Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-24 / 197. szám

1996. augusztus 24., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Akik büszkék a megyéjükre, s akikre büszke a megye Félúton a polgárosodás felé A megyei közgyűlés Somogy Polgáraiért díjjal ismerte el Feigli Ferenc, Farkas István és dr. Kovács József polgár- mesterek munkáját. Azt kér­deztük a kitüntetettektől, hogy milyen ma polgárnak lenni és hol tart szerintük a polgárosodás folyamata? Feigli Ferenc, Barcs polgár- mestere: — A munkanélküliség ma­gas aránya miatt sok ember nem tud igazán polgárként élni Barcson. A határátkelőhely mielőbbi fejlesztésétől várjuk a foglalkoztatási feszültségek megoldását, s a polgárosodás folyamatának megindulását. Akkor lesz valóban jó egy kö­zösség egy településen, ha a polgárainak száma eléri a száz százalékot. Ehhez pedig az kell, hogy az emberek ne le­gyenek kiszolgáltatott helyzet­ben, segélyek helyett munká­jukból tudjanak teljes értékű polgárként élni. Farkas István, Tab polgár- mestere: — Nem könnyű polgárnak lenni mifelénk, mert a közel­múltban olyan szomorú ese­mények történtek a térségben, amelyek rányomták a bélyeget mindannyiunk életére. Gondo­lok itt a tornádó pusztítására, meg a polgármesteri hivatal le­égésére. Ha a munkanélkülisé­get nézem, akkor kedvezően alakult a város helyzete: négy éve nyolcszáz ember került ut­cára Tabon, ma már csak szá­zan vannak állás nélkül. Kül­földi vállalkozók idevonzásá- val sikerült munkalehetőséget teremteni számukra. A szociá­lis problémát tehát mennyisé­gileg megoldottuk. De a polgár minőségi kategória. Én az élet minőségéért küzdő embert tar­tom polgárnak. Sajnos folyta­tódik a középréteg lecsúszása, kevés a nagyobb közösségért feladatokat vállaló ember. Azt szeretném, ha lenne a környé­ken legalább 25-30 kisbirto­kos, akinek önbizalma van, akire felnézhetnek a többiek, Feigli Ferenc mert saját erejéből elért vala­mit. Örülnék, ha a mainál sok­kal több alapítvány és egyesü­let működne Tabon. Dr. Kovács József, Taszár polgármestere: — Szép is, nehéz is ma pol­gárnak lenni. Az utóbbi évek­ben sok olyan intézkedés tör­tént, amely elősegítette, hogy szabadabbak, önállóbbak, füg­getlenebbek legyünk. De ez a szabadság bizony óriási felada­tokkal is jár, talán ezért nehe­zebb ma az életünk. A polgárosodás folyamatá­Dr. Kovács József ban szerintem félúton va­gyunk. Nem biztos, hogy min­denki felkészült az önállóságra és élni tud a lehetőségekkel. A mi generációnknak nehéz a váltás. A gyerekeink viszont már élvezni fogják minden előnyét. S. P. G. SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Erőművel ezredfordulunk Egy erőművel izmosabb lesz Somogy, mire fordul az ezred. Ezredfordulóra ugyanis Pádpusztán, a most még sztyeppéi hangulatot árasztó sík vidéken egy hőerőmű nő ki a földből. Igaz ugyan, az erőmű-piacon viszonylag kicsi, mondhatni erő- művecske lesz csupán, de legalább a miénk. És ez azért nem ám akármi, kevés megye büszkélkedhet efféle létesítménnyel, ami épülésekor száz, üzemelésekor harminc embernek ad kenyeret. Ez a dolog egészen hétköznapi vetülete, de mi más is foglalkoz­tatná ma jobban az embert, mint a hétköznapi vetület. A foglal­koztatás, a megélhetés. A tény egy másik síkja, hogy lesz itt, a mi Somogyunkban egy 16 milliárd forint értékű, energiát ter­melő üzem, ami által kivehetjük részünket honunk energia-ellá­tásából, és amit kutya nem tud, még ha akarna sem elcipelni in­nen. Persze, hogy emlékezzünk is, elbuktuk majdnem a boltot. Inke-Liszó, ez tudniillik a gázmező neve, ami a természe­tadta kincset rejti, és ami majdan jelentős bevételt is jelent an­nak az önkormányzatnak, aminek területén az erőmű, mint iparűzésre alkalmas tevékenység működik. Igaz, javában benne gázolunk majd a jövő évezredben, amikor ebből egy fillér is le­esik, de hogy az erőmű egy aranytojást tojó tyúk, az kétségte­len. Lett is belőle, érthető módon, haddelhadd, mivel a létesít­ményt éppen két település közé, Inke és Iharosberény határába tervezték. Párszáz méterrel közelebb az utóbbihoz. Pech is, sze­rencse is, attól függ, honnan vetjük a pillantást. Csak hogy ez az egyéni szocpro.bléma nem érdekelte a beruházókat, kis híján el­vitték máshová fialni pénzüket. De nem vitték, az erőművet Somogybán építik meg. És habár a csorba megmarad, az ezredfordulóig még lehet köszörülni rajta. Számítástechnikai konferencia Fonyódon Egy lépéssel a jelen előtt (Folytatás az /. óldalról) A hét napos továbbképzés résztvevői túlnyomórészt kö­zépiskolai tanárok, akik szak­mailag már felkészültek, s az újdonságok miatt jelentkeztek a kurzusra, hogy azokat megho­nosíthassák az iskolájukban. Az informatikának nincs olyan, már több száz éve kialakult tan­rendje, mint például a matema­tikának; a résztvevők egymás­tól is eltanulhatták egyes trük­kök csínját-bínját. A számító­géppel való bánás nem csak cél, hanem eszköz is az iskolákban, a fejlődés előtt nincsenek'szel­lemi korlátok. A legnagyobb érdeklődést az Internet prog­ramjával való bánás jelentette. A hallgatók éjjelenként a kollé­gium teraszán, szabadidejük­ben a Balaton hullámai között is számítógépes problémákról beszélgettek. Nem csoda, ha olyan kérdéseket is feltettek az egyébként nagyon neves elő­adógárda tagjainak, amelyekre csak hosszas töprengés után tudtak válaszolni. Fonyód, ahol 15 évvel ez­előtt, az országban legelőször telepítettek és alkalmaztak mik- roszámítógépes hálózatot, lé­pést tart az idővel. Jó házigaz­dának bizonyultak, immár ti- zenharmadszor. Bár idén köz­ponti alapítványokból nem ju­tott elég pénz a rendezvényre, a helyi önkormányzat, a strand, a FONYTON Kft, a Kereske­delmi Bank és a Sportkesztyű Szövetkezet segítőül szegődött. Ők tudják, miért. (Czene) A foglalkoztatás elősegítését is támogatják Koppányvölgyi fejlesztés (Folytatás az 1. oldalról) Támogatták a Kisbára- páti-Bonnya szennyvízürítő pá­lyázatot, a Tab-Kánya-Zala ál- latihulla-emésztő verem elké­szítését szolgáló pályázatot és a bábonymegyeri részleges bel­vízrendezés megvalósítását. A térség hosszútávú koncepciójá­nak elkészítéséhez — amely csatlakozna a megyei irányel­vekhez — hárommillió forintot elpályáznak. A foglalkoztatás elősegítése érdekében támogat­ták a HTR és az Ecoplast Kft 140-150 millió forintos mun­kahelyteremtő beruházását, melyhez negyvenmilliós a cé­gek igénye. Bejelentették azt is; az erdősítési és fásítási munka tervezésére 2,5 millió forintot nyertek az FM-től. (Krutek) NATO-érdemrend Harmincnégy tisztet és tiszthelyettest, valamint kilenc polgári al­kalmazottat tüntettek ki Kaposváron NATO-érdemrenddel. Dobó Péter vezérőrnagy, a HM logisztikai főigazgatóságának parancsnokhelyettese adta át az elismerést fotó: kovács tiboit A FORRADALMI ÜDITOITAL-UJDONSAG MAR MAGYARORSZÁGON IS KAPHATÓ! A legenda szerint az egész egy vélet­len balesettel kezdődött jónéhány év­vel ezelőtt Németországban, amikor egy kisváros sörfőzdéjében a sörmes­ter véletlenül belelökte lánya limoná­déját a sörfőző üstbe. Utána nyúlt és szerencsére még időben elkapta. Betette a jégszekrénybe, hogy ne le­gyen többet útban. A nyári kánikulában a biciklizéstől kiszáradt torokkal megérkező leány első útja a jégszekrényhez vezetett, felkapta limonádéját és egy hatalma­sat húzott belőle. Fhntasztikus ízt ér­zett a szájában! Apja nem tudta, de már némi sör is került a limonádés üvegbe az előbb, mivel mégsem sike­rült időben elkapnia azt. A lány csak nézett, majd ivott még egyet, fél perc alatt nyomtalanul eltűnt az ízletes nedű. Még nem tudta ekkor, hogy egy új világhódító ital születésének lett tanúja. Korábban nem volt sörivó, a limonádét sem szerette mindig, néha túl édesnek találta. Mivel felismerte a két íz keveredését, kérte apját, hogy készítsen neki ilyen italt máskor is. Különösen biciklizés után szerette inni, amikor száraz torkának'jobb volt egy korty ebből az új italból, mint akármi más, amit valaha is kóstolt. RADLER-nek (bicajos) kezdte hívni és hamar elterjesztette barátnői, ro­konai közt is. Es ahogy teltek az évek a RADLER egyre népszerűbb lett min­denfelé, mára egy világszerte ismert és közkedvelt itallá vált. Eddig a legenda, talán igaz, talán nem. Az viszont tény, hogy a RADLER, amelyet egy könnyű sörből és egy kitűnő limonádéból kevernek, diadal­masan hódította meg Németországot, majd egy sor nagy italkultúrájú or­szágot. Elsősorban a fiatalos, spor­tos lányok és fiúk kedvelik, akik sze­retnek új, szokatlan ízeket kipróbálni és egy olyan italra van szükségük, amelynek alacsony az alkohol- és energiatartalma, nem túl édes és valóban frissítő. Mindenkinek figyelmébe ajánljuk a RADLER-t, amely most már Magyar- országon is kapható. Termékkóstolók: OS. 26. Kaposvár: Pro Qoop Aruház Fbnvód: Pátria Áruház Siófok: Sió Áruház OS. 27. Fbnvód: Pátria Áruház Siófok: Sió Áruház OS. 28. Kaposvár: Pro Coop Áruház Balatonföldván 12. sz. Dália ABC PÉCSI SÖK.FÓZDE 130 ezer forint az ügyeleti rendszerre A kapolyi képviselőtestület a napokban tartott ülésén lako­sonként 150 forint támogatást hagyott jóvá a tabi orvosi ügye­leti rendszer támogatására 1996-ban. A mintegy 130 ezer forintot a kapolyi önkormány­zat még ebben a hónapban át­utalja az egészségügyi intéz­ménynek Tabra. Esővíz „szaladt” a varrodába A csütörtök délutáni esőzés után, tegnap virradóra Török- koppányban kilépett medréből a „Pemec” patak, s elöntötte az általános iskola konyhaépüle­tét, az ebédlőt, az üresen álló alsótagozatos tantermeket, il­letve a szorosadi Koppányvöl- gye Szövetkezet varrodáját, melyet Szűcs Mária vállalkozó bérel. Mintegy félméteres víz szökött az épületekbe, kárt téve az ott tárolt anyagokban. A kár az első becslések szerint elér­heti az egymillió forintot is. Ingatlannyilvántartás a földhivatalnál Jól halad a számítógépes ingatl­annyilvántartási rendszer feltöl­tése Somogybán. A megye föld­hivatalaiban nyári diákmunkae­rőt is igénybe vesznek azért, hogy a tervek szerint — azaz legkésőbb az év végére — a me­gye tulajdoni földadatai számí­tógépes mágneslemezre kerülje­nek. A szakemberek reménye szerint így nemcsak az ügyfél- forgalom gyorsul, de az adatok kezelése is könnyebb lesz. Támogatott tanévkezdők Harminckilenc általános isko­lás, illetve közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanuló diák részére szavazott meg 5-5 ezer forint tanévkezdési támo­gatást a somogyacsai képvi­selő-testület. Az óvodás gyere­kek szülei háromszáz forint se­gélyt kaptak. így kétszázhar- mincegyezer forint segélyt hagytak jóvá, melyet a török- koppányi iskolába járó gyere­kek tanulóbérletének átválla­lása is bővített. Ennek összege mintegy hatvanezer forint. Bábonymegyer címeres lobogója A millecentenáriumi ünnepsé­gekkel egybekötve tartották Bábonymegyer címeres lobo­gójának avatását és szentelését. Ünnepi beszédet dr. Ruff Fló­rián polgármester mondott, majd ezt követően az általános iskolások adtak irodalmi és táncműsort. A bábonymegyeri ünnep családi vetélkedőkkel utcabállal fejeződött be. i Farkas István

Next

/
Thumbnails
Contents