Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-28 / 200. szám

1996. augusztus 28., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Háromszázan szurkolhatnak a lelátón Tornacsarnok Dombóváron Két éve nyilvános versenytár­gyalást hirdetett a dombóvári önkormányzat az 516. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tor­nacsarnokának megépítésére. A tíz pályázó közül a budapesti székhelyű Könnyűfém kft nyert, amely az 1995. novem­ber 30-i határidőre nem volt képes felépíteni a csarnokot. Még félig sem készült el az épület, ezért felbontották a szerződést, és a dombóvári Ru­tin kft-t bízták meg a csarnok építésének befejezésével. A cég öt hónap alatt, a határidőt be­tartva elkészült a munkával; ez 106 millió forintba került. A tornaszereket az iskola szerezte be. A csarnok küzdőtere 24x24 méteres és 7,2 m magas. A lelá­tón háromszázan szurkolhatnak a csapatoknak. A két beépített motoros térelválasztó függöny­nyel három részre lehet osztani a teret. Az impozáns létesít­ményhez — amelyet a közel­múltban avattak fel — kondici­onálóterem is tartozik. L. S. Az anyóst és az apóst ültette a fűrészbakra A csombárdi lámpás Szűcs Sándor a kandelábereire a legbüszkébb fotó: kovács tibor A közelmúltban épített csombárdi templom mel­lett él Szűcs Sándor, aki csaknem egy évtizede lett vállalkozó. Lakatosként dolgozott több kaposvári cégnél, de — mint mondta — keresetéből nemigen tudta eltartani családját. — Egy kis műhelyem volt kezdetben — mondta Szűcs Sándor —, később az istál­lót alakítottuk át. Megvet­tem a szomszéd házat is, hátul egy újabb műhelyt építettem. Kis cég a mienk; tizenkét lakatos, hegesztő, bádogos dolgozik nálam. A télen megválhattam volna jó pár emberemtől, mivel nemigen volt mun­kánk, de nem tettem. In­kább megtartottam őket; jól ismerem valamennyit, bízom a munkájukban. A vasas szakmában meglehetősen széles a skála. A műhelyből világí­tótestek, utánfutók, ajtók, ablakok kerülnek ki. A mester kandelábereire, díszrácsaira, acélsodronyos ágyaira a leg­büszkébb, amelyeket Kotlát János csoportvezetővel közö­sen terveztek. — A díszrácsokkal kezdő­dött minden. Kaptam egy megrendelést, de még nem volt benne gyakorlatom. Fele­ségemmel együtt hegesztettük az elsőt. Az anyós meg az após a fűrészbakon ült; ők egyenlítették ki a súlyt — mondta mosolyogva. Szűcs Sándor fokozatosan rendezte be műhelyét. Ma már minden szerszáma, berende­zése megvan, ami az igényes munkához kell. Igenám, de megrendelésre nem „repül a sültgalamb”, mindenért tal­palni kell. A kezdő vállalkozókról is kérdeztem. Szerinte ma egyre többen kényszerülnek arra, hogy megálljának a maguk lá­bán. Akinek viszont nincs anyagi háttere, szinte elve­szett. Muszájból mégis neki­vág, a család összeadja az in­duló tőkét, aztán ha jól sáfár­kodik s nem a gyors meggaz­dagodás lebeg szeme előtt, évek múltán talán talpon is marad. Egy jól menő vállalko­zást viszont könnyű folytatni. Persze csak akkor, ha szakmai igényességgel dolgoznak. A csombárdi mester sze­retné, ha egyik fia tovább vinné apja örökét. Szűcs Sándor ha teheti, se­gíti a bodrogi iskolát. A kisebb munkákért nem kér pénzt, a nagyobbaknál pedig nem fog erősen a ceruzája. Tudja, hogy az oktatási intézményeknek ma különösképpen jól jön minden támogatás. Húsvétra egy CD-vel lepte meg a tanu­lókat. (Lőrincz) Katedra és csengőszó Zeneiskola Kaposméroben — Kadarkút az Internettel incselkedik — Szorobánnal számolnak Szennában Néhány nap múlva megszólal a tanítást jelző csengő Még néhány nap, és megkez­dődik a tanév. A pedagógu­sok már szembesültek óra­rendjükkel, a diákok hétfőn megtudják: mi vár rájuk. S ha nem is örülnek az iskola­padnak, kénytelenek bepa­kolni táskájukba hiszen ha­marosan becsöngetnek. Arra voltunk kíváncsiak: hogy ké­szülnek a tanévre az iskolák. A kaposmérői általános isko­lában