Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14 / 215. szám

1996. szeptember 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Szántód legfeljebb október 27-én válhat el Zamárditól Szétszakító érdekek Major Gyula 52 éves, általá­nos gépipari technikus. Az 1994-es zamárdi polgármes­ter-választáson négy jelölt közül a 2. helyre került. A nemrég tartott időközi vá­lasztáson - amelyre Kiss Zol­tán lemond(at)ása miatt ke­rült sor - ugyancsak négyen pályáztak a polgármesteri székre. Sikerült nyernie. — Zamárdi eddig, sajnos, a problémákról volt híres — mondta. — Legfontosabb fel­adatomnak most Szántód dol­gának a rendezését tartom. A szívem azt diktálja, hogy ma­radjon együtt a település két ré­sze. — Egy kicsit gondolko­dott, s hozzátette: — Az eszem is ezt diktálja. Ha kiválnának, olyan lenne, mintha a testemből kiszakítanák az egyik lábamat. — Mit lehet fölajánlani a kü­lönválni szándékozóknak, hogy maradjanak? — Szeretném őket jobban bevonni a közéletbe; település- részükön a szociális, netán fej­lesztési ügyekben meghatározó lehetne a véleményük. Engem tényleg érdekelnek a problé­máik; szívesen meghallgatom, hogy mit akarnak. — Mi lehet az érdekérvénye­sítés formája? Hiszen a képtes­tület a régi, s abban, szerintük, nincs megfelelőien képviselve a szántódi rész. — Részönkormányzatot hozhatnának létre. Fölállíthat­nak olyan bizottságokat, ame­lyek az önkormányzatnál mű­ködnek. — Ötlet ez vagy már beszél­gettek is róla? Elég ez a szán­tódi részben élőknek? — Beszélgetések folynak. Major Gyula, Zamárdi új polgármes tere Úgy érzem, sajnos, nekik nem elég már semmi; ragaszkodnak a különváláshoz. Elment az idő a vitákkal, késő van a meg­egyezéshez. — Mikor lesz az új válasz­tás? •— Október 27-re tűztük ki. — Hogyan tovább, ha elvál­nak? — Ez az én kérdésem is. Mert nem látom az alagút vé­gét. Hogyan működik majd a település? Hogyan érinti ez a jövő költségvetését? Hol lesz a településhatár, és ezt ki hatá­rozza meg? Jelenleg a bíróság által kitűzött szavazóhatártól Szántódra a település területé­nek a 40 százaléka esik, és ott mintegy háromszázan élnek. A terület 60 százalékán pedig 2176-an laknak. A falu amúgy csak a szántódi rész felé tudna terjeszkedni. A vita végül is ezekért a nagyon értékes terüle­tekért folyik. Czene Attila Szobrot kap Kálmán Imre Siófok állandó helytörténeti ki­állítást akar. Anyagának gyűj­tését is megkezdték; a múzeum a polgármesteri hivatal épüle­tében kap majd helyet. A munka irányítását Bernáth Lászlóné Virág Erzsébetre bíz­ták. Megszűnt a Kálmán Imre- alapítvány. Létrehozásakor úgy gondolták: a vállalkozók majd pénzzel támogatják a nagy ze­neszerző kultuszát, hiszen ők profitálnak ebből a leginkább; pénzt azonban szinte csak az önkormányzat tett a közös ka­lapba. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén döntött arról, hogy közvetlen módon támo­gatja a Kálmán Imre múzeum és a Dél-balatoni Kulturális Központ ezirányú tevékenysé­gét. A nagy zeneszerző szobrot is kap a városban; Varga Imre alkotását a vasútállomás előtti park zenepavilonjában állítják majd fel. Bár a pénzügyi bizottság nem javasolta, a képviselő-tes- tület egy szavazattöbbséggel 2,5 millió forintot szavazott meg a Sió Televíziónak, hogy show-műsort készítsen Bach Szilvia parodistával. Az előter­jesztésben ennek a dupláját kér­ték. A nemmel szavazóknak eszébe jutott például az is, hogy nem adtak egymillió forintot arra, hogy a nyolc osztályt el nem végzett helybéliek befe­jezhessék általános iskolai ta­nulmányaikat. A képviselők mindenesetre szigorú feltételt szabtak: csak akkor utalják át az összeget, ha a Sió Tv még az idén előteremti szponzoroktól a költség másik felét, 2,5 millió forintot. (Czene) Kísérlet a mezőgazdaságért Ádándon Fehér foltokat törölnek Az ádándi Fekete István Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet az egyetlen középfokú tanintézmény az országban, amely gépészeti tantárgycsoportban szemléltető eszközt ál­líthatott ki az OMÉK-on. A hidraulikus oktatópad mel­lett a terményszárító-gázégő automatikus vezérlésének működő modelljét is öröm­mel fogadták a szervezők. A magas szintű technológiát bevezetik az oktatásba is; Gáspár Gyula igazgató és he­lyettese, Fodor László azt is elmondta: komplett távlati tervet dolgoztak ki. Mert be­iskolázási nehézségük még nincs, de hallják a rossz híre­ket máshonnan, emiatt előre próbálnak menekülni. — A nappali tagozaton ná­lunk 180 diák tanul — mondta Gáspár Gyula. — Egyre nagyobb szerepet kí­vánunk ugyanakkor vállalni a régió már végzett szakembe­reinek a továbbképzésében. Van már példa is rá; közel s távol egyedül mi rendelke­zünk oktatási célokra minősí­tett, nyugat-európai szabvá­nyok szerint kialakított he­gesztőműhellyel, s ennek so­kan hasznát látják. A műsze­rek, technológiák gyorsan fej­lődnek. Fehér folt volt pél­dául korábban a hidraulika szerepe a mezőgazdaságban; hiányzott a tanítása is. Ma­napság azonban az összes gé­pen használják. — Szerződést kötöttünk a Festő céggel, amely oktatás- technikai eszközöket is gyárt — tette hozzá Fodor László. — Korábban csak ipari haszná­latra készítettek automatizált gépsorokat, Egyre jobban fi­gyelnek azonban a mezőgazda­ságra. Megegyeztünk, hogy az alkalmazási lehetőségek meg­fogalmazásában, kialakításá­ban a segítségükre leszünk. Meglehet, az ádándi kísérle­teknek hasznát láthatja majd az egész ország. Az már most biz­tosnak látszik, hogy a középis­kola lépést tud majd tartani az egyre modernebb szemléletek­kel és technológiákkal egy­aránt. (Czene) Európában szomszédoltak a középiskolás diákok Amerikai tanár Fonyódon Egy évig amerikai pedagógus, Sean McAuley tanítja az angol nyelvet a fonyódi gimnazistáknak. A középiskola sikeresen pályázott annál a szervezetnél, amely a közép-európai régi­óba közvetít nyelvtanárokat. Az amerikai fiatalember egyébként a hazai pedagógusbérért dolgozik itt. Bántó Zsuzsanna, a fonyódi Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola igazgatója elégedett a tanévkezdéssel, hiszen iskolá­jának a matematika és a nyelvoktatás az erőssége, s felkészült tanári kar foglalko­zik a tehetséges diákokkal. A német és angol nyelvet több mint tízen oktatják. Nem vé­letlenül csodálkozott rá Honti Mária művelődési és közokta­tási államtitkár a fonyódi is­kola 15 éve töretlen európai kapcsolataira. A tárca Pro Cul­ture Hungarica kitüntetéssel ismerte el Helmut Dütschnek, a bambergi gimnázium tanul­mányi igazgatójának az isko­labarátság szervezésében ta­núsított fáradozásait. S ez a kapcsolat öt éve fonyódi köz­vetítéssel már háromoldalú: a nagyváradi Ady líceum és a Gozsdu Elek iskola, valamint a fonyódi és bambergi gimná­zium 60-70 diákja a nyáron öt hétig szomszédolt Európában Sári Dénesné német szakos tanárnő szervezésével. A par­lamentben Kórodi Mária alel- nök és dr. Lövey László or­szággyűlési képviselő fogadta őket. Szabados Béláné az an­gol nyelvi utakat szervezi: a következő nyáron Finnor­szágba, az északi sarktól mindössze 80 kilométerre fekvő Torniuba készülnek a tanulók. Jól jön a gyakorlás­hoz az amerikai nyelvtanár segítsége. A postaforgalmi szakközépiskolások egyéb­ként a németországi Wolfha- genbe járnak szakmai és nyelvgyakorlatra. Az igazgatónő örömmel mondta, hogy az iskolabarát­ságot támogatja Fonyód pol­gársága: a szülők nagy szere­tettel látják vendégül a gyere­keket, s egyre több vállalkozó és cég segíti az utaztatást. A gimnázium és szakközépis­kola ezt tanulmányi sikerekkel honorálja: az előző tanévben például 69 diák tett sikeres közép-, sőt felső fokú német nyelvvizsgát. G. M. Kerékpárutak a Balaton körül Tíz éve kezdték szervezni a Balatont körülölelő kerékpárút építését. Fonyód, Boglár, Ba- latonlelle, Balatonszemes és Zamárdi a rögtön a terv ba­rátja lett. A Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium azóta is minden évben ki­írja a pályázatot az önkor­mányzatok számára; az idén a 36 pénzigénylő közül mind­össze egy Balaton-parti tele­pülés, Révfülöp jutott állami segítséghez. A Balatoni Intézőbizottság megrendelésére egy füredi cég elkészítette a „Balaton körüli kerékpárút törzshálózat prog­ramtervét”. A széles körű egyeztetéseket követően már két éve megszületett a doku­mentum, . a megvalósulás azonban késik. Pénzhiány mi­att. Siófokon például futotta építésre, s tervezik most, hogy a város két részében meglévő kerékpárút összeköttetése ér­dekében megszélesítik a Sió- hidat. A tó körül tervezett 211 kilométerből azonban össze­sen jó, ha negyven elkészült itt-ott. A kerékpár a földön legin­kább használatos közlekedési eszköz; állítólag 800 millió darabot használnak az embe­rek, csaknem kétszer annyit, mint ahány autó fut. Egészsé­get szolgál, erősít, környezet­kímélő. Hogy lenne nagyobb jövője a Balaton-parton is. Mi sem bizonyítja jobban: egyre több helybéli vállalkozik ke­rékpár kölcsönzésére. Ők tud­ják, miért. (Czene) Megjelent a kötéséi falubiblia 872 oldalas, úgynevezett Falu­bibliát jelentetett meg Kötcse polgármesteri hivatala. Az ezer példányban kiadott könyvet 28 szerző állította össze, köztük több neves történész és levéltá­ros. A települést már 1229-ben jegyezték és az 1800-as évek­ben csaknem 1800 lakosa volt; ma mindössze 650-en lakják. A premieren a kultúrház zsúfolá­sig megtelt, s ez jelzi, hogy a település őrzi hagyományait. Gázzal fűtenek télen Nagycsepelyen is Nagycsepelyen száztizennyolc ingatlan tulajdonosa igényelte a gáz bekötését. Az ideiglenesen ott lakóknak nettó 80 ezer fo­rintba került ez; a jogi szemé­lyeknek 96 ezret kellett fizet­niük, míg az állandó lakosok­nak csak 68 ezer forintot. Az idén a fűtési idényben Nagy­csepelyen már 45 család ottho­nában a gáz adja a meleget. Turisták Földváron a Jogar hotelben A 36 kétágyas szobával és két apartmannal rendelkező bala- tonföldvári Jogar továbbképző központ és hotel a nyári hóna­pokban turistáknak kínálja szolgáltatásait. Az ily módon szerzett plusz bevételek lehe­tővé teszik, hogy az intézmény költségvetési támogatás nélkül látja el a meghatározott funk­cióját: szeptembertől májusig különböző konferenciáknak és tanfolyamoknak ad otthont. Felújítás a siófoki városházán Teljesen felújították a siófoki önkormányzati hivatal tanács­termét. A tetőszerkezet átépí­tése és hőszigetelése mellett új berendezéssel is bővítették: a hangosítás javítására a tanács­nokoknak új mikrofont és - a hatékonyság növelése érdeké­ben - szavazatszámlálót szerel­tek be. A polgármester pedig monitoron figyelheti ezután a szavazatok helyességét. Mind­erre a munkára csaknem 8 mil­lió forintot költött a hivatal. Öreg csodaautó Balatonföldváron Szabó Gyula már a 12. sze­zonban taxizott Balatonföld­váron. Autóját maga készí­tette; a motort és a futóművet kiválogatta több márka alkat­részeiből, a karosszériát pe­dig alumíniumból kalapálta rá. Egészen jól mutat. Mondta is a most 81 éves mester: amikor először kigu­rult csodamasinájával az ut­cára, a bécsi tévések 1,5 mil­lió schillinget kínáltak érte. Akkoriban ezen a pénzen 30 Ladát vagy 40 Trabantot le­hetett volna vásárolni — ki­számolta. De nem adta el, és ma sem bánja. Mivel taxizna máskülönben? Azt sajnálja csak, hogy ez a nyár gyen­gébbre sikeredett, mint a ta­valyi. Szabó Gyula a maga készítette autóval fotó: czene Attila Szeretnék felújítani a község régi református templomát Teleki ősök dicsérete Debreceni Józsefné föltett szándéka, hogy minden követ megmozgat a teleki református templom helyreállításáért. Tíz éve is van már, hogy Szabó La­jos egykori tsz-elnök ügybuz­galmával külsőleg rendbe tették az épülete: német építési vál­lalkozó, aki szívesen vadászga- tott ezen a tájon, a kvártélyért megcsinálta, saját embereivel. A belső megújulás is idősze­rűvé vált. Különösen az orgo­náé, mert ilyen szószékkel egy­beépített mindössze kettő talál­ható országszerte. Végh Imre balatonszárszói hangszerész orgonaépítő mester fel is mérte a költségeket: a teljes javítása csaknem ötszázezer forintba kerülne. Kocsev Miklós bala­tonszárszói református tisztele- tes pedig tabi kőművesmester­től kérte a belső munkák költ­ségvetését. Legalább egymillió forintra lenne szükség a temp­lom felújításához. Diák volt Debreceni Jó­zsefné, amikor a templom szá­zadik születésnapját ünnepel­ték. Emlékszik nagyanyja tör­téneteire az építéséről: a Kéné völgyben csinálták hozzá a tég­lát, és hatalmas gerendákat ci­peltek a legények. A falu össze­fogott a templomáért, amely hosszú ideig a református isko­lának is otthont adott. Volt idő, amikor négyszázan is megfér­tek benne. Mára talán ötvenen maradtak itt a hívek. Ő is szár­szói lakos, de úgy vélekedik: ősei megszenvedett hagyomá­nyát nem szabad veszni hagyni. Bízik benne, hogy az emberek ismét jószándékkal cseleked­nek. S nemcsak a telekiek, ha­nem az elszármazottak i; bárki, akinek fontos az értékek meg­mentése. Ez a munka jövőt te­remtene a falunak. Vendégcsa­logató orgonahangversenyeket is lehetne ide szervezni. Alapít­ványt szeretne létrehozni a te­leki templom megmentésére. Kocsev Miklós szárszói tisz- teletes is úgy véli, hogy ez a cél a helyi gyülekezet igyekezeté­vel sikerülhet. Nem kell mesz- szire menni a példáért, csak a' szomszédos Szóládig. Szep­tember végén ülnek le — közös dolgaik megbeszélésére. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents