Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

Megyei körkép: Új utat épített Balatonlelle # Több esély a somogyi diákoknak ______(3-4. oldal) S omogyi tájak: Tanévkezdés, buktatókkal # Díjnyertes nagybajomi szövetkezet______(5. oldal) B elpolitika: Pénztelen magyar bűnmegelőzés # Kiskegyed-esküvő a Bazilikában______(7. oldal) SOMOGYI HÍRLAP __________________ •• S_ _____ ___ V II. évfolyam, 212. szám Ára: 29,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1996. szeptember 11., szerda Napirenden az önkormányzati törvény módosítása Megkezdte őszi rendes ülésszakát a parlament Tegnap megkezdte őszi rendes ülésszakát a parlament A na­pirend előtti hozzászólásokat követően a képviselők megtár­gyalták a munkaügyi ellenőr­zésről szóló törvényjavaslatot Ezt követően határozati javasla­tot fogadtak el a Magyar Köztár­saság és Ausztrália között a bűnügyi jogsegélyről szóló szer­ződés, valamint a két állam kö­zötti kiadatásról szóló szerződés megerősítéséről. Ugyancsak megerősítették a Szlovén Köz­társaságnak a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megálla­podáshoz történő csatlakozásá­ról szóló megállapodást is. Az Országgyűlés a határozathozata­lok után megkezdte a helyi ön- kormányzatokról szóló törvény módosításáról benyújtott tör­vényjavaslat általános vitáját. Az indítvány célja az, hogy átfogó reform történjen a terüieti köz- igazgatásban. Ezért hatályon kí­vül helyez néhány rendelkezést, emellett felhatalmazást ad a kormánynak a közigazgatási szervezetrendszer kialakítására. Tudósításunk a 7. oldalon. Milliárdos beruházás a természet védelmére Megóvják a Kis-Balaton páratlan értékeit A kormányt eltökélt szándéka, hogy tetemes pénzeket áldoz­zon a Balaton vízminőségének javítására, az infrastruktúra és a környezetvédelem fejleszté­sére, a halászati-horgászati te­vékenység élénkítésére — je­lentette ki dr. Nemcsók János tegnap Keszthelyen. A kor­mánybiztos a Pannon Agrártu­dományi Egyetem Georgikon mezőgazdasági karán a Kis-Ba- laton védelmi rendszer megva­lósításával foglalkozó nemzet­közi konferencia eddigi két napjáról tájékoztatták az újság­írókat. Elmondta: Magyaror­szág legnagyobb, az ezredfor­dulóig tartó beruházásának hid­rológiai, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi össze­függéseit nyolcvan magyar és külföldi — köztük amerikai, német, angol, japán és mexikói — tudósok veszik górcső alá. (Folytatás a 4. oldalon) Ötvenéves a Springer kiadó Alapításának 50. évfordulóját ünnepelte tegnap Hamburgban az Axel Springer Kiadó. Eu­rópa legnagyobb lapkiadója Németországban több mint 40 napi- és hetilap gazdája, s emel­lett bel- és külföldön - köztük Magyarországon - összesen 90 újságban van részesedése. Öt hatalmas nyomda, valamint két könyvkiadó van a birtokában és számos kereskedelmi televíziós állomásban van részesedése. Az 1989-ben elhunyt Axel Springer által alapított kiadó adja ki Európa legnagyobb pél­dányszámú napilapját, a 4,6 millió példányban megjelenő Bild című bulvárlapot. Az év­fordulós ünnepség díszvendége Richard von Weizsäcker volt szövetségi elnök volt, aki be­szédében kiemelte a sajtó fele­lősségét és fontosságát. Paprika a nagyatádi gyár töltősorán Megkezdték a vitaminpaprika feldolgo­zását a Limpex nagyatádi konzervgyárban. Az üzemben naponta kilencvenezer üvegnyi savanyúság is készülhet. Emellett az uborka és a kukorica eltevése ad munkát. Bár már közel a szezon vége, a gépsorok még legalább két hétig teljes erővel dolgoznak a kon­zervgyárban FOTO: KOVÁCS TIBOR A kutasi tömegszerencsétlenség: a vádlott és a tanúk meghallgatása Bíróság előtt a sorompókezelő A kutasi tömegszerencsétlen­ség okozásával vádolt sorom­pókezelő, Czillinger Csabáné ügyének tárgyalását tegnap kezdte meg Kaposváron a Vá­rosi Bíróságon Völgyi Dezső' tanácsa. Mint emlékezetes: februárban egy tehervonat a kutasi vasúti átjáróban a síne­ken éppen áthaladó, menet­rend szerinti autóbusszal üt­között. A szerencsétlenség 13 halálos áldozatot követelt; hét súlyos és hét könnyebb sé­rültje volt. A vádlott kihallga­tásakor csak részben ismerte el bűnösségét. Az ügyész a vádat arra alapozta, hogy a szolgálati szabályzat szerint 12 óra után három perccel le kellett volna zárni a sorompót. Czillinger Csabáné majdnem egy perccel később jött ki szolgálati őrhelyéről, s ez okozta a végzetes tragédiát. A védelem szerint elképzelhető, hogy egy perccel korábban, tehát már 11 óra 57 perckor áthaladt a tehervonat az előző állomáson, s ha ez így van, akkor azt az ottani szolgálat- tevőnek mindenképpen jelezni kellett Kutasra. Ekkor ugyanis már pont 12 órakor le kellett volna zárni a kutasi sorompót. Az ügyész szerint nem a tény­leges, hanem a korábban előre jelzett 12 órás időpont a mérv­adó. Mivel nem érkezett újabb jelzés, ezért a hétperces me­netidőt figyelembe véve a so­rompónak 12 óra 3 perckor zárva kellett volna lennie. Czillinger Csabáné nem tudott magyarázatot adni arra a kér­désre, hogy miért mulasztotta el az előírt időben lezárni a so­rompót. Azt mondta: amikor alig négy perccel 12 óra után kilépett az ajtón, a vonat ott volt az őrház mellett és már hiába rohant a sorompóhoz. A bíróság két napra terve­zett tárgyalásán további tanú­kat és szakértőket hallgatnak meg. A védő ma újabb szakér­tők bevonását kezdeményezi. Ha kérését a bíróság hely­ben hagyja, akkor a tárgyalás elnapolására kell számítani. Béremelésre váró belügyi dolgozók A belügyi dolgozók szakszer­vezete aggasztónak tartja, hogy a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának legutóbbi ülésén sem sikerült megegyezni a közalkalmazot­tak ez évre tervezett 19.5 száza­lékos keresetnövekedésének végrehajtásáról. Az érdekkép­viselet feltételezi, hogy a kor­mány felelősen járt el akkor, amikor bérmegállapodást kötött a munkavállalói oldallal. Magyar-román baráti találkozó Harmadik alkalommal rendez­nek „Kézfogások” elnevezéssel határmenti magyar-román ba­ráti találkozót. Szombaton Gyu­lán kezdődik s másnap Aradon fejeződik be a program. A ma­gyar és román szakemberek 11 munkacsoportban folytatnak két napon át eszmecserét egye­bek közt az egyházak együtt­működéséről, az ipari, kereske­delmi s mezőgazdasági kapcso­latok fejlesztésének közösen tervezett lehetőségeiről. Tűzoltók tüntettek a parlament előtt Több száz egyenruhás tűzoltó tüntetett tegnap a Parlament épülete előtt. A demonstrálok Gál Zoltán házelnöknek cím­zett petícióját Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke vette át. A dokumentumban a tűzoltók helyzetük javítását kérik a kormánytól és a törvényhozás­tól. A petíciót az Országgyűlés önkormányzati bizottsága szer­dai ülésén vitatja meg. Magyar Bálint római tárgyalásai A magyar-olasz kulturális együttműködés új területekre történő kiterjesztéséről és a jö­vőre lejáró kulturális együtt­működési egyezmény megújí­tásáról tárgyalt tegnap Rómá­ban Magyar Bálint, hazánk művelődési és közoktatási mi­nisztere Walter Veltroni olasz miniszterelnök-helyettessel. Folytatják az ellenőrzést Szeptember elejéig mintegy harminc hamis nyelvvizsga­bizonyítványt talált az idei felvételi jelentkezésekhez csatolva az Állami Nyelv­vizsga-bizottság. Ezt Juhász Gyula, a bizottság alelnöke jelentette be tegnap. Mint ko­rábban írtuk: júniusban jelez­ték egyik főiskoláról, hogy több végzős hallgató vélhe­tően hamis nyelvvizsga-bi­zonyítványt adott be. A vizs­gálat azóta tervszerűen fo­lyik, csak az hátráltatja, hogy egyes főiskolák még nem küldték el a kért dokumen­tumokat. A húszezer nyelv­vizsga-bizonyítványnak ed­dig mintegy a felét ellenőriz­ték, és eddig mintegy har­minc hamis okmányt találtak. Hatékony környezetvédelem a következő nemzedékekért Vita a kormányrendeletről Magyarországon évente átlago­san több mint 100 millió tonna hulladék keletkezik, ennek je­lentős része, több, mint két­harmada termelési jellegű. Az összehasonlító adatok alapján az európai országok közül az élen állunk, mondhatni: hazánk hulladék-nagyhatalom lett. Mindezt a veszélyes hulladé­kokról szóló, s a közelmúltban megjelent kormányrendelet vi­tája kapcsán mondták el tegnap Tatabányán a szakemberek. A tanácskozáson kiemelték: a törvény helyesen fogalmazta meg a hazai környezetpolitika céljaként a fenntartható fejlő­dést, vagyis azt, hogy ne okoz­zunk visszafordíthatatlan káro­kat a következő generációk számára. E területen az utóbbi években némi rend kezdett kia­lakulni, de ezzel párhuzamosan új gondok is felmerültek. Kide­rült például, hogy a volt szovjet laktanyák területén a környe­zeti kár 340 létesítmény körze­tére terjed ki. A kommunális hulladékokban megjelenő ve­szélyes alkotók összegyűjtésére időnként helyi, térségi akciók indulnak, viszont megnyugta­tóbb megoldás lenne a rendsze­res gyűjtés, annál is inkább, mert az évente keletkező hat­millió tonnányi települési szi­lárd hulladékból egymillió ton­nát még mindig nem kezeltek megfelelően. A szakemberek az előrelé­pést segítő intézkedésnek tar­tották a tavaly megjelent, az egyes termékek környezetvé­delmi díjáról szóló törvényt is, ez által ugyanis megteremtőd­tek a pénzügyi alapok a kör­nyezetet terhelő veszélyes ter­mékek miatti károk csökkenté­séhez. A gumiabroncsok, a hű­tőipari gyártmányok és az ak­kumulátorok után úgynevezett termékdíjat kell fizetni, aminek az a fő célja, hogy minimálisra szorítsa vissza a hulladék kép­ződését, illetve, hogy serkentse a minél nagyobb mértékű újra­felhasználást. Ez utóbbi mérté­kére, illetve elenyésző mennyi­ségére jellemző: a több, mint 100 millió tonnányi összes hul­ladék töredékét, 0,64 millió tonnát gyűjú be évente a MÉH. Felmondták 8 szervezetnek a bérleti szerződését Végrehajtó kopogtat a pártok ajtaján Felmondta a bérleti szerző­dést Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hiva­tala a Szent Imre utca 14. számú házban elhelyezett több mint húsz politikai párt és társadalmi szervezet közül nyolcnak. Az ok: az érintettek notórius nemfizetők. A pártok házára a rendszervál­tás után kerültek fel egyre- másra a legkülönbözőbb szer­vezetek neveivel és jelképeivel ellátott táblák. Egy — még ta­nácsi — rendelet értelmében bérleti díjat nem kell fizetniük a pártoknak és a civil szerveze­teknek, csak a tényleges költ­ségeket kell fedezniük - a ré­szükre átadott helyiségek alap­területével arányosan. Takarí­tást, portaszolgálatot, a tele­fon- és energiaköltségeket kö­telesek téríteni. Még ezeket sem teljes egészében, hiszen például a két nagyterem és az országgyűlési képviselők ré­szére átadott irodák költségeit a város fizeti. Az önkormány­zat 1995 júniusában mintegy 2-3 millió forintnyi régebbi tar­tozást már elengedett, de jelen­leg is csaknem kétmillió forint­tal tartozik nyolc szervezet. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents