Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-31 / 203. szám

1996. augusztus 31., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Törvénysértést, hatalomkoncentrációt emlegetnek Az ellenzék Suchman ellen Két ellenzéki párt képviselői is szót emeltek tegnap az ellen, hogy a privatizációt felügyelő tárca nélküli minisztert - fel­adatkörének meghagyásával - az ipari tárca élére készül ki­nevezni a miniszterelnök. Az MDF nevében megszólaló Balsai István úgy vélte: a funk­cióhalmozás sérti a privatizá­ciós törvényt. Ez ugyanis ki­mondja, hogy az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rész­vénytársaságban a kormány ne­vében a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter gyako­rolja a tulajdonosi jogokat. A politikus szerint a kétféle funkció összemosása az egyik 1991-es alkotmánybírósági ha­tározattal is ellentétes. Ebben ugyanis az áll, hogy a közha­talmi jogkörnek és a tulajdo­nosi jogok gyakorlásának el kell válnia egymástól. A KDNP azért ellenzi Such­man Tamás ipari miniszterré je­lölését, mert így túl nagy hata­lom koncentrálódik egy kézben. Ráadásul tovább erősödik a pénzügyi irányítás túlsúlya, s az amúgy is meggyengült reálszféra a kormányon belül elveszti érde­kérvényesítési lehetőségét. A párt ezért változatlanul egy gaz­dasági csúcsminisztérium létre­hozását tartja helyesnek. Szakér­tői annak jogszerűségét is vizs­gálják, hogy egy csomagban kí­vánják értékesíteni a privatizált cégek kisebbségi részvényeit. Nincs veszélyben az ország védelmi képessége A hadsereg pénztárcája Megengedhetetlen, hogy a ka­tonák megalapozatlanul bí­rálják a hadsereg költségve­tését. Ezt Keleti György jelen­tette ki pénteken a honvédség Budapesten tartott vezetői ér­tekezletén. A honvédelmi tárca vezetője cá­folta, hogy akár az idén október­ben, akár a jövő év júniusában elfogyna a hadsereg pénze.- Áz ilyen nyilatkozatok csak károkat okoznak a hadseregnek - állapította meg a miniszter, s egyértelművé tette: a kormány fenn akatja tartani az ország mi­nimális védelmi képességét, és arra törekszik, hogy jövőre ne csökkenjen a katonák fizetésé­nek vásárlóereje. Az 1997. évi költségvetés előirányzatairól ko­rábban napvilágot látott számok már közel sem igazak, így re­mélhetőleg a tervezettnél több pénz jut a hadseregnek. Erről je­lenleg is egyeztetéseket folytat­nak a Pénzügyminisztériummal. Keleti György kitért arra, hogy tapasztalható pazarlás is a hadseregben. Gyakoribbak a lo­pások, illetéktelenek egy év alatt átlagosan annyi üzemanyagot tulajdonítanak el, amennyi egy dandár szükséglete. Ezért a va­gyonvédelem megerősítését is a parancsnokok feladatává tette a miniszter. A tanácskozáson be­jelentették, hogy szeptember 1- jén életbe lép az a kormányren­delet, amely kimondja, hogy a honvédségnél ugyanaz a sze­mély tölti be a parancsnoki és a vezérkari főnöki tisztséget. Szakma érettségi mellé Több célra lesz hasznosítható a tudásanyag A szakképzés fejlesztésének egyik fontos célja a szakkö- zép-iskolai oktatás bővítése. Az érettségivel együtt olyan széles körű szakmai felkészí­tést kell kapniuk a fiatalok­nak, amely a munkaerőpiac igényei szerint sokféle to­vábbképzésre ad lehetőséget - hangsúlyozta Kiss Péter. A munkaügyi miniszter a bu­dapesti Teleki Blanka Közgaz­dasági Szakközépiskola és Gimnázium tanévnyitóján el­mondta: a jövő útját egyengeti a világbanki támogatással megvalósuló új szakképzési program. Ez mintegy 160 is­kola részvételével valósul meg, s az érettségit is adó középfokú szakképzés modelljének kifej­lesztését szolgálja. Ennek kere­tében olyan széles körű alapo­zást kívánnak adni, amely átve­zethet a felsőfokú képzéshez, a munkaerő-piaci igények sze­rinti átképzésekhez, illetve a többszöri szakmaváltáshoz. A miniszter rámutatott: az érettségizett fiataloknak lehető­séget kell adni arra, hogy ne csak felsőfokú végzettséget, hanem sokoldalúan hasznosít­ható képesítést is szerezhesse­nek. A közelmúltban elfogadott felsőoktatási törvény jogilag keretbe foglalta az érettségi utáni államilag támogatott kép­zési formákat. A kapcsolódó szabályozás pedig támogatást ad azoknak az intézményeknek, amelyek kihasználják ezt a le­hetőséget. Jövőre várhatóan 300-500 forinttal nő a családi pótlék Egészségügy reflektorfényben Mielőbb szükséges korszerűsíteni az egészségügyi ellátás rendszerét, mert jelenlegi formájában egyre nehezebben fi­nanszírozható, s már-már működésképtelen. Erről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján a népjóléti miniszter, s ugyanez a vélemény fogalmazódott meg az Országos Egészségbiztosí­tási Önkormányzat közgyűlésén is. Abban is egyeztek az állás­pontok, hogy - mint Szabó György elmondta - a reform- folyamatok eredményessége nagyrészt az állami felelős­ségvállalás mértékétől függ. A kormánykeréknél Mindenesetre: a kormány a jövőben nagyobb súllyal akar részt venni az egészségügy irányításában. A népjóléti tárca vezetőinek elgondolása szerint a társadalombiztosítási alapok kezelése változatlanul az önkormányzati testületre hárulna, de a feladat teljesíté­sében közreműködnének a kormány képviselői is. A miniszter beszámolt ar­ról, hogy az úgynevezett ellá­tási normatívákon alapuló ágyszámcsökkentés a kezdeti megtorpanás ellenére biztató ütemben halad. A rendelet végrehajtása azonban önma­gában nem billenti helyre a tb- alapok milliárdos nagyság- rendű hiánnyal küszködő költ­ségvetésének egyensúlyát. Szabó György szerint a la­kosság kielégítőbb, ugyanak­kor finanszírozható egészség- ügyi ellátását csak a mostani­nál jóval hatékonyabb gazdál­kodás szolgálhatja. E törekvések jegyében ke­rül majd sor például a járóbe­teg-ellátás fejlesztésére, az egynapos sebészeti műtétek, a megelőzést szolgáló szűrő- vizsgálatok, az ápolási ottho­nok, a házi betegápolás köré­nek kiterjesztésére. A minisztérium köszönettel fogadta a pszichiátriai bete­gekkel kapcsolatos ombuds- mani vizsgálatot. Az elmarasz­taló megállapításokkal is egyetért és gyors intézkedé­sekkel igyekszik változtatni a drámai helyzeten. A kép teljességéhez tartozik azonban, hogy ezekben az in­tézetekben az átlagfizetés bruttó 25 400 forint, így a kel­leténél sokkal kevesebben vál­lalkoznak pszichiátriai bete­gek gondozására. A miniszter megerősítette, hogy 1997-ben várhatóan 300- 500 forinttal emelkedik a csa­ládi pótlék. Növekvő hiány A társadalombiztosítás félévi bevételei és kiadásai között olyan nagy - 17 és fél milliárd forintos - az eltérés, hogy az egészségügyi ellátás érdeké­ben elengedhetetlen a pénz­ügyek átrendezése, azaz pót­költségvetést kell készíteni. Az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat a tervezetet a kormány, illetve az Ország- gyűlés számára összeállította, és a közgyűlés tegnap jóvá­hagyta. Mint Sándor László elnök összefoglalójában hang­súlyozta, ha javaslataik meg­hallgatásra találnak, akkor az egész évi hiány valószínűleg nem fogja meghaladni a 29 milliárd forintot, ami még „kezelhető”, ha nem fogadják el a tervezetet, akkor elérheti akár a 42 milliárd forintot is. A hiány csökkentéséhez nélkülözhetetlenek a tb kintlé­vőségeinek, nem utolsósorban az állami vállalatok adóssága­inak behajtása. Ám a tb kasz- szájában jelenleg nincsenek meg sem a kormány által megajánlott egészségügyi bér­emelések milliárdjai sem pe­dig