Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-24 / 172. szám
1996. július 24., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 A helikopterek szinte a kert végében landolnak Amerika-falva Újlakon- Tönkrement az ut, de hamarosan kijavítják. Clinto- néknak biztos van néhány dollárjuk, segítenek rajtunk- mondta Horváth István. A kaposújlaki férfi szereti az amerikaiakat. Azt mondja, kedvesek, barátságosak; a baj csak az, hogy nem érti a szavukat.- Néha bizony elbeszélgetnénk. Ehelyett csak intünk egymásnak, és mindegyikünk megy a dolgára. Ezeknek állandóan van melójuk. Azokkal az irgalmatlan nagy kamionokkal megállás nélkül autóznak, a helikopterek is szinte percenként szállnak le meg fel. Az elején nagyon furcsa volt, de pár hónap alatt megszoktuk a zajt, már nem zavar. Tudja, nagyon rendes csapat — mondta meggyőzően. — Volt, aki a bűnözéstől félt, mások pedig csak a külföldiektől tartanak. Pedig rendes gyerekek ezek. A Dózsa utcai szülői házat építi át Für Antal. Nagyberkiből költözik Újlakra. — Azt hittem, sokkal több balhé lesz, de semmi komoly gond nincs. Meglepően kedves emberek, a gyerkőcöket pedig kifejezetten szeretik. Tegnap például megállt az egyik teherautó, katonák kipattantak: csokit, fagyit osztogattak a kicsinyeknek. A falu befogadta a katonákat. Túl vagyunk már a döbbenetén, amikor a törékeny női teherautó-sofőrökön csodálkoztunk. Egy néger katona sem okoz meglepetést. A lényeg, hogy nem lett igazuk a kétkedőknek; nincs itt kábítószer, se bűnözés. Újlak megmaradt bájos kis falunak. — Jó lenne az IFOR-osokhoz kerülni — mondta Simon József, a Dózsa utca sarkán. — Kigyúrt, kemény srácok ezek. Azt is hallottam, hogy nagy pénzeket kapnak. Kaposvári vagyok, de egyszer majd megpróbálkozom a felvételivel itt, Újlakon. Szívesen lennék sofőr; megvan a teherautós-jogosítványom. Ha kell, még Boszniába is lemennék, csak fizessék meg. Remélem, összejön életem nagy lehetősége. A Dómján család alig fél éve költözött ide Pécsről. Azt gondolták, nyugodtan élnek majd a családi házukban. Alighogy beköltöztek, jöttek az amerikaiak. Dómján István szerint nem vészes a helyzet, a katonák csak a dolgukat teszik. — A forgalom, a zaj óriási. Sok benzint elfüstöltek már. Én még csak elviselem, de a feleségem morgolódik néha. A helikopter leszállás előtt ugyanis túl közel száll a házak felett, és nagy zajt okoz. Egy a szerencse: repülőből azért jóval kevesebb van, mint teherautókból. Főleg az unokáimnak tetszenek a katonák. No, meg a repülők, helikopterek. Ezek szinte a kert végében landolnak. — Jöhettek volna többen is, akkor talán fellendül a bolt forgalma — mondta Tóth Györgyné, az újlaki élelmiszerüzlet vezetője. — Az elmúlt pár hónapban egyszer vásárolt nálam egy néger katona, az is csak egy kiló kenyeret. A falubeliek szerencsére továbbra is jönnek hozzám, így megélek valahogy. — Ha oroszok lennének itt, könnyebben szót értenék velük — mondta Slegovics István. — De hát ezekkel jóformán senki nem tud beszélni. Harsányi Miklós Elkészült a legtöbb kárt szenvedett taszári Széchényi utca szennyvízelvezető rendszere. Az IFOR-járművek által megrongált vezetéket a föld alatt helyezték el. A közművek helyreállítását követően 44 millió forint ráfordítással a Stra- bag Rt is megkezdte az utak helyreállítását fotó: török anett Hátrányos helyzetű gyerekek a táborban Az acélbéka kincsei Adam E. Smedley mindent megmutat fotó: kovács tibor A melegtől áthevült, meztelen felsőtestű lurkók teljes odaadással vették birtokukba a hideg fémből készült katonai rendőrautót. Legszívesebben elemeire szedték volna szét az IFOR-járgányt, hogy minden „porcikáján” megtapasztalhass sák, miként működik egy ilyen gépezet. Idilli kép a Deseda partján. A terepszínű járművet Adam E. Smedley ezredes és három katonatársa vezette a nyugalmas tó partjára. A zártkertek végében elterülő völgyben két héten át olyan fiatalok élvezhetik a játékos pihenést, akiknek nem futja balatoni vagy külföldi nyaralásra. Az ötven, szociálisan hátrányos helyzetű gyermek elsősorban a taszári központú Belső- Somogyi Gyermektábor Alapítvány jóvoltából és több szervezet, cég támogatásával, heti ezer forintért tölthet itt tartalmas két hetet. Metzger István táborvezető szerint ennél olcsóbb nyaralást sehol sem biztosítottak még a gyerekeknek, akik elsősorban Taszárról és környékéről, de Budapestről, Nagykanizsáról és Jászberényből is eljöttek az IFOR révén híressé vált településre. Cser István szülőként, önként vállalta a kicsik felügyeletét. Két gyermeke, köztük a tábor legfiatalabb lakója, a hatéves Pisti is osztozik az együtt- lét örömeiben. Danes Róbert, a A cég gazdálkodása az exportra épül, tudtuk meg dr. Göndöcz Gyula igazgatótól. Évi fakitermelésük 50 ezer köbméter vastagfa, több' mint a felét Olaszországba, Németországba és Ausztriába szállítják cellulóz- és papíripari feldolgozásra. A hazai értékesítés megoldatlan, a feldolgozáshoz nincs elég kapacitás. Az idén 400 millió forintot meghaladó bevételt tervezett a Zselici Erdészet, feladatait 150 szerződéses dolgozóval, valamint vállalkozókkal látja el. A területén lévő húsznál több település lakóinak nyújt ezzel megélhetési lehetőséget. Az egyik legértékesebb fafajta a Zselicben az ezüsthárs, amit — az igazgató szerint — illő tisztelettel kezelnek. Mintkaposvári közlekedési szakközépiskola másodikos diákja szakértőként elemzi az amerikai dzsipet. — A motorja nagyon jó, erős — mondja, miközben végigsimítja az oldalát. Robinak csak szerény kitérő e pihenés. A tábor után dolgozni megy. Az építőiparban vállal segédmunkát, hogy némi pénzhez jusson. Egy vékony leányka tisztes távolságból lesi a „félelmetes” járművet. A hétéves, somogy- sárdi Schiszler Lívia szívesebben lubickol a hűs habokban. Bár először engedte el hosz- szabb időre édesanyja kezét, egy száz hektáron itt alakították ki a kutatók az országban egyedülálló ezüsthársas génrezervátumot, hogy megőrizze az utókornak ezt a ritka természeti kincset. Ott nincs termelés, csak tudományos megfigyelés. A hárs jó mézelő, ezért előszeretettel Tátogatják a méhészek. Az idei virágzáskor száz vállalkozó települt ki mé- heivel egy-két hónapra. A táj védett növénye a rusz- kusz, mára szerencsére veszített népszerűségéből, így kevésbé gyűjtik. Annál többen keresik a gombát; bőven terem a vargánya, a galamb, a keserű és a nyúlgomba. A Zselicet előszeretettel látogatják a turisták, az utakat, pihenőhelyeket az erdészet gondozza. A Kaposvár melletti Tókajiföltalálja magát a barátok a körében. — Ugyanolyan érdeklődők, mint az amerikai gyerekek — mondta Adam E. Smedley. — Szeretnének hasonlítani hozzánk és azt csinálni, amit mi. Leginkább a fegyverek izgatják a fantáziájukat. Szívesen válaszolunk minden kérdésükre, hiszen nem ez az első alkalom, hogy a gyerekek közt vagyunk. A terepszínű kocsi, akár egy hatalmas acélbéka, békésen állja a rohamot. A katonák időnként csokoládét, amerikai zászlót varázsolnak elő a belsejéből. Várnai Ágnes parkerdőt nemcsak a kirándulók kedvelik, lőtere hazai és nemzetközi versenyeknek is helyet ad. A bányai domboldalban egy liget cseperedik a tavasz óta: 220 vöröstölgy hirdeti ott a millecentenáriumi évfordulót. Az erdészet facsemetéi az 1100-as számot formázzák, s néhány év múlva már távolból is látható lesz. A Zselici Erdészet területén üzemi vadásztatás is folyik. Évente 5-600 nagyvadat lőnek. A kardosfai vadászházban gyakran vendégeskednek német és osztrák vadászok, akiket ide csalogat az értékes gímszarvasállomány, a vaddisznó, az őz és a dámszarvas. Másfél évtizede telepítették be Kecskehát és Csárdahely környékére a muflonokat. Színesítik a vadállományt, s jól szaporodnak. Fácánból, nyúlból kevés van a területen, ezért nem is fenyegeti őket az üzemi vadászat. (Izményi) Katonai bemutató Szabadiban is A nagy érdeklődésre való tekintettel egymás után két hétvégén is technikai eszköz-bemutatót tartottak Szabadiban. A művelődési ház udvarán az amerikai hadsereg katonái vonultatták fel harci eszközeiket. Harang kerül a templomtoronyba A közelmúltban felszentelt hetesi metodista templom tovább bővül. A tervek szerint egy hitoktató helyiséget alakítanak majd ki, s a toronyban egy harangot is elhelyeznek. Kézműves napok Mezőcsokonyán Minden hónapban szerveznek kulturális műsort Mezőcsokonyán. Legutóbb egy duatlon versenyt rendeztek, most a kézműves napokra készülnek. Az augusztus eleji rendezvényen többnyire a helybeli és a környékbeli gyerekek vesznek részt, hogy megismerjék a kosárfonás, az agyagozás, a szíjgyártás és az ikebana- készítés titkait. Harminc éves az öregek otthona Harmadik évtizede szolgálja Mosdóson a település lakóit az idősek otthona, ahol 27 nyugdíjas tölti napjainak egy részét. Az ön- kormányzat jelenleg kedvezményes ebédet biztosít, amit két gondozó szolgál fel, s ők szervezik a programokat is. Ingyen tankönyv Kadarkúton A kadarkúti önkormányzat átvállalta az általános iskolai tanulók tankönyvköltségét. A középfokú intézmények tanulóinak személyenként hat, a felsőfokú intézményekbe igyekvőknek 10 ezer forintot biztosít. Védett ezüsthársak, vöröstölgyek, génrezervátum a Zselicben Muflonok Kecskeháton A 9200 hektáron gazdálkodó Zselici Erdészet 8700 hektárnyi erdő felett őrködik a Zselicben, ahol megtalálható szinte valamennyi hazai fafajta és nagyvad. Az értékes faállomány többsége tölgy, bükk és hárs. A faluvégi szeméttelep helyére álmodott vendéglőt Kadarkúti Horváth-kert HORATH fOGADÚ A kadarkúti Horváth István április 1-jére időzítette fogadójának megnyitását. Nem áprilisi tréfának szánta a vendéglőt. Abban bízott, hogy jobbra fordul a sorsa, hiszen egy ideig munkanélküli volt. Úgy véli: jó ötlet volt, hogy belevágott az építkezésbe, és kényszerűségből ő is az ősök példáját követte. A családban több vendéglős volt, ezért szánta rá magát: megpróbálja. A muskátlis fogadó helyén korábban egy nagy szeméttelep volt. Horváth István,' a Bárdibükki Állami Gazdaság szántóüzemének egykori vezetője megvette a területet, és takaros vendéglőt épített. Igaz, négyöt évig készült, de érződik: a gondos gazda mindent beleadott. — A hencsei golfpálya vendégeire, s az átmenőforgalomra számítottam, amikor ide álmodtam ezt a fogadót — mesélte. — Négymillió forintot építettem be ebbe a házba, és azt tervezem, hogy később panzióként hasznosítom. A fogadóban 90-95-en költhetik el egyszerre ebédjüket, vacsorájukat, s a majdani panzióban húsz vendég éjszakázhat. S hogy milyen évre számít? Horváth István azt mondja: örül, ha nullszaldóra kifut. Ézt az eredményt is annak köA tulajdonos neve fémjelzi a fogadót fotó: kovács Tibor szönheti, hogy családtagjai az alkalmazottak. Feleségével, fiával és leendő menyével vágtak bele a vállalkozásba, ami — jól tudják — kockázattal jár. Ám csak az nyerhet, aki kockáztat. (Lőrincz) A kórházban „gyógyítanak” majd a képek Művésztelep Mosdóson Rippl-Rónai József, „a festők Szindbádja” 1919-ben Mosdóson a Pallavicini-kastélyban alakította meg rövid ideig működő szabadiskoláját. A Művészetbarátok Egyesületének támogatásával a közelmúltban az Amerikából hazatelepült Riba Márta vállalkozott arra, hogy évente képzőművészeti alkotótábort szervez. Az idén huszonötén vendégeskednek Mosdóson. A táborozok tizenkét napot töltenek Somogybán, hogy a számukra legkedvesebb tájrészletet vásznon, papíron megörökítsék. Az alkotók egy része a hajdani kastélyban, a fiatalabbak a Riba Márta régi parasztházból kialakított műteremház udvarán fölvert sátrakban laknak. Minden korosztály képviselteti magát, néhányan húsz év alattiak, hárman pedig már a nyolcadik ikszet is elhagyták. Az alkotótábort dr. Karvaly Ildikó, Mosdós polgármestere nyitotta meg tegnap. A több mint egyhetes alkotómunka „gyümölcsét” kiállításon láthatják majd az érdeklődők. A tárlatot dr. Losonci Miklós nyitja meg július 31-én 18 órakor a kórház előadótermében, ahol méltatja az alkotókat és a műveket. A bemutatott képek egy része — csakúgy, mint az előző években is — a mosdósi Tüdő- és Szívkórház tulajdonába kerül, és a közösségi helyiségek falát díszítve szolgálja majd a betegek gyógyulását.
