Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-18 / 218. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1996. szeptember 18., szerda Jövőre befejeződik a privatizáció A magánkézbe került vállalatok hatékonyabban működnek A privatizáció mind a hazai cégek, mind pedig a nemzetgazdaság egészének szerkezetében alapvető változást hozott. Ma, e nagy jelentőségű folyamat lezárása előtt, immár megállapítható, hogy a magánkézbe adás helyes volt. Ezt hangoztatta Kari Imre, az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke, az MSZP parlamenti képviselője tegnap, a privatizált vállalatok működéséről rendezett konferencián. A tanácskozást a Magyar Privatizációs Társaság szervezte a munkaadók és a menedzserek számára. A képviselő elmondta, az átalakulóban lévő magyar gazdaságban ma már a nemzeti össztermék (GDP) 70 százalékát a magánszektor állítja elő. Ez részben a privatizációs folyamatnak köszönhető. Mindezek hatására sokat javult a termelő- eszközök magánkézbe adásának, a magánítási folyamatnak a korábbi kedvezőtlen megítélése is. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt által készíttetett felmérés szerint a magánkézbe került társaságok hatékonyabban működnek, mint a még állami tulajdonban lévők. A gazdaságosabb, ésszerűbb élőmunka-felhasználásnak köszönhető, hogy a külföldiek szívesen fektetnek be Magyar- országon. A privatizált cégek több tárgyi eszközzel és kevesebb forgóeszközzel működnek. Ez utóbbit saját forrásból tudják biztosítani, mivel a külföldi tulajdonosok általában anyagilag biztosabb lábakon állnak, mint a hazaiak. A magánkézbe adott cégek eladósodottsága általában alacsonyabb, likviditásuk átlag feletti, és kinnlevőségeiket is hatékonyabban hajtják be. Általában jellemző, hogy a privatizált cégek termelésében magasabb az exporthányad, külpiacaik dinamikusabban nőnek. Kari szerint a privatizációs folyamat a jövő év első kétharmadában valószínűleg véget ér, ezután már csak a vagyonkezelési feladatok várnak az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-re. Az üzletfelek néha eltűnnek A délszláv partnerek ígéreteivel csínján kell bánni Ha újdonsült üzleti társa netán egy szatyor készpénzzel kívánna fizetni, inkább együtt menjenek a bankba. Ha jónak látszó ajánlatot kap, akkor is ellenőrizze a céget. Mielőtt nyélbe ütne egy üzletet a délszláv piacok bármelyikén, az ipari minisztériumtól vagy a kamarától kérjen információkat. Sok hasznos, gyakorlati tanács hangzott el azon a tanácskozáson, amelyen a délszláv piacokon szerzett tapasztalataikat cserélték ki a résztvevők. Kövessi Judit, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője szerint a partnereiket most keresők jó, ha tudják, hogy a 2 millió lakosú Szlovéniával nehéz kereskedelmi kapcsolatba lépni. Ez az ország arra törekszik, hogy maga fedezze szükségleteit. Több mezőgazda- sági importot egyelőre nem bír el a kereslet. A helybéliek egyébként is szívesebben vásárolnak hazai terméket, még akkor is, ha az a drágább. A bosnyák és a horvát piacon viszont van kereslet az agrártermékekre. Nemkülönben a víz, gáz bevezetéséhez szükséges berendezésekre, Boszniában főleg az építőipari termékek iránt nagy az érdeklődés. A jugoszláv és a macedón piac vegyipari alapanyagokra lenne vevő. Országa és áruja válogatja a lehetőségeket, az óvatosság azonban nem árt. Dudás Erika, a pécsi kamara képviselője elmondta: az ígéretekkel csínján kell bánni. A leendő üzletfelek sokkal több mindent akarnak, mint amire pénzük van. Mentalitásuk azt is megengedi, hogy az első tárgyalás vagy kapcsolatfelvétel után hetekig, hónapokig nem hallatnak magukról. Érdemes a cégekről informálódni a magyar és a külföldi kamaráknál. A kezdeti nehézségek ellenére Kövessi Judit kitartásra buzdít. A rokonszenvet a háború idején tanúsított semleges magatartásunknak is köszönhetjük. A helyzeti előnyt ki kell használni. Az osztályvezető szerint embargótól nem kell tartani, az országok érdeke is azt diktálja, hogy betartsák a játékszabályokat. (Bozsó) Jp 50 000 Ft engedmény az első töltésből és még további kedvezmények várják azt, aki most dönt a PRÍMAGÁZ tartály mellett! Hihetetlen ár! Telefonáljon azonnal, vagy keressen fel bennünket a BNV-n a B pavilon 2/B standján, míg az ajánlat meleg!* (06-1) 265-70-04 ^Ajánlatunk visszavonásig érvényes. PRÍMAGÁZ F PRÍMAGÁZ ENERGIA <g) Energia négy évszakra jM tó Szerződésszegő a kormány Ha a magyar kormány a csütörtökön kezdődő újabb tárgyalásokon sem tudja elérni a GATT-szerződés módosítását, akkor vagy továbbra is szerződésszegőnek minősül, vagy a magyar agrártermékek nagy része elveszíti külpiaci versenyképességét. Magyarország 1993-ban írta alá a GATT-egyezményt, ám - mint utóbb kiderült -, az akkori kormány hibásan mérte fel az exporttámogatást. A legsúlyosabb hiba az volt, hogy a megállapodásban bázis időszaknak tekintett 1986-1990-es évek átlagos szubvenciós szintjét nem dollárban, hanem forintban - 45-50 milliárd forint - adta meg. Figyelmen kívül hagyta a számítások során a KGST-n belüli kereskedelem támogatását is, pedig ez sokkal többe került, mint a nyugati export. így a magas infláció gyorsan felfalta a támogatásra fordítható összeget. A második hibát akkor követték el a szakértők, amikor mindössze 16 termékre kértek szubvenciót, holott a GATT 22 termékcsoportot javasolt megjelölni a dokumentumban, s még ezt is túl lehetett volna lépni. így fordulhatott elő például, hogy a tejből készült termékek négy önálló kategóriájának feltüntetése helyett csupán a fehér krémsajt támogatását rögzítették. Ez azt jelentette, hogy az 1995-ben exportált 22 ezer tonna magyar tejből és tejtermékből a szerződés szerint csak 1900 tonna krémfehérsajt kaphatott volna támogatást. Á hibás terméklista miatt - amennyiben betartjuk a szerződést - a tavalyi agrárexportnak több mint kétharmada nem kaphatott volna kompenzációt. A WTO országok közben folyamatosan bírálják Magyarországot, hogy megszegi a szerződésben vállalt kötelezettségeit, mert nagyobb mértékben támogatja az agrárkivitelt, és a megengedettnél több termékre ad szubvenciót. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint a WTO kifogásai jogosak, hiszen hazánk 1995- ben az engedélyezett 21 milliárd helyett 44-45 milliárd, az idén 19,6 helyett 32 milliárdot költött exporttámogatásra. Ha a kormánynak nem sikerül a megállapodást korrigálni a GATT-szerződést ellenőrző WTO-val, akkor továbbra is szerződésszegést követ el. Az érdekvédelmi szervezet szerint a tárgyalásokon el kellene érni a támogatható termékek körének bővítését és a magyar támogatási rendszer átalakítását. A GATT által engedélyezett exportszubvenciók folyósítására olyan alaptámogatási rendszer kialakítására lenne szükség, amelyben külön kezelik a mezőgazdasági és külön a. feldolgozott termékeket. A kivitel élénkítésére szánt forrásokat a gazdálkodáshoz kötődő szubvencióként kellene szétosztani. Ha az idén nem sikerül korrigálni a megállapodást, jövőre már csak 18,1 milliárd forintot fordíthat a kormány a kivitel támogatására. Ha betartja a szerződést, akkor veszélybe sodorhatja a kivitelre épülő egész magyar mezőgazdaságot. Újvári Gizella Pakson dolgozik a Siemens A Siemens AG újítja fel a Paksi Atomerőmű reaktorvédelmi rendszerét. Az erről szóló szerződést, valamint a beruházáshoz nyújtott német hitelszerződést a Paksi Atomerőmű Rt és a Siemens AG képviselői tegnap írták alá. A csaknem 40 millió márkás beruházás keretében az első reaktorvédelmi rendszert 1999- ben szerelik be és helyezik üzembe. Ezt követően az éves karbantartás során látják el a többi blokkot is a berendezéssel. A korszerűsítéshez a német Kreditanstalt für Wiederaufbau bank nyújt 30 millió márkás hitelt a Paksi Atomerőműnek, amelyre az MVM Rt vállal garanciát. Szabó József, a Paksi Atomerőmű Rt vezérigazgatója elmondta, hogy a rekonstrukcióra az eredetileg létesített rendszerek erkölcsi elavulása, öregedése, illetve a tartalékalkatrészeket gyártó háttér megszűnése miatt volt szükség. A felújítás eredményeképpen olyan védelmi rendszer jön létre, amely eleget tesz a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak, és kiszolgálja az erőművet annak teljes hátralévő élettartamáig. Az irányítástechnika korszerűsítésére 1993-ban kért a gyártásban élenjáró vállalatoktól ajánlatot a Paksi Atomerőmű Rt. Áz így előzetesen kiválasztott szállítókkal együttműködve pontosították a későbbi követelményeket, s 1995 decemberében három cégtől kértek ajánlatot. A kiélezett versenyt végül a Siemens AG nyerte meg, s ebben nem kis része volt annak, hogy a német cég kedvezményes hitelkonstrukciót is felajánlott. A hitelt a Paksi Atomerőmű Rt veszi fel, s ehhez az akcióhoz a német fél nem kért garanciát.
