Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-31 / 203. szám

1996. augusztus 31., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP ________Czene Attila jegyzete C sókra váró turisták Szobrokat állíttatott siófoki központja elé a Siótour Rt; százade- leji szerelésben egy hölgy és egy úriember fürdőzik. Ahol áll­nak, ott nincs víz, csak a részvénytársaság bejárata néhány lép­csővel. írhatnám azt is ennek ürügyén, hogy a nagy turisztikai céget még nem sodorta el az ár, vagy hogy már kilábalt az álló­vízből. Szeretnénk, ha így lenne. A két figura nekem nem igazán tetszik, de azt elismerem: ma minden fizető vendéget meg kell becsülni. Vendéglőben, buszon, diszkóban, kempingben egyaránt - ahol lehet (akár még szobor­ral is), mert szerencsére láthatunk azért itt-ott néhányat a Balaton- parton. A piac azonban nem (így) működik; mindenki csak azt panaszolja, hogy a másik kaszál, ő maga nem hajlandó áldoza­tokra. Pörögnek az esztendők; a húsz éve ismert gondok azonban csökönyösen helyben, a sarkunkban toporognak. Úgy látszik: jó ez a nagy állóvíz. Valakiknek. Sokaknak is. Mert ha nem, miért nem tesz senki ellene, aki tehetne? A vendégek száma összes­ségében csökken, ez bizonyos. Hogy milyen mértékben, azt emberfia meg nem tudja mondani. A legtöbb vendég feketén vásárolja meg az adóktól mentes, így olcsóbb - és sokszor igénytelenebb - szolgáltatásokat. A sikeres vállalkozóknak nem érdekük, hogy hangosan dicsekedjenek. A jogszabályokat megkerülni nem tudó, nagy cégeknek pedig nincs mivel. Végül is nem baj, hogy nem tetszik nekem a férfiú bajsza, ga- tyája, vagy a nő csíkos (postabankos?) dressze. Csak legalább többen lennének kettőnél; ennyien nem menthetik meg a régió statisztikáját. Már arra is gondoltam: a szomszédos Kinizsi ut­cából menekültek a patinás nevű Siótourhoz szegénykék a éj­szakai pillangók, stricik, zsebesek elől. A zaj, a kosz, a „balato- nias” árak elől. S várják, mint oly sokan, a jobb világot. Csak azt nem tudom: ki és mikor csókolja életre őket. Az iskolai munkakultúra fejlesztéséért Somogyi kutatások, Soros-támogatással A társadalmi változások kö­zepette perdöntőek az isko­lák önfejlesztő, önmeghatá­rozó lehetőségei az oktatás eredményessége szempont­jából is. A felismerés nem újkeletű, a megvalósítás út­jai, módjai azonban alapos elemzést, együttműködést, új módszerek kipróbálását teszik szükségessé. A Soros­alapítvány iskolafejlesztés­sel kapcsolatos pályázatán somogyi pedagógusok és partnerszerepre vállalkozó intézmények kaptak „zöld utat”, hogy az iskolai mun­kakultúra elemzésében, majd az új eljárások kidol­gozásában, többéves prog­ram keretében tevékenyked­jenek. A „Soros” támogatása ez évtől 1999 végéig több mint kétmillió-nyolcszázezer fo­rint — mondta dr. Kálmán András, a megyei pedagógiai intézet középiskolai munka­társa, aki elindítója, irányí­tója az elnyert pályázat nyomán a közös munkának. Szakértő partnere Kontra Jó­zsef, a kaposvári Munkácsy gimnázium tanára, a munkát dr. Riez Ferenc, a megyei önkormányzat humánszol­gáltatási főosztálya vezetője hangolja össze, a résztvevő középfokú intézmények: a Munkácsy gimnázium mel­lett a kaposvári mezőgazda- sági szakközépiskola, a bar­csi Dráva Völgye Középis­kola, valamint a Mathiász János Kertészeti Szakközép- iskola Balatonbogláron. A tervezésre, értékelésre, tantestületfejlesztésre és a programkészítésre összpon­tosító tevékenység szorosan kapcsolódik a nemzetközi kutatásokhoz is. Alapul ve­szik a Karolyn Snyder USA- beli professzor munkakultú­rára vonatkozó diagnosztikus módszereit, s együttműköd­nek Christer Nylen svéd szakemberrel. A Soros-ala­pítvány támogatásából nem­csak finanszírozzák a kuta­tásokat, hanem a résztvevő pedagógusoknak ösztöndíjat is biztosítanak. A sikeresen pályázó so­mogyi szakemberek remélik, hogy az elemző és progra­mozó munka tapasztalatai hozzásegítik az iskolákat az önálló munkakultúra fejlesz­téséhez, s az eredményeket az egyetemi oktatásban is hasznosítani fogják. (Tröszt) Magyar-horvát megállapodást írtak alá a somogyi határvárosban Pénzügyminiszterek Barcson — Magyarország abban érde­kelt, hogy virágzó, fejlődő or­szágok vegyék körül, mert ez a mi gazdaságunkra is élénkítő- leg hat — mondta Medgyessy Péter pénzügyminiszter a barcsi expón. — Ahhoz azonban, hogy széles körű gazdasági együttműködés kialakulhasson, nemzetközi szerződések sorára van szükség, melyek a vállal­kozók jogvédelmét biztosítják a másik államban. Horvátország­gal májusban aláírtuk a beruhá­zásvédelmi megállapodást, most pedig a kettős adóztatás elkerüléséről szólót, s ezek megfelelnek a nemzetközi mér­céknek. A magyar pénzügymi­niszter a Somogy Hírlap kérdé­sére azt is elmondta: csöppet sem tartja elképzelhetetlennek szabadkereskedelmi megálla­podás létrejöttét Horvátország­gal, még akkor sem, ha ennek létrejöttéhez a két ország érde­kei mellett sok egyéb szempon­Úgy vélte, ezt ma új szemlélet- mód kialakítása jellemzi. El­mondta: 9,7 milliárd forint került a megyékhez területfejlesztési alapként - abból a célból, hogy ennek a pénznek a segítségével megteremthessék a fejlődés fel­tételeit. Az országos természet- védelmi koncepcióról az állam­titkár úgy vélekedett: ennek alapja a környezetvédelmi tanács A szociális rendelet módosítása kapcsán Csizi László kifejtette: szerintük hátrányos megkülön­böztetést tartalmaz, mivel a la­kásfenntartási támogatásra csak azok a bérlők jogosultak, akik összjövedelmük harmincöt szá­zalékát elérő vagy meghaladó összeget fizetnek ki rezsiként. . — Kaposváron a Baross, a Bajcsy-Zsilinszky és a Fő utca tot is figyelembe kell venni. Elmondta azt is, hamarosan hozzákezdenek a részletek ki­dolgozásához. Úgy vélte: egy­két év elegendő a szabadkeres­kedelmi megállapodás előké­szítéséhez. A tegnap aláírt megállapodás kapcsán Medgyessy Péter hangsúlyozta: ezek a szerződé­sek csupán keretül szolgálnak, amelyet a vállalkozóknak kell tartalommal megtölteni. Bozo Prka horvát pénzügy- miniszter úgy vélte, ez a vásár ragyogó alkalmat teremtett a megállapodás aláírására, amely megkönnyíti a két ország vál­lalkozói számára a gazdasági együttműködést, kedvező gaz­dasági klímát teremt. — Itt, Barcson is sok a hor­vát kiállító — mondta. — Ez is bizonyítja, hogy már megkez­dődött és jó irányban halad az együttműködés kialakulása. A szerződés révén hamarosan megalakulása, melynek feladata egy hatéves környezetvédelmi program kidolgozása. Ezt köve­tően Barankó Bergman, a hor­vátországi vízi erőművek igazga­tója - utalva a horvátok drávai erőmű-építési terveire - arról be­szélt, hogy a Dráva miként hasz­nálható energiaforrásként. Hilde Neasens Belgiumból érkezett Somogyba, hogy segítsen a me­meglehetősen lepusztult, több­lakásos sorházaiban élők, ám saját tulajdonú lakással rendel­kezők is vannak olyan helyzet­ben, mint a bérlők, akik költsé­geiket leírhatják összjövedel­mükből. Ezért harminc száza­lékot javasoltunk, de azt elve­tették — mondta Csizi László. — A hivatal ugyan elismerte, hogy előterjesztésünknek van megsokszorozódhatnak a lehe­tőségek. A horvát pénzügyminiszter beszédében köszönetét fejezte ki Magyarországnak azért a megértésért, amit — mint mondta — a háború idején a szabadságharcát vívó Horvát­ország iránt tanúsított. A két ország közötti megál­lapodás aláírását követően a Somogy Megyei Közgyűlés el­nöke és a két horvát főispán szándéknyilatkozatot írt alá a határmenti együttműködés fej­lesztéséről. — Somogy kivette és kiveszi részét a délszláv béke megteremtéséből; szeret­nénk most az együttműködés frontharcosai is lenni — mondta dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke. — Nem titkolt törekvésünk, hogy a magyar-horvát kapcsolatok egyik kapuja itt, Barcson, il­letve Somogybán alakuljon ki. N. L. gyei környezetvédelmi informá­ciósrendszer létrehozásában. En­nek alapja, hogy számítógépes adatbázis tartalmazza majd a szükséges információkat, ame­lyekhez nemcsak a szakemberek, hanem az állampolgárok is hoz­záférhetnek. Elmondta: a rend­szer kialakítása megkezdődött. A Pécsi Természetvédelmi Igazgatóság munkatársai egye­bek között a Duna-Dráva nem­zeti park létrejöttének körülmé­nyeivel, koncepciójával, a vidék élővilágának jellemzőivel ismer­tették meg a konferencia résztve­vőit. N. L. igazságtartalma, de ez ötmillió forint többletkiadást okozna, így később lehetne csak szó a rendelet-módosításról. A képviselő ezután az ön- kormányzatnak tartozók listáját sorolta, és mint mondta, a több millió forintos hátralék be nem hajtásáért a hivatal is felelős. A pótigényekkel kapcsolat­ban a képviselő elmondta: a Kapos Televíziónál vannak más, fontosabb dolgok is a vá­rosban, ezért elfogadhatatlan számukra, hogy a több mint 10 millió forintos pótigényből 5 milliót a Kapos Televízió kap. (Lőrincz) Újabb öt évre lett igazgató Egyetlen pályázat érkezett a tabi önkormányzat által meghirdetett 2. számú álta­lános iskola vezetői poszt­jára. A korábbi igazgatóé. A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén ismét Mar­kóné Ajzert Katalint bízta meg 1996. szeptember 1-jé- től öt éves időtartamra az in­tézmény vezetésével. Bene-festmények a kiállításon Bene János kaposvári fes­tőművész vadászati témájú alkotásai is láthatók a Na­turexpo '96 nemzetközi kiál­lításon. A németországi Schortensben honfoglalás­sal kapcsolatos illusztráci­ókkal mutatkozott be. A nagysalléri vadásznapokon pedig Svenda István festő­művész társával tette falra festményeit. Sertéseket loptak a kányái telepről A kányái Március 15 Mező- gazdasági Szövetkezet ser­téstelepéről húsz darab 30-30 kilogrammos serté­seket loptak el a közelmúlt­ban ismeretlen tettesek a be­járati ajtó lefeszítésével. A okozott kár összege mintegy 180 ezer forint. A lopás ügyében a tabi rendőrőrs folytatja a nyomozást. Kevesebb a turista Berényben Kevesebb naturista kereste fel a balatonberényi kem­pinget az idén, mint tavaly. A vendégek száma 5-8 szá­zalékkal kevesebb az idén. Augusztus végéig 2200 nap­imádó töltött itt húszezernél is több vendégéjszakát. A szeptember 15-i zárást kö­vetően — már a jövő sze­zonra készülve — a strand vizesblokkjának felújítását és további parkosítást tervez a fenntartó önkormányzat. Tankönyvsegély Kapolyon is Enyhítette a gyermekes csa­ládok tanévkezdési pénz­ügyi gondjait a kapolyi ön- kormányzat. A képviselő- testület döntött abban, hogy az alsótagozatos diákok könyveit megvásárolja, a felsőtagozatos tanulókat pe­dig hatezer forinttal támo­gatja. Nem feledkeztek meg a közép- és felsőfokú okta­tási intézményekben tanu­lókról sem: ők 10 ezer forint tanévkezdési támogatásban részesültek. Nemzetközi segítség a környezetvédelmi rendszer létrehozásában Összefogás a Dráváért Nemzetközi konferenciát tartottak tegnap Barcson, melynek témája a Dráva és a Duna-Dráva nemzeti park védelme volt. Az első barcsi kiállítás és vásár kísérőrendezvényét dr. Szili Katalin államtitkár nyitotta meg, aki ezt követően a kormány területfejlesztési politikájáról tartott előadást. Eltérő vélemény a pótköltségvetésről és a hátralékokról Hátrányt okoz a rendelet Alapjaiban nem tartjuk rossznak a pótköltségvetést, de van néhány eleme, amely kifogásolható — mondta Csizi László a kaposvári önkormányzat SZDSZ-es képviselője a tegnapi saj­tótájékoztatón, amit minden hónapban az önkormányzati ülé­seket követően tartanak, hogy újságírók előtt magyarázzák: miért nem szavazták meg ezt vagy azt a határozati javaslatot. Akik büszkék a megyéjükre, s akikre büszke a megye Hagyományokra épül a jövő A somogyi megyegyűlés az idén három Közművelődési díjat adományozott. A kitün­tetettektől azt kérdeztük: Milyen szerepe van Somogy­bán a hagyományoknak, s őrzőitől lesz-e, aki átveszi eleink örökét? Dr. Király Lajos, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanító­képző Főiskola tanára: — Somogy országos szinten első a hagyományápolásban, és lehetősége szerint a megye is támogatja a honismerettel, hely- történettel foglalkozókat. Örü­lök, hogy vannak önkormányza­tok, amelyek felismerték mun­kánk jelentőségét, és megpró­bálnak mellénk állni. Ha viszont a pénzhiány miatt az iskolákban megszüntetik a honismereti szakköröket, akkor eltemethet­jük a mozgalmat, pedig van jö­vője. Szerencsére a fiatalok kö­zül is egyre többen érdeklődnek a gazdag hagyaték iránt. Az idő­sebbek szívesen adják át a stafé­tát, hiszen sok honismereti bás­tya van a megyében. Merczel István, a Somogy Táncegyüttes művészeti veze­tője: — Együd Árpád halálával szinte megszűnt a gyűjtőmunka Somogybán. Az Együd-hagya- ték feldolgozására sokkal töb­bet kellene áldozni; csakúgy, mint a hagyományőrző együt­tesekre, amelyek közül a kö­zelmúltban szűnt meg néhány. Ez a kitüntetés azért öröm, mert nemcsak az együttesnek, ha­nem a műfajnak is szól. Ez az első lépcső az értékmentés tá­mogatása terén, és hiszem, hogy a díjjal járó erkölcsi elis­merésen túl Somogy — csak­úgy, mint Kaposvár — anyagi­lag is bőkezű mecénása lesz majd az együttesnek, hiszen a megye nevét viseljük, és a ma­gyar folklór hagyományainak színpadi megjelenítésére sze­gődtünk. Szerencsére egyre több fiatal kapcsolódik be a munkánkba. Békési Margit, a barcsi nép­táncegyüttesek vezetője: — Volt időszak, amikor 15- 18 éves fiatalok jöttek be hoz­zánk azzal, hogy táncolni sze­Dr. Király Lajos retnének. Ma már ilyen nincs. Ha meg akarjuk szerettetni a fia­talokkal a néptáncot, azt már egészen kicsi korban kell elkez­deni. Ha 7-8 évesen „megper- zselődik” a gyermek, akkor so­káig a híve marad. Később ka­maszkorban már hiába igyek­szünk megszerettetni vele ezt a műfajt. Tudomásul kell ven­Merczel István nünk, hogy nem errefelé megy a világ. Közben lassan kihalnak a falu öregjei így egyedül ránk vár a feladat, megőrizni ezt az érté­ket, ami a magyar népművészet. Mindezek ellenére úgy gondo­lom, hogy mindig lesz közön­sége és művelője, hiszen ez a miénk időt álló műfaj éppen azért mert csak a miénk, sajáto­Békési Margit san magyar. Hagyományápolás mellett legalább olyan fontosnak tartom ezeknek az együttesek­nek a közösségteremtő erejét. Az az összetartás, ami a hétköz­napok munkája során a próbák, utazások és fellépések közben kialakul, évtizedekre szól. Ilyesmiben másutt nem igazán lehet része a fiataloknak.

Next

/
Thumbnails
Contents