Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-17 / 193. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1996. augusztus 17., szombat Több mint 6 milliárd forint a Balatonra A Balatonra az idén a költségve­tési tételek szerint a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium 2,5 milliárd forintot fordít, a Kör­nyezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium 673 milliót, az FM 15 milliót, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium 150 mil­liót, a Belügyminisztérium 1,4 milliárd, a Miniszterelnöki Hiva­tal pedig 127 millió forintot. A tóparti önkormányzatok is ren­delkeznek még 1,2 milliárd fo­rinttal, így az e célra fordítható pénz 6 milliárd 170 millió forint. Késnek az adófizetők Nagycsepelyen Nagycsepely első félévi adói nem futottak be. Az elmaradt befizetések miatt az önkor­mányzatnak a tartalékalapjához kellett nyúlni: a működtetésre elkülönített pénz felét költöt­ték el, azaz egymillió forintot. Több mint 50 liter vér a siófoki kórháznak Hat véradónapot szerveztek a Vöröskereszt siófoki és térségi szervezetei egy hónap alatt. Ezeknek eredménye: 150 donor 51,5 liter vérrel segítette a sió­foki kórház nyári vérellátását. Gyógyszálló is van az Ezüstparton Ezután gyógyszállóként is üzemel a balatonszéplaki Ezüstpart szálloda és konferen­ciaközpont. A kitüntető cím odaítélését a szállodában több éve működő, magas színvonalú orvosi ellátás tette lehetővé. FICC utótáborozás Lengyeltótiban Az 58. FICC kemping-világta­lálkozó egyik utótáborozását Lengyetótiban rendezték meg, a Siótour Kék Tó kempingjé­ben. A német, angol és francia vendégek kirándultak Boglárra, Buzsákra, esti koncertet adott a Balaton Big Band, a horgász­versenyen fogott halakból pe­dig ízletes halászlé is készült. Jó hangulatú, egyheti táborozás után utaztak haza a résztvevők. Fába faragott honfoglalás Ma még megtekinthető Nagy Ferenc tabi fafaragó mű­vész tárlata a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban. Szerepelnek legújabb alkotásai is, amelyek közül több a honfoglalás korának jeles eseményeit mutatja be fotó: czene attila Kősivataggá vált birtok - házépítő fiatalok, támogatással Ságvár Siófok vonzásában Ságvárra szinte tódulnak a letelepedni akaró fiatalok, a viszonylag olcsó telekárak miatt. Siófok közelsége pedig vonzza a turistákat — tud­tuk meg Szigeti Józseftől. A ságvári polgármester elége­dettnek látszik. Sok külföldi itt vesz ki szobát, s van néhány német állampolgár, aki miután vásárolt egy régi házat, fel­újítja, és fél évig itt piheni ki németországi fáradalmait. Vállalkozások is egyre sűrűb­ben jelennek meg; örülnek is neki, hiszen az adóból igen je­lentős összeget könyvelhet el a község. A terület is bővült a Vám- és Pénzügyőrség jóvol­tából, amely itt nyitott telepet, fokozva ezzel a forgalmat is. Ságvár a III. évszázadban római település volt; erődít­mények fala van a föld alatt. Ma már nem számít túl érde­kesnek az ásó nyomán a föld­ből kiforduló bronzpénz vagy kődarab. Ilyesmit sok ember őríz errefelé, köztük Farkas János is. Egyáltalán nem örül a régiségeknek, a földjén tíz éve lezajlott feltárásnak, ugyanis kősivataggá tették birtokát. Az ötven mázsa kukorica már soha nem terem meg azon a földön; csak a gazt kaszálja le, hogy némi formája legyen a kis ház környékének. Pestről jár le ti­zennégy éve - mióta nyugdíj­ban van -, hogy ne álljon gazda nélkül apai öröksége. A faluba nem jár be, csak közvetlen szomszédait ismeri. Az élelem egy részét Pbstről hozza, más­részt megtermeli; még így is jobban megéri, mint megvenni a faluban kétszeres áron. Az Árvácska utcában több ház is épül. Minden építkezés­nek külön története van. Pál Attila márciusban kezdte a csa­ládi ház építését. Szülői segít­séggel, hárommillió forint alap­tőkével vágott neki. Szociálpo­litikai támogatásként egymillió 200 ezer forintot vehet föl, de még így is benne lesz a ház öt­millió forintban. Mégis jobban megéri, mint venni egy régit s kétévenként tízezreket költeni a felújításra. A fiatalembernek nagy segítség, hogy van a csa­ládban villanyszerelő, kőmű­ves, asztalos, így csak az ács­nak kell fizetni. Soós Melinda Viaskodó önkormányzat, érdekképviselet és üdülőtulajdonosok Földvárt segíti az egyesület — A minisztériumok teljesen magukra hagyják az önkor­mányzatokat. Balatonföldváron például a helikopterek zaja, a hajókikötő körüli problémák, a sztráda nyomvonala, a platán­pusztulás nagy gondot jelent, és az ÁPV Rt is tartozik még a vá­rosnak 150 millió forinttal — mondta Bornemissza Károly, a helyi üdülőtulajdonosok egye­sületének elnöke. — A kor­mányzat egyik esetben sem se­gített, miközben fizetjük az egyre magasabb köztartozáso­kat. Lehetetlen ez az állapot. A földvári üdülőtulajdono­sok egyesülete megtartotta közgyűlését. A városban 2200 adófizető üdülő él 1127 nyara­lóban. A civil szervezetbe 503- an léptek be, a 300 forintot tag­díjat 146-an fizetik. Közössé­güket az egyik legeredménye­sebbnek ítélik a Balaton partján élők, főképp érdekvédelmi te­vékenységük miatt. — A polgármesteri hivatallal nagyon jó a munkakapcsola­tunk — állította Bornemissza Károly. — A már említett gon­dok felszámolását saját sike­rünknek is tartom. Tárgyalást is kezdeményeztünk annak érde­kében, hogy a részvénytársaság ne emelje első elképzelése sze­rint a szemétdíjat. Bornemissza Károly a be­számolóban felhívta az egyesü­let tagságának figyelmét: ne csak hibákat tegyék szóvá. Ve­gyenek részt azokon a rendez­vényeken is, amelyeken megje­lenésükkel bizonyíthatják, hogy komolyan veszik saját ér­dekeik védelmét, és készek kö­zösen tevékenykedni a város fejlődéséért. (Czene) Egymilliárd forintra emelték cég törzstőkéjét Sió, a gyümölcsöző üzlet Háromszázmillió forinttal emelte törzstőkéjét a balaton­széplaki központú Sió-Eckes. így az egymilliárd forint feletti törzstőkéjű cégek sorába léptek. A Sió ivóiét gyártó üzem há­rom éve került a német Eckes cég tulajdonába. A világ harma­dik legnagyobb gyümölcslé­gyártója három év alatt mintegy egymilliárd forintos fejlesztést hajtott végre a siófoki város­részben. Ennek eredményeként 1994 nyara óta a Sió-Eckes bir­tokolja a magyar piac mintegy 25 százalékát, piacvezetőként. Az idén 80 millió doboz üdítői­talt gyártanak, s bevételük meg­közelíti a négymilliárd forintot. Nemrég épített raktárházukban több mint kétmillió liter dobo­zolt gyümölcslét tudnak tárolni. Ez a nyáron kevésnek bizonyult: más cégnél is kellett bérmunká­ban hárommillió doboz kétdecis gyümölcslét gyártatniuk. Jövőre lesz húsz éve, hogy a balatonszéplaki városrészben legyártották az ország első, csomagolt gyümölcslevét. A Sió-Eckes legújabb terméke, a Hohes C Európa ötven legismer­tebb élelmiszeripari terméke kö­zött szerepel. (Czene) Apró léptű fejlesztések, biztató ábrándozás Kőröshegy a holnapi kenyérre is gondol — Kőröshegy nem panasz­kodhat erre a nyárra — mondta Pavlek Ferenc pol­gármester. — Sok turista vá­lasztja a falunkat nyugodt légköre, pincesora és törté­nelmi értékei miatt. Pavlek Ferenc polgármester A település életében az idén két, nagyon fontos esemény is történt. Egyrészt eldőlni látszik végérvényesen, hogy merre ve­zet majd az M 7-es autópálya nyomvonala. Kikerüli őket. Másrészt a kormány törvénybe foglaltatta a Balaton-part kör­nyezetvédelmének fontosságát. Az utóbbi különösen jelentős döntés Kőröshegy szempontjá­ból. A faluból ugyanis hiányzik a szennyvízcsatorna-rendszer, bevezetése előtt azonban feles­leges volna járdát, utat beto­nozni, parkokat kialakítani. Ta­valyi áron 170 millió forintba került volna a beruházás, amit képtelenek voltak felvállalni. Az összköltségnek jelenleg csak 30 százalékát állja az ál­lam, s bár lehet további pénze­ket összekuncsorogni, a dön­téshozók világosan az érdeklő­dők tudomására hozták: száz­ötven - segítségre váró — tele­pülés toporog előttük a sor­ban... — Remélem, az ezredfordu­lóig megoldódik ez a probléma — mondta Pavlek Ferenc. — Akkor összeépülhet végre a falu két része: a központ és Somos. Lakónegyedet, illetve nyaralókat, zöldövezetet ter­veztetünk majd, eltűnik végre onnan a gaztenger. Kőröshegynek egyetlen fil­lér adóssága sincs. Közben fej­lődnek, ha apró lépésekkel is. Nem azért persze, mert gazda­gok, hanem mert jól beosztják a keveset, nem vágnak bizony­talan dolgokba. Van lehetősé­gük számos ingatlan eladására is, de — mint a polgármester kijelentette — csak akkor kí­nálják fel őket vevőknek, ha a pénzt jó helyre tudják befek­tetni. Hogy holnapután is le­gyen kenyérre való. — Szeretek ábrándozni — mondta még Pavlek Ferenc. — Ha lenne pénzünk elég, egy helyre telepíteném a két isko­lánkat, a napközit és az óvo­dát. Aztán rendbe tennénk a fa­luközpontot; most lerobbant épületek állnak a műemlék­templom szomszédságában. És megcsinálnánk a szőlőhegyet is német mintára; minden idő­ben járható utakat köveznénk oda. A polgármester szíve csücske egyébként a kultúra, az oktatás és a sport. Talán mert ezek kovácsolhatják iga­zán közösséggé a falu la­kóit. (Czene) Pingpongparti és pótvizsga Harminc gyermek fel­zárkóztatását segítette ezen a nyáron a siófoki családsegítő központ. A nagyobbak közül azok voltak a tábor lakói, akik va­lamilyen okból nem végezték el az általános iskola nyolc osztá­lyát. Pótvizsgára készítették föl őket. A város valamennyi isko­lájából akadt itt diák. A kiadásokat főképp a helyi szociális és egészségügyi alapítvány finanszírozta fotó: czene attila Schulek-emlékmű Balatonlellén Schulek Frigyes emlékművét augusztus 19-én avatják Bala­tonlellén. Talán a sors akarta így vagy Lelle tudatosan ké­szült, hogy ez az ünnepség az idén legyen? Egy biztos: Schu­lek Frigyes, a Halászbástya megalkotója igen sokat tett a mil­lennium, az 1896-os évforduló méltó megünnepléséért. A honfoglaló hét vezér szob­rát is - talán kevesen tudják ezt - Schulek Frigyes eredeti­leg a Halászbástyára tervezte. S ugyancsak ott helyezte volna el Szent István szobrát is, egy díszes kupola alá - bár a végén ez is másként alakult. Lehetne vitatkozni róla, hogy végül is miért nem Schulek tervei való­sultak meg. Talán jobb lett volna, de a zsűri másként ítélt. A megvalósítás így is példás. Szomorú tény azonban, hogy a Halászbástya kezd tönkre­menni: mállik, néhol omlik. Hogyan jutottam hozzá tíz éve Schulek Frigyes írásai­hoz, dokumentációjához? Schulek Tibor evangélikus lelkész, a család iratainak őr­zője mutatta meg a féltve őr­zött iratokat, oklevelet, ta­nulmányokat és feljegyzése­ket. Átnézve az anyagot, megkockáztattam a kijelen­tést: ezekre szükségem volna; s ígértem, ha megkapom má­solásra, feldolgozásra, három nap múlva itt leszek vele. Schulek Tibor meglepő­dött, erősen rám nézett; érez­tem, hogy a lelkemben kutat, majd halkan, de szeretetteljes hangon ezt mondta: „Itt van, fiam, viheted, de három nap múlva itt legyen.” Ott is voltam vele. Mele­gen megköszönte, és a bizal­mába fogadva megmutatta vi­lághírű Biblia-gyűjteményét is, majd a fiáról, Schulek Já­nosról beszélt. A lellei látoga­tásokról, a visegrádi ásatá­sokról: hogyan használta a delejesvesszőt, s ezáltal ho­gyan találta meg a Salamon- toronynál a betemetett kutat. Ma is sajnálom, hogy nem készültem fel a beszélgetésre, és nem vittem magnót. De szép is lett volna... Búcsú­záskor két kis könyvet (füze­tet) kaptam, amelyet a fia írt: „Visegrád, Mátyás király pa­lotája. 1941” - ez a címe, a másik: Visegrád problémái és feladatai 1936. Kinyitva ezt a kis könyvecskét, meglepett Hóman Bálintnak, az akkori vallás- és közoktatásügyi mi­niszternek a bevezető mon­data. Ez ma is aktuális, és - úgy gondolom - a nemtörő­döm kétkedőknek is tanulsá­gos lehetne: „A múlt emléke­inek megbecsülése a nemzeti jövő fejlődésének egyik biz­tosítéka. Visegrád, 1936. Nagyboldogasszony napján.” Azóta Schulek Tibor is el­hagyott minket. Elment Te­remtőjéhez. Ő is Visegrádon pihen, Frigyessel és Jánossal egy sírban. Horváth Aladár

Next

/
Thumbnails
Contents