a közgyógyellátási rend­szer kiszélesítéséből követ­kező pluszkiadások forrásai. Ez utóbbi forintok főleg a gyógyszer-támogatási keret­ből hiányzanak. Ha ezek s az egyéb tervezett bevételek megjelennek a tb számláján, mérsékelhető lesz az ellátás­ban a lehetőségek és az igé­nyek távolsága. Több támogatás A pótköltségvetésben a koráb­binál valamivel több pénz sze­repel például a mentés és beteg- szállítás, a járóbeteg-szakellátás diagnosztikai eljárásai, a műve- sekezelés, valamint az egyszer használatos eszközök finanszí­rozására. Az ülésen rámutattak: a költ­ségvetés problémái a társada­lombiztosítás önkormányzati jellegét nem kérdőjelezhetik meg, hiszen a gondok nem ab­ból fakadnak. Cs. B. J. Központi pénzek új feladatokhoz Nem ólálkodik csődfarkas az önkormányzati kertek alatt A Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) Országos Ta­nácsa tudja, hogy nehéz helyzetben vannak az önkormány­zatok, de indokolatlannak tartja az ezzel kapcsolatos hiszté­riakeltést, és károsnak ítéli egyes ellenzéki pártok ilyen jel­legű megnyilvánulásait. Nem felel meg a valóságnak, hogy tömegesen jutnak csődbe az önkormányzatok - szögezte le Lamperth Mónika, a BÖK ügyvivője, az MSZP frakció- vezető helyettese tegnapi saj­tóértekezletén. Hozzátette: etikátlan, hogy az önkormány­zatok gondjainak „orvoslá­sára” éppen azok szerveznek októberre tüntetést, akik az előző ciklusban tarthatatlan, felelőtlen támogatási rendszert vezettek be. Az Önkormányzati Közös­ség Tanácsa egyébként átte­kintette a jövő évi költségve­tési terveket, amelyek előreve­títik, hogy az önkormányza­toknak 1997-ben is nehéz anyagi körülmények között kell gazdálkodniuk. A testület egyetért a törek­véssel, hogy jövőre a költség- vetési hiány ne növekedjen az ideihez képest, a jövedelmek központosítása pedig mérsék­lődjön. Az önkormányzatok­nak részt kell vállalniuk a gazdasági stabilizáció terhei­ből. Ugyanakkor sürgető fel­adatnak minősítették az ön- kormányzati társulási törvény megalkotását és az önkor­mányzati finanszírozás átfogó reformját is. A szervezet kezdeményezi, hogy 15 milliárd forinttal nö­veljék meg az önkormányzati beruházások forrását. Az okta­tási törvényben és más jog­szabályokban megfogalmazott új feladatok finanszírozását központi forrásból kell fe­dezni. Elengedhetetlen, hogy az ideihez képest jelentősen megemeljék az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe ke­rült önkormányzatok támoga­tását, és a személyi jövede­lemadó kiegészítését. Meghívás keddre. Pető Iván, az SZDSZ elnöke pénteken le­vélben hívta meg az Ország- gyűlés jövő heti rendkívüli ülé­sére a szomszédos országokban élő magyarság több pártjának és szervezetének képviselőit. Ebben leszögezte: a határon túli magyar szervezetek okkal tar­tanak igényt arra, hogy mind a magyar-román alapszerződést támogató, mind az ellene felho­zott érveket a helyszínen ta­nulmányozhassák. Vita az alapszerződésről. Az Országgyűlés külügyi bi­zottságának rendkívüli ülésén a kormánypárti képviselők is vi­tára alkalmasnak találták az el­lenzék javaslatát, tehát aláírás előtt a honatyák is megvitatják majd az alapszerződést. Eörsi Mátyás, a bizottság elnöke kije­lentette: az ellenzék javaslatá­val ellentétben részletes vitára nem lesz mód, a módosító in­dítványokról az eredeti határo­zati javaslattal együtt fognak szavazni, hogy ne alakulhasson ki parttalan vita. őszi készülődés. A vezető testületek tanácskozásával bú­csúznak a hét végén a nyártól a kormánypártok. Szombaton összeül a Magyar Szocialista Párt országos választmánya és a Szabad Demokraták Országos Tanácsa. Mindkét fórumon a politikai ősz és a küszöbön álló parlamenti ülésszak előkészíté­sével foglalkoznak. A talárosok is kezdik. Az Alkotmánybíróság kétnapos teljes üléssel tesz pontot a nyári szünet végére. Hétfőn megkezdi annak az indítvány­nak a tárgyalását, amely sze­rint az úgynevezett igazságté- teli törvény ellentétes a genfi egyezménnyel, a nemzetközi jog általánosan elismert szabá­lyaival és így a magyar alkot­mánnyal is. Egy kézben. Szeptember 1-től egyközpontúvá válik a kor­mányzati gyermek- és ifjúság- politika: a Gyermek- és Ifjú­sági Koordinációs Tanács tit­kársága hangolja össze a felnö­vekvő korosztályokat érintő po­litikai feladatok megoldását. A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium csak az ágazati ten­nivalók (például az oktatási és a diákügyek) ellátásáért lesz fele­lős -jelentették be tegnap. Szót emelnek. A Magyar Demokrata Néppárt úgy véli, hogy a kormányzat alkotmány- sértő módon igyekszik beavat­kozni a rádió- és televíziótör­vénnyel már rendezett médiaü­gyekbe. Felháborítónak tartja, hogy a kabinet fel akatja puhí­tani a közszolgálati média rek­lámszabályait, s törölni a köz- szolgálati műsorszórás költsé­geinek állami támogatását. Ezt a párt médiaszakértője állította. Beszélgetőpartnerünk: Várszegi Asztrik, a Magyar Bencés Rend főapátja Pannonhalma várja a római pápát Jeles események előtt áll az egykori Szent Márton hegyén ma­gasodó ősi monostor. Pannonhalmán tartják holnap az orszá­gos tanévnyitó ünnepséget, a jövő héten pénteken pedig a ró­mai katolikus egyház fejét, II. János Pál pápát látják vendégül.- A Szentatya a honfoglalás mil- lecentenáriuma, a magyar ke­reszténység és oktatás ezredik évfordulója, az egyház és a ma­gyar nép iránti tiszteletből fo­gadta el meghívásunkat - mondta lapunknak Várszegi Asztrik főapát. - Azzal, hogy most eljön hozzánk, tulajdon­képpen a magyar kereszténység bölcsőjéhez zarándokol el.- Pannonhalma a kezdetek­től az oktatásban is különleges helyet foglalt el.-A bencés rend, mint tanító rend, nagy hagyományokkal rendelkezik. Az oktatás - és hozzáteszem: a nevelés - magas színvonalából az ezer esztendő során tulajdonképpen sohasem kényszerültünk engedni. Ami a színvonal titkát illeti: azt hiszem, ennek nyitja, hogy elkötelezett tanárok és belsőleg motivált, ér­zelmileg ráhangolható diákok ta­lálkoztak, találkoznak egymás­sal. Persze, azt se feledjük, hogy < mi komoly megmérettetés után vesszük fel diákjainkat, döntő szempont a tudás és a képesség.- Sokféle erkölcsi problémá­val küszködik szőkébb és tá­Várszegi Asztrik fotó: feb gabb világunk; Pannonhalma mentes tud-e maradni a morális krízis hatásaitól?- Azt gondolom, le kell bon­tanunk azokat a mítoszokat, hogy nálunk „más” típusú fiata­lok gyűlnek egybe, mint az or­szág bármely más részén az ál­lami gimnáziumokban. A mie­ink bizonyos szempontból per­sze különböznek a nagy átlagtól, mert többségük keresztény és nem csonka családból érkezik hozzánk. De azért ők is ugyan­azokban az általános iskolákban nőttek fel, mint a többiek, és a korszellem alól sem vonhatták ki magukat. Az iskolának azonban - a mi felfogásunk szerint - nem az a feladata, hogy betörje őket egyfajta „rendbe”, hanem pró­bálja kibontakoztatni bennük a képességeket, a jó tulajdonságo­kat. Deregán Gábor „Pontos” portré a pápáról Völgyi Sándor szolnoki művész különleges portrét készített II. János Pálról. A 46 éves elektrografikus egy 120x86 centiméteres fatáblába forrasztó pákához hasonló „ecsettel” különböző színárnya­latot adó apró pontokat égetett. A 80 millió pontocskából összeálló képen hat hónapig dolgozott fotó: feb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents