Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-31 / 178. szám

1996. július 31., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete A víz nem mindenkié Ha a Kögáz elzárja a gázcsapot, akkor jobb híján lehet rezsón főzni. Ha a Dédász kikapcsolja a villanyt, legfeljebb nem né­zünk tévét. Kényelmetlenebb az élet, ha korlátozzák, de azért mehet, megyeget tovább. A vizet — jelenlegi tudásunk szerint — azonban egyelőre nem lehet semmi mással helyettesíteni. Inni még csak-csak lehet tejet, kólát, sört, de főzni, mosni ezekkel még kísérletképpen sem ajánlatos. Számos szabály védi ezért is a fogyasztót. Amikor a jogalko­tók megfogalmazták a paragrafusokat, még bekalkulálhatták azt is, hogy a fogyasztó — viszonylag — korrekt. A jóhiszemű törvényt azonban manapság egyre többen kihasználják. Van, akinek a tartozás lelkiismereti gondot okoz, más adósságból akar megélni. A Dunántúli Regionális Vízművek Rt-t különö­sen sújtja az a körülmény, hogy a Balaton partján minden sze­zon előtt sok vizet fogyasztó szezonális vállalkozók nyitnak diszkót, éttermet, szállodát. Aztán maguk mögött hagyják a kifizetetlen számlákat; a pro­cedúra ugyanis, amely során korlátozni lehetne a fogyasztásu­kat, tovább tart, mint a nyár. Ők nem a törvények, hanem a saját szabályaik szerint élnek. Szántó Imre, a DRV Rt vezérigazga­tója elmondta például: akad siófoki társasház, amely 1992 óta tartozik. Neves Somogy megyei cégek, önkormányzatok is sze­repelnek az adósok között. A több, mint félmilliárd forintos tar­tozásért legkevésbé a falun élő, kispénzű emberek tehetnek, mert ők becsületbeli ügynek tekintik, hogy fizessenek. Emiatt is látszik: nem szabadna összekeverni a szociálpolitikai elemeket a piacgazdaság törvényszerűségeivel. A DRV Rt most „bekeményít”, nem tehet mást, mint meg­próbálja behajtani a neki járó pénzt. Nehogy azt higgye akárki is: ők mindent lenyelnek... Mit ad Kaposvár a városkörnyéki településeknek? A város vonz és taszít Mit ad Kaposvár? Előny vagy hátrány a városközelség? - kérdeztük néhány, Kaposvár környéki település első embe­rétől. A polgármesterek vé­leményüket nem rejtették véka alá. Néhányan megje­gyezték: még többet adhatna nekik a megyeszékhely. Balogh Józsefné, Kaposgyar- mat polgármestere: — Több gyarmati is Kapos­váron dolgozik. Munkahelyet ad hát a város, ami mindennél fontosabb. Bárcsak még többet adna! Sajnos nem szívesen al­kalmazzák a vidékieket, mert a bejárást fizetni kellene. A havi több ezer forintos bérlet pedig senkinek sincs az ínyére. Ka­posvárra megyünk vásárolni, gyerekeink közül sokan ott ta­nulnak, de ott adjuk el a piacon a tojást, a gyümölcsöt és a ba­romfit is. Vár bennünket a színház, s ha betegek vagyunk, a kaposvári kórházba fekszünk be. Élvezzük a város közelsé­gét, és a segítségét is. Kapos­vári cég szállítja a szemetünket, a hétvégi orvosi ügyelet épüle­tét is a város biztosította. A vá­roskörnyéki önkormányzatok tanácsa, valamint a területfej­lesztési tanács is jól működik, s ebből mi is profitálhatunk. Ádám László, Hetes polgár- mestere: — Nekünk nem ad semmit. Néhány társulásban ugyan benn vagyunk, de nem érezzük en­nek előnyét. Én talán azt kér­dezném: mit kap Kaposvár a városkörnyéktől. Dr. Antal László, Kaposfő polgármestere: — A születéstől a halálig van közünk a városhoz. Most kezd­jük szőni a szálakat, és ez a kormányzati stratégiával is összhangban van. Az ügyeleti ellátás ügye nemes gesztus volt a várostól. Természetesen az alapszolgáltatások egy része is Kaposvárhoz köti a települést. Szerintem az az önkormányza­tokon múlik, hogy milyen vi­szony alakul(t) ki a megye- székhely és a városkörnyék kö­zött. De azon is érdemes elgon­dolkodnunk: vajon megtettünk- e mindent azért, hogy elfogad­juk a felkínált lehetőséget? Szabó Tibor, Juta polgármes­tere: — Nehéz eldönteni, hogy mi az, amit kötelezően ad, s mi az, amit önszántából, szívességből. Kaposvár közelében élni min­denképpen jó. Közösen üzemel­tetjük a vízmüvet, kaposváriak viszik a szemetet, és némelyik házban lehet fogni a Kapos tévé adását is. A város vezetői part­nernek tekintenek bennünket, és nem akarnak semmit sem ránk erőltetni. Én szeretem az ilyen kapcsolatokat. Lőrincz Sándor Hozzájárul-e egy benzinkút építéséhez a Berzsenyi ~ utcai felüljáró alatt — erről dönt augusztus 6-i rend- MIT SZÓL HOZZÁ? kívüli ülésén a kaposvári képviselőtestület. ---------------------------------­(Hír a Somogyi Hírlapból) Inkább játszóteret építsenek Rémes Árpád vállalkozó: — A városközpontban semmi ke­resnivalója nincs egy benzin- kútnak. Égy töltőállomás nem a sétáló utca végére való. Per­sze tudom, hogy a mai világ­ban mindenki megpróbál min­den talpalatnyi helyet kihasz­nálni, de ezt úgy tegyék, hogy ne ártson a városképnek és az emberek egészségének. Úgy gondolom, hogy sokkal in­kább egy játszótér kellene, vagy pedig egy parkosított vá­rosrész. Ha én döntenék, pénzt erre szánnék, vagy pedig a Berzsenyi park játszóterének felújítására. ősz István százados, a vá­rosi kapitányság közlekedési osztályvezetője: — Magán­emberként sem tetszik ez az elgondolás. A meglévő ben­zinkutak bőven ki tudják szolgálni a kaposvári autósok és az átmenő forgalmat is. Közlekedésbiztonsági szem­pontból nem okozna gondot az új töltőállomás, hiszen mindez forgalomszervezés kérdése, de mint kaposvári lakos — bár nem vagyok „megrögzött” környezetvédő — nem szimpatizálok a terve­ivel. Kiss István, a megyei ké­ményseprő kft igazgatója, környezetvédelmi szakmér­nök: — Az új benzinkút tele­pítésével együtt járó nagyobb forgalom miatt megnövekedne a nitrogénoxidok, a kén oxid- jainak, valamint a szénmono- xid kibocsátása. Ezek károsak a környezetre éppúgy, mint az emberek egészségére. A ben­zinkút működése során pedig benzingőzökkel, rákkeltő anyagokkal szennyezheti a le­vegőt. Tehát szerintem a ter­vezett töltőállomást a város külterületére, a sűrűn lakott központtól minél távolabb kel­lene építeni. Hiszen — a gép­kocsiforgalom miatt — már így is elég magas a levegő szennyezettsége. Hornyai Vilmos kaposvári nyugdíjas: — Autós ember vagyok, eddig sem okozott gondot a tankolás. Szerintem bőven elég a városban a már meglévő benzinkút. Az min­denesetre furcsa, hogy a vá­rosatyák véglegesen még nem döntöttek a benzinkút építésé­ről, ám a vállalkozó 31 millió forintja már az önkormányzat számláján van. Lantovics Róbert tanár: — Ha Kaposváron egy új ben­zinkút épül, vajon miért a bel­városban, méghozzá olyan he­lyen, amelytől néhány száz méterre már működik a Mol- kút? Aki Budapest, Dombó­vár, Balatonlelle vagy Ka­posfő felé utazik, annak a vá­rosból kivezető utakon van le­hetősége tankolásra; ám aki Szigetvárra megy, annak nem esik útjába töltőállomás. Sze­rintem, ha valahova kellene új benzinkút, azt a városból ki­vezető útnak erre a szakaszára kellene építeni. Schrammné Szabó Mária népművelő: — Nem értek egyet az új benzinkút telepíté­sének tervével, az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat véleményét tar­tom jónak. Dunaújvárosból származom. Amit ott a dunai vasműtől — légszennyezés­ben — kapott a város, az elvi­selhetetlen volt. A belvárosba épített benzinkút nagyon szennyezi a levegőt, nem vé­letlen hogy eddig is a kivezető utakra