számítógépes nyelvi la­bort szerelnek a szakemberek. Hatszázezer forintjába került az intézménynek a multimé­diás szaktanterem, ahol három számítógép várja a diákokat, ám 4-5 még elkelne. Német és angol nyelvoktatásra használ­ják majd a termet. Miovecz János igazgatótól tudom: a megszorítások miatt két osz­tályt összevontak, egy napkö­zis csoportot pedig megszün­tettek. Szerencsére a tantestü­letből nem kellett senkit el­küldeni. Az intézménybe 250 diák jár; a helybelieken kívül Kaposújlakról és Bárdudvar­nokról is. Ebben a tanévben is lesz mód karatézni, teniszezni, kézilabdázni, és folytatódik a zenei képzés; magánzeneis­kola működik Mérőben. Tálasné Pandur Rózsa, a kadarkúti Általános Iskola, Szakiskola, Szakmunkásképző és Diákotthon igazgatóhelyet­tese elmondta: a szakiskolában egy, a szakmunkásképzőben két osztály indul. Újdonság, hogy a szakiskolában kezdők négy év alatt két szakmát is ki­tanulhatnak. Az iskolában — ahol hatszáz diák tanul — vál­lalkozásokat indítanak. Gyere­kek üzemeltetik majd a büfét, s a tízórai szünetben hideg és meleg ételek is lesznek. A tö­megsport mellett több órát le­het majd a versenysportra for­dítani, testépítő-egészségme­gőrző programot vezetnek be, és azt tervezik, hogy majorett- csoportokat alakítanak. Á nyáron csaknem egymillió forint értékben vásároltak bú­tort a diákotthonba, a barcsi Kemikáltól kapott festékkel pedig megszépítették az intéz­ményt. Ä Vagyonkezelő Rt számítógépekkel lepte meg őket, így szeptembertől bekap­csolódnak az Internetbe. Sze­rencsére számos cég támogatja az iskolát. A kaposvári ruha­gyár a ruhaalapanyagot bizto­sítja. Ebben a tanévben előkészí­tik a bevezetendő gyorsbüfés és vendéglátó-ipari eladó szakmákat. Tóth Imrét, a ka­posvári Széchenyi István Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola igazgatóját szakmai igazgatónak kérték fel. Kadarkúton jövőre emelik csak a kötelező óraszámát. Az igazgatóhelyettes örömmel újságolta: pedagógu­saik nem gondolnak pályael­hagyásra. A 41 tagú tantestü­letből tízen végeznek egye­temi kiegészítőt. Öt település 164 diákja ta­nul a szennai iskolában. Bendi Tiborné igazgató csak apróbb anyagi gondokról beszélt. Mint megjegyezte: nagyobb álmaik nem lehetnek. Szerencsére megvan már a téli tüzelő. 300 mázsa szenet vettek, ami feb­ruárig kitart. Megemelték a pe­dagógusok óraszámát, s újra kell gondolni a szakköröket is, hiszen — bár kedvelik a gyere­kek — azok is apasztják az is­kola erszényét. Újdonság, hogy a mostani elsősöket dőlt betűs írásra tanítják még. A matema­tika- oktatásban folytatódik a jól bevált szorobán, és a felső tagozaton fakultációs tantárgy marad a számítástechnika. Lőrincz Sándor Állandó helyet keresnek a falu múltját bemutató kiállításnak Idős csökölyieket köszöntöttek Csökölyben is megemlékeztek a honfoglalás ezeregyszázadik évfordulójáról. Az önkor­mányzat és az iskolaszék ren­dezvényére összesereglettek a helybeliek és eljöttek a szom­széd falvak lakói is. A mikei származású öttusázó olimpiai bajnok, Martinék János is ellá­togatott a településre. Paizs Imrétől, a falu pol­gármesterétől megtudtuk: a megemlékezésen köszöntötték a falu legidősebb lakóját, Márkus Jánosnál, aki 1897- ben, a millennium után egy évvel született. A másik idős csökölyi lakosnak, a nyolc­vankilenc esztendős Bankos Ferencnek az otthonában gra­tuláltak. Az iskola udvarán lovas-íjász bemutatót rendez­tek, és helytörténeti kiállítás nyílt, — ennek anyaga jó lenne, ha állandó kiállításon fogadná a látogatókat. Az is­kola zsibongójában táncházat rendeztek, az ökumenikus is­tentiszteleten közreműködött a kadarkúti asszonykórus is. Megszépült rendelő Rinyakovácsiban Hetente egyszer rendel Rinya­kovácsiban a csökölyi köror­vos. A betegeket ezentúl már szebb környezetben fogadja, hiszen az önkormányzat a kö­zelmúltban kifestette az orvosi rendelőt, valamint a várót, s az épületrészbe bevezették a vizet. Somogyjádi kopjafa a millecentenáriumra A somogyjádiak kialakítottak egy szép parkot a faluban. A millecentenárium emlékére itt állítottak fel egy kopjafát, amit ünnepélyesen felavattak. A kopjafát ifj. Jancsekity János, osztopáni fafaragó készítette. Bánya faluházában panzió is működik Néhány hónapja a bányai falu­házban panzió is működik, amit az elmúlt időszakban több száz vendég keresett föl. Nemcsak a környékbeli óvodások és isko­lások látogattak el Bányára, ha­nem az ország különböző pont­jairól is érkeztek tanulócsopor­tok, hogy birtokukba vegyék a szebbnél szebb fajátékokat, amelyeket egy helyi mesterem­ber és a nagykanizsai alkotó­egyesület tagjai készítettek. Művelődési ház az iskolában A hetesi önkormányzat azt la­tolgatja, hogy az általános isko­lán és óvodán belül működtetné a művelődési házat, és a téka iskolai és községi könyvtárként működne. Az általános műve­lődési központ tanulmányozá­sára a minap Nagydobszára utazott el a hetesi tantestület. 2,8 millió forint az Útalaptól 2,8 millió forintot nyert az Út­alaptól a kaposszerdahelyi ön- kormányzat, s ebből járdát épí­tenek a Rákóczi utcában. A be­ruházást a tervek szerint szep­temberben kezdik, és várhatóan október közepére elkészülnek a munkákkal. Az önkormányzat még további 1,3 millió forintot biztosított a járda építéséhez. Jólöltözött kalandorok próbálják mindenütt becsapni a termelőket Aranykoszorú a somogyszili gazdának Bevallom, meghatódva vettem át a kitüntetést Lakos László földművelésügyi minisztertől. Nagyon jólesett, hogy elismer­ték a munkámat - mondta a somogyszili Erdei Imre kister­melő, aki a napokban kapta meg az aranykoszorús gazda cí­met. Az országban egyébként húsz termelő vett át ilyen elis­merést. Somogy megyéből egyedül Erdei Imre. — Nehéz a gazdák sorsa; eredményt csak kemény mun­kával lehet elérni — mondta Erdei Imre. — Sokszor minden erőfeszítés ellenére is kudarcot vallunk. Munkánknak csak húsz százaléka a földtúrás, energiánk nagy részét a zsivá- . nyok elleni harc köti le. Elkese­rítő, hogy jólöltözött kalando­rok akarják becsapni a termelő­ket; azokat, akik keményen dolgoznak minden fillérért. Nekem senki nem tudta el­venni a kedvem a munkától. Igaz, mindig kitartó voltam, s az átmeneti reménytelenség nem lett úrrá rajtam. Remélem, még jó ideig művelhetem a földemet. Ezt a munkát lehet szeretni vagy utálni, csak egyet nem lehet: félvállról venni. Huszonöt évig dolgozott a helyi szövetkezetben: anyag- beszerző volt, majd traktoros­ként kereste a kenyerét. Az el­múlt húsz évben disznókat hiz­lalt, bikát nevelt. Három éve kistermelő. Azóta kiépítette gazdaságát. Beszerezte a gépe­ket. A somogyszili gazdának két traktorja van és egy sor munkagépe. Kell is, mert het­venkilenc hektáron gazdálko­dik. Földjein főként kukoricát és búzát termeszt. — Keresztül-kasul bejártam az országot az utóbbi évtized­ben — meséli. — Láttam, ho­gyan dolgoznak a téeszekben, állami gazdaságokban. Igye­keztem megismerni a jó ötlete­ket. Fontos a szakmai megúju­lás, ezért is bújom a szakköny­veket. Enélkül nem lehet eredményesen dolgozni. Az aranykoszorús gazda el­mondta azt is: megválasztották a helyi gazdakör elnökének. Társaival arra törekszik, hogy megismerjék a legkorszerűbb módszereket. A hatékony me­zőgazdaság ugyanis érdeke a falunak és az országnak is. Fontos, hogy mindenki megta­lálja számítását; enélkül — mint megjegyezte —, nehéz lesz az oly régóta, s oly sokak által vágyott felemelkedés. — Ötvenéves múltam; van egy lányom és tízéves a fiam. Remélem, a fiam továbbviszi majd a gazdaságot. Máris ügyesen vezeti a traktort. Ilyenkor boldogság tölti el a szívemet. Harsányi Miklós Erdei Imre három éve önálló kistermelő fotó: király j. Béla

Next

/
Thumbnails
Contents