Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

1996. szeptember 11., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Nehezíti a napraforgó-betakarítást a felázott talaj Újabb erőpróba Eaposfőn kapusion a héten kezdték a napraforgó betakarítását. A Kossuth mezőgazdasági szö­vetkezetben négy kombájn segítségével 356 hektáron aratják. A munkát hátrál­tatja a sáros, felázott talaj, ám a betakarítással így is két és fél hét alatt végeznek. Pohner János, a szövetkezet elnöke elmondta: a napraforgót a kaposvári Intertrade Rész­vénytársaság, valamint a Kite veszi át, a szállítmányokért mintegy 20 millió forintot kap­nak. A szövetkezet újabb erő­próbára készül hamarosan: ok­tóber elején már a kukorica be­takarítása esedékes. — A kukorica még zöld, nagy a nedvességtartalma — mondta az elnök. — Nehéz megjósolni, hogy milyen lesz a termés. Kukoricát 456 hektáron termesztünk, az árut két rész­letben adjuk el. A kaposfői mezőgazdasági társaság újabb feladata az őszi növények elvetése. A szövetke­zet elnöke szerint az elkövet­kező hetekben rendkívül zsú­folt lesz a programjuk. A beta­karítás mellett legfontosabb te­endőjük az őszi munkálatok időbeni elvégzése. Valamennyi vetést a lehető legoptimálisabb körülmények között kívánjuk elvégezni — mondta —, mivel ez a munka már a jövő évi eredményességünket is befo­lyásolhatja. Pohner János elmondta: csaknem kilencszáz hektáron vetnek árpát, búzát, tritikálét, emellett százötven hektáron repcét. Megtudtuk: a szövetke­zet az idén 140 millió forint be­vételt tervez a növénytermesz­tésből. H. M. Fiatal, önzetlen tantestület, bőkezű támogatók Megszépült a szili iskola Megoldódott a somogyszili ál­talános iskola több évtizedes gondja: megszűnt a pedagó­gusok elvándorlása. Megújult a tantestület az utóbbi két év­ben, s a fiatal oktatók Lesz Gyula igazgató szerint hely­ben kívánnak letelepedni. Nagy szükség is van erre, mert a hatvanas éveket követően szinte elnéptelenedett a falu. 1870-ben még kétezerhétszáz lakosa volt, ma már csak ki- lencszázötven. Az 1764-ben lé­tesített iskolába most 115 ta­nuló jár. Az állandó tantestület kialakítását igyekeztek elősegí­teni Somogyszilban. Két ka­posvári pedagógus letelepedé­sét szolgálati lakásokkal támo­gatta az önkormányzat; három család vállalta az építkezést. Másik két somogyszili fiatal visszatért, és letelepedett a szü­lőfalujában. Az Igáiból és Rák- siból bejáró pedagógusokkal együtt — Lesz Gyula igazgató reményei szerint — végre egy­séges lesz a testület. Az elha­nyagolt épületet is felújítják ap­ránként. A tíz éve cserére váró padozatot 400 ezer forintos költséggel félig már rendbe tet­ték. Az önkormányzat két dol­gozója elvégezte az épület fes­tését is, eszközvásárlásra azon­ban már nem futotta. A pályá­zatokon nyert 200 ezer, a jóté­konysági bálokon befolyt 300 ezer és a diákok hulladékgyűj­téséből összegyűlt mintegy 80 ezer forintból azonban szép is­kolai könyvtárat alakítottak ki. A magyar szakos Oláh Zsu­zsanna napi egy órában várja a művelődni vágyókat. A telepü­lés múltját kutató iskolaigaz­gató pedig itt rendezi meg ősz­szel az első iskolatörténeti kiál­lítást. — Számítógépekre már nem futotta, pedig két számítástech­nika szakos tanárunk is van — mondta keserűen Lesz Gyula. — A következő jótékonysági bál bevételét ezért számítógé­pekre költjük, így az év máso­dik felében már a számítás- technikai oktatás is beindulhat. A somogyszili tantestület áldozatvállalása példás, a többletmunkát térítés nélkül vállalják. Működik a diák­sportkor; a fafaragó-, néptánc- és aerobik-szakkört pedig „ci­vilek” oktatják, ingyen. Baráti kapcsolatok révén ezen a nyá­ron is sikerült egy-két vidéki vállalkozó támogatását meg­nyerniük; egyenként 100-150 ezer forintos adományokkal segítették az iskolát. S bár az önkormányzat is hí­ján van a pénznek, úgy döntöt­tek: az iskola és az óvoda za­vartalan működését — a szü­lők akaratának megfelelően — minden erejükkel biztosítják. Az általános iskolások tan­könyveit, füzeteit az idén is az önkormányzat vásárolta meg; a középiskolásoknak 6 ezer, a felsőfokú intézetekben tanu­lóknak 8 ezer forint beiskolá­zási segélyt adtak. Lesz Gyula reménykedik: lassan megáll a lakosság fo­gyása. Igaz, az idén még csak 11 -en iratkoztak be az első osztályba, jövőre azonban már húsz kisiskolásnak kell biztosí­tani az iskolapadot. Várnai Ágnes A diákok is, az önkormányzatok is segítségre szorulnak Tanévkezdés, buktatókkal Kisdiákok a kaposszerdahelyi iskolában fotó: török anett Szokatlanul kezdődött a tanév — szokatlanul sok nehézség­gel. A szülőknek szinte meg­oldhatatlan gondot jelentett az iskolai felszerelések beszer­zése, s úgy tűnik: az idén az önkormányzatok támogatá­sára sem számíthattak. A nagyberki diákok az idén ke­vesebb segítséget kaptak a tan­évkezdéshez: míg tavaly a tan­könyvcsomag árának 87 száza­lékát vállalta át az önkormány­zat, az idén csupán a felét. A középiskolások támogatása még most sem dőlt el: részvé­nyeket kell értékesíteni a tele­pülésnek, hogy valamennyi tá­mogatást tudjanak adni. Csorna és Szabadi — csakúgy mint ta­valy —- ezer-ezer forinttal járult hozzá a tankönyvek megvásár­lásához, Szenna és Patca a tava­lyi 50 százalék helyett kétezer forint segítséget adott. Szil- vásszentmártonban és Zselic- kisfaludon tavaly a tankönyvek teljes árát az önkormányzat fi­zette, most csupán 50-70 száza­lékát tudják vállalni. — Egyre több diáknak okoz nehézséget, hogy tanulásának költségeit fedezze, fontos fel­adatnak tekinti az önkormány­zat, hogy számukra támogatást nyújtson — mondta Farkas Imre zimányi polgármester. — Évente 761 ezer forintot fordí­tunk arra, hogy a 89 diákunk tanulmányait segítsük, ez ta­nulónként 8600 forintot jelent. A tanév elején mindenkinek megvásároltuk az autóbusz- bérletet, és az ide járó alsó­soknak az idén is ingyenes volt a tankönyv. A felső tago­zatosok és a szakmunkáskép­zőbe járók háromezer, a kö­zépiskolások négyezer, az egyetemisták tízezer forint támogatást kaptak. Ezen kívül több iskolai szakkört is finan­szírozunk, ahol angol nyelvet, néptáncot, éneket és zenét ta­nulhatnak a kicsik. Hajmáson csak az erre a célra kapott központi keretet, 336 ezer forintot használják fel,saját erejéből a település már nem tud segíteni. — Tavaly minden kisdiák­nak megvásároltuk a tanköny­veket, a középiskolások pedig 5000 forint támogatást kaptak. Erre nincs mód az idén — mondta Hatler János polgár- mester. — Három óvodás Gá- losfára, 20 diák Kaposvárra és 23 Szentbalázsra jár. Nekik egész évre megvásároltuk az autóbuszbérletet, összesen 200 ezer forintért. A maradék 140 ezer forintból kell gazdálkod­nunk, hogy ebből mennyi tá­mogatást tudunk fizetni, még bizonytalan, a legközelebbi tes­tületi ülésen döntünk erről. Balogh József, Kaposszer- dahely polgármestere szerint nem szabad spórolni, ha a diá­kokról van szó, hiszen hosszú távon megtérülő befektetés a fiatalok támogatása. — Tavaly 250 ezer forintot, az idén ennél többet, csaknem 400 ezer forintot fordítottunk a tanévkezdésre. A helybeli alsó tagozatosoknak az önkormány­zat vásárolta meg az összes tankönyvet és a füzetcsomagot, több mint 3000 forint értékben. A felsősöknek és a középisko­lásoknak megvettük a bérletet, valamint 1500-4000 forint be­iskolázási segélyt kaptak. Át­alakítottuk a szociális támoga­tási rendszerünket, szeretnénk jobban figyelni a fiatalokra. Bőszénfán a lakosság ne­gyede tanul: 117 óvodás és diák évkezdését támogatta az ön- kormányzat. — Ha többet nem is tudunk adni, mint öt évvel ezelőtt, meg tudtuk őrizni az akkori támoga­tási formákat, s ma már ez is nagy szó — mondta Nyitrai István polgármester. — Á bér­letet mindenkinek megvásá­roltuk, s ezen felül minden ál­talános- és középiskolás diák ezer forint tankönyvvásárlási támogatást kapott. Eddig hat- százötvenezer forintjába ke­rült az önkormányzatnak a di­ákok támogatása. Csak össze­hasonlításként: hasonló gyer­meklétszám mellet négy éve ez az összeg 250 ezer forint volt. Érezhetően nagyobb ter­heket rótt a szülőkre az idei tanévkezdés, több támogatást azonban az önkormányzat’je- lenlegi helyzetében nem tud­tunk adni. (Jakab) Bérmunkában, csak exportra dolgozik a varroda Katonákat is ruház Kadarkút Kilencszáz női nadrágot és szoknyát kezdtek varrni a na­pokban a kadarkúti varrodában. Az elkészített ruhaneműt Ausztriába szállítják. Németh Éva, a Kaposvári Ruhagyár Rt kadarkúti telepvezetője el­mondta, hogy az osztrák Mag- daRosa megbízásából dolgoz­nak, ennek a cégnek már ko­rábban is készítettek nadrágot. A külföldi vállalat rendkívül szigorú minőségi ellenőrzés után veszi át a terméket; képvi­selőjük a helyszínen átnézi a ruhák összeillesztését, vizsgálja a varrás pontosságát. Nemrégiben német bérmun­kát is kaptak: ezer katonai dísz- egyenruha-nadrágot kell varr- niuk. A kadarkúti telep hóna­pok óta kizárólag exportra dol­gozik. A telepvezető szerint a külföldi bérmunka továbbra is meghatározó a telep számára. — Rendkívül magas a minő­ségi mérce, ám ez biztos elfog­laltságot jelent számunkra — mondta. — A környéken nehéz elhelyezkedni, így mindenki a legjobb tudása szerint dolgozik. Az üzem hatvannégy em­bernek ad kenyeret. A helybe­liek mellett kőkúti, lábodi és mikei munkásokat foglalkoz­tatnak. H. M. Simonfa pénze kevés az óvodabővítésre A 25 gyerekre tervezett simon- fai kisdedóvóban 27 kicsit gon­doznak. A környék falvaiból — Zselickislakról, Zselicszentpál- ról és Bőszénfáról — érkező kicsiket is itt fogadják. A 11 éve működő óvoda egy régi épületben működik, ráférne némi fölújítás és egy új csopor­tot is szívesen alakítanának, mert ezzel megszűnne a zsú­foltság. A pénz erre kevés; egy önzetlen magánvállalkozótól kapott összegből azonban gyermekjátékokat vásároltak. 21 új kisóvodás Magyaratádon A magyaratádi napköziotthonos óvodába 21 kisgyermeket írattak be. Az elmúlt időszakban évente általában 12-13 gyerek kezdett el ősszel óvodába járni. Az in­tézményben - két vegyes cso­portban - most 65 gyerekkel foglalkoznak. A magyaratádi napköziotthonos óvoda négy óvónőnek ad munkát. Szüreti vigasságra készülnek Szilban A hagyományokhoz híven az idén is megrendezik a szüreti fölvonulással egybekötött vi­gasságot Somogyszilban. A népviseletbe öltözött ünneplők szombaton délután fél kettőkor, hintók és parádés kocsik kísére­tében vonulnak végig a telepü­lés főütcáján. A jó hangulatot a csikóstöttösi néptáncegyüttes fellépése is biztosítja, majd a felvonulást követően kezdődik a szüreti bál. Speciális osztály Dombóváron A dombóvári önkormányzat legutóbbi képviselőtestületi ülésén döntött arról, hogy a jövő tanévtől speciális, dyslexia prevenciós programú első osz­tályt indítanak a Zrínyi Ilona Általános Iskolában. Ä város óvodáinak nagycsoportjaiból kiszűrt 12 kisgyermekkel indul majd az osztály. Az írás- és ol­vasás-zavarral küzdő elsősök fogadásához még szükség van a tárgyi feltételek biztosítására is. Vidám falunap tábortűzzel Falunapra készül Mezőcsoko- nya. Ä szombatra tervezett esemény programja már elké­szült, s a szervezők, az önkor­mányzat oktatási bizottsága szerint mindenki megtalálja majd a kedvére való vigasságot. A nap eseményei aerobik-be- mutatóval, reggeli tornával kezdődnek, ezt sportversenyek, majd vetélkedők követik, egye­bek közt USA-Mezőcsokonya barátságos labdarúgó-mérkő­zés, táncverseny, főzőverseny, pocaknyomás, sodrófahajítás. Az urak és a hölgyek is össze­mérhetik erejüket a fociban: ezúttal a kihívó a gyengébb nem, bár a tervek szerint az ott­honkát a férfiak fogják viselni. A programot esti tábortűz és utcabál zátja majd. J. E. A faipari szövetkezet a térség fontos munkaadója maradt Díjnyertes nagybajomiak A nagybajomi faipari szö­vetkezet a napokban ünne­pelte önállóságának negye­dik évfordulóját. A cég a negyvenöt esztendeje alapí­tott jogelőd szövetkezetből vált ki, még 1992-ben. Sok nehéz pillanatot átélt az új vállalkozás, de mára megta­lálták helyüket. A nagybajomi faipari szövetke­zet a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója; sikeres tevé­kenységét mi sem mutatja job­ban, mint a kaposvári Alpoktól az Adriáig kiállítás két szakmai elismerése. Egy termékdíjat ka­pott, valamint a Somogy me­gyei Kereskedelmi és Ipar Ka­mara különdíját. Albertus Jó­zsef, a Nafa szövetkezet elnöke elmondta: keményen dolgoztak ezért. A faipari vállalkozások helyzete ugyanis nehéz. — Az első két átmeneti esz­tendő volt a döntő, de a legfon­tosabb piaci kapcsolatainkat si­került kiépíteni — mondta a szövetkezet elnöke. — Most már az ország legtávolabbi ré­szeire is szálh'tunk, ez a terjesz­kedés záloga a fennmaradásnak. A szövetkezet egyebek kö­zött ajtókat, ablakokat és ga­rázskapukat gyárt. Ezek közül több saját fejlesztésű. Az idén csaknem 200 millió forint bevé­telre számítanak. Hetvenöt dol­gozónak adnak munkát. Felújí­tották már gépeiket, most a munkakörülmények javításán fáradoznak. Még ebben a hó­napban korszerűsítik a fűtés- rendszert, valamint a porelszí­vást. A fejlesztés több mint öt­millió forintba kerül. Albertus József elmondta azt is, hogy figyelnek az igények változására. Számos gazdasági megbeszélésen, találkozón részt vesznek; a közelmúltban Nyír­egyházán és Szombathelyen is kiállították termékeiket, a héten pedig bemutatkoznak a marcali vásáron. A kiállításokon üzleti kapcsolatokat építettek ki, s en­nek haszna rövid távon is mér­hető. Harsányi Miklós Ajtókat és ablakokat gyártanak a szövetkezetben fotó: király

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents