Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-13 / 189. szám
1996. augusztus 13., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Burkolt utat akarnak Andocs külterületén Vörös a víz a pusztán Leginkább a szilárd burkolatú út hiányát kifogásolják a a pusztai emberek - mondta Deák Tamás vállalkozó, az italbolt üzemeltetője. - Ősszel és télen sárban, nyáron porban járunk itt, a XX. század végén. Pedig népes település Nagytoldipuszta. Százötven ember él a pusztán. Az egyetlen italboltba esténként gyakran betérnek egy kis- fröccsre, üdítőre az emberek; jól tudja az andocsi Deák Tamás, hogy mi foglalkoztatja legjobban az itt élőket. Életképes település ez; van gyerek is bőven. Az iskolát végzett fiatalok egy része is itt maradt, csak munkahely kellene... — Lesz itt valamikor aszfaltozott út? — Fogalmam sincs róla; Mészáros József andocsi polgármester korábban megígérte. Egyszer voltak is itt a közúti igazgatóságtól, azóta nem történt semmi. — Gond van az ivóvízzel is. — Sajnos. Itt, a pusztán valamikor az állami gazdaság építtette ki az ivóvízvezetéket, ám ez már elavult; szinte ihatatlan a víz, olyan nagy a vastartalma. Tisztálkodásra és mosásra is alkalmatlan: vörös színű és büdös. Erről a gondról tud az önkormányzat is. ígérték, hogy az úthálózat rendbe tétele előtt megoldják a problémát. A kérdés csak az, mikor. A lakosság olyan indulatos, hogy az áprilistól fennálló vízdíjat ki sem fizette. — Mi van az egykori szarvasmarha-teleppel? — Pusztul a kihasználatlan érték. Az épületek tetőszerkezetét megbontották, az ajtószárfá- kat ellopták, nincsenek meg az alumínium önitatók sem. Hol van már Mészáros polgármester munkahelyteremtésre vonatkozó ígérete? Semmi nem lett belőle. Nem tudom, kinek a hibája. Az viszont tény: az itt élők egy része úgy érzi, hogy becsapták az ígéretekkel. Krisztin Róbert, a DRV Rt tabi üzemvezetője megerősítette: a vízhálózat kivitelezése okozza a gondot Nagytoldi- pusztán, mivel a víztározótól lejövő elosztóvezeték sem minőségben, sem átmérőjében nem felel meg az előírásnak. — Hiába végezzük el a tölt- ővezeték-rendszer és a tározó időszakos mosatását — hangsúlyozta az üzemvezető —, ha a lakossági elosztóvezeték kis átmérője miatt nem mosható, a vaslerakódás pedig nagy. Gázos a mélyfúrású kút is, az udvartéri medence kiiktatása miatt pedig a gáz a fogyasztóknál csapódott le, ez okozta a kellemetlen, büdös szagot... — Mikor lesz jobb a víz? — A közelmúltban már javult a minősége. Bár a vízmű az andocsi önkormányzat tulajdonában van, a DRV Rt üzemvezetősége helyreállította az udvartéri medencét, s hálózati szivattyút építettünk be. Az eredmény látható, és az ivóvíz minősége jobb. Az üzemvezető elmondta: az andocsi önkormányzat már megrendelte a DRV-nél a rendszer korszerűsítését. A megvalósítás az önkormányzat anyagi helyzetétől függ. Krutek József Rézkilincsek, ajtódíszek Tízféle lakásfelszerelési cikket állít elő a tabi Messing kft ebben a hónapban a hazai megrendelők számára. Képünkön: Istvánfi József betanított munkás dolgozik az esztergagépen - a megmunkált egyedi rézkilincseket kastély felújításánál használják föl. fotó: lang Hat kemencét raknak meg - hatan kétezer köbméter fával Ezt a kemencét majd most rakjuk meg fával - mutatta Tóth Géza fotó: czene attila Öt éve dolgozik faszén előállításán Právics Ferenc ma- gyarkeszi vállalkozó. Hat alkalmi munkást foglalkoztat; Tengőd határában, a Bá- bonymegyer felé vezető erdei út mellett dolgoznak. A faszénégetést hét éve kezdte a Sefag szántódi erdészete. Sok fát termeltek ki, s nem volt rá piac. Akkor döntöttek a faszén előállításáról. Právics Ferenc szervezte ezt a munkát; az erdészet átalakítása után, 1991-től bérli a tengődi területet. Az átalakulás után a Sefag ugyanis felajánlotta neki, hogy folytassa a munkát, mert ezt az erdészet megszünteti. Megállapodtak; a szántódi erdészet szállítja a fát, évente mintegy 2000 köbmétert, s a veszprémi Texikó kft-vei van üzleti kapcsolata, az értékesíti a faszenet. — Csak az égetéssel foglalkozunk — mondta a vállalkozó. — Ma még nem veszteséges, de az árak folyamatosan emelkednek, s ez hosszú távon nem viselhető el. A másik gondunk, hogy fogy az erdő. Az alapanyag minőségétől függően — tavasztól késő őszig — mintegy 150-200 tonna faszenet égetünk. Mindig figyelni kell a piaci igényekre. A szenet az üzleti partnerom értékesíti, nyaranta főleg a Balaton-parton. Kilenc vaskemencében állítják elő a faszenet a munkások. Právics László Andocsról jár ide, már ötödik éve. — Cser- és tölgyfából égetjük, vaskemencékben. 16-20 óra elteltével kell lezárni a nyílásokat, majd egy napig hűl, utána kiszedjük a szenet. Fúrj Nándor tengődi lakos két éve dolgozik itt: — Kemény munka ez. Naponta 14—15 köbméter fát emel meg a brigád — mondta. — Egy óra alatt megrakjuk a kemencét, de a minőségre vigyázni kell. Igyekszünk is, mert örül az ember, ha munkát kap. Az anyagiakkal elégedett vagyok. Právics Zoltán éppen az ajtót sározta. — Erős munka ez; nem selyemfiúknak való a szénégetés. Nézze csak — mutat a társaira —, feketék is vagyunk, mint az ördögök... Krutek József Új búzát őröl már a tabi malom Megkezdte az új búza őrlését a tabi malom. Hathetes karbantartás előzte meg a munkát: csapágyakat cseréltek; felújították - egyebek között - a kefegépet, s fertőtlenítették a gabonatárolókat. Több mint félmillió forintot költöttek erre a felújításra — tudtuk meg Kovács László malomtulajdonostól. Elmondta: eddig száz vagon jó minőségű étkezési gabonát vásárolt föl, elsősorban alsótekeresi, illetve tamási magángazdáktól; tonnánként 25 ezer forintot fizetett érte. Tervezi még további. 200 vagon búza felvásárlását, most tárgyal erről Tab környéki egyéni és szövetkezeti termelőkkel. Kovács László arra számít, hogy be tudja szerezni tonnánként 25 ezer forintért. Elmondta: az új búzából őrölt liszt kilója a hónap közepére eléri az 50 forintos telephelyi nagykereskedelmi árat. A tabi malomban előállított lisztet ötvenkilogrammos csomagolásban, zsákokban szállítják a sütőipari üzemeknek, pékségeknek. Szeptemberben megkezdik a 320 tonna exportliszt kiszállítását is. Elsősorban Belorusziába és Romániába. Kovács László az idén is termelt búzát 15 hektáron, így az 520 mázsányi termést is saját malma dolgozza föl. — A malmok többsége még nem vásárolta meg a szükséges évi búzamennyiséget — mondta. — A gazdák abban reménykednek, hogy tovább emelkedik az ár, ezért igyekeznek raktározni. Az étkezési búza ára azonban már nem emelkedhet, mert az további áremelkedéseket von maga után. (Krutek) Kenyér, péksütemény naponta húsz mázsa Naponta 20-25 mázsa kenyeret és kilencezer darab péksüteményt készítenek a Sütév tabi üzemében, s 41 kereskedőnek, áfész-boltnak szálh'tanak. A nyolc pék tízféle kenyeret és 21 fajta finomárut süt. Az üzem júliustól a Balaton-parti üzleteknek is szállít pékárut, süteményt. Támogatják a diákok tanévkezdését A somogyacsai önkormányzat az idén is segíti a község diákjainak a tanévkezdését. A képviselő-testület a beiskolázás támogatására 120 ezer forintot szavazott meg. A gyerekes családok a pénzt augusztus 20-ig vehetik föl a polgármesteri hivatalban. Munkanélküli-gond Somogymeggyesen Somogymeggyesen 54 munka- nélkülit tartanak számon a tabi munkaügyi kirendeltség legújabb kimutatása szerint. Jövedelempótló támogatást 11 kap, munkanélküli-járadékot pedig 36. Az ellátatlanok száma hét. A munkanélküliek helyben történő foglalkoztatására változatlanul nincs lehetőség ebben a faluban. Bedegkéri bizottság hosszabbítással Bedegkéren a föld-részaránytu- lajdonosok közgyűlése arról döntött, hogy 1996. december 31-ig meghosszabbítja a földkiadó bizottság működését. Erre azért került sor, mert több részaránytulajdonos ügyét nem sikerült elintézniük a kitűzött időre. Tisztítják Tabon a szennyvízhálózatot Tabon a DRV Rt helyi üzem- vezetősége folytatja a szennyvízgyűjtő-hálózat korábban megkezdett karbantartását és javítását. A szolgáltató cég munkásai most a vasút mellett húzódó főgyűjtőrendszer és a két átemelő karbantartásán dolgoznak. A városban 13,5 kilométer hosszú szennyvízhálózat, illetve a -telep karbantartása tartozik az üzemvezetőséghez. Erőpróbáló túra nyolcszáz kilométeren, kerékpáros kirándulás ópusztaszerre Kányái diákok - nyeregben Kányái diákok ópusztaszeri kerékpártúrán vettek részt a millecentenárium tiszteletére. 800 kilométert töltöttek nyeregben, megnézték az ország nevezetességeit. Élményeikről beszélgettünk. Nyolc felsős tanuló indult a nagy útra, két felnőtt kíséretében; egyikük Léhner Ferenc, a kányái kisiskola vezetője volt. A programot még a tavasszal elkészítették: az ópusztaszeri történelmi emlékpark, a Feszty-körkép megtekintésére előre egyeztetni kellett az időpontot a csoportoknak. —- Az utat, szállást, étkezést pontosítottuk, hogy semmi gond ne legyen — mondta Léhner Ferenc. — A napi távot úgy állítottam össze, hogy bírják a fizikai terhelést. Olyan helyeket kerestünk föl, ahová ritkán vagy egyáltalán nem jutnak el a kányái gyerekek. Bobóik Klaudia hetedikes tanuló: — Hét éve kerékpározom, ezért nagyon örültem ennek a túrának. Kíváncsi voltam: mire vagyok képes. Ez alatt a nyolc nap alatt sok élményben volt részünk. Naponta átlagosan száz kilométert tettünk meg. Az elején néha úgy éreztem: nemigen bírom, de végülis zökkenők nélkül teljesítettem az erőpróbát. Igen jó volt. — A barátom, Feri is hívott erre a kerékpártúrára — mondta Orbán Péter —, végül a szüleim beszéltek rá. Indulás előtt kicsit féltem, bírom-e azt a távot; most nagyon örülök, hogy vállaltam. Igaz, nekem a túra nem volt zökkenőmentes: már hazafelé kerekeztünk, amikor Lepsény után elromlott a bringám sebességváltója. így Feri vontatott Balatonszaba- diig, onnét apám hozott haza a Barkasszal. Szigeti Adrien hetedikes diák véleménye: — Készültem erre az útra. Előtte 30 kilométert hajtottam naponta, hogy meglegyen az erőnlétem. Hogy milyen volt? Nagyszerű! Persze, voltak kritikus órák is. A legnehezebb a második nap volt; Fadd-Domboriból Kistelekre széllel szemben hajtottunk. Nagyon elfáradtam. Viszont csodálatos látvány volt Ópusztaszer, a Feszty-körkép. Ezért érdemes volt annyit taposni a pedált. A kányái diákok fürödtek a Dunában is. Utaztak komppal, megnézték a hajósi pincéket, Kiskunhalason pedig a csipkemúzeumot. Megtekintették Szeged nevezetességeit is, egy egész napot töltöttek ott. Látták Kecskemétet, a híres „cifra palotát is; felkeresték Gárdonyt, a Velencei-tavat és Székesfehérvárt. — Nagyszerű út volt — mondta Léhner Ferenc. — Valamennyiünknek örök élmény. Krutek József Kiirtották az elburjánzott cserjét a Kálvárián Két közhasznú Ácsán Somogyacsán hét munkanélkülit foglalkoztat az önkormányzat. Öten 90 napos váltásban, ketten pedig egy évig végeznek közhasznú munkát. A két közhasznú — a 28 éves Ivanics János és Nikolics István — ottjártunkkor éppen a Kálvária-dombon tevékenykedett. — Mindent elvégzőnk, amivel megbíznak — mondta Ivanics János. — Kiirtottuk a burjánzó cserjést, most a kerítés rendbe tétele, a sövény nyírása a feladatunk. Ránk vár a közterületek kaszálása, az árkok tisztítása is, egyszóval minden, ami jön, feladatkörünkbe tartozik. Korábban az igali, majd a somogyvári erdészetnél volt csemeteápoló, rakodómunkás; családjával együtt három éve költözött vissza Somogyacsára. — Azóta nem tudok elhelyezkedni - panaszolta. - Még az a jó, hogy az önkormányzat foglalkoztat közhasznúként. — Nyolc évet húztam le az igali erdészetnél — vette át a szót Nikolics István —, még motorfűrész-kezelői képesítést is szereztem. 1994-ben lettem fakitermelő vállalkozó, de a magasak költségek miatt tavaly visszaadtam az igazolványt. Utána a tabi téglagyárban dolgoztam. Tél végétől vagyok munkanélküli, s áprilistól az önkormányzat foglalkoztat. Havi 12 ezer 500 forintot kapnak ezért. Nagyon nehéz megélni belőle, mondták, de nincs más munka a környéken. Faszénégetők Tengődön