telepítették a töltőállo­másokat. Remélem, hogy az önkormányzat eláll ettől a tervtől, bár úgy gondolom: ez már eldöntött dolog. Az azon­ban — megválaszolatlan — kérdés marad, hogy milyen árat fizet ezért a város? Holott minden lehetőséget ki kellene használni azért, hogy Kapos­vár levegője mind tisztább le­gyen. Jónás Ferenc diák (a Har­ley Davidson motorok imá­dója): — Nem kell újabb ben­zinkút. Egyrészt azért nem, mert a város közepében ez nem lenne esztétikus, másrészt pedig a meglevő benzinkutak ki tudják elégíteni az igénye­ket. A benzingőz pedig behú­zódna a város központjába. Tamási Rita Modernizált városháza Augusztus elsején adják át új, teljes strukturált számítógép hálózatát. A munkákat az 5P számítás és irodatechnikai kft készítette. A jövő századi igé­nyeket is kielégítő rendszer kiépítését nem egészen egy hónap alatt végezték el a cég szak­emberei FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Lábodi iskolások Szentkirályon Egy hetet tölt el tizenöt lábodi kisdiák a rinyaszentkirályi ta­vaknál. A negyedik alkalommal megrendezésre kerülő termé­szetmegfigyelő táborban a gye­rekek vízmintát vesznek a Ri- nya-patakból, kémhatásvizsgá­latot végeznek és tanulmányoz­zák az környék növény-és élő­világát. A sátortáborozó diákok munkáját Bőhm Istvánná peda­gógus irányítja. Fúvós találkozó a fonyódi fesztiválon Rendkívüli érdeklődés kíséri a fonyódi nyári fesztivál esemé­nyeit. A kikötő parkjában felál­lított pódiumon tegnap este fú­vószenekari találkozót rendez­tek és a Szegedi Mini Színház mutatta be Parasztdekameron- ját. A sokféle zenei műsort kö­vetően a szombat délelőtti vár­játékra várnak sok érdeklődőt. A történelem idéző programban a sümegi vár kaszkadőrei mu­tatnak be vitézi csatározásokat a török időkből. Somogy-ír-belga kamarai partnerség Brüsszeli megállapodás nyo­mán pályázott Somogy az ír és belgiumi kamarai vezetőkkel a kamarai munka fejlesztését szolgáló európai támogatásért. 41 ezer ECU áll rendelkezésre az egy éves képzési program megvalósítására. Magyar rész­ről Herényiné Nagy Erzsébet a balatonföldvári vállalkozói ta­nácsadó iroda vezetője koordi­nálja az együttműködést. Ez a kamarai program teljes mérték­ben támogatott. Vagyis egy évig vehetünk át ír és flamand tapasztalatokat. Pályázati pénz a hengergumizóban A gazdaságfejlesztési célelő­irányzatból másfél millió forin­tot nyert az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumhoz benyúj­tott pályázatán a bábonyme- gyeri Béta-Roll Hengergumizó Rt. A pénzt az ISO-9002 minő­ségbiztosítási rendszer beveze­tésének költségeihez használják föl. 'Kapolyi közhasznú munkások a faluért Közhasznú munkásokkal vé­geztette el a kapolyi önkor­mányzat a Petőfi és a Rákóczi utca közötti gyalogos átjáróba a járdalapok lerakását, illetve ők festették át a napköziotthonos óvoda kerítését is. A települé­sen közhasznúak művelik az óvodához tartozó veteményes­kertet, ahol a gyermekintéz­mény számára zöldségféléket termelnek, hogy csökkentsék az óvoda működési kiadásait. Csökkent a határforgalom Az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest csökkent a somogyi határátkelők forgalma — leg­alábbis ez derül ki a határőrök jelentéséből. A Nagykanizsai Határőr Igazgatóság által őrzött területen a Berzencei határát­kelő bonyolítja a legnagyobb forgalmat. Egyre kevesebben választják azonban ezt az átke­lőt is, csakúgy mint a barcsi hi­dat, amely az IFOR konvojok bevált útvonala lett. A határo­kon egyébként nagyrészt horvát bevásárlóturisták jönnek, ám a nyáron az Adria-felé tartók egy része is a somogyi utakat vá­lasztja. Szintén forgalmas a gyékényesi vasúti határátkelő, ahol naponta több nemzetközi gyorsvonat lépi át a határt. Itt a teherforgalom nőtt tavaly óta. Három év alatt készül el a szennyvízcsatorna a ligeti városrészben 300 milliós fejlesztés Fonyódon Nemcsak az állampolgárok igénye, az önkormányzat gazda­sági programja is megalapozta azt a csaknem 300 millió fo­rintos fejlesztést, amely az ősszel kezdődik Fonyódon. Francsics Zoltán polgármester elmondta, hogy ezzel a három éves szennyvízcsatorna épí­téssel Fonyódliget teljesen el­látott lesz, ami azt is jelenti, hogy a város tóparti szakaszán környezetvédő szolgáltatást valósítanak meg. A Turul ut­cában és környékén, ahol szin­tén csatornáznak, az időköz­ben kialakult lakóterület jogos igénye a komfortos környezet. Egy-két utcaszakasz kivételé­vel három éven belül Fonyód a környezetvédő szolgáltatásra tér át. Mint a polgármester hozzátette, erre épül az ön- kormányzat útprogramja is. Markovics Zoltán a pol­gármesteri hivatal pénzügyi irodavezetője elmondta, hogy szeptemberben kezdik a há­rom évre tervezett építkezést Fonyódligeten, amely 209 mil­lió 586 ezer forintba kerül. Ehhez idén 15 milliót kap a város céltámogatásként, il­letve a környezetvédelmi alap­tól sikeres pályázattal újabb tízmilliót. A Turul utcai beru­házás, amely két év alatt való­sul meg, 80 millió forintba ke­rül. Az őszi indítást 10,5 mil­liós céltámogatás és 7 milliós környezetvédelmi alaptól ka­pott pénz segíti. Jövőre 13,5 milliót tesz hozzá az állam, vagyis a költségek harminc százalékát állja. A fonyódiak azonban az ötven százalékos támogatást szerezték meg eredményes pályázataikkal. Összesen 4,4 kilométer veze­téket építenek és 474 ingatlant kapcsolnak be a szolgálta­tásba. Ebben az évben tehát 85 millió forintos fejlesztéssel számol a város költségvetése, amelynek csaknem felét teszi ki az állampolgárok áldozat- vállalása. Portánként mintegy 100 ezer forint lesz a várható érdekeltségi hozzájárulás a vezetéképítéshez, amely társu­lati formában valósul meg. A családok tíz év alatt részletek­ben fizethetik ki az össze­get. G. M. Húszezren melegvíz nélkül (Folytatás az 1. oldalról) S mint minden évben, ilyenkor egy-két hétig vízforraló faze­kak uralják a lakást, aki nem eléggé edzett a hideg zuhany­hoz, előkeresi a legnagyobb edényeket. A kényelem árának is nevezhetnénk ezt, hisz a Va­gyonkezelő Rt azt ígéri: bizton­ságosabban üzemel majd a táv­fűtési rendszer, s a karbantar­tásnak köszönhetően a fűtési szezonban nem lesz nagyobb, egyidejűleg 50-100 lakást érintő meghibásodás. — Sokan, sokféle jelzővel il­letik a kaposvári távfűtési rend­szert. Valóban vannak hibái, de az elmúlt évek során olyan mű­szaki állapotba hoztuk, hogy biztonságosan el tudja látni a távhő- és melegvíz-szolgálta­tást. Igaz az is, hogy soha nem mondhatjuk, hogy elkészültünk a munkákkal, mindig van javí­tanivaló. A berendezések, a há­lózat amortizációja évente 22- 25 millió forintra tehető, ezt az összeget kellene felújításra, karbantartásra fordítani. A ténylegesen erre fordított pénz azonban mindössze 8-10 millió forint évente, mivel á fejleszté­sekhez, a nagyobb beruházá­sokhoz csak úgy tudja előte­remteni a szükséges összeget a Vagyonkezelő Rt, hogy 15 mil­lió forintot a felújítási összeg­ből vonnak el. így valósulhatott meg az is, hogy folyamatban van a rendszerhez illesztése an­nak az 52 millió forint értékű, 600 kilowatt teljesítményű gázmotornak is, amelynek se­gítségével korszerűbb lesz a Béke-Füredi, a Toldi és a Kini­zsi lakótelep fűtés- és melegví­zellátása. (Jakab)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents