Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-16 / 165. szám

1996. július 16., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Százhetven vagon árut indítottak fél év alatt Négy törzsutas Kapolyon A kapolyi vasúti megálló-rako­dóban Cseh Andrea teljesít szolgálatot. Nyolc óra alatt öt vonat halad át az állomáson. — A teherforgalom a na­gyobb jelentőségű Kapolyon — mondta a MÁV fiatal szakem­bere. — A tabi Tartály- és Vegyipari Gépgyár az első fél­évben 1950 tonna árut szállított 61 vagonban. Ebből tizenhét indult innen vaslemezzel, ócs­kavassal és kész tartállyal meg­rakva, a többi érkezett. A Dél-dunántúli Gabonaipari Rt ipari vágányán 109 kocsi moz­gott 3100 tonna áruval. 18 fel­adás történt; kukoricamaradé­kot indítottak útnak Lengyelor­szágba. Cseh Andrea beszélt arról is: négy törzsutasa van. Kisbárról járnak a gabonaiparihoz dol­gozni. Ádándra és Meggyesre járnak még vonattal a postások helyettesíteni, no és néha akad utas is Tabra vagy Siófokra. — Két évig képesítés nélkül tanítottam általános iskolában apróságokat, aztán kerültem ide dolgozni — mondta — Ha vo­nat nem jön, akkor a papírmun­kát végzem, takarítom a váró­termet, gazolom az állomás környékét. Rádiót hallgatni nem szabad, de olvasásra néha jut idő. Most éppen a Testkont- roll című könyv 2. kötetét bú­jom. Egyébként itt lakom a fa­luban, két percnyire az állomás­tól; ha bejelentem, hazamehe­tek ebédelni. C. A. Betelt a kányái verem - átmeneti megoldás / Állattemető konténerek Ellenőrzést tartott Tab térsé­gében az állati tetemek elhe­lyezésével kapcsolatban a me­gyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás. Megállapította, hogy a köz- igazgatási területen ilyen lehe­tőség nincs, mivel a kányái ve­rem - amit eddig használtak - betelt, s ezért lezárták. A gond megoldása kötelező önkor­mányzati feladat. Az elhullott állatok elhelyezésére kétféle megoldást javasoltak a szak­emberek. Az egyik: új dögte­Hoppár Sebestyén tabi aszta­los a minap interjút adott a CNN televíziónak, és ha már ott volt, kezet is csókolt a ro­mán királynénak. — Tab testvérvárosából, Tus- nádfürdó'ről jöttünk éppen ha­zafelé; ebédelni megálltunk a Királyhágón — mondta Hop­pár Sebestyén. —- Feltűnt, hogy milyen sok csinos lány és öltö­nyös férfi nyüzsög körülöttünk mindenfelé, kezében piros ró­zsával. Farkas István, a pol­gármesterünk gyorsan kiderí­tette, hogy a román királynét várják, és szólt nekem, hogy szerezzek rózsát. De hiába né- zelődtém mindenfelé, csak szé­naboglyákat meg fenyőfákat láttam. Nem volt mit tenni; az egyik nyakkendős úrtól kunye- ráltam egy szálat. Azután még egyet, mert kiderült: a király lánya is jön. Hoppár Sebestyén egyszer csak észrevette, hogy a 43 tagú mető létesítése, de ez 2,4 mil­lió forintba kerül. A másik megoldás szerint a solti fehér­jefeldolgozó gyár szállítaná el, megállapodás szerint, hordó­ban. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén áthidaló megol­dásra szavaztak a képviselők. Nem tudják ugyanis, hogy mennyi állati tetemet kellene kezelni, ezért az idén még kon­ténerbe gyűjtik. Ha ez a meg­oldás nem lesz kifizetődő, ak­kor vermet ásatnak. C. A. tabi küldöttség szétrebben kö­rülötte. — Odajöttek hozzám a tévé­sek, közölték velem, hogy a CNN-nek készítenek műsort — mondta. — Kérdezték, hogy honnan hová igyekezünk, és miért várom én a román király­nőt. Úgy szóltam: nem min­dennap parolázhat magam fajta ember egy királynővel. Meg hogy nem haragusznak a kis­emberek a románokra, az a po­litikusok dolga. — Aztán a nagy tumultusban én is odanyomakodtam a ki­rálynőhöz — mondta a tabi asz­talos. — Kezet csókoltam neki, és átnyújtottam egy csokor ró­zsát, mert ugye, addigra már olyan sok összegyűlt a kezem­ben. Meg is szúrta a tövis a ke­zét. Mondtam neki: a szólás szerint nincsen rózsa tövis nél­kül. Lefordította ezt egy testőr, mire elmosolyodott. Na, akkor láttam, hogy ő is csak ember. Czene Attila A másik kárát kicsinek, a magáét mindenki nagynak tartja Lélekvihar Sérsekszőlősön Györke János ácsmester javítja a templom tetejét Sérsekszőlős határába érve öntudatlanul lekapcsoltam az autóban addig hangosan dübörgő rockzenét. Pedig nem kell temetni a helybéli­eket; a katasztrófa óta egyre görcsösebben kapaszkodnak földjükbe, az életbe. Három férfi stoppolt le; tetőt foltozni siettek Sérsekszőlősre. A kocsma előtt kiszállva Györke János odaszólt egyik­nek: Jó napot, kőműves úr! Az meg visszaköszönt: Jó napot, ács úr! Még elmondta: nem sürgeti a fizetést, türelemmel van a megrendelők iránt. Már a nyolcadik házon dolgozik. — Nőtt a forgalmunk — mondta Tengler Andrásáé, a kocsmának támaszkodó bolt vezetője. — A sok segítőt etetni kell, de hitelt nem kért még tő­lem senki. Tudja, az itteni nép a vihar előtt sokat takarékosko­dott. És most valóban igyekez­nek, hogy olyan szép legyen a portájuk, mint a tornádó előtt. A tornádó a szakirodalom szerint 250-300 kilométeres sebességet is elér, romboló ha­tása hasonlítható az atombom­báéhoz; több mázsás súlyokat is képes odébbdobni. Június 21-én volt a természeti katasztrófa Sérsekszőlősön. A lelkekben most dúl a vihar. Macher Gé­zámé önkormányzati képviselő például azt mondta: a saját kárát mindenki nagynak érzi, a mási­két meg kicsinek. Az emberek elégedetlenek, mert nem jutnak rögtön pénzhez. Pedig hallot­ták, hogy sokan adományoztak a falunak. Fábri Gézáné polgármester­től tudom: mintegy hatmillió forint értékben osztottak eddig építőanyagot. Pénzt nem adtak, mert azt másra is el lehet köl­teni, nem biztos, hogy belőle a tetőre kerül az odavaló. Percen­ként keresik. Mondja is: három hete nem látta az ura. Éjfél után marad ideje ebédet főzni, segí­teni a meggymagozásban. Per­sze nem sajnáltatni akaija ma­gát, a szívével csinálja. Hogy -hálával emlékeznek-e rá majd a falusiak mint az újjáépítés szer­vezőjére? Fábri Gézáné úgy érzi: illik megtéríteni az embe­rek kárát a lehetőségek szerint, ha már így alakult a helyzet. De a tornádót nem az önkormány­zat rendelte. Az idegen előtt nem szívesen beszélnek a falu­siak. Azt azért megtudom: so­kan irigykedve figyelik a mási­kat; ki mit kap, s mire használja föl. így szóbeszéd az is, hogy van, aki néhány összetört cse­repe miatt vadonatúj palatetőt akar kártérítésül. Miközben más olyan nagy kárt szenvedett, hogy még a malacát, csirkéit is Kapolyra kellett költöztetnie. Ottjártamkor Farkas István tabi polgármester telefonált ép­pen a Pénzügyminisztériumba, a temető helyreállításán pedig a földvári gamesz szakemberei dolgoztak. Nehéz volna felso­rolni, milyen sokan segítettek az elmúlt hetekben építőanyag­gal, saját erejükkel, pénzzel. A kormány például a legutóbbi ülésén 12 millió forint szociális támogatást szavazott meg a fa­lunak. Ezért is felháborító, hogy a sérsekszőlősiek szerint akadt építőanyaggal kereskedő vál­lalkozó, aki a katasztrófa hírére duplájára emelte a tetőcserép árát. Volt szégyentelen, aki a szél által szerteszórt ingóságo­kat összelopkodta... A vihar óta sokan kötöttek biztosítást. Ha apró szellő moz­dul, a sérsekszőlősiek behúzód­nak a házukba. A gyerekek szemén is látszik a riadalom. De az ember szíve körül melegség támad, ha látja: milyen nagy összefogást szült a bánatuk. Czene Attila Még a beköltöző külföldiek sem segítenek a falu gondjain Nyim egyhelyben toporog — Vegetálunk — állapította meg Kajái Tibor nyimi polgár- mester. Kétmillió forint adóssá­got nyögnek ugyanis, meg en­nek a kamatait. A pénzt még a gáz bevezetésére vették föl az OTP-től. S nem pályázhattak a nyimiek az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került települé­seknek szánt állami pénzalapra sem, mert az adósságot fejlesz­tés miatt halmozták föl. — Menekülési út? Nincs iga­zán — csóválta fejét a polgár- mester. — Ami pénzünk van, abból megpróbáljuk fenntartani magunkat. Előbbre lépni nem tudunk, további fejlesztések szóba sem jöhetnek. Élég nagy baj az, hogy intézményeink ál- lagmagóvására sem jut. Föl kel­lene újítani a közvilágítást is. A közlekedési minisztérium pedig csak akkor lenne hajlandó a már balesetveszélyes főút kiszélesí­tésére, ha az önkormányzat hoz­zájárulna a költségekhez. Erre azonban nem vagyunk képesek. — Valóban, sokan költöznek Nyimbe — bólintott a kérdésre Kajdi Tibor. — Vannak közöt­tük pestiek, de még külföldiek is. Ám ők nem akarnak hozzájá­rulni semmihez. Ugyanakkor elvárnák az európai színvona­lat... (Czene) Bedegkér most nyögi a kölcsön terhét Nehezen törleszti a bedegkéri önkormányzat a tavaly átadott 288 négyzetméteres tornaterem építésére fölvett kölcsönt. A 44 millió forint 60 százalékát pá­lyázaton nyerték, a többit 1988- ig kell kigazdálkodniuk. Au­gusztusban az elmaradt júliusi törlesztéssel együtt két hónapot kell fizetniük, és ez nagy taka­rékoskodásra készteti a hivatalt. Kapolyon ma kezdik a búza aratását Kapolyon a Rákóczi mezőgaz­dasági szövetkezet ma kezdi a 750 hektáron vetett kenyérga­bona betakarítását. A 310 hektá­ron termesztett repce aratásával már végeztek; az eredménnyel a elégedetlenek, mert mindössze 14 mázsát hozott hektáronként. Az őszi árpa sem fizetett jól: az előzetes összesítés szerint épp csak a 30 mázsát közelíti meg. Két kórháznak segít a 117 liter vér A Vöröskereszt tabi területi szervezete a múlt félévben 25 te­lepülésen, vállalatoknál, intéz­ményeknél szervezett véradást: a 293 donor 117,5 liter vérrel se­gítette a kaposvári és siófoki kórház betegeinek vérellátását. Tantermek felújítása az ádándi iskolában Az ádándi általános iskola két karbantartója dolgozik az in­tézmény nyári tatarozásán. Két tantermet teljesen felújítanak, a többiben pedig festenek, me­szelnek, fertőtlenítenek.A mun­kával szeptemberig végeznek. Költözködik Tabon a hivatal A tabi képviselő-testület tíz és fél millió forintot költ a Kossuth utca 49. szám alatt, a volt Video­ton épületében kialakítandó pol­gármesteri hivatal felújítására. Fedezetét a Sanovita-részvé- nyek értékesítéséből, kárrende­zésből és a többlet adóbevételé­ből biztosítja. Ha ezzel a mun­kával elkészülnek, lehet, hogy végleg is odaköltözik a hivatal. Kiépül tab Rózsadombja Húsz éve épül Tab Rózsadombja A szakközépiskola mö­götti családi házas övezetben új utcát nyitottak. A 26 telek jó részét már el is adta az önkor­mányzat. Az első lakáshoz jutókat maximum kétszázezer forinttal támogatják. A telek is ol­csó, mindössze 220 forint négyzetmétere. Tavalyelőtt tizennégy, tavaly pedig tizenegy épít­kezési engedélyt kértek a polgármesteri hivataltól fotó: czene attila Birtokukba vették már az új étkezdét a szociális otthon lakói Aranyszőrű bárány Tabon Kilencmillió forintos beru­házást követően új konyhát és közösségi rendezvények megtartására is alkalmas ét­kezdét vettek használatba a tabi Takács Imre szociális otthon lakói. Gárdonyi László intézetvezető elmondta: a régi kastélyt ebéd­lőjével együtt a múlt század közepén építették. Elhaszná­lódott, állapotán a zsúfoltság csak rontott. Az étkezés ko­moly gondot okozott; végül már két apró helyiségben és a folyosón étkeztek a gondozot­tak. Harminc értelmi fogyatékos és száz pszichiátriai gondokkal küzdő beteg él a szociális ott­honban. Hogy életkörülmé­nyeik jobbak, szebbek legye­nek, annak érdekében maguk is sokat tesznek. Gondozzák a kastélyt körülölelő parkot, ker­tészkednek. Tíz hold szántó­földön gazdálkodnak; nemrég ahogy rájuk mosolygott a nagy meleg, ápolt, gondozó, igaz­gató vállvetve kukoricát ka­pálni sietett. Gyorsan fogytak a sorok, hamar végeztek. A terményből száz disznót ne­velnek egy szakember útmuta­tásával. Mondta is Gárdonyi László: 80 forintért állítanak elő egy kilónyi sertéshúst. A munka mint a rehabilitáció ré­sze fontos szerepet tölt be a gondozottak életében. A fiatal szakember egyéb­ként állandóan pályázik, több esetben sikerrel. Ennek ered­ménye meg is látszik az épüle­teken. Már elnyertek 1,4 millió forintot három betegszoba ki­alakítására; ehhez az összeg­hez hozzáteszik majd saját ere­jüket, összespórolt pénzüket. A nagy munkával várhatóan még az idén elkészülnek. Nemcsak a falak, a lelkek is épülnek. Ez annál is fonto­sabb, mert a gondozottak több­sége itt éli le életét. Legutóbb a pszichiátriai gondozottak Utolsó vacsora címmel szín­padi előadást tartottak, a Bib­liából vett részletekkel. Az aranyszőrű bárány történetét pedig az értelmi fogyatékosok mutatták be. (Czene) A tabi asztalos esete a román királynéval Rózsatövis és kézcsók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents