Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-10 / 187. szám

1996. augusztus 10., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Budapest és a Balaton együtt csalogathatna Földvár polgármesterének az a véleménye, hogy a Balaton arculatának, kínálatának le- sajnálásában, bizony, alapo­san benne van a Budapest ér­dekeit védők keze. — Természetes, hogy léteznek eltérő érdekek — mondta Ber­kes László. — A rendszerváltás előtt nem volt harc a turistákért, hiszen olyan sokan jöttek, hogy mindenhová jutott. Akkor is a főváros és a Balaton volt a leg­vonzóbb. Ahogy csökkent a vendégek száma, éles verseny alakult ki; ebben azonban nem adják meg mindenkinek az egyenlő esélyt. Több fővárosi fórumon is részt vettem, és na­gyon furának tartom, hogy ott még mindig egy nagy lavórnak gondolják a Balatont. Egyér­telműen megállapítható pél-. dául, hogy az elmúlt három­négy évben Földvárra egyre több vendég érkezik. Ugyanak­kor egymás után látnak napvi­lágot olyan értesülések, ame­lyek szerint kevés a turista. Hogy nem megfelelő a Balaton infrastruktúrája és hogy maga­sak az árak. Egyfajta valóság- tartalma van ennek a megállapí­tásnak, de szerintem önmagá­ban nem alkalmas a vendégek elriasztására. Berkes László beszélt arról is: a budapesti, egész évben üzemeltethető szállodák kom­fortosabbak, s ott több a törté­nelmi látványosság. Ugyanak­kor a balatoni táj, a víz, az itteni környezet is vonzza az embere­ket. Ha a közterületeket néz­zük, egyik fél sem büszkélked­het; itt is, ott is sok a bódé. A közbiztonság is mindenütt problémás. — Senki részéről nem he­lyes, ha lejáratja a másikat — mondta Földvár polgármestere. — Kevesebb a pénzünk, mint Budapestnek, a jelenlegi kö­rülmények között nehéz jó helyzetbe hozni az apróbb tele­püléseket. Ha vidékiek is va­gyunk, szeretnénk az életkö­rülményeket jobbá formálni. Az árak és szolgáltatások ki­alakításában azonban nemcsak a helybeliek vesznek részt: fő­képp a Budapestről érkező vál­lalkozók kaszálnak a szezonban nagyot, aztán hazatérve minden gondot itt hagynak. Nem érződik, hogy az ország két legjelentősebb turisztikai célpontja, Budapest és a Bala­ton között megfelelő kapcsolat lenne .— mondta Berkes László. — Jó lenne, ha párbe­szédet kezdenénk. Együtt kel­lene eladni a turistáknak a fővá­rost és a Balatont, kedvet kel­lene adni a vendégeknek, hogy átlátogassanak a másik terüle­tére. Czene Attila 13 millió forint kurtaxából Zamárdi önkormányzata 13 millió forint bevételt tervezett az idén idegenforgalmi adóból. Döme Ferencné, a pénzügyi iroda vezetője elmondta: a tel­jesítés csaknem tíz százalékkal jobb a tavalyinál. Hogy ez mi­nek köszönhető? A vendég is több, és az ellenőrök is rutino­sabbak. No, és az adóterheket is fölemelte némiképp az önkor­mányzat a főszezonra. — Tizenkét ellenőrünk járja az utcákat — mondta Döme Fe­rencné. -— Az elsőnapi adóked­vezmény is megszűnt, emiatt jobban kell figyelni, hogy a szobakiadók ne tudjanak eltit­kolni egyetlen vendégéjszakát sem. C. A. SZABAD KEMPINGHELYEK lakókocsihely sátorhely Ifjúság Kemping, Siófok-Sóstó 257 100 Aranypart Kemping, Siófok 90 120 Autós 1. Kemping, Zamárdi megtelt megtelt Autós II. Kemping, Zamárdi 70 80 Rév Kemping, Szántód 50 50 Magyar Tenger Kemping, B.földvár 32 123 Hullám Kemping, Balatonszárszó 52 215 Lidó Kemping, Baiatonszemes 10 21 Vadvirág Kemping, Baiatonszemes 160 53 Aranytűd Kemping, Balatonlelle 38 10 Napsugár Kemping, Fonyód-Bélatelep 39 347 Hőforrás Kemping, Igái 36 36 Deseda Kemping, Kaposvár-Toponár 40 20 Kék-Tó Kemping, Lengyeltóti 61 117 Egy nap hatezer autó a kompokon Az idén július 24-én regisztrálták a legna­gyobb forgalmat a Mahart Balatoni Hajózási Részvénytársaságnál. Aznap több mint húszezer utas, és mintegy hatezer gépjármű kelt át a kompon Szántód-rév és a Tihanyi félsziget kö­zött. Főszezonban tizenhat útvonalon nyolcvanöt menetrend szerinti hajójáratot indít a vál­lalat, s ez behálózza az egész tavat. A legkedveltebb járatok Fonyód-Badacsony, illetve Sió- fok-Tihany-Füred között közlekednek fotó- lang Róbert Sok a barack, alacsony ár - hiányzik a vásárló Fél lábon áll a gazdaság A siófoki az ország utolsó, még át nem szervezett állami gazdasága. Privatizáció előtt áll, s ennek érdekében szep­tember 1-jétől valószínűleg részvénytársasággá alakul. Gondot jelent, hogy korábbi, szociálpolitikai megfontolások miatt Balatonszéplakról a gaz­daság szolgáltat a 15 kilomé­terre eső Tekeresre vizet, de a széplaki városrészben rendel­kezik villanyhálózattal is. Az új tulajdonos minden bizonnyal leválasztja a cégről a gazdaság­talan részeket - a hatékonyság érdekében. Jelenleg 620 hektá­ron gazdálkodnak; a terület kétharmadán gyümölcsfákat nevelnek. — Nagyon gyenge ez az év, a gyümölcs alacsony felvásár­lási ára miatt — mondta Ge­lencsér József igazgató. — Ba­rackból a tavalyinak a duplája terem, de az értékesítési nehéz­ségek miatt, meglehet, keve­sebb bevételhez jutunk, mint a múlt évben. A belföldi kereslet híján nehéz jövedelmező gaz­dálkodást folytatni. Sok a gyü­mölcsfa mindenütt, s minden­kinek jól termett. Kiszolgálta­tottá vált az ágazat, az árakat alapvetően a feldolgozóipar szabja meg. Nyugatra az Euró­pai Unió belső szabályai miatt szinte lehetetlen szállítani, s az idén még az exporttámogatás is elmaradt. Gelencsér József beszélt ar­ról is: egyre kevesebb a nagy ültetvénygazda. Hogy miért nem fognak össze, mint a fel­vásárlók? Tettek már kísérletet erre, de a termelői oldalról nem tudatosult ennek szükséges­sége. Pedig csak ez lehet a jövő útja; erősödnie kell az érdek- képviseletnek. Amíg működő piacgazdaságban a termelők, Magyarországon a kereskedők gyakorolnak nagy hatást az árak alakulására. — Módosítanunk kell a ter­melési szerkezetet — mondta az igazgató. — Az étkezési gyümölcs értékesítését hátrál­tatja, hogy nincs válogatónk és hűtőházunk. Pedig ennek ará­nyát növelnünk kell. A lakos­ságot nyáron folyamatosan a Szedd magad! akcióval csalo­gatjuk kertjeinkbe, itt a piaci ár töredékéért jutnak gyümölcs­höz. Nekünk nem kell munka­bért fizetnünk; azonnal kész­pénzhez jutunk. Az állami gaz­daság korábban több lábon állt, de korszerű egységeit, például a gyümölcsfeldolgozót levá­lasztották róla. Most a legkoc­kázatosabb ágazatot, a gyü­mölcstermesztést műveljük. Állami támogatás nélkül nincs értelme gyümölcsöt tele­píteni. Ennek költsége ugyanis hektáronként egymillió forint. Öt év alatt, amíg termőre for­dul, újabb egymillió forintot kell rákölteni. S a termelő végül teljesen kiszolgáltatottá válik a piacon. Czene Attila Halálos vízi baleset Zamárdinál Zamárdinál a Balatonba ful­ladt egy 42 éves budapesti férfi. A fürdőzők vették észre, amint belebukott a vízbe, s azonnal értesítették az SOS segélyhívó alapítványt. A sza­badstrandon levő bázisról az orvos azonnal a riasztás he­lyére sietett, nyolc perc múlva már megkísérelte az újraélesz­tést, ám ez sajnos, sikertelen­nek bizonyult. Az SOS erre az évre sem kapott engedélyt vízi mentésre a hajózási felügyelettől. Fel­merül a kérdés: ha állandóan a vízen járőrözhetnek motor­csónakjukkal, akkor mennyi­vel előbb érnek oda a partra kihúzott áldozathoz? Néhány perc az életet jelentheti. F. I. Emlékművet állítanak Kerekében Hetvenhatezer forinttal járultak hozzá a kis település lakói a II. világháborúban elesettek emlé­kére felállítandó emlékmű költ­ségeihez. Ennek tervét az ön- kormányzat már jóváhagyta, s az összeget a hivatal 63 ezer fo­rinttal toldotta meg. A Mihályfy Sándor faragta alkotást a temp­lom s óvoda elé, az I. világhábo­rús emlékmű mellett állítják fel. Siómarosról utaztak Ópusztaszerre A Siófoktól nyolc kilométerre levő Siómaros lakói, a Kossuth Kör tagjai Ópusztaszerre láto­gattak. A 42 kiránduló megte­kintette a nemzeti parkot, és megcsodálta a Feszty-körképet. Ötszázhetven tonna búza Zamárdiban A zamárdi Magyar Tenger szö­vetkezet négy kombájnnal taka­rította be a 300 hektáron ter­melt kenyérgabonát és a 460 hektáron vetett sörárpát. Az búza 1,9 tonnás és az árpa 1,6 tonnás hozamával elégedetle­nek Zamárdiban; a nyár eleji jégverés ebben a két növényben 15 millió forint kárt okozott. Hiányzó külföldiek a Kerámiából Szinte csak magyar beutalt ven­dégek vannak a 170 személyes zamárdi Kerámia hotelben. Az egységben panaszkodnak: az üdülő előtt motorosok, autósok várják az esetleg betérni akaró turistákat, s magánházhoz köz­vetítik a külföldi vendégeket. Korszerűsítik a fűtést a siófoki iskolákban A Siókom Rt szakemberei fo­lyamatosan dolgoznak a siófoki Tanácsház utcai lapostetős 1-es és 2-es számú épületegyüttes fű­tésének korszerűsítésén. Szétvá­lasztják a két iskola és a közös étterem rendszerét: a hőmennyi­ségmérő felszerelésével a ké­sőbbiekben a fogyasztott hő kü­lön is mérhetővé válik. A 4,4 millió forintos beruházást a vá­rosi önkormányzat finanszírozza. Táborozó diákok tisztítják a Balaton partját Naponta négy Ifa szemét Egy nap alatt négy, alaposan megrakott IFA tehergépko­csi szemetet szednek ki a Ba­latonból a Siófokra telepített környezetvédelmi tábor la­kói. Kéthetente 30 diák kezdi a munkát az Aranypart vé­gén, a Mici néni saroknál. Kosziés József, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség munka­vezetője elmondta: ezen az aranyparti helyen túl az Ezüstparton és Zamárdiban, illetve Balatonföldvár és Szárszó partjainál találhatók azok az öblök, ahová a víz leginkább kihordja a szeme­tet. Ezeknek a tisztává tétele a harminc táborozó diák fel­adata. Amúgy pedig körbejár­ják - lapáttal, gereblyével és vasvillával - az egész tavat. Tapasztalataik szerint a kül­földi nyaralók szívesen beáll­nak a gyerekek közé segíteni. A hazai vendégek azonban inkább bosszankodnak, hogy zavarják őket a pihenésben. A Vasi Diákszövetség már a harmadik turnust szervezte az idén Siófokra. Major Ágota és Márkus Ferenc tanár el­mondta: napi hat órányi mun­kájukkal szívesen segítik a Balaton környezetvédelmét. A tizenéves gyerekeknek - a drágaság miatt - ez az egyet­len lehetőségük, hogy a Bala­tonnál nyaralhassanak. A tá­borlakók a munkájukért teljes ellátását kapnak. C. A. Környezetvédők szedik össze a szemetet fotó: czene attila Máriafűrdő számvetése Kis parti faluból egyre korsze­rűbbé váló balatoni üdülőfalu - röviden így jellemzi Szirják László polgármester Balaton- máriafürdőt. A ma hatszázöt­ven lakost és 245 üdülőtelket számláló település száz éve lé­tezik, s 1926-ban lett község. Most e kettős jubileum s a mil- lecentenárium okán' van oka ünneplésre.- Községünk 7,5 kilométeres partszakasszal, egy fizető- és hat szabadstranddal rendelke­zik - mondta Szirják László. - Honfoglalásunk 1100. évének méltó megünneplése Máriafür- dőn ilyen körülmények között történik; így kezdtük ezt az évet Balatonkeresztúrral közösen rendezett nyitókoncerttel, s ke­rült sor legutóbb a Hajas Béla által rendezett, tízezreket vonzó, hatalmas sikerű, háromnapos nemzetközi koncertsorozatra. A két pólust jelentő esemény kö­zött tartottuk ünnepi testületi ülésünket, melyen először ado­mányoztunk díszpolgári címet az arra legérdemesebbeknek.- Igazán örömteli akkor lehet minden ünnep, ha mögötte eredmények is vannak.- Szerénytelenség nélkül mondhatom: Máriafűrdő - kü­lönösen az utóbbi hat esztendő­ben elért - fejlődésére, növekvő idegenforgalmi vonzerejére büszke lehet. Csak ez idő alatt 300 millió forintot fordítottunk az infrastruktúra kiépítésére. Rengeteget fejlődtek strandja­ink, az úthálózatunk; bővült, korszerűbb lett a villanyhálózat, teljesen megoldottnak tekinthető az egészségügyi ellátás. Ezek után következhet a kel­lemes folytatás. Kun G. Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents