett az ausztriai klagenfurti vásáron, amit idén augusztusban megismételt. A vásári bemutatkozást azért tartja fontosnak, mert így lehet a nagyközönség előtt ismertté tenni az új terméket. A Naturexpón a figyelem középpontjába került a Biokál méregmentes permetanyag, kü­lönösen svédek és amerikaiak érdeklődtek iránta. Kálmán László találmánya növényi erő­sítő, gombásodást gátló és egy­ben rovarriasztó is. Elismerően szólt róla a nápolyi egyetem professzora, aki meghívta a fel­találót, s a szert Olaszországban tesztelték. Az olasz kapcsolat már biztos lábakon áll, várha­tóan nagyobb mennyiséget ren­delnek belőle. A barcsi vállal­kozás most az országos keres­kedelmi lánc kiépítésén dolgo­zik, s hamarosan beindítja má­sik termékének, a Natur Biokál 02-nek a gyártását is. A sava­seső közömbösítő anyag elfo­gadott találmány, s a gyártósor beszerelése után valószínűleg szintén nagy külföldi sikerre számíthat. I. E.

Next

/
Thumbnails
Contents