Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14 / 215. szám

20 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1996. szeptember 14., szombat Kelet varázsa Eilatban Eilat tünemény. Kelet varázsa - ezer szentjánosbogár parázslott a tengernyi sötétben: parányi lámpák fénysora. Mintegy másfél kilométernyi mélységből villant szemünkbe, ahogy oldalra bil­lent s félkör-ívet írt le a gép, s már a város épületei közé süly- lyedve surrogott - házaktól, fáktól szinte karnyújtásnyira. Az utcákon viliódzó fényekben mediterrán nyüzsgés; távolból zene­szót lengetett felénk a szél, és a tenger nyáresti lanyha melegét. Verőfényben mutatta másik ar­cát Eilat. A Vörös-tenger part­ján - két sivatag között - elte­rülő üdülőhely Izrael legifjabb városa. Pálmafás, üde oázis, fél tucat modern palota-szállóval. Valóban gyöngyszem a Sinai és az Arab-félsziget kopár hegy­láncai között. Ma a térség leg­nagyobb nemzetközi üdülőhe­lye. Magyarországról például a Chemol Travel utaztat ide turis­tákat, az Isrotel szállodalán­choz, s magyarul beszélő ide­genvezetőt is biztosít. Kereskedelmi központ is; ki­kötője Izrael déli kapuja. Ide futnak be a hajók az Indiai és a Csendes-óceánról, megrakva Malajzia és a Távol-Kelet árui­val, elektronikai cikkeivel. Ei­lat a japán autók legnagyobb átvevőhelye. Dinamikus fejlő­dését jelzi a külvárosokban a sok építkezés. Repülőtere szűk, csak turistajáratokat fogad. A város három ország hatá­rán épült. Véletlenül foglalta el, még 1948-ban, négy ide tévedt harcos. Néhány vályogház állt csak itt; egyikre kitűzték a zász­lót. S a békekonferencia szente­sítette Izrael jelenlétét a Vörös- tengernél ... Azóta Eilat modem várossá épült, idegenforga­lomra és üdültetésre rendezke­dett be. S ehhez nem hiányzik semmi. Évente 360 napon für­dik a verőfényben, és a tenger vizének hőmérséklete még té­len sem esik 21 fok alá. Leve­gője tiszta, egészséges, köny- nyen elviselhető a 32-37 fokos meleg. Lakosainak száma mára - így mondták - eléri a 40 ez­ret, s mindig van itt 10-12 ezer turista vendége. Nemcsak szál­lóiban: az üzletekben, munka­helyeken is általános a légkon­dicionálás; lagúnák nyúlnak szinte a központig, az utcákon, tereken pálmafák sora. A tenger kristálytiszta vize csábítja ide az üdülőket; a 15 kilométernyi parti sávból 11 kilométer a strand. A hőséget is enyhíti a tengeri szellő; sudár datolya­pálmák árnyékában a nyugal­mat ezrek élvezik. S alkonyai­kor még színesebb az üdülőne­gyed: sétányain éjfél utánig hullámzik az emberáradat. Különlegességeket is kínál Eilat. Ilyen a delfintelep vagy a tengeri obszervatórium. Ez utóbbinak robusztus sziklafo­lyosóin a tenger világára is rá­csodálkozhat a kíváncsiskodó. Százféle különös, déltengeri halfajta, polip, teknős úszkál az üvegfalak mögött. Néha cápá­kat is látni. Olyan nagy azon­ban a halbőség - mondták -, hogy itt még soha nem támadt rá emberre. S ha valaki maga szeretne utánajárni a halnak, a nyílt vízen is megteheti. Jules Veme-ről nevezték el a külön­leges hajót, amely naponta kifut a nyílt tengerre. S ott, a hajó víz alatti ablakaiból - a jeles fran­cia író ötlete szerint - Nemo kapitányként nézheti a halak, ráják seregét. Gyakori utasai ezért az iskolák kirándulócso­portjai, s természetesen a vá­rosba jövő őszi-téli nyaralók. Eilat partjainál vannak a leg­szebb korallok, s nem messze tőle egy korallsziget. A