Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-28 / 200. szám

1996. augusztus 28., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP _________Nagy László jegyzete K özmunka Egyre kevesebb jut segélyekre. S mert kevés pénz, egyszeri­ben fontos annak az eldöntése is, hogy a támogatásért sorbaál- lók közül ki a valóban munkanélküli és ki a munkakerülő. A szakemberek szerint ez egyebek között akkor is igazán jól lát­szik, ha közmunkára hívnak be állástalanokat. Ilyenkor min­dig berendelik a tényleges munkaerőigény többszörösét, és a nap végére — sokszor — még így sincs ki a létszám. Barcson épp most tartottak efféle munkaerő-toborzót. A városi ön- kormányzat a barcsi kiállítás és vásár kapcsán a közterület­fenntartáshoz, köztisztasági feladatok elvégzésére igényelt jó néhány embert. Azokat a munkanélkülieket hívták, akiknek szeptember 30-ig lejár a jogosultságuk a jövedelempótló tá­mogatásra, s csak 90 napi munkaviszony után nyerik vissza. A behívott mintegy 60 emberből közül alig tizenhatan ígér­ték meg, hogy jelentkeznek a munkahelyen. A többiek inkább vállalták, hogy elesnek a támogatástól. Többen alkalmatlan­ságukat bizonygatták, családi gondokra hivatkoztak. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a közmunkát el­utasítóknak csak egy része az — igaz, a nagyobbik —, amely egyáltalán nem akar dolgozni. Vannak akik dolgoznának, de a közmunkát megalázónak tartják. „Én ugyan el nem takarítom a más mocskát; van tisztességes szakmám, abban szeretnék elhelyezkedni” — hangoztatják jónéhányan. Ez sem sokat változtat azonban a tényen. Azon, amit már sok munkáltató is panaszolt: hogy a nagy munkanélküliség közepette sokszor hiába keresnek olyat, aki valóban dolgozni akar. Életmentő új technika Hasznát veszik a siófoki kórházban azt a készüléket, amely mentőautóba telepítve hírt ad a kórház szakorvosainak arról: milyen állapotban van a beteg, milyen az EKG-ja, a faxot pedig rádiótelefon továbbítja (képünkön). A készülék működésének költségeit a mentőállomáson túl a zamárdi SOS segélyhívó alapítvány és a kórház is támogatja, valamint Poós István vállalkozó a lakosság részéről fotó: török anett Javítják a Dráva-hidat Augusztus 31-én a barcsi közúti határhídon ideiglenes javítási munkákat végeznek. Emiatt 8 órától 18 óráig 2x2 órás félpályás lezárás lesz. Rossz időjárás esetén a mun­kálatokat szeptember 1-jén végzik el. Ez alatt az időszak alatt a személy- és teherforga­lomban kisebb-nagyobb vá­rakozásokra lehet számítani - tájékoztatta a Somogyi Hírla­pot a pécsi határőrigazgató­ság. Mint lapunkban már többször foglalkoztunk vele: a barcsi híd teljes felújítását még az idén nyáron szerették volna elvégeztetni a szakem­berek. Erre eddig az IFOR- csapatok tevékenysége miatt nem kerülhetett sor. A ha­laszthatatlan munkákon azonban folyamatosan dol­goznak a szakemberek. Nem emelik szeptembertől a pedagógusok óraszámát Kaposvár vitatott milliói (Folytatás az 1. oldalról) A maratoni vita során azonban újabb milliókat igénylő módo­sító indítványok merültek fel. A városatyák elfogadták a város- gondnokság - eredetileg 2,5 millióra tervezett — 6,5 millió forintos pótigényét, majd meg­szavazták a toponári kultúrház építését is. Dicenty Ernő, a he­lyi részönkormányzat vezetője azt kérte a kép viselő-testülettől: a többletbevételek terhére az idén négymillió forintot, jövőre pedig 16 millió forintot hagyja­nak jóvá a beruházáshoz. Mi­után erre a nyolc millió forintos plusz kiadásra a képviselők rá­bólintottak, Szita Károly pol­gármester — mondván, hogy így rövid időn belül veszélybe kerülhet a költségvetés egyensú­lya — szünetet rendelt el. A frakcióvezetőkkel és a pénzügyi bizottság elnökével folytatott megbeszélés után a polgármes­ter azt indítványozta: a vita so­rán elfogadott pótigényekre for­dítható pénzt zárolják a novem­beri közgyűlésig. Ilyen feltéte­lekkel járult hozzá azután a kép­viselő-testület Bank Tibomé ja­vaslatára a Honvéd utcai könyv­tár üvegablakainak cseréjéhez 300 ezer forinttal, és Fekete Ba­lázs javaslatára a Kontrássy ut­cai rendelő áthelyezéséhez négymillió forinttal. Mindezek­kel a kiadásokkal emelkedett végül 235 millióra város hiánya, amelyből átmenetileg zároltak 13 millió forintot. A megszava­zott utólagos pótigényekkel 16 millióval nőtt az önkormányzat jövő évi elkötelezettsége, s ezzel összesen 137 millióra emelke­dett. Fellélegezhetnek a kaposvári pedagógusok: nem emelik szep­temberben a kötelező óraszá­mokat. Az országgyűlés július­ban módosította a közoktatási törvényt: úgy, hogy az iskola- fenntartó döntésétől függően az idén szeptember 1-jétől vagy 1997. február 1-jétől, vagy 1997. szeptember 1-jétől be kell vezetni a pedagógusok kötelező óraszámának emelését. Kapos­váron ez a rendelkezés csaknem ezer tanárt és gyakorlati oktatót érint. A megyei jogú városok fele az idei óraszámemelés mel­lett foglalt állást. Szita Károly polgármester — a költségvetési bizonytalanságok és az igazga­tók véleménye alapján — azt ja­vasolta a képviselő-testületnek, hogy a törvény adta lehetőségen belül, a lehető legkésőbbi idő­pontig halasszák el a döntést. A képviselők is emellett voksol­tak,így Kaposváron csak jövő szeptembertől _ emelik az óra­számokat. (S. Pap) Vállalkozásba adott munkák, költségtakarékos új intézmény Nagyatád megfogja a forintokat Új intézmény alapításáról is döntött Nagyatád önkormány­zata tegnapi ülésén. Szeptember elsejétől a városgazdálkodási in­tézmény helyett városgondnok­ság működik. Ez kevesebb em­bert foglalkoztat. A szemétszál­lítást pedig vállalkozásba adta a város. Nagyatádon is meg kell fogni a forintokat. Az önkor­mányzati ülésen az idei költség- vetési terv időarányos teljesíté­séről szóló beszámoló vitájából is kitűnt, hogy a város működési hiánnyal küzd. Bár az intézmé­nyek az éves bevételi tervüket 57 százalékra teljesítették és a kiadások nem haladták meg az 52 százalékot, az intézmények vezetőit további bevételnöve­lésre kérték. Ne minden áron akaijanak azonban bevételhez jutni - mondta Horváth István képviselő -, hanem nézzék meg azt is, hogy milyen ráfordítással tudnak forintokhoz jutni; pél­dául azzal, hogy a tevékenysé­güktől eltérő, ám alapvető fel­adatukat nem zavaró szolgálta­tást nyújtanak a lakosságnak. • Ormai István polgármester szerint a város eddigi gazdál­kodása tervszerű, ám ennek el­lenére az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ön- kormányzatok megsegítésére szolgáló alap igénybevételére kell pályázniuk. A takarékos- sági intézkedés ugyanis nem fokozható a végletekig. A vá­rosgazdálkodási intézmény megszüntetésére is azért kerül­hetett sor, mert egyes munkákat vállalkozásba adtak. így pél­dául a szemészállítást, amely­nek zavartalanságát a vállal­kozó számára is kötelező érvé­nyű rendeletben szabályozták tegnap. A városgazdálkodási intézmény helyébe vasárnaptól a városgondnokság lép, amely­nek épp úgy feladata a közterü­letek takarítása, mint az ön- kormányzati tulajdonban lévő lakások kezelése vagy a távhő­szolgáltatás. Az intézmény ve­zetésére a város pályázatot ír ki. Ezzel egyidejűleg a testület visszavonta Henger Jánosnak, a városgazdálkodási intézmény igazgatójának vezetői megbíza­tását. Nem döntött viszont a testü­let a Jókai lakótelep üres terüle­tének beépítési javaslatáról. A napirendhez többen is hozzá­szóltak, de mint kiderült, olyan horderejű kérdésről van szó, amely körültekintést igényel, ezért a javaslatot visszaad­ták a tervezőnek, hogy dol­gozza át. N. J. Kölcsöngondok Bélaváron- Hárommillió forint még a gázkölcsön-tartozásunk. Ezt jövőre visszafizetjük, s utána kissé föllélegézhetünk - mondta Újfalvi Jánosné béla- vári polgármester. A gázt két éve százhúsz családhoz vezet­ték be; nyolcvan házban ezzel fűtenek. A testület tervezi, hogy be­szerelteti a gázfűtést az óvo­dába, a művelődési házba és az önkormányzat épületébe is. Erre azonban kevés a pénz. A hatszáz lelkes Bélavár 16 mil­lió forintos költségvetéséből az idén is biztosítja az intéz­mények zavartalan működését. Helyi adókból mintegy félmil­lió forint folyik be a község kasszájába; szociális segélye­zésre is félmillió forintot szán­tak. Bélaváron kevesebb a mun­kanélküli — nem éri el a tíz százalékot —, mint a többi községben. Sokan a berzencei ruhaüzembe járnak dolgozni, és vállalkozókhoz; a sóderbá­nya és a szövetkezet is több embernek ad munkát. Mind­össze három jövedelempótlóst tartanak nyilván, közülük kettő közhasznú munkásként dolgozik. — A gázberuházási hitel törlesztése miatt fejlesztésre most nem gondolhatunk - mondta a polgármester. Se­gélyt is csak a legrászorultab­bak kapnak. Minden lehetősé­get megragadunk, hogy pénz­hez jusson a falu: legutóbb egy játszótérre adtunk be pályáza­tot. (Németh) Tankönyvgyűjtés a rászorulóknak A szeptemberi tanévkez­désre általános és középis­kolás tankönyvek gyűjté­sébe kezdett a barcsi ci­gányszervezet. Akciójukkal a szegényebb, segítségre szoruló barcsi és Barcs kör­nyéki családok gyerekein szeretnének segíteni. Pedagógus-nap a Naturexpón Pedagógusnapot tartanak pénteken a Naturexpón. Ek­kor valamennyi pedagógus — közalkalmazotti vasúti igazolványa felmutatásával — ingyen mehet be a kiállí­tásra a Budapesti Vásárköz­pont főbejárata melletti K- épületnél. A cél az, hogy minél több nevelő megis­merje a Naturexpón látható, a gyermekek környezeti ne­velését szolgáló játékokat, eszközöket, módszereket. A másik kedvezmény, hogy mától péntekig minden fel­nőtt egy gyermeket ingyen vihet be a kiállításra. Elkeseredett segesdi termelők A málnaszüret után eddig legalább húsz-huszonöt málnaültetvényt vágtak ki a segesdi és ötvöskónyi he­gyekben az elkeseredett kis­termelők. A száz forintos felvásárlási ár a legszüksé­gesebb kiadásokat sem fe­dezte az idén, ezért is dön­töttek többen a termelés be­fejezése mellett. Gázvezeték a Balaton mentén Az üdülési szezon végezté­vel folytatják a gázvezeték építését Balatonmárián és Balatonkeresztúron. A csa­torna keleti oldalán túli terü­letek gázellátását két ütem­ben kívánják megoldani. A beruházás költsége huszon­hét millió forint. Állást kínálnak a tabiaknak A megyei munkaügyi köz­pont tabi kirendeltségén több álláslehetőséget is kí­nálnak a munkanélküliek­nek. A szakmunkások közül esztergályosnak, elektromű­szerésznek, motorfűrészke­zelőnek, asztalosnak, varró­nőnek, kőművesnek, lángh­egesztőnek, bolti eladónak és fűtő-karbantartónak tud­nak munkát ajánlani. Ezen­kívül élelmiszeripari, vala­mint sütőipari segédmun­kást, és takarítónőt keresnek a cégek. Aki büszkék a megyéjükre, s akikre büszke a megye A nevelés presztízse Somogy megye közgyűlése az idén hat Pedagógiai díjat adományozott. A kitüntetet­tektől azt kérdeztük, miként vélekednek a pedagógus-tár­sadalom megbecsültségéről, és milyennek tartják ma a szakma presztízsét? Leitner Sándor, a Csokonai ta­nítóképző tanszékvezetője: — A pedagógusok közérzete hosszú évek óta rossz, valami­féle tudathasadásos állapotban van ez a hivatás. Egyre több egykori hallgatónkat látom már néhány évvel a diploma meg­szerzése után fásultan, fáradtan, amikor pedig javában csillog­nia kellene a fiatalok szemének. Nem hiszem ugyan, hogy azért bárkit el lehet ítélni, mert szük­ségpályán mozog, mert másra lenne hivatott, de ezzel kapcso­latban van egy vágyálmom. Az, hogy egyszer csak olyan peda­gógusok állnak majd katedrára, akik erre a hivatásra születtek, s akik erre tették fel az életüket. S képesek nap mint nap újjá­születni, mert felismerik, hogy ez a szakma óriási felelősséget, felkészültséget és magas szintű ismereteket igényel. Hiszen ki­csiket és nagyokat egyaránt az életre és személyre szabottan kell nevelni. Kérdés, miként le­het úgy élni, dolgozni, hogy az ember valamit rettenetesen sze­ret, és ami a jelentőségéhez ké­pest mérhetetlenül alá van be­csülve. Hosszú Lászlóné nyugdíjas pedagógiai szaktanácsadó: — Optimista ember vagyok, és azt gondolom, hogy a pályá­ról csak azok mennek el, akik­nek talán nem is annyira szív­ügyük a tanítás. Hiszem, hogy a vezetők — a szülők és a testület segítségével —jól döntenek, és azok maradnak a szakmában, akik emelik annak presztízsét. Pedagógusnak lenni, napra ké­szen állni a katedrára napi megmérettetést jelent. Ferge Zsuzsa írja, hogy a kirakatban lévő embernek borzasztó nehéz a dolga, nagy a felelőssége. Márpedig egy pedagógus, főleg ha falusi tanító, még a magán­életében is kirakatban van: életvitele minta mások szá­Leitner Sándor mára. Hiszek abban, hogy ez a mélypontra jutott pálya csak feljebb emelkedhet, és akik ezt a hivatást gyakorolják, mind többen példaként állhatnak a gyermekek elé. Dr. Sótonyi Sándor, a gya­korlóiskola igazgatója: — Ha visszatekintünk a so­mogyi közoktatás elmúlt har­minc évére, a gyereklétszám a pedagógusellátottsággal mindig Hosszú Lászlóné szoros összefüggésben volt. Tény, hogy most demográfiai apály van a megyében. Azt már bő egy évtizede látni lehetett, hogy a pedagógusok létszáma a gyerekekéhez mérten európai mércével mérve is magas, a kö­telező óraszám pedig, mintegy fizetésemelésként, igen ala­csony szinten maradt. A vár­ható változások között meg kell említeni az új tantervi követel­Dr. Sótonyi Sándor ményként előreláthatólag meg­jelenő magasabb képzettségi szint igényét is. Mindez együtt, úgy gondolom, idővel a tar­talmi munka eredményességét is növelheti. Ez ugyanis szám­szerűségében csökkent az utóbbi években, ami persze az ellenőrzési rendszer hiányával és a szaktanácsadói hálózat lét­számcsökkentésével is magya­rázható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents