Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-28 / 200. szám
1996. augusztus 28., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Háromszázan szurkolhatnak a lelátón Tornacsarnok Dombóváron Két éve nyilvános versenytárgyalást hirdetett a dombóvári önkormányzat az 516. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tornacsarnokának megépítésére. A tíz pályázó közül a budapesti székhelyű Könnyűfém kft nyert, amely az 1995. november 30-i határidőre nem volt képes felépíteni a csarnokot. Még félig sem készült el az épület, ezért felbontották a szerződést, és a dombóvári Rutin kft-t bízták meg a csarnok építésének befejezésével. A cég öt hónap alatt, a határidőt betartva elkészült a munkával; ez 106 millió forintba került. A tornaszereket az iskola szerezte be. A csarnok küzdőtere 24x24 méteres és 7,2 m magas. A lelátón háromszázan szurkolhatnak a csapatoknak. A két beépített motoros térelválasztó függönynyel három részre lehet osztani a teret. Az impozáns létesítményhez — amelyet a közelmúltban avattak fel — kondicionálóterem is tartozik. L. S. Az anyóst és az apóst ültette a fűrészbakra A csombárdi lámpás Szűcs Sándor a kandelábereire a legbüszkébb fotó: kovács tibor A közelmúltban épített csombárdi templom mellett él Szűcs Sándor, aki csaknem egy évtizede lett vállalkozó. Lakatosként dolgozott több kaposvári cégnél, de — mint mondta — keresetéből nemigen tudta eltartani családját. — Egy kis műhelyem volt kezdetben — mondta Szűcs Sándor —, később az istállót alakítottuk át. Megvettem a szomszéd házat is, hátul egy újabb műhelyt építettem. Kis cég a mienk; tizenkét lakatos, hegesztő, bádogos dolgozik nálam. A télen megválhattam volna jó pár emberemtől, mivel nemigen volt munkánk, de nem tettem. Inkább megtartottam őket; jól ismerem valamennyit, bízom a munkájukban. A vasas szakmában meglehetősen széles a skála. A műhelyből világítótestek, utánfutók, ajtók, ablakok kerülnek ki. A mester kandelábereire, díszrácsaira, acélsodronyos ágyaira a legbüszkébb, amelyeket Kotlát János csoportvezetővel közösen terveztek. — A díszrácsokkal kezdődött minden. Kaptam egy megrendelést, de még nem volt benne gyakorlatom. Feleségemmel együtt hegesztettük az elsőt. Az anyós meg az após a fűrészbakon ült; ők egyenlítették ki a súlyt — mondta mosolyogva. Szűcs Sándor fokozatosan rendezte be műhelyét. Ma már minden szerszáma, berendezése megvan, ami az igényes munkához kell. Igenám, de megrendelésre nem „repül a sültgalamb”, mindenért talpalni kell. A kezdő vállalkozókról is kérdeztem. Szerinte ma egyre többen kényszerülnek arra, hogy megálljának a maguk lábán. Akinek viszont nincs anyagi háttere, szinte elveszett. Muszájból mégis nekivág, a család összeadja az induló tőkét, aztán ha jól sáfárkodik s nem a gyors meggazdagodás lebeg szeme előtt, évek múltán talán talpon is marad. Egy jól menő vállalkozást viszont könnyű folytatni. Persze csak akkor, ha szakmai igényességgel dolgoznak. A csombárdi mester szeretné, ha egyik fia tovább vinné apja örökét. Szűcs Sándor ha teheti, segíti a bodrogi iskolát. A kisebb munkákért nem kér pénzt, a nagyobbaknál pedig nem fog erősen a ceruzája. Tudja, hogy az oktatási intézményeknek ma különösképpen jól jön minden támogatás. Húsvétra egy CD-vel lepte meg a tanulókat. (Lőrincz) Katedra és csengőszó Zeneiskola Kaposméroben — Kadarkút az Internettel incselkedik — Szorobánnal számolnak Szennában Néhány nap múlva megszólal a tanítást jelző csengő Még néhány nap, és megkezdődik a tanév. A pedagógusok már szembesültek órarendjükkel, a diákok hétfőn megtudják: mi vár rájuk. S ha nem is örülnek az iskolapadnak, kénytelenek bepakolni táskájukba hiszen hamarosan becsöngetnek. Arra voltunk kíváncsiak: hogy készülnek a tanévre az iskolák. A kaposmérői általános iskolában számítógépes nyelvi labort szerelnek a szakemberek. Hatszázezer forintjába került az intézménynek a multimédiás szaktanterem, ahol három számítógép várja a diákokat, ám 4-5 még elkelne. Német és angol nyelvoktatásra használják majd a termet. Miovecz János igazgatótól tudom: a megszorítások miatt két osztályt összevontak, egy napközis csoportot pedig megszüntettek. Szerencsére a tantestületből nem kellett senkit elküldeni. Az intézménybe 250 diák jár; a helybelieken kívül Kaposújlakról és Bárdudvarnokról is. Ebben a tanévben is lesz mód karatézni, teniszezni, kézilabdázni, és folytatódik a zenei képzés; magánzeneiskola működik Mérőben. Tálasné Pandur Rózsa, a kadarkúti Általános Iskola, Szakiskola, Szakmunkásképző és Diákotthon igazgatóhelyettese elmondta: a szakiskolában egy, a szakmunkásképzőben két osztály indul. Újdonság, hogy a szakiskolában kezdők négy év alatt két szakmát is kitanulhatnak. Az iskolában — ahol hatszáz diák tanul — vállalkozásokat indítanak. Gyerekek üzemeltetik majd a büfét, s a tízórai szünetben hideg és meleg ételek is lesznek. A tömegsport mellett több órát lehet majd a versenysportra fordítani, testépítő-egészségmegőrző programot vezetnek be, és azt tervezik, hogy majorett- csoportokat alakítanak. Á nyáron csaknem egymillió forint értékben vásároltak bútort a diákotthonba, a barcsi Kemikáltól kapott festékkel pedig megszépítették az intézményt. Ä Vagyonkezelő Rt számítógépekkel lepte meg őket, így szeptembertől bekapcsolódnak az Internetbe. Szerencsére számos cég támogatja az iskolát. A kaposvári ruhagyár a ruhaalapanyagot biztosítja. Ebben a tanévben előkészítik a bevezetendő gyorsbüfés és vendéglátó-ipari eladó szakmákat. Tóth Imrét, a kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola igazgatóját szakmai igazgatónak kérték fel. Kadarkúton jövőre emelik csak a kötelező óraszámát. Az igazgatóhelyettes örömmel újságolta: pedagógusaik nem gondolnak pályaelhagyásra. A 41 tagú tantestületből tízen végeznek egyetemi kiegészítőt. Öt település 164 diákja tanul a szennai iskolában. Bendi Tiborné igazgató csak apróbb anyagi gondokról beszélt. Mint megjegyezte: nagyobb álmaik nem lehetnek. Szerencsére megvan már a téli tüzelő. 300 mázsa szenet vettek, ami februárig kitart. Megemelték a pedagógusok óraszámát, s újra kell gondolni a szakköröket is, hiszen — bár kedvelik a gyerekek — azok is apasztják az iskola erszényét. Újdonság, hogy a mostani elsősöket dőlt betűs írásra tanítják még. A matematika- oktatásban folytatódik a jól bevált szorobán, és a felső tagozaton fakultációs tantárgy marad a számítástechnika. Lőrincz Sándor Állandó helyet keresnek a falu múltját bemutató kiállításnak Idős csökölyieket köszöntöttek Csökölyben is megemlékeztek a honfoglalás ezeregyszázadik évfordulójáról. Az önkormányzat és az iskolaszék rendezvényére összesereglettek a helybeliek és eljöttek a szomszéd falvak lakói is. A mikei származású öttusázó olimpiai bajnok, Martinék János is ellátogatott a településre. Paizs Imrétől, a falu polgármesterétől megtudtuk: a megemlékezésen köszöntötték a falu legidősebb lakóját, Márkus Jánosnál, aki 1897- ben, a millennium után egy évvel született. A másik idős csökölyi lakosnak, a nyolcvankilenc esztendős Bankos Ferencnek az otthonában gratuláltak. Az iskola udvarán lovas-íjász bemutatót rendeztek, és helytörténeti kiállítás nyílt, — ennek anyaga jó lenne, ha állandó kiállításon fogadná a látogatókat. Az iskola zsibongójában táncházat rendeztek, az ökumenikus istentiszteleten közreműködött a kadarkúti asszonykórus is. Megszépült rendelő Rinyakovácsiban Hetente egyszer rendel Rinyakovácsiban a csökölyi körorvos. A betegeket ezentúl már szebb környezetben fogadja, hiszen az önkormányzat a közelmúltban kifestette az orvosi rendelőt, valamint a várót, s az épületrészbe bevezették a vizet. Somogyjádi kopjafa a millecentenáriumra A somogyjádiak kialakítottak egy szép parkot a faluban. A millecentenárium emlékére itt állítottak fel egy kopjafát, amit ünnepélyesen felavattak. A kopjafát ifj. Jancsekity János, osztopáni fafaragó készítette. Bánya faluházában panzió is működik Néhány hónapja a bányai faluházban panzió is működik, amit az elmúlt időszakban több száz vendég keresett föl. Nemcsak a környékbeli óvodások és iskolások látogattak el Bányára, hanem az ország különböző pontjairól is érkeztek tanulócsoportok, hogy birtokukba vegyék a szebbnél szebb fajátékokat, amelyeket egy helyi mesterember és a nagykanizsai alkotóegyesület tagjai készítettek. Művelődési ház az iskolában A hetesi önkormányzat azt latolgatja, hogy az általános iskolán és óvodán belül működtetné a művelődési házat, és a téka iskolai és községi könyvtárként működne. Az általános művelődési központ tanulmányozására a minap Nagydobszára utazott el a hetesi tantestület. 2,8 millió forint az Útalaptól 2,8 millió forintot nyert az Útalaptól a kaposszerdahelyi ön- kormányzat, s ebből járdát építenek a Rákóczi utcában. A beruházást a tervek szerint szeptemberben kezdik, és várhatóan október közepére elkészülnek a munkákkal. Az önkormányzat még további 1,3 millió forintot biztosított a járda építéséhez. Jólöltözött kalandorok próbálják mindenütt becsapni a termelőket Aranykoszorú a somogyszili gazdának Bevallom, meghatódva vettem át a kitüntetést Lakos László földművelésügyi minisztertől. Nagyon jólesett, hogy elismerték a munkámat - mondta a somogyszili Erdei Imre kistermelő, aki a napokban kapta meg az aranykoszorús gazda címet. Az országban egyébként húsz termelő vett át ilyen elismerést. Somogy megyéből egyedül Erdei Imre. — Nehéz a gazdák sorsa; eredményt csak kemény munkával lehet elérni — mondta Erdei Imre. — Sokszor minden erőfeszítés ellenére is kudarcot vallunk. Munkánknak csak húsz százaléka a földtúrás, energiánk nagy részét a zsivá- . nyok elleni harc köti le. Elkeserítő, hogy jólöltözött kalandorok akarják becsapni a termelőket; azokat, akik keményen dolgoznak minden fillérért. Nekem senki nem tudta elvenni a kedvem a munkától. Igaz, mindig kitartó voltam, s az átmeneti reménytelenség nem lett úrrá rajtam. Remélem, még jó ideig művelhetem a földemet. Ezt a munkát lehet szeretni vagy utálni, csak egyet nem lehet: félvállról venni. Huszonöt évig dolgozott a helyi szövetkezetben: anyag- beszerző volt, majd traktorosként kereste a kenyerét. Az elmúlt húsz évben disznókat hizlalt, bikát nevelt. Három éve kistermelő. Azóta kiépítette gazdaságát. Beszerezte a gépeket. A somogyszili gazdának két traktorja van és egy sor munkagépe. Kell is, mert hetvenkilenc hektáron gazdálkodik. Földjein főként kukoricát és búzát termeszt. — Keresztül-kasul bejártam az országot az utóbbi évtizedben — meséli. — Láttam, hogyan dolgoznak a téeszekben, állami gazdaságokban. Igyekeztem megismerni a jó ötleteket. Fontos a szakmai megújulás, ezért is bújom a szakkönyveket. Enélkül nem lehet eredményesen dolgozni. Az aranykoszorús gazda elmondta azt is: megválasztották a helyi gazdakör elnökének. Társaival arra törekszik, hogy megismerjék a legkorszerűbb módszereket. A hatékony mezőgazdaság ugyanis érdeke a falunak és az országnak is. Fontos, hogy mindenki megtalálja számítását; enélkül — mint megjegyezte —, nehéz lesz az oly régóta, s oly sokak által vágyott felemelkedés. — Ötvenéves múltam; van egy lányom és tízéves a fiam. Remélem, a fiam továbbviszi majd a gazdaságot. Máris ügyesen vezeti a traktort. Ilyenkor boldogság tölti el a szívemet. Harsányi Miklós Erdei Imre három éve önálló kistermelő fotó: király j. Béla
