Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-26 / 198. szám
1996. augusztus 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Arculatteremtők Egy település arculatáért meg lehet dicsérni, de el is lehet marasztalni a főépítészt. (Azt most ne firtassuk, hogy a szép szóból vagy a szidalomból jut-e több.) A szakembert, aki néhány év alatt nem képes csodát művelni, ám hosszú távon talán maradandót alkot. Természetesen, ha hagyják. A közeljövőben a parlament elé kerülő építési törvény azonban nem rendelkezik a főépítészekről, amit joggal kifogásolnak. Többek között a törvényi garanciákról és a főépítészek ön- kormányzatonként változó hatóköréről is folyt vita az első alkalommal Vácott megrendezett, s a hét végén zárult három napos országos főépítész konferencián, amelynek anyagát a tárca is bekérette. A somogyi főépítészek munkája példaértékűnek számít országosan is. Ezt jelzi, hogy a három szekció közül kettőt kaposvári szakember vezetett. Valóban előkelő helyen van Somogy, hiszen két Európa Nostra díjas együttes is található itt — Szennán és Szántódpusztán —, Kaposvár és Nagyatád Hild- érmes, és több Ybl-díjat már somogyi építészek is kaptak. A megye valóban régóta szorgalmazza: amelyik önkormányzat teheti, alkalmazzon főépítészt, A műemlékek mellett a helyi építészeti értékvédelem is fontos, mert nagy a tét, és a kockázat is. A település arcáról van szó, ami az első benyomást adja az odalátogatóknak, a letelepülni vágyóknak, a beruházásra készülőknek. Arculatteremtőkben szerencsére nem szűkölködik Somogy. Elképzeléseikhez talán megfelelő partnerek lesznek az önkormányzatok, akik —jóllehet — most a fillérjeiket számolgatják, de a merészebbek mernek álmodni is. A Menedék Alapítvány működteti az intézményt Iskolaavatás Bodrogon (Folytatás az 1■ oldalról) Az iskolaavató után millecen- tenáriumi emlékparkot adtak át a község lakóinak. Berkesi Gyula, a park építője beszélt az ősi jelképekről. A kettőskeresztről, a hármashalomról, a koronáról, a turulmadárról. Honfoglaló eleink lakhelyét illusztrálva egy ,jurtavázat" is épített. István és Koppány emlékére két kopjafát készített. Dr. Gyenesei István, a So- mogyért Egyesület elnöke a faültetésre utalva mondta: ezek a csemeték később nem adnak majd árnyat, ha nem ápolják az itt élők, mint ahogy az új iskola sem ereszt szélnek tehetséges gyerekeket, ha magukra hagyják az intézményt. Az ünnepségen részt vett Barkóczy Gellért (FKGP) és Pásztohy András (MSZP) országgyűlési képviselő is. Köszöntőjükben államalapító Szent István királyt idézték, s örömmel szóltak arról, hogy Bodrogon az összefogásnak köszönhetően új iskola épülhetett, s egy nemzeti park, amely az átutazóknak is látványosságot jelent. A vendégek ezután facsemetéket ültettek a magyár cipót formáló területen. (Lőrincz) Figyelemre méltó böhönyei kezdeményezés Csontritkulás nélkül Tömegesen előforduló betegség kiszűrésére szövetkezett dr. Szíjártó Henrik böhönyei háziorvos és a Kaposi Mór megyei kórház dr. Kudlák Katalin vezette reumatológiai szakrendelése. A háziorvos a megelőző vizsgálatok alapján betegeinek védelmében összeállított egy listát, amelyre azok kerültek fel, akiknél reális veszély lehet a csontritkulás. Ez a kór főképpen a 40. életévüket betöltött nőket veszélyezteti, különösen azokat, akik valamilyen nőgyógyászati műtéten már átestek. A listán minden tizedik paciens férfi volt, bár őket kevésbé veszélytetettek. Dr. Szíjártó Henrik elmondta: a vizsgálatot azért szervezték helyben, hogy ezzel is csökkentsék a lakosság terheit. Többen ugyanis — hiába kapnak beutalót Kaposvárra — nem mennek el, ha a vizsgálat az átlagosnál több időt, és utazást igényel. Bö- hönyén a vizsgálatra berendelt 210 személyből mindösz- sze ketten maradtak távol. Az eredményből pedig az derült ki, hogy több mint százan szenvednek csontritkulásos betegségben, akik további kezeléséről gondoskodni kell. A munkaügyi miniszter követendőnek tartja a kaposvári példát Frontok feketemunka ellen (Folytatás az 1. oldalról) Kaposváron a városi önkormányzat a szociális ellátásra fordítandó pénzből fizeti a városgondnokságon foglakozta- tott tartós munkanélküliek munkabérét. Van-e arra lehe- tó'ség, hogy támogatást kapjon erre a célra a megyei munkaügyi központtól? — A megyei munkaügyi tanácsoknak külön keretük van arra, hogy az ilyen kezdeményezéseket is támogassák. Tehát lehetőség és pénz is van az ilyen típusú foglalkoztatás elősegítésére. — Hogyan érinti az átszervezés a megyei munkaügyi központokat? — Bővül a hatáskörük és a feladatuk. Azoknak a feladatoknak, amelyeket eddig az országos központ látott el, a háromnegyedrésze a megyei ki- rendeltségekhez kerül majd. A pénz után a hatásköröket is decentralizáljuk, s ehhez a létszámot is növelni fogjuk. Egységesítjük a munkaügyi ellenőrzést is: a megyei munkaügyi felügyelőségek a munkaügyi központok részeiként dolgoznak ezentúl. Országosan kétszázzal növeljük az ellenőrök létszámát, Somogybán előreláthatóan 15-tel több munkaügyi ellenőr lesz ezentúl. Rövidesen életbe lép a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény amely szintén új feladatokat jelent. A harmadik fontos váltoKis Péter munkaügyi miniszter zás, hogy a munkaerő piaci alap irányítása — a munkaadók, a szakszervezet és a kormány közreműködésével — három oldalúvá alakul. Ez új forrásokat jelent majd a megyei munkaügyi központoknak. — Miniszter úr a hivatalba lépésekor hathatós intézkedéseket ígért a fekete munka megfékezésére. Mi valósult meg ebből, és milyen változtatásokat tervez? — A feketemunka visszaszorításában három fronton várható előrelépés. Az egyik ellenőrzés, a másik a nyilvántartás, a harmadik pedig az érdekeltség. Ahhoz, hogy ne legyen érdeke a munkáltatónak a feketén foglalkoztatás, szükség van a bérek közterheinek csökkentésére. Jövő év januárjától kisebb lesz a bérköltségek egy része; a társadalombiztosítási járulék 2,5 százalékponttal lesz alacsonyabb, és három év alatt egyharmadával tervezzük a szolidaritási járulék csökkentését. Ehhez a körhöz tartozik a személyi jövedelemadó mérséklése, és a társasági adó 18 százalékos szinten való tartása is. 1992-ben megszüntették a munkakönyvét, helyébe a jövő év elejétől új nyilvántartást vezetünk be. Foglalkoztatási könyv vagy chipkártya rögzíti majd az adatokat de ezzel nem sértjük meg senki személyiségi jogait sem. A munkaügyi ellenőrzésnél januártól komoly hatósági jogköröket adunk az ellenőröknek. Szabálytalanságok esetén betilthatják a foglalkoztatást, amihez akár karhatalmat is igénybe vehetnek. Foglalkoztatási vétségért három milliós bírságot szabhatnak ki a munkaadóknak. Nemcsak azért van szükség ezekre az intézkedésekre, mert a feketemunka rontja a legális munkavállalók esélyeit, hanem mert embertelen körülmények között dolgoztatják a feketemunkára rákény- szerülőket. Európában egyébként már régóta ilyen kemény szankciók és meglehetősen magas bírságok várnak a feketén dolgoztatókra. S. Pap Gitta Dr. Harmati Béla evangélikus püspök-elnök szentelte fel az épületet / Átadták a gyülekezeti házat Ünnepi istentiszteletet tartottak tegnap Kaposváron az evangélikus templomban, ahol dr. Harmati Béla, a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnöke hirdetett igét. Az ünnepi istentiszteletet azért rendezték, mert elkészült az új gyülekezeti ház és befejeződött a lelkészlakás építése is. Szemerei János evangélikus lelkész elmondta: alig egy esztendeje kezdődtek a munkálatok. A meglévő parókiából alakították ki a gyülekezeti házat, amely több célt is szolgál: bibliaórákat, előadásokat, fórumokat tartanak itt. A szeretetven- dégségre is alkalmas épület ifjúsági csoportok szálláshelyéül is szolgálhat. Az új épület- szárnyban a lelkészlakás kapott helyet. A gyülekezeti ház és az új lelkészlakás kilenc millió forintba került, amit az egyház és a gyülekezet teremtett elő, de Dr. Harmati Béla evangélikus püspök és Szemerei János kaposvári lelkész a felszentelt épület előtt fotó: kovács Tibor külföldről is érkezett segítség. Az ünnepi istentisztelet után — amelyen Papp Tibor és Papp Dániel is közreműködött hegedűn — dr. Harmati Béla evangélikus püspök-elnök felszentelte az átalakított és az új épületet. (Lőrincz) Telt ház Atádon a kollégiumban A nyáron átmeneti szállásként is jól funkcionál a nagyatádi József Attila középiskolai kollégium. Itt kaptak állandó elhelyezést a tűzoltó laktanyát építő munkások, és egy salgótarjáni kft harminc dolgozója. A hét végére várták a nagyszabású, hagyományos triat- lon verseny résztvevőit, így újra telt ház volt a kollégiumban. Az elmúlt hetekben itt szállásolták el a Nagyatádon megrendezett nyári táborok résztvevőit is. Cigánygyerekek Harkányban A somogyszobi kisebbségi önkormányzat egy napos kirándulást szervezett a cigánygyerekének és az öregeknek. Közülük sokan most látták először Harkány, Siklós és Máriagyüd nevezetességeit. A harmincnyolc résztvevő költségeit a kulturális alapból és részben önerőből fedezték. Kenyérszentelés Attalában Ünnepi kenyérszentelést tartottak a hétvégén Attalában, a katolikus templomban. A falu központjából aratófelvonulás indult. Az ünnep jótékonysági bállal zárult, amelyen a Philips zenekar muzsikált. Képeslapkiállítók a fővárosban Két nagyatádi képeslapgyűjtő is kiállította gyűjteményének egy-egy témakörét. A Magyar Kultúra Alapítvány székházában megrendezett Hungária 1100 nemzetközi bélyegkiállításon Steiner Józsefné A Kossuth emlékek Magyarországon és Sasvári Tibomé Habsburgok című gyűjteménye ezüst oklevelet kapott. Vízvári diákok a pv-táborban Tíz vízvári diák.— a polgárvédelmi csapat tagjai — és két kaposvári vett részt az országos pv-parancsnokság csongrádi táborozásán, jutalmul jó munkájukért. Az első országos rendvédelmi táborban megismerték a tűzoltók, a rendőrök és a határőrök munkáját és polgárivédelmi bemutatón is részt vettek. Kirándultak Ópusztaszerre, Szegedre. A somogyi gyerekek a tábori versenyben másodikok lettek. Akik büszkék a megyéjükre, s akikre büszke a megye Összefogás és polgárosodás A megyei közgyűlés az idén tíz Somogy Polgáraiért díjat adományozott. A kitüntetetteket arról kérdeztük, milyen ma Somogybán polgárnak lenni és hol tart szerintük a polgárosodás folyamata? Dr. Ferenczi László ezredes, megyei rendőrfőkapitány: — Kaposváron jó polgárnak lenni. Ha mindent mérlegre teszek, pozitív az eredmény: szeretek ebben a fejlődő, szépülő városban élni. A rendőri munka oldaláról nézve tény, hogy nagyobb számban fordulnak elő bűncselekmények, de ez szerintem együtt jár a rendszerváltozással. Tudomásul kell vennünk, hiszen minden demokratikus társadalomban így van. Nálunk még az elején tart a polgárosodás. Az utóbbi években túlságosan nagy differenciálódás ment végbe a társadalomban. Nincs stabilnak mondható polgári réteg. Ezért azt is nehéz megmondani, mit értünk a polgár fogalma alatt. A rendőrség szempontjából is fontos, hogy mielőbb kialakuljon egy aktív polgári réteg, akikre lehet számítani a bűnmegelőzésben. Nagyné Czanka Valéria, a Bányai Panoráma Egyesület elnöke: — Ezt nagyon nehéz megfogalmazni, mert úgy gondolom, hogy mindenki a saját lehetőségei alapján ítéli meg, hogy milyen polgárnak lenni. A Zselicben sikerült egy olyan folyamatot elindítanunk, amely valóban polgárrá teszi az itt élőket. Egy 2010-ig tartó fejlesztési programot hajtunk végre, amelyben szeretnénk, ha minden ember munkát találna. Úgy gondolom, a polgári lét alapja, hogy munkája legyen valakinek, hozzáférhessen azokhoz a javakhoz amelyek őt megilletik. A polgárosodás folyamatának elindításához elkerülhetetlen az összefogás. Ci- vakodás helyett összefogásra van szükség a pártokban, a helyi közösségekben. Mi ezt próbáljuk megvalósítani. Szeretnénk összefogni a lakosságot, felszínre hozni és bemutatni a kistérség értékeit, amelyek minDr. Ferenczi László taként, húzóerőként hatnak a Zselic fejlődésére. Pongrácz Jánosné, a barcsi Együtt-Egymásért Egészség- ügyi Gyermekotthon intézetvezető főnővére: — Inkább azt kérdezném, hogyan tud ma valaki polgárként élni. Ez ugyanis számomra egyfajta igényességet jelent mind a munkában, mind az életvitelben, amit a mai nehéz Nagyné Czanka Valéria körülmények között szinte lehetetlen következetesen megvalósítani. Az én munkámban különösen érvényesülnie kell ennek az igényességnek, hiszen beteg gyerekekkel csak odaadással, szívvel-lélekkel szabad foglalkozni. Azonban az egészségügy jelenlegi helyzete ezt rendkívül megnehezíti. Az életvitelbeli igényességről pedig csak annyit: maholnap Pongrácz Jánosné nyugdíjas leszek, s hogy egy nyugdíjas miféle igényességet engedhet meg magának, afelől vannak kétségeim. Nagy a szegénység, nélkülözés, ami ebben az országban mára kialakult, nem kedvez a polgárosodásnak. A középréteg legnagyobb része lecsúszott, kevesen viszont óriási vagyonokat szereztek. Ez nagyon messze van a széles polgári réteg kialakulásától.
