Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-04 / 155. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1996. július 4., csütörtök Támogatásra szorul a kaposvári szociális iroda is Segítenek, ahogy lehet Területi engedélyek, árak, viták, összefogás Horgászkedvezmény, csak korlátozottan Kisebb vitát kavart a nyugdíjasjegy. Pontosabban: az a kedvezmény, melyet a horgászegyesületekben kaptak a tagok. Akik nem vehették igénybe, méltánytalanságnak mondták; másutt kevesellték, amit a Mohosz adott. A horgászjegyek, területi engedélyek ára ijesztően megugrott. Az az előbbi az illeték, az utóbbi a duplázódó halárak miatt. Sok családban okozott gondot — kisnyugdíjasoknál különösen. Van azonban lehetőségük az egyesületeknek is; a kedvezményezetteknek szánt és — korlátozott számban — a nyugdíjasjegy. Emiatt hábo- rogtak, például Balatonszent- györgyön is. Azok, akiknek nekik nem jutott. — Tízet kértünk; s nem volt elég —■ mondta Kőhalmi Gyula, a szentgyörgyi horgászegyesület elnöke —; tavaly ennyi sem kellett; most elkapkodták, s velünk veszekedett, aki hoppon maradt. Mert hiába igényeltünk még pótlólag... Nem kaphattak, mert elfogyott. S vitára ez adott okot a somogyi horgászegyesületek küldöttgyűlésén: miért nem kérhetnek utólag is? Sőt, miért van külön „nyugdíjasjegy” a Balatonon. Tahy Béla szerint ennek — bár csak az egyesületek kaphatták — a léte törvénytelén. Az olcsóbb területi engedély csökkenti a hal pótlására fordítható összeget. A megállapodás szerint ugyanis a területi engedélyek árának 70 százalékát halasításra kell fordítani. A kedvezmény folytán tehát kevesebb hal jut a Balatonba. — Nem lesz kevesebb! — vitázott vele Somos Ferenc (70), a Siófoki Horgászegyesület elnöke. Tényekkel érvelve sorolta, mi növeli a jegyterjesztési költségeit. S ezt több küldött is kiegészítette. A vitatott „nyugdijasjegyet” ugyanis a Balatoni Halászati Rt adta ki; összesen ezer darabot — a taglétszám szerint osztva el a három tóparti megye: Somogy, Veszprém és Zala horgászegyesületei között. A Balatoni Halászati Rt vezetésének segítő gesztusa ez — a horgászoknak. Amit csak dicsérni lehet. S a háttere: az egyesületek, melyeknek tagjai környezetvédelmi tevékenységükkel, a horgászrend betartatásával is segítik a halászati részvénytársaság munkáját. Közös az érdek. Hálós haltolvajok, horgásztilalmat sértők évente több százezer forint kárt okoznak — ellenük eredményt elérni csak összefogással lehet. Ez kristályosodott ki végülis a vitából. Az egyesületi alapszabály rögzíti, kinek adható kedvezmény; a szabályszegőt is bünteti. Az érdekképviselet, a Mohosz az új halászati törvényhez nyújtott be több kezdeményezést — a nyugdíjasok érdekében is. Könnyítései is figyelemre méltók. Ezt a kedvezményt azonban — ez is kiderült a somogyi küldöttek vitáján — kevesen igénylik. Pedig a halárak növekedése nem sok jóval biztat. Amibe kapaszkodni lehet: az egyesület, illetve az országos szövetség erősödése. Kurucz Ferenc Ábrándoznak az egykori munkatársak Bajomi emlékezők Gázkedvezmény MOL-nyugdíjasoknak A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság siófoki Kőolaj- és Földgázszállítási Üzletága 672 nyugdíjasáról gondoskodik. Havonta 3200 forint gázkedvezményt kapnak, mely félévente kerül kifizetésre: februárban és augusztusban. Ezen túl ingyen kapják kézhez a MÓL Rt havonta megjelenő újságát. Öt könyvet is kölcsönöznek Közel száz idős ember látogatja rendszeresen a siófoki városi könyvtárat. Az egy hónapra kikölcsönzött könyvek után a hetven év felettiek nem fizetnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy az időskorúak szeretnek olvasni: egyszerre átlagban öt irodalmi művel távoznak. Bogiári fafaragók Balatonföldváron A balatonboglári Lengyel- Magyar Barátság Háza fafaragó körének kiállítását nyitották meg a héten a bala- tonföldvári Bajor Gizi Közösségi Házban. A zömmel idős mesterek alkotta kör nemcsak szép munkáinak bemutatásával örvendezteti meg városát. Hasznosak és szépek azok a faragott hirdető táblák, amelyeket Boglár több pontján elhelyeztek és a képzőművészeti programokban gazdag nyári látnivalókról adnak eligazítást. Kaposváriak őszi tervei A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete elkészítette őszi rendezvény-tervezetét. Szeptemberben millecente- náriumi megemlékezést tartanak. Októberben Balás Béla megyéspüspök lesz az egyesület vendége, vallásetikai kérdésekről tart előadást. Novemberben Szita Károly polgármester tart beszámolót az önkormányzat kétéves munkájáról. Hazánkban nőtt a nyugdíjasok aránya A 90-es évektől napjainkig a nyugdíjasok számának növekedése a magyar lakosságon belül háromszorosa volt az előző ötéves periódusban mértnek. Míg 1990- ben 2,5 millió, ma már több mint 3 millió nyugdíjas él az országban. Arányuk a teljes lakossághoz képest öt évvel ezelőtt 24,7 százalék volt, jelenleg már meghaladja a 30 százalékot. A szociális törvényt idén áprilisban módosította az ország- gyűlés, a változás érintette többek között a közgyógyellátásban részesülők körét is. Ottóné Bene Ibolyát, a kaposvári polgármesteri hivatal szociális irodájának vezetőjét kértük meg, ismertesse a módosítás lényegét.- Május elseje óta alanyi jogon kapnak közgyógyellátási igazolványt az I. és II. rokkantsági csoportba soroltak, a rendszeres szociális segélyben részesülők és rokkantsági járadékosok, esetükben nincs meghatározott jövedelemhatár, és a hivatalnak sincs mérlegelési lehetősége. Rászorultsági alapon azok részesülhetnek közgyógyellátásban, akik egy főre eső jövedelme nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot (ez jelenleg 9600 forint) és havi gyógyszer- költségük ennek tíz százalékát (960 forintot) meghaladja. Egyedülállók esetében magasabb a jövedelemhatár, 14400 forint. A törvény ezt a két ellátási formát - tehát az alanyi jogon és a rászorultsági alapon járót - rögzíti tételesen. Kaposváron egy 1993-as közgyűlési határozat méltányossági alapon Öt nyugdíjba vonuló pedagógust ünnepeltek: Sebestyén Károlyt, Sebestyén Károlynét, Wéber Jánost, Wéber Jánosnét és Tu- sor Zoltánt a hét végén a ka- posmérői Hunyadi János Általános Iskola tanári szobájában. Meglepetésként érte őket s bizony, néhány örömkönnycsepp is megjelent az arcukon. Régi tanítványaik egy rövid előadással köszönték meg hosszú évek munkáját, aminek jutalmaként most eljött a pihenés időszaka, ők pedig emígy feleltek: Sebestyén Károly: — 35 éve vagyok a pályán. Pályakezdésemtől napjainkig az iskola sok változáson ment keresztül, én mégis örömmel gondolok vissza az itt eltöltött éveimre. Hogy miért bírtam ki a katedra mögött állva ilyen hosszú ideig? Nem tudom, ezt talán szavakba sem lehet önteni. Azok az élmények segítettek, hogy óráról-órára láttam, a tanítványaim milyen sikereket érnek el. Egy biztos, szerettem tanítani. Ha újra kezdhetném, ismét ezt választanám. Sebestyén Károlyné: — Emlékezetes a Kaposmérőben eltöltött 26 év.' Örömmel és küzdelemmel teli évek ezek, de jó volt mindig érezni a kollégák és tanítványaim szeretetét, tiszteletét, is módot ad közgyógyellátási igazolvány kiadására, abban az esetben, ha az igénylő gyógyszerköltsége az egy főre jutó jövedelem 15 százalékát meghaladja. A törvénymódosítás egyértelműen bővítette a jogosultak körét, az igazolványra felírható orvosságok számát viszont szűkítette.- Vagy az összeghatár átlépése, vagy a szükséges gyógyszerfajtája miatt sok idős rászoruló elesik a közgyógyellátási igazolványtól. Rajtuk hogyan tud az önkormányzat segíteni?- A közgyűlés 1995 decemberi határozatában - előre látva a gyógyszerárak emelkedésének hatását - már úgy döntött, hogy azoknak rászorulóknak, akik nem jogosultak közgyógyellátásra, de jelentős összegeket fordítanak orvosságra, gyógyszertámogatást állapíthatunk meg. Erre egyéni kérelmek alapján évente kétszer van lehetőség.- Mennyivel emelkedett a közgyógyellátást igénylők száma?- Pontos számot még nem tudok mondani, mert a különböző jogcímeken igényelt ellátásokat még nem összesítettük. Húsz százalék körüli növekedésre számítunk, hozzávetőleg ahogy mellettem álltak. Élmény volt minden irodalomóra, a fogalmazásaik olvasása. Öröm látni, hogy a régi tanítványaim ebben a „televíziós” világban még ma is szívesen nyúlnak a könyvekhez. Nem is hagynám abba, ha nem lennének fiatal utódok, akiknek szüksége van a gyakorlatra s akik ha nem állhatnak a helyünkre előbb-utóbb elhagynák a pályát, amit viszont nem szeretnék. Tusor Zoltán: — Harminckét 1500 rászorulón segítünk így.- Köztudott, hogy a tavalyinál száz millióval kisebb összeggel gazdálkodik idén a szociális iroda. Hogyan képesek kielégíteni az egyre növekvő igényeket?- Májusban - a változó körülményekhez igazodva - átszerveztük az iroda munkáját. Munkatársaink addig egy-egy részterület, segélyezési, ellátási forma felelősei voltak. Most a város egy-egy körzetének gondjait vették a nyakukba. Ezzel azt reméljük elérni, hogy az ügyfeleknek kevesebbszer kell az irodába bejönni, emberköze- libb lesz a kapcsolat.- Meddig lesz elég a most rendelkezésükre álló kétszáz millió forint?- Minden lehetséges pályázaton megpróbálunk pénzhez jutni. Ha semmilyen forrásból sem kapunk támogatást, októberre kiürül a kasszánk. Takarékossági okokból megpróbálunk a rászorulókon úgy is segíteni, ha bejönnek egy-egy nagyobb, kifizethetetlen közműszámlával, hogy mi keressük meg a gáz- vagy áramszolgáltatót és részletfizetési lehetőséget kérünk ügyfelünknek. Úgy segítünk, ahogy lehet. K. Cs. éve vagyok pedagógus. Kezdettől fogva itt, Kaposmérőben dolgoztam. Szép volt, nagyon is szép. Öröm volt látni ezt a műsort is, tanítványaimat — szülőt és gyermekét —, azokat, akik gondoltak rám. Wéber Jánosné: — Igazán köszönöm ezt a csodálatos előadást. Szívesen kezdeném újra. Wéber János: — Lehet valamit is egy ilyen szívbemarkoló műsor után mondani? Gombás Bálint — Az egyik régi munkatársamat látogattam meg Bajomban. Jól elbeszélgettünk, felelevenítettük az egykori emlékeket — mondta a kaposvári Horváth János. — Szükség van az ilyen beszélgetésekre — folytatta. — A mai rohanó világban már a nyugdíjasoknak is kevés ideje van. Áz idős emberek zöme dolgozik, alig jut idő egymásra. Kollégámmal az egyik gyárban húztunk le jónéhány évet egymás mellett. Nemcsak mi barátkoztunk össze, hanem az asszonyok is jól kijöttek egymással. A kapcsolat régóta tart, kiállta az idő próbáját. Sajnos, egyre ritkább az ilyen barátság, mint a mienk. Nem tudom, miért van ez így. Szerintem nem lenne törvényszerű az, hogy az emberek állandóan csak rohanjanak. Mesélt egykori születés- és névnapokról. Amikor barátjával és a többi munkatársával virradatig ünnepeltek. Arra is szívesen emlékezett, amikor együtt mentek kirándulni. Persze akkor még a gyerekei kicsik voltak, és ők is nagyon fiatalok. A hetvenéves férfi mégsem bánkódik. Örömmel mesél. — Jó visszaemlékezni az elmúlt évekre. Szerencsés vagyok: még élnek azok a barátaim, akikkel együtt örültünk annak idején... H. M. Mérői pedagógusbúcsúztató Tusor Zoltánt köszönti egyik volt tanítványa Versenybringa az álma — Igazi házi málna ez, ilyet egyik boltban sem kap ám. A gyereknek viszem, Kaposvárra. Szegénynek legalább a gyümölcsért ne kelljen pénzt adnia — mondta az igali Bogdán József. Ócska kerékpárját alaposan megrakta mindenféle étekkel: paprika, paradicsom, zöldség kapott helyet kosarában. A férfi nyugdíjas, mégis mindenben igyekszik segíteni fián. Korát megha- zudtolóan kerekezett Kaposvár, felé. — Havonta alig 15 ezer forint nyugdíjat hoz a postás, ennivalóra azért még futja. Tudja, világéletemben mindig vigyáztam arra, hogy a kamra soha ne legyen üres. Most is van otthon néhány szál kolbász, egy pár befőtt, meg gyümölcs. Na persze pár üveg bor is akad a pince mélyén, mert annak is kell lennie egy valamirevaló házban. Ez a mi kincsünk: mást úgyse tudtam összehozni egy élet alatt. Feleségével szerényen élnek. Egyszobás házuk van, vagyont nem gyűjtöttek. Álma viszont annál több van. Nemrég múlt hatvanöt, de igazából még alig hagyta el szülőföldjét. Utazni szeretne, világot látni. Katona korában — még az ötvenes évek elején — egyszer eljutott Pestre is. Ha valamilyen csoda folytán megütné a lottó főnyereményt, házat építene. Nem palotát, csak egy háromszobásat. Szépen berendeznék, és csendesen éldegélnének. Na persze saját magáról sem feledkezne meg. Egy csillogóvillogó versenykerékpárt venne. — Elámulok, hogy ezek a fiatal kölykök milyen gyönyörű bicajokkal száguldoznak. Biztos gazdag a papájuk. Ezek legalább annyiba kerülnek, mint az én egyhavi nyugdíjam. Bézzeg nekem csak ilyen egy öreg csotrogányom van — mutat a valóban kivénhedt bicajra. — Ha egyszer vehetnék egy új bicajt, bebarangolnám egész Somo- gyot. Felkeresném az öreg cimboráimat, meg a rokonokat. Van olyan is, akit gyerekkorom óta nem láttam. A magunkfajta családok általában kétszer keresik fel egymást. Lakodalomkor, meg temetéskor... H. M. Idős korban új ismeretek A Szegedi Borrend kínálatából kóstolgattak Szakmai tapasztalatszerzésre Kistelekre látogattak a nagyatádi kertbarát kör tagjai. A nyolcvan fős szervezetben hatvan nyugdíjas van, akik közül többen csak az elmúlt években kapcsolódtak be a mezőgazda- sági kistermelésbe. A Duna-Ti- sza közén legutóbb a homoki talajon történő termelést tanulmányozták. — A látogatás hasznossága mellett sok érdekességet is láttunk — mondta Tamás Imre elnök. El sem tudtuk képzelni az itteni kötött ötvöskónyi és segesdi talajok után, hogy a futóhomokon ilyen eredményesen gazdálkodjanak. ■— Az ottani gazdák kifejezetten piacra termelnek, eladni a Balatonra hozzák viszik a gyümölcsöt — kapcsolódott a beszélgetésbe Duics János. A fákon nagyon kevés barackot hagynak, a minőséget helyezik előtérbe, 30-40 dekás gyümölcsök teremnek. A nagyatádi vendégeket a Szegedi Borrend tagjai vendégül is látták. A kisteleki kertbarátok képviselői augusztus 20-án látogatnak Nagyatádra. (Németh)
