Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-30 / 202. szám
1996. augusztus 30., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Sikertelen pályázat, módosították az útprogramot Emelik az óraszámot A pedagógusok kötelező óraszámának emeléséről és illetményeik ezzel arányos növeléséről döntött legutóbb a barcsi képviselő-testület. Szeptember 1-jétől tehát a barcsi általános iskolák felső tagozatain tanító pedagógusok kötelező óraszáma a heti 20 óra. Ez az óraszám-növekedés 11 százalékos béremelést is jelent számukra. A Deák Ferenc általános iskolában 24 pedagógust, az Arany iskolában 19, a Vikár Béla Zeneiskolában 11, a Széchényi gimnáziumban 33, az 525. számú szakmunkásképző intézetben pedig 11 pedagógust érint a kötelező óraszámemelés. Ezzel párhuzamosan arról is döntés született, hogy a szakmunkásképző intézetben dolgozó oktatók óraszáma 28 óráról 25 órára csökken. Az ülésen Feigli Ferenc polgármester arról tájékoztatta a testületet, hogy eredménytelennek nyilvánították azt a versenytárgyalást, amelyet az ez évre tervezett út- és járdaépítések illetve felújítások kivitelezésére írtak ki, mivel a pályázók között egy sem akadt, akinek az ajánlata megegyezett volna a tervezettekkel. A testület most a program módosítása mellett döntött. A terveknek csak egy része valósul meg az idén, a Felszabadulás utcai beruházás a jövő évre halasztódik. N. L. Újabb határnyitás a ferdinandovaci vásárra Szomszédoló vízváriak Az augusztus húszadikai határnyitás után tegnap újfent megnyitották a határt Vízvárnál. Most azonban nem a horvát települések lakói szálltak kompra, hogy a magyar falu vendégei legyenek, hanem fordítva: a vízváriakat hívták. Ferdinandovacon megrendezték a hagyományos mező- gazdasági kiállítást és állatvásárt, s erre invitálták a Dráva- parti, szomszédos falu lakosságát. Mint Farkas József vízvári polgármester elmondta: harmadik alkalommal került sor erre a nagyszabású kiállításra a horvát testvértelepülésükön, s Vízvár a hagyományokhoz híven az idén is szép számú résztvevővel képviseltette magát. Kora reggel óta folyamatosan érkeztek a bemutatóra a környék gazdái állataikkal, hiszen már akkor megkezdődött a kiállításra szánt állatok felmérése. Rengeteg marhát tereltek össze, nem csoda, hogy egész délelőtt tartott a legszebb példányok elővezetése, zsűrizése. Nem volt tét nélküli a dolog, hiszen a kiállítás vásárral volt egybekötve. Résztvevői nem, csupán lelkes közönsége lehettek a rendezvénynek a magyar állattartók, hiszen saját marháikat nem vihették ki, vásárolni pedig nem lett volna célszerű. Mert odaát — mint a vízváriak mondták — iszonyatos ára van a szarvasmarhának. A mezőgazdasági kiállítás és állatvásár részeként mezőgazdasági gépeikkel is bemutatkoztak a horvátok. N. L. Különleges egy hét - esti meseszolgálattal Szeretettábor kicsiknek Harminchárom barcsi gyermeknek szerveztek úgynevezett szeretettábort a hitoktatóik és Horváth József esperes-plébános. Az egy hetes táborozáshoz az andocsi egyházközség segítette őket, s a gyerekek nyaralását támogatták az andocsi és a barcsi hívők is. — A helybeliek olyannyira szívükön viselték az ellátásunkat, hogy egyszer nagy adag főtt kukoricával, másszor szalonnával leptek meg bennünket — mondta Nagy Emília és Katona Istvánná, a két hitoktató. Elmondták: több mint kétszer annyi gyerek jelentkezett a táborba, mint amennyinek helyet tudtak adni. Nem voltak meghatározó szempontjaik a tábor résztvevőinek válogatásánál. Különleges volt ez az egy hét — mondta a tizenkét éves Dalmatin Pálma és Dália — Nem a különböző programok miatt, hanem azért, mert ez alatt a rövid idő alatt igazi közösség jött létre. Sikerült felfedezni az egymásban rejlő értékeket. Sokat énekeltünk és nevettünk, sose unatkoztunk. Persze programokban sem volt hiány. Nagy sikere volt az esti meseszolgálatnak, amelyet közkívánatra vezettek be a nevelők, valamint a horgászversenynek, amelyen fahalak garantálták a biztos fogást. Nagy László Megnyílt a barcsi vásár Barcs hosszú távú tervei és e kezdeményezése is teljesen egybevág a kormány szándékával, külgazdasági célkitűzéseivel — hangoztatta Gilyán György, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára tegnap az első barcsi nemzetközi vásár megnyitóján. Magyarország a környező államokkal stabil, kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatok kialakítására törekszik, aminek jogi, diplomáciai alapjait valamint az ehhez szükséges infrastruktúrát a kormány igyekszik megteremteni. Legnagyobbrészt létrehoztuk már azokat az államközi szerződéseket, amelyek a vállalkozók jogbiztonságát szolgálják. Az utóbbi két év során a környező országokkal kétszeresére nőtt a kereskedelmünk forgalma. A délszláv térség államai — köztük Horvátország is — fontos gazdasági partnereink. A horvát minisztériumokkal közösen azon dolgozunk, hogy Magyarország, a magyar vállalkozók minél szélesebb körben vehessenek részt a horvát újjáépítésben — mondta a helyettes államtitkár, aki ezért különösen jónak tartotta a barcsi vásár időzítését, hiszen — mint mondta — az expó révén megnőnek a régió esélyei az újjáépítésben való részvételre. — Horvátország legalább annyira fontosnak tartja a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, mint a magyar fél, és lényegesnek e térség fejlesztését is — mondta Ivan Skoro horvát miniszterhelyettes, —, Ezért 2005-re egy autópálya létrehozását tervezzük, amely a térséget összeköti a horvát tengerparttal, lehetővé téve ezzel, hogy Magyarországról 3-4 órás utazással elérhessék a tengert. Ez a terv összhangban van a barcsiak területfejlesztő elképzeléseivel, s hatalmas lökést adhat a térség fejlődésének. A megnyitón átadták a vásárdíjakat is, melyeket a a barcsi Dráva Parkett Kft, a Nemesvámosi Flórián és társa kft, a barcsi Kálmán és Kálmán kft, a barcsi Seres gépipari és kereskedelmi kft képviselői, valamint a verőcei Dosen elektromechanika cég és a gradinai GAJ D. D. cég vezetői vehettek át. N. L. Szigetvári művészek kiállítása Az első barcsi nemzetközi kiállítás és vásár kísérő rendezvényeként szigetvári képzőművészek kiállítása nyűt tegnap a barcsi Dráva múzeumban. A tárlatot Halász Miklós alpolgármester nyitotta meg, és a szigetvári zeneiskola tanulói is közreműködtek. A kiállítást szeptember közepéig láthatja a közönség fotó: lang Róbert A régi menedékesek többsége itt próbál megtelepülni Munkavállalók Horvátországból Eddig évenként mindössze 8-10 külföldi vállalt munkát Barcson. Most két hónap alatt kértek ennyi engedélyt — főként horvátok — a barcsi munkaügyi kirendeltségen — tudtuk meg Derna- necz Józsefné barcsi kirendeltségvezetőtől. — Még mindig rendkívül csekély ez a szám; szó sincs arról, hogy elvennék a helyet a dolgozni akaró magyarok elől — mondta Dernanecz Józsefné. — Már csak azért sem, mert a munkáltatók főként a kereskedelemben, a nyelvtudásukért alkalmaznak horvátokat, s arra is van példa, hogy nyelvtanárként foglalkoztatják néhányu- kat. Mindez következménye a horvát bevásárlóturizmusnak. S jellemző az is, ha a Barcson beruházó külföldi vállalkozók is inkább hazájukbelit alkalmaznak. A munkavállalási engedélyt természetesen nem kaphatja meg mindenki — tudtuk meg a kirendeltségvezetőtől. — Figyelembe vesszük a helybeliek érdekeit is. Szeretett volna például Barcsra jönni egy húsztagú horvát építőipari brigád, de nem engedtük, jól tudva, hogy az építőiparban dolgozó helybelieknek is kevés a megrendelés. A munkavállalási engedélyért folyamodók zöme természetesen a hazánkban élő menekültek közül kerül ki. Olyanok, akik négy-öt év óta itt élnek már, és úgy döntöttek, hogy hosszabb ideig maradnak, netán végleg nálunk telepednek le. N. L. Gyógyszertámogatásra félmillió forint Félmillió forintot kapott Csurgó erre a félévre a lakosság eseti gyógyszerkiadásainak támogatására. Eddig húszán vették igénybe a segélyt a nyugdíjminimum körüli jövedelemmel rendelkezők közül. Az 1000 és 3500 forint körüli támogatással a keretnek csak tíz százaléka merült ki. Két fotókiállítás nyílt a gimnáziumban Két fotókiállítás is nyílt egymással párhuzamosan a barcsi Széchényi gimnáziumban. Az ipari vásár kísérő rendezvényeként az egyik tárlat a Drávát és környezetét mutatja be, a másik pedig Verőce történetét fényképeken. Segítség a berzencei tanévkezdéshez Négyszáz diáknak csaknem egymillió 400 ezer forint támogatást adott a berzencei önkormányzat az iskolakezdéshez: az alsósoknak háromezer forintot, a felsősök négyezer, a középiskolások ötezer forintot kaptak. A képviselő-testület határozott a pedagógusok óraszám-emeléséről is: ez februártól lép életbe. Tovább fogy a lakosság Somogyudvarhelyen Évről évre csökken Somogyud- varhely lakóinak száma. Az utóbbi évtizedben csak 6-8 csecsemő születik évente, s az elhunyt lakosok száma ennek épp a háromszorosa. Egy esztendő alatt csak két házat építettek föl itt, s öt-hat fiatal pár áll az anyakönyvvezető elé. Közülük sem marad mindegyik Udvarhelyen. Gyékényesnek használ a Kotró forgalma A gyékényesi kavicsbánya-tó, a Kotró környékét a szokásosnál hűvösebb nyár sem néptelení- tette el; az itteni négy bolt, három étterem és a kemping nagy forgalmat bonyolított le. A büfésor bérleti díjából, helyi adókból az önkormányzat is növelte a bevételeit. A Kotrónál már 25 külföldi, beilleszkedni szándékozó polgár is vásárolt ingatlant. Háromszoros jubileum - az esperesplébános krónikája Radványi Antal hűsége Különösen jeles év 1996 a csurgói Jézus Szíve templom esperes-plébánosa számára. Dolgozik, mint eddig is: hűséggel, szerényen. Most töltötte be 80. életévét, de fontosabbnak tartja temploma évfordulóját, s az új harang elkészültét, amely szeptembertől majd mindannyiunkért szól. A plébániát 1949-ben szervezték, s Radványi Antal 45 éve szolgálja ezt a gyülekezetét. „A történelmi világosságok csak az írott emlékekkel kezdődnek” - ez a templom história domusá- nak mottója. A vaskos kötet minden betűje az ő keze írása. 1927-ben ajánlotta fel Csurgó képviselő-testülete a területet, hogy ott a katolikusok templomot építhessenek. Megvalósítója Longauer Imre hittanár; az országos gyűjtésből jó egy évtized múltán épült föl Csurgó- Újváros temploma. Az Udvarhelyről 1951-ben érkezett Radványi Antal a leglehetetlenebb időkben kezdte el a munkát. Két emberre, Albert József járásbírósági elnökre és a legendás hírű kántorra, Károly Jánosra mindig számíthatott. A németek 1944-ben elvitték a középső harangot, s a templomépítés iratait is elégették. Ezért is kezdte írni a krónikát. A világra tekintő embert minden érdekelte. Olvashatjuk, mikor gyulladt ki a villany az Eötvös utcában, az óvodaépítést fényképek örökítik meg. Az esperes ma is kerékpárral jár, igaz, másfél éve már újjal. Amikor elkészült a tavalyi számadás, javaslattal állt elő: az elhurcolt két és fél mázsás harang helyett újat kellene öntetni. Püspöke, képviselő-testülete örömmel fogadta javaslatát. S azóta elkészült az egyházmegye első harangja. Még nincs a helyén, de Csurgói Máté Lajos grafikusművész emléklapja mutatja a jövőnek szánt, bronzba öntött üzenetet: „Szent László király, az újonnan alapított kaposvári egyházmegye védőszentje tiszteletére a csurgói Jézus Szíve templom 60 éves fennállásának és a honfoglalás 1100. évfordulójáRadványi Antal esperes-plébános FOTÓ: TÁBORSZKIISTVÁNNÉ nak emlékére, a hívek adakozásából készítette Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő mester 1996. évben.” Horváth József A bolhói horgász A bolhói horgász tegnap is ott ült a Dráva-parton. Reggel négykor kelt, fogta a két botot és öt órakor már indult a tőzegrész felé.- A horgászok úgy tartják, hogy éjszaka, illetve esős időben lehet leginkább halat fogni - mondta a 64 éves, bolhói Banicz János. - Az éjszakát nem szoktam megvárni, este körülbelül kilenc óráig maradok a parton. Legtöbbször a tőzegrészen horgászom, esetleg Babócsánál, az erzsébeti szakaszon. Az idén már megakasztottam, majd kiemeltem egy 14 kilós arriúrt is. Ezenkívül volt még egy hat és fél kilós pontyom is... Emlékezetes horgászkalandokat sorol. Van a faluban két hölgy is, aki horgászik. Múltkor az egyiknek horgára akadt egy termetes ponty; szólt is rögtön: ,jöjjön, János bácsi”. Szívesen segítettem a szákolásban. Szép példány volt, kiderült, hogy tizenegy kilós. Örültem a nagy fogásnak. Banicz Jánosék több évig éltek Dunaújvárosban, akkor a Dunán pecázott. Tizenhat éve jár le rendszeresen a Dráva holtágaira. Mint mondta: a bolhói és a babó- csai rész is kedvelt helye a horgászoknak.- Kukoricával és búzával etetem a halakat. Nem a ragadozókra, hanem csak békés halakra: kárászra, pontyra csalizom a horgot — mondta. — Általában naponta megfogom az öt kilót. (Gamos)