szörfö­sök, vízisízők paradicsoma ez. S nagyon sok fiatal búvárkodik. A North Bay Divers, a városi klub - egyben gazdasági vál­Fehéren ragyognak a fényben Fiiul többemeletes, pazar szállodái a Vörös-tenger partján Hatalmas sziklák nyúlnak a magasba - Salamon oszlopai lalkozás - tanfolyamokat hirdet az üdülőknek. Pár óra gyakor­lás, és már merülhetnek is - kí­sérő búvárral - a mély vízbe. Kirándulásra is indulhatunk: hajón, bérelt autóval, dzsippen vagy teveháton. Díszes nyer­gébe ülve nem is tetszik hosz- szúnak a pár kilométeres túra. Úttalan utakon kissé a kopár hegyek világát is megismerjük. Legendák földje ez - több mint háromezer év óta. Shába királynője és Salamon, a Biblia a bölcs és nagy királya is itt ta­lálkozott. Ősidők óta Eilatban pihentek meg a délről érkező karavánok, mielőtt nekivágtak az Arává és a Negev sivatag tikkasztó útjainak. Környékén, a hegyekben már négyezer éve bányásztak rezet. Eilat ma is malachit-ékszerkészítéséről hí­res. Esővíz vájta sziklák repe­déseiből, a felszín közelében is. S vitték feldolgozásra, csere­áruként messzi vidékre. Akkor­tájt ez volt a kemény „valuta”. A régészek föltártak jó néhány ilyen bányát, a fémfeldolgozó műhelyek maradványait. Lehet, hogy ez az ipar is hozzájárult a növényzet pusztulásához. Mert valaha tölgyligetek is tarkítot­ták Arává mai sivatagát. Mesz- sze földről jöttek a rézért, a ka- ravánutakon. A Biblia - Mózes könyve - is említi a rézkígyót, mely üdvére vált a vándorló népnek. S az egyik sziklafalba vésve ma is látható az egyip­tomi Hathor - a kígyós istennő- képmása. Alatta kultikus hely: templom maradványai. Itt magasodnak a híres kőtömbök is: Salamnon király oszlopai. Egyiptomtól a mesés Shaba vi­dékére s India felé erre vitt az út. Szabadtéri múzeuma ma - a Biblia világának állataival - a Timna nemzeti park; tudósok kutatják, és turisták ismerked­nek különös szépségeivel. Gyér vizű oázisaiban virágzó cserje, üdezöld fa. Körülötte a hegyek- csodálatos holdbéli táj - geo­lógiai múzeum, ősi kultúra ma­radványaival. S lent, az Arává völgyében kígyózik az út, a Holt-tenger és Judea felé. Eilat ma fényárban úszik: ez­rek sereglettek ide a rós has- sana, a zsidó újév ünneplésére. S nemsokára a szukkot, amely a sivatagi vándorútra emlékeztet. Kurucz Ferenc HOGY MIK VANNAK? Menta tette anyává A 38 éves londoni Liz Horsborought a Polo nevű mentacukorka tette anyává. Persze a dolgot nem kell félreérteni, nem a diétás bonbon az apuka, ez a szerep Liz férjére, Robra hárult. A külö­nös hír magyarázata csupán annyi, hogy a Polo vegyületei sem­legesítették az asszony által egy évtizede használt antibébi tab­letta hatóanyagait, így történhetett, hogy minden óvatosság el­lenére Liz teherbe esett. A Pólót gyártó cég szóvivője csak any- nyit fűzött a különös esethez: örülünk, hogy termékünk Hors- borough asszonynak ennyi örömet szerez. Fekete agyar: ritka, mint a fehér holló Thaiföldön fekete agyara nőtt egy nőstény elefántnak. Már az is különleges esetnek számít, ha egy nőstény agyarat növeszt, de a fekete agyaras nőstény elefánt valóban olyan ritka, mint a fehér holló. A hagyományoknak megfelelően az egyedül­álló példányt a thaiföldi királynak ajándékozzák, az alattva­lók tiszteletének jeleként. Beperelte a táncpartnerét Az ötvenkilenc éves Linda Daniels tánc közben a csípőcsigo­lyáját törte, emiatt beperelte