Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-16 / 165. szám
1996. július 16., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP ______Lengyel János jegyzete P énzre váró károsultak Tegnap megkezdődött azoknak a károknak a helyszíni vizsgálata, amelyeket az IFOR-csapatok mozgása okozott Somogy megyében. Már többször hírt adtunk arról, hogy hol, s milyen feltételekkel lehet bejelenteni a károkozás tényét. Azt is megírtuk, hogy a SOFA-egyezmény alapján a károk 75 százalékát az amerikai fél, 25 százalékát pedig a magyar kormány biztosítja, hiszen erre külön keret áll rendelkezésre. Úgy tetszik, nincs már messze az a nap, amikor a károsultak végre pénzükhöz is juthatnak. Annál is inkább, mert a keletkezett károk megnyugtató rendezése elengedhetetlen. Erre hivatkozott dr. Németh Jenő, a megyei közigazgatási hivatal vezetője, amikor összegezte a kárrendezés eddigi tapasztalatait. Véleményét alátámasztja, hogy júliusban és augusztusban újabb nagy csapatmozgások lesznek, s ezek a károkat tovább növelhetik, illetve újabbak keletkezhetnek. A szakértőknek igyekezniük kell. Az eddigiekből kiderült, hogy a kárigények jelentősen meghaladták a prognosz- tizációt. A közigazgatási hivatalhoz több mint 325 igény érkezett, s ezek száma naponta 3-5-tel növekszik. Legtöbben, száznegyvenen, Taszárról jeleztek kárt. A további listát Kaposvár vezeti 41, Görgeteg 34, Barcs 24 és Csokonyavisonta 20 kárbejelentéssel. A károk többsége, 209, a szállító nehézgépjárművek keltette rezgésekből keletkezett épületkár. Hatan közterületen okozott kárért, hárman zöldkárért, s ketten pedig elmaradt haszonért fordultak kártérítési igénnyel az illetékesekhez. Az eddigi kárigény meghaladja a 65 millió forintot. Legnagyobb összegre, 12 millió forintra, a Császár János Repülőklub tart igényt, amelynek okaként a kaposújlaki repülőtér használatának kiesését jelölték meg. A megyei közigazgatási hivatal minden tőle telhetőt megtesz, hogy mihamarabb pénzhez jussanak a károsultak. Az ön- kormányzatok által beküldött adatlapokat általában egy hét alatt átvizsgálják, illetve továbbítják. A többi már nem rajtuk múlik. Ez viszont nem vigasztalja a károsultakat. A vizsgálatokról ők ugyanis már szinte mindent tudnak, a pénzükre várnak... Anyagi támogatást kérnek a gyermekvédők Csellengők menedéke Három kiskorú lányt a Bala- ton-parton, üzletszerű kéjel- gés miatt kapott el nemrégiben a rendőrség. Közülük az egyik Nyíregyházáról, a másik Szegedről tévedt a tópartra. Ideiglenes menhely híján, helyzetük tisztázásáig a Somogy megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézetbe szállították őket. Június eleje óta egy-egy razziát követően 10 esetben vittek a rendőrök renitens fiatalokat az átmeneti szállást biztosító Gyivi- be. — A múlt héten kérelemmel fordultunk dr. Koncz Istvánhoz, a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkárához, hogy az ország minden részéből hozzánk érkező csellengők ideiglenes szállásának költségeihez 300 ezer forinttal járuljon hozzá — mondta Porczió Györgyné, a Gyivi igazgatóhelyettese. — 1987-ben ugyanis megszűnt az ideiglenes szállás működtetésének jogszabályi alapja. Az elmúlt évben még Nágo- cson fogadták a megtévedt, kóborló fiatalokat. A Gyivi csak akkor biztosíthat átmeneti szállást a legfeljebb 18 éves kort betöltő fiataloknak, ha a rendőrség ideiglenesen „beutalja” őket. Befogadásuk a többletmunka mellett anyagi megterhelést is jelent. A költségeket ugyanis csak utólag, a fiatal otthonába, illetve a lakóhelye szerint illetékes ifjúságvédő intézetbe történő elhelyezést követően térítik meg az adott önkormányzatok. A szülőknek pedig csak akkor adhatjuk ki őket, ha a gyámhatóság megszünteti a gondozást. Korábban az ideiglenes szállás vezetője értesíthette a szülőket, s ők kötelesek voltak megtéríteni a fölmerülő költségeket. Az ideiglenes beutalóval jelenleg csak hatvan napig biztosíthatjuk az ellátást. Azt követően a szülőknek vagy az illetékes Gyivinek kell gondoskodni a gyermekről. A jogszabályi rendezetlenség miatt pedig nehézkes az ügyintézés. A szegedi kislányért például hiába jött az édesanyja, nem adhattuk ki, mert a gyámhatóság még nem szüntette meg a gondozást. Utólag, az intézet költségére, autóval szállíttattuk Szegedre. (Várnai) A Dél-Balatonon ad hoc bizottságot alakítottak a szőlősgazdák Védőár a hegyközségi bornak A dél-balatoni borvidék hegyközségi tanácsának választmánya tegnap tárgyaló delegációt küldött a legnagyobb szőlő felvásárlókhoz, hogy megállapodjon a területén érvényes védőárakban. Az ad hoc bizottság mintegy 3000 hektár ültetvényt és 4 500 szőlősgazdát képvisel. Mint Szendrődy Győző a hegyközségi tanács elnöke és az országos testület alelnöke elmondta erre a megoldásra még nem volt példa. Most a termesztők érdekeit egységesen képviseli az általuk küldött bizottság, javaslatára a szüret kezdetéig meghatározhatják azt a minimum árat, amelyet a borvidéken megkapnak az ültetvényesek. Szendrődy Győző szerint a szőlősgazdák jórésze még nem ismerte fel, vagy nem fogadta el, hogy a kötelező tagsággal járó hegyközség az érdekeit képviseli. Ez látszik a járulékok befizetésének elmaradásából is. Idén ez még nem okoz gondot, mert az induláshoz állami támogatást kaptak, de jövőre komoly zavarokat jelenthet, hiszen el kell tartaniuk szervezetüket. A tanács elnöke úgy véli, hogy akkor döbbennek rá az érintettek a hegyközségek szerepére, ha a földművelődési tárca megalkotja rendeletét a származási bizonylatokról. Ezeket ugyanis kizárólag a hegyközségek adják ki. S amennyiben működik nálunk a törvényesség, enélkül nem lehet majd szőlőt és bort kínálni a piacon. Ez pedig a vevőt és a minőséget termelőt egyaránt védi. A választmány tegnap ajánlást fogadott el a hegyközségek rendtartásához. Lényeges pontja, hogy azok, akik nem tartják be a közösen elfogadott növényvédelmi és technológiai elvárásokat, a közösségnek okoznak kárt. Megkezdték a szőlő és pince kataszter összeállítását is, mert ez a nyilvántartási rendszer az alapja a piac szervezésnek és a szakmai fejlesztésnek. A délbalatoni borvidék 17 hegyközsége közül öt már kidolgozta az információs adatbázisát. G. M. A gazdák az idén a tavalyinál jobb termésre számítanak Korábban kezdődhet a szüret A mostani időjárás kedvez a szőlő fejlődésének, így az idén az átlagosnál jobb termésre számítunk — mondta Ponusz Lajos, aki a budapesti Borház Kft megbízásából hatvanöt hektárnyi szőlőskertben gazdálkodik Nagyberki környékén. — A munkák jól haladnak, a fürtök egészségesek, mert a korán jött peronoszpórát sikerült megfékeznünk, más betegség pedig idén nem támadta a növényeket. Hektáronként 120- 150 mázsás termésátlaggal számolunk, ami az elmúlt évekhez viszonyítva kiugróan jónak számít. A legbüszkébbek a Chardo- nay-re és a Királylánykára vagyunk, most úgy tűnik, hogy ezek a fajták fejlődtek a legszebben. A kéthelyi szőlőkben szintén folyamatos a munka: a sorközöket művelik, csonkáznak és permeteznek az Öreg Baglas Kft munkatársai. — Hektáronként tizenöt-tizenhat mázsával teremhet több szőlő az idén, mint egy évvel korábban — véli Endrődi János, a kft képviselője. — Úgy tűnik, hogy idén előbb szüretelhetünk és talán jobb minőségű is lesz a termés, mint az elmúlt években. Persze ehhez napsütés kell, mert csapadékból már volt elég. Ha a hátralévő hetekben kedvezően alakul az időjárás, nem lesz jégverés vagy állandó eső, akkor elégedettek lehetünk az idei terméssel. A balatonboglári gazdaság szőlészetében más véleményekkel ellentétben valamivel gyengébb termésre számítanak, mint tavaly. — A tél végi fagyok nagy károkat okoztak — mondta Happ István, a balatonboglári gazdaság munkatársa. — Bala- tonföldvár környékén egy hetven hektáros szőlőskert jó kétharmada elfagyott, pár hete pedig Szóládon a jégeső tette tönkre a fürtök egy részét. Ha jó idő lesz, akkor mégis jó minőségű borra számolhatunk majd, félő azonban, hogy a mostani csapadékos időjárás miatt újabb betegségek támadják majd meg az amúgy szépen fejlődő növényeket. B. Zs. A nagyatádi tábort december végén visszakapja a honvédség Szünetel az átköltöztetés Szeptemberig szünetel a menekültek átköltöztetése Debrecenbe a nagyatádi átmeneti szállásról. Ezzel lehetőséget kívánnak adni az itt élő csaknem hétszáz — többségében bosnyák — menedékesnek, hogy lehetőségük szerint hazatérésüket — akár segítséggel — az elkövetkező hónapokban megszervezzék. Dr. Világosi Gábor belügyminisztériumi politikai államtitkár amikor a menekülttáborban járt, meghallgatta a menekültek véleményét. Ezt követően szinte azonnal felfüggesztették a májusban megkezdett áttelepítést. Az politikai államtitkár akkor is elmondta, hogy akik rokonoknál, ismerősöknél el tudnak helyezkedni, nem gördítenek akadályt hazatérésük elé. Hangsúlyozta azonban, hogy az akkori információk szerint a menekültek korábbi lakóhelyén nincsenek meg a normális hétköznapi élethez való feltételek, ezért tömeges hazatérésük komoly nehézségekbe ütközhet. .Most ebben a két és fél hónapban nyugodt körülmények között rendezhetik hazatérésüket azok, akiknek erre reális esélyük van. Szeptember végéig mindenképpen a táborban maradhatnak. Ekkor csak azokat költöztetik át Debrecenbe, akik semmilyen körülmények között sem tudnak hazamenni. Akiknek még van azonban esélyük ezután is a hazatelepülésre, még maradhatnak a nagyatádi táborban. Menekültstátuszukat már korábban újabb négy hónapra meghosszabbították, így magyarországi itt tartózkodásuknak, ellátásuknak nincs akadálya. A tábort egyébként december végén bezárják, az eddig is gazdaságtalanul működő épületeket a Belügyminisztérium visszaadja tulajdonosának, a Magyar Honvédségnek. Németh István Félidőben tartanak az aratással A jó időt kihasználva öt kombájn vágja ezekben a napokban is a búzát a nagyatádi szövetkezet gabonatábláin. Az elvetett ezer hektáron eddig közel a felét learatták már a termésnek. Ötszáznegyven hektár van hátra a betakarításból. Az eddigi terméskilátások azt mutatják, hogy a hektáronként az átlagtermés 30-35 mázsa között lesz. Beleg színes képeslapon Ötszáz példányban készült el, és a napokban adja ki azt a színes képeslapot Beleg önkormányzata, melyen a kistelepülés két intézménye, az iskola és az óvoda mellett a katolikus és a református templom látható. A képeslapra középen pedig a belegi címert helyezték el. Udvarhelyiek Székelyföldön Öt napra viszontlátogatásra utaznak negyvenötén So- mogyudvarhelyről az ezer lakost számláló székelyföldi Bögözre. A székely község küldöttsége még májusban látogatott el a Dráva-menti településre, ahol a millecen- tenáriumi , ünnepségeken vettek részt. Most az udvarhelyiek mutatkoznak be ének és tánccsoportjukkal a kis faluban. 28 millió forintos a részarány Kézhez kapta a vezetékes gázépítésre vonatkozó tanulmánytervet a Kögáztól a nemesvidi önkormányzat. A fajlagos költségek településre vonatkozó része 28 millió forint, amelyet november 30-áig egy összegben kér a beruházó. Amennyiben a pénzügyi feltételek biztosítva lesznek, maga a kivitelezés 1997 tavaszán indulhat meg Ne- mesviden. Vitorlásklub Balatonfenyvesen Jó néhány balatoni település példáját követve tavasszal Fenyvesen is megalakult a helyi vitorlás egyesület. A tizenkét alapító taggal létrejött társaság —, amely az idők során további résztvevőkkel bővült — a szeptember 21-i Fenyvesi Kupa vitorlásverseny megrendezésével járul hozzá az idei, centenáriumi ünnepségsorozathoz. A hűtő égett Berényben A tegnapi hőségben is akadt dolguk a somogyi tűzoltóknak. Mint Bognár Tibor megyei ügyeletes elmondta, a kaposvári Füredi úton két autó összeütközött és ehhez vonultak ki egységeik. A Lada és a német rendszámú Alfa Romeo karambolja során megsérült az egyik autó üzemanyagtartálya. A kiömlött benzint homokkal itatták fel, megszüntették a robbanásveszélyt. Az egyik balatonberényi nyaralóban a hűtőszekrény gyulladt meg. A tüzet zárlat okozta, és emiatt lángra kapott a függöny és a terítő. A baleset következtében nem történt személyi sérülés. H. M. A kaposvári színesfémet Olaszországba exportálják Ellenőrzött ócskavas Havonta több mint ezer tonna vasat, valamint száz tonna színes fémet vesznek át a Méh-Ereco kaposvári telepén. A somogyi kirendeltség éves forgalma meghaladja a 80 millió forintot. A kaposváriak mellett gyakran a Bala- ton-parti településekről hoznak fémhulladékot. Az utóbbi időben viszont az sem ritka, hogy Zalából vagy Veszprém megyéből szállítják Kaposvárra a vasat. A telep munkatársa szerint sokak egyetlen megélhetési forrása a fémgyűjtés. Gyurka Tibor elmondta: folyamatos az alapanyag utánpótlás, kirendeltségükön a nyáron sincs pangás. A legnagyobb mennyiséget a vasból veszik át manapság, amit később vagonba raknak és Horvátországba szállítanak. A gyűjtők folyamatosan hoznak alumíniumot, ólmot, valamint sárga- és vörös rezet. A színesfém Európa-szerte keresett, a felvásárolt áruért olasz kereskedelmi cégek fizetnek. A nyersanyagot gondos válogatás után feldolgozzák, többnyire különleges kábelt készítenek belőlük. Sok gyűjtő azonban specializálódik, és kizárólag színesfémet hoz a kaposvári telepre. Egy kilogramm vörös rézért most 175 forintot fizetnek. Az árak hűen tükrözik a világpiac kínálatának alakulását. Június elején például 245 forintot ért egy kilogramm réz, ám az elmúlt néhány hét során jelentős mennyiséget dobtak a piacra, így csökkent az átvételi ár. Az olcsóbb ár dacára naponta több kilónyi rézkondérért, elavult bojlerhéjért, valamint kábelért és huzalért fizetnek. A gyanús fémhulladékot nem veszik át. Időnként egyesek így is közleA színesfémgyűjtés még ma is jó üzletnek bizonyul fotó: kovács tibor kedési táblákkal, azok alumínium oszlo- mondta: minden esetben ellenőrzik az pávai, valamint áramszekrények eladá- árut, és a legkisebb kétség esetén meg-sával kísérleteznek. A telep vezetője el- tagadják az átvételt. (Harsányi)
