Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-17 / 193. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1996. augusztus 17., szombat Több mint 6 milliárd forint a Balatonra A Balatonra az idén a költségvetési tételek szerint a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium 2,5 milliárd forintot fordít, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 673 milliót, az FM 15 milliót, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 150 milliót, a Belügyminisztérium 1,4 milliárd, a Miniszterelnöki Hivatal pedig 127 millió forintot. A tóparti önkormányzatok is rendelkeznek még 1,2 milliárd forinttal, így az e célra fordítható pénz 6 milliárd 170 millió forint. Késnek az adófizetők Nagycsepelyen Nagycsepely első félévi adói nem futottak be. Az elmaradt befizetések miatt az önkormányzatnak a tartalékalapjához kellett nyúlni: a működtetésre elkülönített pénz felét költötték el, azaz egymillió forintot. Több mint 50 liter vér a siófoki kórháznak Hat véradónapot szerveztek a Vöröskereszt siófoki és térségi szervezetei egy hónap alatt. Ezeknek eredménye: 150 donor 51,5 liter vérrel segítette a siófoki kórház nyári vérellátását. Gyógyszálló is van az Ezüstparton Ezután gyógyszállóként is üzemel a balatonszéplaki Ezüstpart szálloda és konferenciaközpont. A kitüntető cím odaítélését a szállodában több éve működő, magas színvonalú orvosi ellátás tette lehetővé. FICC utótáborozás Lengyeltótiban Az 58. FICC kemping-világtalálkozó egyik utótáborozását Lengyetótiban rendezték meg, a Siótour Kék Tó kempingjében. A német, angol és francia vendégek kirándultak Boglárra, Buzsákra, esti koncertet adott a Balaton Big Band, a horgászversenyen fogott halakból pedig ízletes halászlé is készült. Jó hangulatú, egyheti táborozás után utaztak haza a résztvevők. Fába faragott honfoglalás Ma még megtekinthető Nagy Ferenc tabi fafaragó művész tárlata a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban. Szerepelnek legújabb alkotásai is, amelyek közül több a honfoglalás korának jeles eseményeit mutatja be fotó: czene attila Kősivataggá vált birtok - házépítő fiatalok, támogatással Ságvár Siófok vonzásában Ságvárra szinte tódulnak a letelepedni akaró fiatalok, a viszonylag olcsó telekárak miatt. Siófok közelsége pedig vonzza a turistákat — tudtuk meg Szigeti Józseftől. A ságvári polgármester elégedettnek látszik. Sok külföldi itt vesz ki szobát, s van néhány német állampolgár, aki miután vásárolt egy régi házat, felújítja, és fél évig itt piheni ki németországi fáradalmait. Vállalkozások is egyre sűrűbben jelennek meg; örülnek is neki, hiszen az adóból igen jelentős összeget könyvelhet el a község. A terület is bővült a Vám- és Pénzügyőrség jóvoltából, amely itt nyitott telepet, fokozva ezzel a forgalmat is. Ságvár a III. évszázadban római település volt; erődítmények fala van a föld alatt. Ma már nem számít túl érdekesnek az ásó nyomán a földből kiforduló bronzpénz vagy kődarab. Ilyesmit sok ember őríz errefelé, köztük Farkas János is. Egyáltalán nem örül a régiségeknek, a földjén tíz éve lezajlott feltárásnak, ugyanis kősivataggá tették birtokát. Az ötven mázsa kukorica már soha nem terem meg azon a földön; csak a gazt kaszálja le, hogy némi formája legyen a kis ház környékének. Pestről jár le tizennégy éve - mióta nyugdíjban van -, hogy ne álljon gazda nélkül apai öröksége. A faluba nem jár be, csak közvetlen szomszédait ismeri. Az élelem egy részét Pbstről hozza, másrészt megtermeli; még így is jobban megéri, mint megvenni a faluban kétszeres áron. Az Árvácska utcában több ház is épül. Minden építkezésnek külön története van. Pál Attila márciusban kezdte a családi ház építését. Szülői segítséggel, hárommillió forint alaptőkével vágott neki. Szociálpolitikai támogatásként egymillió 200 ezer forintot vehet föl, de még így is benne lesz a ház ötmillió forintban. Mégis jobban megéri, mint venni egy régit s kétévenként tízezreket költeni a felújításra. A fiatalembernek nagy segítség, hogy van a családban villanyszerelő, kőműves, asztalos, így csak az ácsnak kell fizetni. Soós Melinda Viaskodó önkormányzat, érdekképviselet és üdülőtulajdonosok Földvárt segíti az egyesület — A minisztériumok teljesen magukra hagyják az önkormányzatokat. Balatonföldváron például a helikopterek zaja, a hajókikötő körüli problémák, a sztráda nyomvonala, a platánpusztulás nagy gondot jelent, és az ÁPV Rt is tartozik még a városnak 150 millió forinttal — mondta Bornemissza Károly, a helyi üdülőtulajdonosok egyesületének elnöke. — A kormányzat egyik esetben sem segített, miközben fizetjük az egyre magasabb köztartozásokat. Lehetetlen ez az állapot. A földvári üdülőtulajdonosok egyesülete megtartotta közgyűlését. A városban 2200 adófizető üdülő él 1127 nyaralóban. A civil szervezetbe 503- an léptek be, a 300 forintot tagdíjat 146-an fizetik. Közösségüket az egyik legeredményesebbnek ítélik a Balaton partján élők, főképp érdekvédelmi tevékenységük miatt. — A polgármesteri hivatallal nagyon jó a munkakapcsolatunk — állította Bornemissza Károly. — A már említett gondok felszámolását saját sikerünknek is tartom. Tárgyalást is kezdeményeztünk annak érdekében, hogy a részvénytársaság ne emelje első elképzelése szerint a szemétdíjat. Bornemissza Károly a beszámolóban felhívta az egyesület tagságának figyelmét: ne csak hibákat tegyék szóvá. Vegyenek részt azokon a rendezvényeken is, amelyeken megjelenésükkel bizonyíthatják, hogy komolyan veszik saját érdekeik védelmét, és készek közösen tevékenykedni a város fejlődéséért. (Czene) Egymilliárd forintra emelték cég törzstőkéjét Sió, a gyümölcsöző üzlet Háromszázmillió forinttal emelte törzstőkéjét a balatonszéplaki központú Sió-Eckes. így az egymilliárd forint feletti törzstőkéjű cégek sorába léptek. A Sió ivóiét gyártó üzem három éve került a német Eckes cég tulajdonába. A világ harmadik legnagyobb gyümölcslégyártója három év alatt mintegy egymilliárd forintos fejlesztést hajtott végre a siófoki városrészben. Ennek eredményeként 1994 nyara óta a Sió-Eckes birtokolja a magyar piac mintegy 25 százalékát, piacvezetőként. Az idén 80 millió doboz üdítőitalt gyártanak, s bevételük megközelíti a négymilliárd forintot. Nemrég épített raktárházukban több mint kétmillió liter dobozolt gyümölcslét tudnak tárolni. Ez a nyáron kevésnek bizonyult: más cégnél is kellett bérmunkában hárommillió doboz kétdecis gyümölcslét gyártatniuk. Jövőre lesz húsz éve, hogy a balatonszéplaki városrészben legyártották az ország első, csomagolt gyümölcslevét. A Sió-Eckes legújabb terméke, a Hohes C Európa ötven legismertebb élelmiszeripari terméke között szerepel. (Czene) Apró léptű fejlesztések, biztató ábrándozás Kőröshegy a holnapi kenyérre is gondol — Kőröshegy nem panaszkodhat erre a nyárra — mondta Pavlek Ferenc polgármester. — Sok turista választja a falunkat nyugodt légköre, pincesora és történelmi értékei miatt. Pavlek Ferenc polgármester A település életében az idén két, nagyon fontos esemény is történt. Egyrészt eldőlni látszik végérvényesen, hogy merre vezet majd az M 7-es autópálya nyomvonala. Kikerüli őket. Másrészt a kormány törvénybe foglaltatta a Balaton-part környezetvédelmének fontosságát. Az utóbbi különösen jelentős döntés Kőröshegy szempontjából. A faluból ugyanis hiányzik a szennyvízcsatorna-rendszer, bevezetése előtt azonban felesleges volna járdát, utat betonozni, parkokat kialakítani. Tavalyi áron 170 millió forintba került volna a beruházás, amit képtelenek voltak felvállalni. Az összköltségnek jelenleg csak 30 százalékát állja az állam, s bár lehet további pénzeket összekuncsorogni, a döntéshozók világosan az érdeklődők tudomására hozták: százötven - segítségre váró — település toporog előttük a sorban... — Remélem, az ezredfordulóig megoldódik ez a probléma — mondta Pavlek Ferenc. — Akkor összeépülhet végre a falu két része: a központ és Somos. Lakónegyedet, illetve nyaralókat, zöldövezetet terveztetünk majd, eltűnik végre onnan a gaztenger. Kőröshegynek egyetlen fillér adóssága sincs. Közben fejlődnek, ha apró lépésekkel is. Nem azért persze, mert gazdagok, hanem mert jól beosztják a keveset, nem vágnak bizonytalan dolgokba. Van lehetőségük számos ingatlan eladására is, de — mint a polgármester kijelentette — csak akkor kínálják fel őket vevőknek, ha a pénzt jó helyre tudják befektetni. Hogy holnapután is legyen kenyérre való. — Szeretek ábrándozni — mondta még Pavlek Ferenc. — Ha lenne pénzünk elég, egy helyre telepíteném a két iskolánkat, a napközit és az óvodát. Aztán rendbe tennénk a faluközpontot; most lerobbant épületek állnak a műemléktemplom szomszédságában. És megcsinálnánk a szőlőhegyet is német mintára; minden időben járható utakat köveznénk oda. A polgármester szíve csücske egyébként a kultúra, az oktatás és a sport. Talán mert ezek kovácsolhatják igazán közösséggé a falu lakóit. (Czene) Pingpongparti és pótvizsga Harminc gyermek felzárkóztatását segítette ezen a nyáron a siófoki családsegítő központ. A nagyobbak közül azok voltak a tábor lakói, akik valamilyen okból nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Pótvizsgára készítették föl őket. A város valamennyi iskolájából akadt itt diák. A kiadásokat főképp a helyi szociális és egészségügyi alapítvány finanszírozta fotó: czene attila Schulek-emlékmű Balatonlellén Schulek Frigyes emlékművét augusztus 19-én avatják Balatonlellén. Talán a sors akarta így vagy Lelle tudatosan készült, hogy ez az ünnepség az idén legyen? Egy biztos: Schulek Frigyes, a Halászbástya megalkotója igen sokat tett a millennium, az 1896-os évforduló méltó megünnepléséért. A honfoglaló hét vezér szobrát is - talán kevesen tudják ezt - Schulek Frigyes eredetileg a Halászbástyára tervezte. S ugyancsak ott helyezte volna el Szent István szobrát is, egy díszes kupola alá - bár a végén ez is másként alakult. Lehetne vitatkozni róla, hogy végül is miért nem Schulek tervei valósultak meg. Talán jobb lett volna, de a zsűri másként ítélt. A megvalósítás így is példás. Szomorú tény azonban, hogy a Halászbástya kezd tönkremenni: mállik, néhol omlik. Hogyan jutottam hozzá tíz éve Schulek Frigyes írásaihoz, dokumentációjához? Schulek Tibor evangélikus lelkész, a család iratainak őrzője mutatta meg a féltve őrzött iratokat, oklevelet, tanulmányokat és feljegyzéseket. Átnézve az anyagot, megkockáztattam a kijelentést: ezekre szükségem volna; s ígértem, ha megkapom másolásra, feldolgozásra, három nap múlva itt leszek vele. Schulek Tibor meglepődött, erősen rám nézett; éreztem, hogy a lelkemben kutat, majd halkan, de szeretetteljes hangon ezt mondta: „Itt van, fiam, viheted, de három nap múlva itt legyen.” Ott is voltam vele. Melegen megköszönte, és a bizalmába fogadva megmutatta világhírű Biblia-gyűjteményét is, majd a fiáról, Schulek Jánosról beszélt. A lellei látogatásokról, a visegrádi ásatásokról: hogyan használta a delejesvesszőt, s ezáltal hogyan találta meg a Salamon- toronynál a betemetett kutat. Ma is sajnálom, hogy nem készültem fel a beszélgetésre, és nem vittem magnót. De szép is lett volna... Búcsúzáskor két kis könyvet (füzetet) kaptam, amelyet a fia írt: „Visegrád, Mátyás király palotája. 1941” - ez a címe, a másik: Visegrád problémái és feladatai 1936. Kinyitva ezt a kis könyvecskét, meglepett Hóman Bálintnak, az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszternek a bevezető mondata. Ez ma is aktuális, és - úgy gondolom - a nemtörődöm kétkedőknek is tanulságos lehetne: „A múlt emlékeinek megbecsülése a nemzeti jövő fejlődésének egyik biztosítéka. Visegrád, 1936. Nagyboldogasszony napján.” Azóta Schulek Tibor is elhagyott minket. Elment Teremtőjéhez. Ő is Visegrádon pihen, Frigyessel és Jánossal egy sírban. Horváth Aladár