táncpartnerét. Keresetét az első fokú bíróság elutasította, ezért fellebbezett. Előadta, hogy egy lengyel barátjuk garfieldi esküvőjén Frank Snyder addig no­szogatta, mígnem kötélnek állt, és táncra perdült a férfival. Ép­pen a „söröshordópolkát” játszották, amikor a már jócskán ittas partner elesett, és maga alá rántotta az asszonyt. Ms. Daniels csípője tört, táncolni azóta sem tud, ráadásul biceg. A másodfok három bírójának lett volna a feladata eldönteni: gondatlanul polkázott-e Mr. Snyder, és meg tudta-e volna akadályozni a végzetes esést? A bírókra várt annak eldöntése is, hogy „eleve veszélyes-e a polka”, mint mondjuk az ugrás ejtőernyővel vagy a korcsolyázás, avagy ártalmatlan szabadidőtöltés csupán ez a tánc. A háromból két bíró férfiasán bevallotta: nem tud dönteni, ezért tartózkodott a szavazatnyilvánítástól, a harmadik viszont egyértelmű azonosságokat vélt fölfedezni a polka és a sportok között, de az ő egyetlen voksa nem volt elég a döntéshez. Végül is salamoni ítélet született: tárgyalja újra a polkaügyet egy al­sóbb fokú bíróság. Elárverezett alsónadrág Kilencvenezer forintnak megfelelő összegért kelt el Ham­burgban Idi Amin ugandai exdiktátor alsónadrágja. Gerd He­idemann, a Stern című magazin riportere 1979-ben Kampalá- ban tartózkodott, amikor megdöntötték Idi Amin az ökölví­vóból lett véres kezű ugandai elnök uralmát, s a külföldi új­ságírók közül elsőként járhatott az elűzött Amin palotájának hálószobájában. Itt lett úrrá rajta a gyűjtőszenvedély, s erede­tinek mondott leveleket, egy kitüntetést, több fényképet és egy alsógatyát tett magáévá. Volt, aki azt várta, hogy a Szaud-Arábiában élő Amin is licitálni fog, de a hatvannyolc éves exelnök inkább az olcsóbb, új fehérneműket választja. A tétel végül egy magát egyelőre megnevezni nem kívánó né­met gyűjtő birtokába jutott. Biztosítási humor A brit biztosítótársaságoknál szájról szájra járnak a humoros történetek. Egy férfi 1500 fontot kért a következő indoklás­sal: „Kinyitottam a tolótetőt az autómon, s vezetés közben a fülembe esett egy pók. Megpróbáltam kipöckölni a cimpám- ból, és sajnos a művelet közben összeütköztem az előttem álló kocsival.” A kárigények valóságos remeke, amit egy hölgy nyújtott be: „Digby, a kutyám kiengedte a kéziféket, és elhajtott a kocsimmal. Össze is törte.” Egy férj a következő­ket írta: „Új szőnyegre van szükségem. A régit ugyanis a fe­leségem teljesen tönkretette, amikor a nappaliban szült.” Egy sofőr arról számolt be, hogyan horpadt be kocsija: „Elütöttem egy tehenet. Én ugyan megkérdeztem, hogy nem esett-e baja, de válasz nélkül továbbállt, így nincs tanúm.” Egy másik pe­dig: „Az országúton ráhajtottam egy huppanóra és leesett a szemüvegem. Nem csoda, hogy karamboloztam.” A különös történeteknél egyébként még különösebb, hogy a brit biztosí­tótársaság — kifizette a kárigényeket. Protokoll helyett póker A monacói hercegnő és a francia filmsztár útjai vég­képp szétváltak: a 39 eszten­dős Caroline mellett még nem tűnt fel ugyan új part­ner, de a két évvel fiatalabb Vincent Lindon már megta­lálta egy szőke, huszonéves filmszínésznő személyében a pillanatnyilag új igazit. Amikor szóba került, hogy miért szakadt meg a több­éves kapcsolat, a Paris Match egymondatos kom­mentárjánál aligha lehetett volna találóbban fogalmazni. „Caroline nem tud Monaco, Vincent pedig a film nélkül élni... ” —- írta a lap. Anyja halála, apja súlyos betegsége és öccse, Albert herceg — finoman szólva — szeleburdisága nyomán, Ca­roline mindinkább átvette a hercegnői kötelezettségek teljesítését és ezekben örö­mét lelte. A francia filmszínész vi­szont ki nem állhatta ezeket a feladatokat. Miközben Ca­roline a protokollra helyezte a súlyt, partnere szívesebben ült le pókerezni barátaival; a nagy állami bankettek idején egy kis halvendéglőben va­csorázott Saint Remy-ben, de szívesen elment olyan „bulikra” is, ahol a megjele­nés nem volt illendő egy re­ménybeli jövendő uralko­dónő számára. Öt éven ke­resztül próbálták meg össze­hangolni életútjukat — ke­vés sikerrel. Ideje volt abba­hagyni. Ferenczy Europress Rekordot remélnek Kaszóban Késve kezdődött meg a szar- vasbőgés a dél-somogyi er­dőkben. Végvári Jenő, a Kaszó Erdőgazdasági Rt vezérigaz­gatója azonban bizakodik: terí­tékre kerülhet egy nem min­dennapi gímszarvas. Ehhez persze kell egy jókora vadász­szerencse is. Kaszó történetének legna­gyobb gímszarvas trófeáját há­rom évvel ezelőtt egy nürn­bergi professzor vihette haza: a 13,98 kilós agancsért ma 44 ezer márkát kellene fizetnie. Egy kisebb vagyont. A pro­fesszor az idén is érkezik, de már előre jelezte, hogy csak egy kisebb trófeát szeretne ha­zavinni. A részvénytársaság és a vendégvadász között szerző­dés van: a vadász jelzi, hogy mennyit kíván elkölteni itt, s innentől már a kísérő vadász feladata, hogy megfelelő nyomra vezesse. A vendég csak annyit fizet, mint ameny- nyit előre jelzett. Nem lehet nagyot tévedni, mert ha a „megrendeltnél” 15 százalék­kal nagyobb trófeájú gímszar­vas nyomát mutatják, s azt lövi ki a vadász, a gazdaság­nak lesz kára. Ilyesmi csak rit­kán fordulhat elő. Profik a ka- szói kísérő vadászok. A tizenötezer hektáros ka- szói erődben az idén eddig öt bikát ejtettek el a vendégek. A legnagyobbnak 9 kiló 10 de- kás volt a trófeája. Ez kilenc- százezer forintot ér. Végvári Jenő számításai szerint az er­dőgazdaság vadászati ágaza­tának 70-80 millió forint az évi költsége. Hogy szerény nyereséghez is juthassanak 95- 100 millió forintos bevételre van szükség. Főleg a vadászta­tásból számítanak szép jövede­lemre, hiszen a somogyi szar­vasnak világhíre van. Itt a leg­jobbak az élőhelyi és genetikai adottságok. Sokan abban bíz­nak, hogy életük legnagyobb trófeáját szerezhetik meg. Egy 10-12 kilós agancsért szó nél­kül szurkolják le akár a 25 ezer márkát is. A többség azonban nem milliomos és ezért csak 6,5-8 kilós agancsot viselő szarvast szeretne kilőni. A 4-7 ezer márkás kiadás számukra még elviselhető. Engedmény a hazai vadászok­nak sem jár. Kaszó az idén is fogad protokoll vadászokat, de a kilövés árát minden esetben a vendég meghívója fizeti. A legkedvesebb vendég eddig a nagyhírű Jager vadászmagazin főszerkesztője volt, aki csak a nemzetközi vérebverseny kedvéért utazott ide, de stáb­jával egy teljes hétig maradt, mert annyira megtetszett neki a környezet. Az idei gímszarvas bőgés várhatóan szeptember végéig eltart. A vezérigazgató azt mondja, hogy harmincadikán megmondja terítékre került-e a kaszói csodaszarvas. Túl sok idő nem lesz az ünneplésre, mert kezdődik a dámok barco- gása, aztán egy kicsi szünet után a vaddisznóhajtás, majd a selejtezés. Február 25-ig nagyüzem van a vadászoknál Kaszóban is. Nagy Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents