Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-11 / 161. szám

1996. július 11., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 11 Nyugdíjasként talált új célokat Életút hajtűkanyarokkal Születésnapi beszélgetés Kovács Lajossal Hetvenötödik életévét tölti be a héten Kovács Lajos, a Nyugdíjasok Szervezetei So­mogy Megyei Szövetségének elnöke. Munkás évtizedei alatt számos fontos gazdasági vezető beosztást látott el. Va­gyont nem gyűjtött, másfél szobás sávházi lakásában él feleségével, igali telkét az édesapjától örökölte.- Felsőkereskedelmi iskolá­ban érettségiztem Budapesten, majd a Kispesti Textilgyárba lettem gyakornok, közben vé­geztem el a textilakadémiát. 1948-ban a fivérem hívására jöttem haza Somogyba, szülő­falumban , Igáiban lettem se­gédjegyző. Ezt a pályát hamar elhagytam, mert láttam, hogy előbb-utóbb nekem kell a pad­lássöpréseket elrendelni. Ka­posváron helyezkedtem el a vá­rosi tanácson. Innen aztán kie­meltek, a víz- és csatornamű- veknek lettem az igazgatója. Komoly csatornázási munká­kat végeztünk a Donnerban, a Szántó Imre utcában és máshol, kitisztíttatuk a városnak vizet adó kutakat. Egyszer egy pesti főelvtárs szállt meg a Béke szállóban és a szobájában nem folyt a víz. Ezért aztán kirúga- tott, de nemcsak engem, hanem a városi tanácselnököt és a párt­titkárt is. Egy hónap után kine­veztek az akkor alakült Patyo­lat-vállalat főmérnökévé, te­kintve, hogy vannak textiles ismereteim. Gépeket szereztem be az NDK-ból, új festési, tisz­títási eljárásokat honosítottunk meg. Aztán jött egy új igaz­gató, nem jöttünk ki egymással. Ebben az időben alakult a dél­dunántúli textilnagykereske­delmi cég, pécsi székhellyel. A somogyi lerakatukhoz kerestek vezetőt, így nem volt nehéz el­helyezkednem. Ami ruhanemű abban az időben a megyébe ke­rült, az nagyjából az én ízlése­met tükrözte, persze nagyon szűk válogatási lehetőségek között. Majd ismét kiemeltek. A megyei pártbizottságon let­tem gazdasági vezető. Nagy bi­zonylati hiányosságok voltak akkoriban, javaslatomra vezet­ték be országosan az álló- és fogyóeszköz-nyilvántartást. Nyolc és fél évi pártbizottsági munka után pályáztam meg a Somogy Megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatói székét. Hat jelölt közül választottak engem, innen is mentem nyugdíjba 1983-ban.- Addigi életpályáját is- merve nem a pihenés évei kö­vetkeztek.- Természetesen nem. A népfrontban végeztem külön­Kovács Lajos fotó: király féle társadalmi munkát. Itt sze­reztem róla tudomást, hogy Pé­csen nyugdíjas egyesület ala­kult. A baranyai minta alapján 1990-ben megalakítottuk a ka­posvári egyesületet. Elkezdtük a vidéki csoportokat is szer­vezni, és 1991-ben harminc ta­gegyesülettel megyei szövetsé­get hoztunk létre. Jelenleg már százhárom klub és egyesület tartozik hozzánk.- Megalakulásakor milyen célokat tűztek maguk elé?- Mindenekelőtt az érdek- védelmet. De fontosnak tartot­tuk felvenni a kapcsolatot a te­lepülések polgármestereivel, hogy támogatásukat kéijük az klubok, egyesületek számára. Harmadik célunk az volt, hogy értelmes elfoglaltsággal töltsük meg a szervezetek életét.- Mi valósult meg ezekből a célkitűzésekből ?- Örömmel mondom: az utolsó kettő maradéktalanul. A polgármesterek különös fi­gyelmet fordítanak a nyugdíjas szervezetekre és ezekben az egyesületekben nagyszerű programokat rendeznek. Nem elhanyagolható, hogy a nehéz életkörülmények között egy kis vidámságot, örömet kapnak az idős emberek a közös progra­mok révén. A legkevesebb si­kert az érdekvédelem területén könyvelhetjük el. Az ered­ménytelenség nem rajtunk mú­lik, mi a legkülönbözőbb fóru­mokon hangoztatjuk érveinket. Nem mások rovására akarjuk az érdekeinket érvényesíteni, nem azt akarjuk: többet vonja­nak el a dolgozó emberektől, hogy nekünk több jusson. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a rövid távú politikai érdekek ér­vényesülnek a kormány és a parlament döntéseiben. De nem adjuk föl, biztos vagyok benne, hogy szavaink előbb- utóbb megértésre találnak.- Születésnapján jó egészsé­get kívánunk a további munká­hoz. K. Cs. A nyugdíjazás új rendje A férfiak nyugdíj korhatárának fokozatos emelkedése Születési év Nyugdíjbavonulás éve 1996 1997 _] "-Á 1999 2001 2002 és azt követő évek 1936 60 1937 60 1938 61 1939 62 1940 és azt követő évek ________ _____:___m 62 Az Országgyűlés a nyári szü­netet megelőző utolsó mun­kanapján név szerinti szava­zással elfogadta az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvényt. Az új jogsza­bály értelmében a jelenleg 55, illetve 60 éves nyugdíjkorha­tár 62 évre emelkedik, a nők esetében 2009-től, a férfiak esetében 2001-től. Az átmeneti időszakban - a törvény 1997. január 1-jei ha­tályba lépését követően - az 1941-ben és 1942-ben született nők 57 éves korukban, az 1943- ban születettek 58, az 1944-es korosztály 59, az 1945-ösök 60, az 1946-osok 61 éves korukban mehetnek nyugdíjba. A 62 éves korhatár először az 1947-ben született nőket érinti. A férfiak nyugdíjkorha­tára az 1938-ban születettek esetében 61 évre, majd az 1939-es és az azt követő kor­osztályok számára 62 évre emelkedik. Teljes nyugdíjra jogosultak mindazok, akik a születési évüknek megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt elérték és leg­alább 20 évi szolgálati időt sze­reztek. Ennél öt évvel koráb­ban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől teljes nyugdíj jár a nőnek, ha 1946-'ben született és 38 évi, 1945-ben született és 37 évi, 1944-ben született és 36 évi, 1943-ben született és 35 évi, 1942-ben vagy azelőtt szü­letett és 34 évi szolgálati idővel rendelkezik. E szolgálati idő 3 évvel csökkenthető, ha a nyug­díjba vonuló nő három vagy több, 2 évvel, ha kettő és egy évvel, ha egy gyermeket szült, illetve felnevelt. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén ez a kedvezmény gyer­mekenként másfél év. A férfiak akkor jogosultak 60 éves ko­rukban teljes összegű nyug­díjra, ha legalább 38 évi, illetve az 1938. december 31. előtt születettek 37 évi szolgálati időt szereztek. A gyermeküket egyedül nevelő apák a nőkkel azonos szolgálatiidő-kedvez- ményt élveznek. Csökkentett összegű előre­hozott nyugdíj jár azoknak, akik a számukra előírt szolgá­lati időnél legfeljebb öt évvel kevesebbel rendelkeznek. Ha legfeljebb egy év hiányzik szolgálati idejükből, a csökken­tés mértéke havi 0,1, vagyis évi 1,2 százalék. Ez a mérték 2-5 évvel alacsonyabb szolgálati idő esetén havi 0,2-től havi 0,5 százalékig nő. A maximális nyugdíjcsökkentés tehát - ha valaki gyermektelen, és az elő­írtnál öt évvel kevesebb szolgá­lati idővel rendelkezik - évi 6 százalék. Változik a nyugdíj kiszámí­tásának módszere is: a szolgá­lati idő az eddiginél nagyobb súllyal esik latba. Két táblázat lesz érvényben, amelyek közül a jogosult számára kedvezőbbet kell alkalmazni. A két táblázat 36 éves szolgálati időnél talál­kozik; ennél alacsonyabb idő­tartamú munkaviszony esetén az első a kedvezőbb. Ez a skála 10 és 25 év között évenként két százalékkal - 33 százalékról 63-ra - azután évi egy százalékkal növeli az át­lagkereset figyelembe vehető részét. A második 20 év mun­kaviszonnyal és az átlagkereset 50 százalékával kezdődik; efe­lett egyenletesen, évi másfél százalékkal nő a figyelembe vehető átlagkereset aránya. A szolgálati idő megállapítása és a nyugdíj összegének kiszámí­tása meglehetősen bonyolult módszerekkel történik, ezért a Somogy Megyei Nyugdíjbizto­sító Igazgatóságtól kértünk el­igazítást. Csapóné dr. Tóth Margit, a nyugellátási osztály vezetője elmondta, hogy a törvény még nem jelent meg a Magyar Köz­lönyben, ezért hiteles szöveggel nem rendelkeznek. A sajtóban megjelent információkat csak a törvény megjelenése után tud­ják kommentálni. A női nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése Születési év Nyugdíjbavonulás éve 1996 1998 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2010 és azt követő évek 1940 56 1941 57 1942 57 1943 58 1944 59 1945 60 1946 61 1947 62 1948 és azt követő évek 62 Vonatok helyett lemezek — Mindenem a vasút — mondta Járányi Antal kapos­vári állomásfőnök-helyettes, aki negyvenegy évnyi munka után nyugdíjba vonul. Elisme­résképpen ma veszi át a vezér- igazgatói dicséretet Pécsen. A munkát Kiskorpádon kezdte. A vasúthoz még 1955-ben sze­gődött, de mint mondta, nem bánta meg. Sok mindent kö­szönhet ennek a hivatásnak: a szakmai ranglétrát végigjárva sok élményre és barátra tett szert. Az elmúlt négy évtizedre büszkén tekint vissza. Dolgozott Sásdon, Vásárosdombón, Ma­gyarszéken. Letette a személy­pénztáros vizsgát, elvégezte a tisztképzőt. Kaposváron 1961- től szolgál. Először 19 évig for­galmista volt, másfél évtizede pedig állomásfőnök-helyettes. Munkatársaival együtt kemé­nyen dolgoztak, csoportjukat többször kitüntették. Véleménye szerint a kitüntetés nem csak neki szólt, a csapatmunka a vas­úti munkában különösen nagy hangsúlyt kap. Elmondta azt is, hogy a jó családi háttér elengedhetetlenül fontos. Felesége megteremtette a nyugodt otthont, ez állandó biztonságot adott neki. Amikor arról kérdeztem, hogy mit csinál nyugdíjasként, azt mondta: tö- röcskei kertjükben elbíbelődik, ez az egyik hobbija. Persze úgy, hogy közben állandóan ügyel a szívére. Ebben a korban már nem lehet viccelni a „motorral” — mondta mosolyogva. A má­sik kedvenc időtöltése a lemez­hallgatás. Gyűjteményében fő­ként a hatvanas évek olasz slá­gerei kaptak helyet. H. M. Két autóbusszal a Szecsey-csárdához Kétszeri busz-fordulóval összesen 90 marcali nyugdí­jas utazott ki a Szecsey csárdához tegnap délután. A kirándulás „fő tárgya” a hangulatos szalonnasütés volt. Akinek kedve volt az gombázhatott is a környé­ken. Az est leszálltával fo­kozódott a jókedv: finom, il­latos falatokhoz jó, hűs kor­tyokat ittak a Marcali Nyugdíjas Egyesület tagjai. 40 ezer forint az egyesületnek A Nyugdíjasok Siófoki Egyesülete mára már 392 főre duzzadt. A idős embe­rek évente 2-3 alkalommal kirándulást szerveznek: leg­utóbb a Dunakanyar szép­ségét, idegenforgalmi neve­zetességeit tekintették meg. A tagok havonta tíz forint tagdíjat fizetnek, ezt a helyi önkormányzat idén 40 ezer forinttal toldott meg. Endréd segíti nyugdíjasait Balatonendréd közel 1500 lakosa közül mintegy négy­százan nyugdíjasok. Az ön- kormányzat a szociális kere­teken belüli segélyezési formákra biztosított éves költségvetési előirányzat — amely idén 1.5 millió forint — nagyobb hányada a kö­rükben kerül felosztásra. Keresztjárás Balatonszemesen Három éves hagyomány már, hogy a balatonszemesi Vöröskereszt kezdeménye­zésére a község egy-egy ke­resztjénél rendezett emlé­kező ünnepséggel kapcso­lódnak a nyári évadnyitóhoz a falu lakói és üdülői. Ezen a szép rendezvényen Sze­mes idősei mondják el em­lékeiket, illetve a feszületek történetét, mint legutóbb Szűcs Lajos bácsi a Szűcs keresztnél. Ő arra is alkal­mat talált, hogy felhívja a fiatalok figyelmét az érté­kek mentésére. Volt hadifoglyok bajtársi találkozója Július 12-én, pénteken dél­előtt 11 órakor Kaposváron a Németh István fasor 7. szám alatti tiszti klubban találko­zót tart a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének So­mogy Megyei Szervezete. A találkozón beszámoló hang­zik el az elmúlt három év munkájáról és megválasztják az új vezetőséget. Kaposvári nyugdíjasok Kárpátalján Kaposvári nyugdíjasok a Vereckei-hágón fotó: szentiványi Utazásunk célpontja Nyíregy­háza, Záhony, Ungvár, Mun­kács, Huszt és Beregszász volt. A záhonyi határátkelőnél csat­lakozott a Nyugdíjasok Kapos­vári Egyesületének kiránduló csoportjához Kovács Sándor tanár, aki nemcsak lelkes és szakavatott idegenvezetőnk volt, hanem melegszívű házi­gazda is. Neki köszönhetjük, hogy földrajzi és történelmi is­meretekből, hazaszeretetből többet meríthettünk, mint amennyit terveztünk. Pontos tá­jékoztatást kaptunk arról a Kárpátaljáról, mely „a törté­nelmi átalakulások kikényszerí- tette új keletkezésű képződ­mény”. Hiszen ez a vidék Ma­gyarországhoz tartozott ezer évig. Hogy is lehetne kiszakí­tani az egyetemes magyar tör­ténelemből? - Vereckei szoros, Álmos, Árpád, 896. Van-e, aki e fogalmakat külön is tudná ér­telmezni? Hiszen e három kife­jezés egyet jelent: honfoglalás. Vezetőnk segítségével kibő­vítettük útiprogramunkat, a Ve­reckei hágó felkeresésével. Menet közben ismerkedtünk az ukrán fizetőeszköz átszámítá­sával. Egy forint 1000 kupon. Egy kiló kenyér 150 ezer, egy kávé 40 ezer. A legnagyobb papírpénzük egymilliós cím­letű. Készen van már az új pén­zük, a riven, de még nincs for­galomban. Első megállóhelyünk Ungvár volt, Kárpátalja fővárosa, ahol a 116 ezer lakosból 9200 ma­gyar. Ungvárról Munkácsra mentünk. A város az alföld és a hegyek találkozásánál terül el, 80 ezer lakosából 15 ezer a ma­gyar. A múzeum különtermé­ben van kiállítva a város szülöt­tének, Munkácsy Mihálynak több alkotása, a festő mell­szobra a város főterén látható. Utunk következő állomása Beregszász volt. Kárpátalja egyetlen magyar többségű vá­rosa. Odaérkezésünkkor az 1993-ban alakult Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban gyülekeztek az ottani nyugdíjas egyesület tagjai. Elmondták, hogy elhatározták: megnézik az ópusztaszeri emlékhelyet, de sajnos az összegyűjtött pén­zükből még 12 ezer forint hi­ányzik. A kiránduló csoport er­ről tudomást szerezve ott mind­járt összeadta a hiányzó össze­get, így már nincs akadálya utazásuknak. Ezután értük el Huszt városát, a Nagyág és a Tisza találkozásánál. A refor­mátus temploma (1524-ben, a római katolikus 1798-ban léte­sült). Este érkeztünk Técsőre. Reggeli városnéző sétánkon ismerkedtünk meg dr. Szóllősi Tibor orvossal, a Kárpátaljai Miatyánk című vers szerzőjé­vel, akit baráti szálak fűznek Kaposvárhoz. Hosszú, vadregényes úton, Ökörmezőn és Volócon át értük el a Vereckei hágót. A hegyte­tőre szerpentinét vezet, ahol magyar gyerekek integetnek felénk. Végre felértünk a hegy­tetőre. Előttünk a Vereckei hágó. Kísérőnk bekapcsolja a magnót, s felhangzik a magyar Himnusz, amelyet könnyes szemmel, meghatottan énekel­tünk el. A dombtetőn szorgos munkások rakták a honfoglalási emlékmű oszlopát, amely min­den bizonnyal július 20-ra elké­szül. A Nagyág völgyében megkóstoltuk egy gyógyforrás üdítő vízét, majd a bátrabbak a folyó felett kifeszített függőhi- dat is kipróbálták. Az utolsó megállóhely a Tisza parti Tu­rul-emlékműnél volt. Hosszú kamionsor mellett értünk a ha­tárhoz, s Szentes József meleg hangú búcsúszavaival váltunk el Kovács Sándor útikalauzunktól, azzal a reménnyel, hogy még ta­lálkozunk. Torma Károly

Next

/
Thumbnails
Contents