Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-03 / 154. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. július 3., szerda Olcsóbb lett a benzin. Kedden hajnali 0 órától ol­csóbban adják a benzint a Mol-kutaknál. A 98-as ól­mozott benzin litere 2,60 fo­rinttal lett olcsóbb, így most 126,30 forintba kerül. A 95- ös ólmozatlan benzin 2,70 forinttal kevesebb, literen­kénti új ára 119,70 forint. Egyaránt 2,80-nal csökkent a 91-es és a 98-as ólmozat­lan benzin fogyasztói ára, a 91-es litere 116,60 forintba, a 98-as pedig 127,60 fo­rintba kerül. Borexport. Az első ne­gyedévben mintegy 150 ezer hektoliter bort exportál­tunk literenként 1 dollár kö­rüli áron, amit jó eredmény­nek tartanak a szakemberek. A piackutatást érdemes folytatni, mert az idén elég jó szőlőtermés ígérkezik, így szüret után várhatóan 3-3,5 millió hektoliter bor kerül majd a hordókba. Iszapkomposzt. A keszt­helyi öbölből kiemelt isza­pot dolgozzák fel abban a tapolcai üzemben, ahol me­zőgazdasági hulladékból készítenek nitrogén- és foszfortartalmú komposztot. Ezzel csökkenthető lesz a Balaton vizére veszélyes műtrágya használata is. Új lízing-cég alakult Creditanstalt Leasing Rt. néven közös lízingcéget alapított a budapesti Credi­tanstalt Rt. és a bécsi CA Leasing GmbH. Erről teg­nap tartottak tájékoztatót az alapítók. A 200 millió, forint alap­tőke 45 százalékát a Credi­tanstalt Rt., míg 55 százalé- kátz osztrák cég jegyezte. A lízingtársaságnak eddig is jelentős forgalma volt ma­gyar cégekkel. Az új társa­ság a gépkocsi és a termelő- eszköz lízing területén a pénzügyi szolgáltatások tel­jes körét nyújtja, s jövőre az ingatlanlízing üzletágát is beindítják. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 238,70 Görög drachma (100) 63,89 Német márka 100,56 Olasz líra (1000) 100,01 Osztrák schilling 14,29 Spanyol peseta (100) 119,54 USA-dollár 153,29 Megsínylette a gabona a kemény telet és a késői tavaszodást Közepes minőség, kisebb termés A termésátlagok ugyan egyelőre csupán becsülhetők, annyi bi­zonyos, hogy a kemény telet, s a későn érkező tavaszt, majd az azt követő kánikulát többnyire megsínylette a gabona - össze­gezte a betakarítás első tapasztalatait lapunknak adott nyilat­kozatában Király Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium he­lyettes főosztályvezetője. A nagy nyári munkák még csak a kezdet kezdetén tartanak, két hete, hogy - elsőként a déli megyékben - megkezdődött az őszi árpa aratása. A búza beta­karításával a minap Bács-Kis- kun és Csongrád megye nyitott. őszi árpát tavaly még 186 ezer, az idén viszont csupán 150 ezer hektár termőföldön vetettek, így a hozam - a vár­ható hektáronkénti 3,5 tonnás termésátlaggal számolva - ösz- szességében eleve kevesebb lesz a tavalyinál, minősége pe­dig eddig közepesnek ígérke­zik. Eddig a betakarítás ne­gyedével végeztek. Ha nem is sokkal, mintegy 50 ezer hektárral nőtt a búza ve­tésterülete. De hogy az immár 1 millió 150 ezer hektárról mennyi és milyen szem jut majd kenyérnek, azt egyelőre nehéz megbecsülni. Eddig Bács-Kiskunban és Csongrád- ban is csak kisebb mennyiséget takarítottak be, a többi megyé­ben pedig ezután rajtolnak. Ta­valy hektáronként 4,2 tonna volt e kalászos átlagos hozama, most valószínűleg kevesebb lesz. Országos átlagot megha­ladó termésre csupán a dunán­túli megyékben lehet számítani. Az utóbbi napok csapadékos időjárása több helyütt még jó­tékonyan hatott a tavaszi ár­pára. Ám az ország nagy ré­szébe késve érkezett a régen várt égi áldás, s azt is nagy ká­rokat okozó vihar és jégverés előzte meg. A terméskilátásokat erősen rontja, hogy pénzszűke nehezíti a gazdák dolgát. Az idén még a korábbinál is kevesebben en­gedhették, engedhetik meg ma­guknak, hogy a kedvezőtlen időjárás hatásait a jó minőséget garantáló, ám igen költséges fémzárolt vetőmaggal, továbbá gyakorta megismételt növény- védelemmel enyhítsék. Cs. Benkő Munkaügyi mankók Elhelyezkedést segítő tanfolyamok Eddig csupán közeli kilátás volt, július 1-je óta konkrét lehetőség a pályakezdő fia­talok tapasztalatszerző fog­lalkoztatása. Ennek lényege az, hogy a napi négyórás foglalkoztatás munkabérét a Munkaerő-pi­aci Alap fizeti ki, a munkál­tatóknak csak a társadalom- biztosítási járulékot kell vál­lalniuk. A munkaügyi központok ezekben a hetekben külön­féle csoportos foglalkozáso­kat is indítanak a pályakez­dőknek. Az úgynevezett impulzus­tanfolyamon például a fő téma a munkanélküli fiata­lok és a munkaügyi közpon­tok dolgozóinak együttmű­ködése, a közös munkahely- keresés. A pályaorientációs tanfo­lyamokra azokat várják, akiknek nincs szakmai vég­zettségük, és még nem dön­töttek arról, hol próbálnak elhelyezkedni. A szakembe­rek vázolják előttük a külön­böző foglalkozási ágak kí­nálta lehetőségeket, s konk­rét tanáccsal is igyekeznek megkönnyíteni a pályavá­lasztást. Az elhelyezkedést segítő tanfolyamok gyakor­lati ismeretekkel szolgálnak az állást keresőknek. A „tan­anyagban” szerepel például, hogyan javíthatják esélyei­ket egy-egy munkahely megpályázásakor. További drágulás várható júliusban A kenyéráremelés okairól Országosan 15 százalékos kenyérár-emelkedés várható július­ban — mondta Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója tegnap. A szakember ezt a költségek emelkedésével indokolta, szerinte a kenyérár emelkedését a különböző költségtényezők együttes hatása okozza. — Természetesen a sütőipar­ban a lisztet dolgozzák fel, így ennek árnövekedése sem hagy­ható figyelmen kívül a kenyér áránál — szögezte le Werli Jó­zsef. Kitért arra is, hogy nagy­mértékben drágult az energia és az összes többi költségtényező is az utóbbi időben, ami nem hagyható figyelmen kívül a ke­nyér árának meghatározásakor. Jelenleg egy kilogramm fehér­kenyér ára átlagosan 81 forint 40 fillér kilogrammonként, míg a házi kenyéré 87 forint 40 fil­lér. Ezt a sütőipari üzemek 70 forint körüli átadási áron szál­lítják a kereskedőknek. Most a költségemelkedések miatt a pé­kek azt tartanák reálisnak, ha az átadási ár mintegy 20 százalék­kal emelkedne és 89 forint 50 fillér lenne. Az egyesülés veze­tője úgy gondolja, hogy a ke­nyér fogyasztói ára a hónap kö­zepén, illetve végén 95-98 fo­rint között alakul majd az üzle­tekben. Ugyanakkor a kereske­dők önmérsékletét kéri a Sütői­pari Egyesülés az árak kialakí­tásakor. Werli József elmondta még: a finomliszt, amelyből a péká­rukat készítik 1994 első ne­gyedévében 22 forintba került kilogrammonként, ez jelenleg 40 forint. A kenyérliszt ára 18 forint volt, most 39 forint. Az áremelkedés az előbbi termék­nél 81,8 százalék, az utóbbinál 116,6 százalék. A benzin ára két év alatt csaknem megduplá­zódott. A gázolaj ára 65 forint­ról 103 forint 90 fillérre nőtt. Az érdekképviseleti szervezet vezetője szerint a sütőipari vál­lalkozások egyharmadának je­lenleg nincs nyeresége. Pilla­natnyilag hazánkban e vállal­kozások száma 1500-ra becsül­hető. A nem kifizetődő terme­lés miatt technikai felújításra már nem is gondolhatnak az üzemekben. Húszmilliárd forintot hoztak Magyarországra a külföldi cégek Több befektető, nagyobb tökével Az év első negyedében a Köz­ponti Statisztikai Hivatal 970 új külföldi érdekeltségű gazdál­kodó szervezet alakulását re­gisztrálta, e cégek 19,3 milliárd forint törzstőkével jöttek létre. A múlt év azonos időszakához képest mind az új alapítások száma, mind a befektetett tőke lényegesen gyarapodott. Tavaly az első negyedévben 901 vegyesvállalat létesült 6 milliárd forint tőkével. Az ada­tok azt bizonyítják, hogy az új külföldi érdekeltségű cégek lé­nyegesen nagyobbak a koráb­biaknál. Míg 1995-ben az átlag a tőke 9,5 millió forint volt, az idén az első három hónapban ennél kétszerte nagyobb alapító összegű vállalkozások alakul­tak. Az új cégek alapító tőkéje átlagosan 19,9 millió forint volt. Ez annak következménye, hogy ebben az időszakban több területen sok százmilliós, il­letve milliárdos nagyságrendű cég is alakult, elsősorban a pénzügyi szférában, az ingat­lanügyletek területén, és a fel­dolgozóiparban. A kizárólag külföldi tulajdo­nosok által alapított vállalkozá­soknál is megfigyelhető ez az irányzat: ezek idén átlagosan 21 millió forintos törzstőkével jöttek létre. Az új alapítású cé­gek székhelye továbbra is a fő­városra és két megyére — Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megyére —- öszpontosul. E két megyében alapították a vegyes vállalkozások 67 százalékát. A kizárólagos külföldi tulajdon­ban lévő cégeknek pedig 77 százaléka jutott ezekre a terüle­tekre. Bár az új külföldi érdekelt­ségű társaságok alapításában csaknem ötven ország befekte­tői vettek részt, az első negyed­évben a vállalkozásokba befek­tetett külföldi tőke hetvenhét százaléka három országból, Ausztriából, Németországból és Hollandiából érkezett Ma­gyarországra. Lehetőség a modernizációra Továbbra is ösztönzik a külföldi befektetést A modernizációs kormány- program megvalósítása érde­kében együttműködési megál­lapodást írtak alá tegnap a Modernizációs és Integrációs Projekt Iroda (MIPI) és a Ma­gyar Befektetési és Kereske­delemfejlesztési Rt. (ITDH) vezetői. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Rajcsányi Péter, a MIPI ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a projektiroda alapvető felada­tának ellátásához együttmű­ködési megállapodásokat köt különböző kormányszervek­kel, intézményekkel. Az ITDH az első szervezetek közé tartozik, amellyel megál­lapodást kötnek. Áz együtt­működés egyebek mellett ki­terjed a külföldi befektetések magyarországi ösztönzésére, ipari parkok megvalósításá­nak közös előkészítésére, az EU-csatlakozással kapcsola­tos oktatási, továbbképzési programokra, egymás kiad­ványainak és kezdeményezé­seinek népszerűsítésére. Májusig 40 milliárd Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. bevételei május végéig 40,296 milliárd forintra emelkedtek — ez de­rül ki az ÁPV Rt. Közgazda- sági és controlling ügyvezető igazgatóságának legfrissebb adataiból. Az év első öt hó­napjában a privatizációs szer­vezet kiadásai 239,805 milli­árd forintra rúgtak, beleértve azt a 192 milliárd forintot, amelyet a tavalyi rekordbevé­telekből közvetlenül a költ­ségvetésnek utaltak át az év elején 1996. évi befizetési kö­telezettségként és többletbe­vételként. Az ÁPV Rt. összes bevéte­léből 33,78 milliárd forintnyi készpénzben érkezett. A be­vételek 93,2 százaléka az ér­tékesítésekből származott. Az így befolyt 37,5 milliárd fo­rintból 31,06 milliárd volt a készpénz, abból is 22,09 mil­liárd deviza. E-hitel és a hozzá kapcsolt részletfizetés formájában 417 millió forint, kárpótlási jegyben 6,09 milli­árd forint folyt be. Társaságai­tól 725 millió forintnyi oszta­lékhoz jutott a privatizációs szervezet. Egyéb forrásból 2 milliárd forint bevételt szá­moltak el, ide tartozik például az a 810 millió forint, amelyet a költségvetés utalt át a bor­sodi térség számára. Az idei kiadásokból 2,1 milliárd forintot tettek ki a privatizáció előkészítésének költségei további, csaknem kétmilliárd forintot fizettek ki az értékesítésekért járó díj gyanánt. Nemzetközi vásár nyílik Szegeden Kétszázötven kiállító mutatja be termékeit A fennálásának százhusza­dik évfordulóját ünneplő Szegedi Nemzetközi Vásár­ról, amely pénteken nyitja meg kapuit, tegnap tájékoz­tatták a sajtó képviselőit. Katona András igazgató el­mondta: tíz napon át két­százötven kiállító mutatja be az érdeklődőknek legújabb termékeit. A harmincezer négyzetméteres területen minden iparág képviselteti magát, de az idén az Agóra élelmiszeripari és mezőgaz­dasági, valamint az Oázis lakberendezési és építészeti kiállítások kapnak nagyobb teret. Bemutatkoznak a vásáron továbbá vajdasági, finn, va­lamint szlovák cégek is; ki­emelkedő programnak ígér­kezik az Amerikai Hét gaz­dag kulturális és sportren­dezvényeivel, üzletemberek találkozójával. Az igazgató elmondta: a következő évek nagy kihí­vása, hogy a szegedi vásár meg tud-e felelni azoknak a technikai, infrastrukturális, informatikai feltételeknek, amelyeket a külföldi és a ha­zai kiállítók támasztanak. Várhatóan nő a portfolió-befektetések szerepe A következő évek privatizációs esélyei A következő években várha­tóan megnő a portfolió-befekte­tések — tulajdonrészek vásár­lása — szerepe a magyar gaz­daságban. A privatizált cégek • ugyanis keresni fogják a pótló­lagos forrásokat és az intézmé­nyi befektetők figyelme is a működő vállalatok részvényei felé fordul majd az ingatlan- és kötvényvásárlások rovására. A világpiacon nagy a kereslet a kelet-európai részvények iránt, mintegy 100-120 intézményi befektető már most is a kelet­európai és a fejlődő piacra kon­centrál. Az intézményi befekte­tők azonban érzékenyen rea­gálnak a makrogazdasági muta­tók változásaira, ezzel a gazda­ságpolitikának számolnia kell. Minderről Salgó István, a Me- esPierson EuroAmerica befek­tető, tanácsadó cég igazgatója beszélt előadásában tegnap a Magyar Privatizációs Társaság és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. klubjában. Salgó István szerint az in­tézményi befektetések szerepe a magyar piacon eddig a priva­tizáció jellege miatt háttérbe szorult. A következő időszak­ban azonban a nemzetközi in­tegráció folyamatában az in­tézményi befektetők már na­gyobb szerephez jutnak, mint a szakmai befektetők. Intézmé­nyi portfolió-befektetőknek számítanak például a biztosí­tók, a nyugdíjalapok, a kocká­zati és befektetési alapok, eset­leg befektetési bankok. Az in­tézményi befektetők olyan cé­gek részvényei iránt érdeklőd­nek, amelyeknek már vannak piaci eredményeik. Fő elvárá­suk, hogy a cég menedzsmentje jó legyen és szempont az is, hogy a későbbiekben jól tudják értékesíteni a megvásárolt részvényeket. Benczúr Zsuzsanna, az ÁPV Rt. PR-menedzsere a privatizá­ciós szervezet előtt álló idei fő feladatokat foglalta össze elő­adásában. Beszámolt arról, hogy megindult a bankprivat- záció a Pénzügyminisztérium és az ÁPV Rt megegyezésének köszönhetően. A bankkonszo­lidáció eredményeként kettős tulajdon alakult ki egyes ban­koknál, ezért volt szükség a megállapodásra. A bankok számára stratégiai befektetőket keresnek a szükséges tőkefor­rás biztosítására. Napirenden van a Magyar Hi­tel Bank és a Kereskereskedelmi Bank Rt. privatizációja. Az ÁPV Rt az idén folytatja a nagy stra­tégiai cégek privatizációját. Az energiaipari cégek magánkézbe adása folytatódik, s folyamatban van az önkormányzati részvé­nyek kiadása. Az ÁPV Rt fel­adatának tartja, hogy kínálatot biztosítson a piacon lévő kárpót­lási jegyekkel szemben. A kár- pótlásijegy-részvénycserék foly­tatódnak, amelyeknél előnyt él­veznek az alanyi kárpótoltak és az önkormányzatok is.

Next

/
Thumbnails
Contents