Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-10 / 160. szám

1996. július 10., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Biró Ferenc jegyzete Kamion mizéria A június 1-je óta bevezetett hétvégi kamion stop eredménye és fogadtatása ugyancsak vegyes. Szombaton és vasárnap valóban elviselhetőbbé vált a főútvonalak telítettsége, csökkent a zaj- és levegőszennyezés. A változás legalább annyi feszültséget te­remtett azonban, amennyi gondot orvosolt. Lázongnak a hatá­rokon kilométeres sorokban — olykor embertelen körülmények között — várakozó kamionosok. A velük együttérző határőrök — például a hét végén is szabad kamionforgalmú Szlovénia ha­tárán — az Isztriáról és az olasz tengerpartról hazaérkező ma­gyar turistákon vesznek — mondvacsinált okok miatt — két- három ezer toliáros „elégtételt”. Berzenkednek a Balaton-parti települések lakói is, akik elvi­selhetetlennek érzik a vasárnap éjféltől így összefüggő sorban hömpölygő monstrumok zaját. Lelli őslakók fogadkoznak, ha nem lesz változás, — figyelmeztetésként — személyautóikkal állják el a 7-es utat. Nem hoz közmegelégedésre szolgáló meg­oldást — ezt tavalyi példák mutatták — a kamionforgalom elte­relése sem. Akkor az érintett háttértelepülések lakói tüntettek, írtak petíciókat. Valódi megoldás, egy a lakott területeket elkerülő autópálya volna. Ilyen azonban nincs a Dél-Dunántúlon, a forgalomnak mégis mennie kell. Amin nem változtathatunk: Magyarország földrajzi helyzete miatt szállítási híd is a Kelet és Nyugat kö­zött. A tranzitforgalom bevétele ugyanúgy fontos része a nem­zeti jövedelemnek, s egyben mércéje az ország nyitottságának, mint mondjuk az idegenforgalom. S hát korántsem a kamionok zaja az egyetlen dolog amit el kell viselnünk. Hosszú a csak to­leranciával és alkalmazkodással elviselhető bosszúságaink sora. Kár volna ha a valamennyiünkben meglévő —jól-rosszul kordában tartott — indulatok épp a kamionforgalom okán ke­resnének levezető szelepet. Kifizetődő összefogás Hat éves álom valósult meg három szomszédos község­ben. Kötcse, Nagycsepely és Teleki gázvezetéket épített közösen. Dr. Feledy Gyula, Fábián János és Jakab Lajos polgármester tegnap jó szív­vel állapíthatta meg a 68,5 milliós beruházás végeztével, hogy a megegyezés és az ösz- szefogás kifizetődő. A törté­netük nem csak a gázveze­tékről szól. Somogybán elsőként alakí­tottak köijegyzőséget önkénte­sen. Rögtön azután, hogy megszüntették Balatonszár­szóval a társközségi viszonyt és önálló önkormányzatokat hoztak létre. Emellett azért va­lamennyi településen működik hivatal, hogy a polgároknak ne kelljen utazgatni az ügyeikkel. A polgármesterek elismerik nem olcsóbb, de nem is drá­gább így a helyi közigazgatás. A lényeg, hogy kiválóan mű­ködik. Azt is látniuk kellett, hiába a nagy önállóság a fej­lesztésekhez sok pénz kell. 1990-ben már hozzájárultak a Szárszó-Szólád közötti gázve­zetékhez, hogy megteremtsék a feltételét a későbbi csatlako­zásnak. Úgy fizettek hatmillió forintot, hogy nem került egy fillérjükbe sem, mert tisztessé­gesen meg tudtak egyezni Ba­latonszárszóval a vagyonme­gosztásban. Ilyen előzmé­nyekkel már nem volt nehéz partnereket találniuk a telepü­lések környezetvédő energia szolgáltatásához. A Balaton Szőlőskert Szövetkezet pél­dául igen kedvező áron adott el ingatlant az önkormányzatok­nak, amelyek a halastó és kör­nyékének értékesítéséből te­remtették meg a gázberuházás anyagi alapjait. A beruházó Kögáz Rt és a kivitelező bala- tonszárszói Közműgáz Kft mindvégig segítette a közsé­gek munkáját, hiszen elismerik járatlanok voltak ilyen nagy beruházás bonyolításában. S lám, a kormány is honorálja az összefogást, mert a központi környezetvédelmi alaphoz si­keresen pályáztak a terveikkel. Abban mind a három pol­gármester egyetért, hogy a kis lélekszámú falvakban nem ju­tottak volna előbbre a tervek­kel, ha a polgáraik nem vállal­nak jelentős anyagi áldozatot. Kötésén az állandó lakosok 60 ezer forintos hozzájárulást fi­zettek portánként a vezetékhá­lózathoz, Nagycsepelyen és Telekiben 80 ezret. Többet kértek az ideiglenes lakóktól és a jogi személyektől. E sok­sok sikert tegnap együtt ünne­pelték a kötcsei művelődési házban. A gázlángot dr. Lövey László országgyűlési képvi­selő gyújtotta meg. G. M. Két héten belül nyolc millió dollár értékű beruházás kezdődik Kaposváron. A takarmánygyár építéséről mit SZÓL HOZZÁ? szóló szerződést Szita Károly polgármester és Paul ________________________ K elly, a Purina Hungary Rt ügyvezető igazgatója írta alá. (Hír a Somogyi Hírlapból). Dollármilliók Kaposvárra Szabó Gyula, az Inter Trade Agro Rt elnök-vezérigazgatója: Kaposvárnak fontos ez a beru­házás. Az új üzem konkurren- ciát jelent számunkra is, ám mégsem félünk. Úgy gondo­lom, hogy ez serkentőleg hat a termelésre, a kereskedelemre. A gazdasági életben szabad a verseny: a jobb, és olcsóbb terméket gyártó cég talál vevőt. A nyolcmillió dolláros beruhá­zás élénkíti a helyi és a regioná­lis gazdasági életet, elősegítheti a foglalkoztatást. Kaposvár hosszú távon is előnyhöz juthat. Az eddiginél több külföldi be­fektető jöhet, valamint nőhet a város üzleti ismertsége és tekin­télye. A városnak ez egy jó rek­lám. Gál Béla, mérnök: bár pesti vagyok, sok mindent hallottam az épülő kaposvári takarmány gyárról. A város vezetői jól döntöttek. A sokat hangoztatott környezetvédelmi előírásoknak nyilván eleget tesznek majd az amerikaiak, így nyugodtak le­hetnek a környék lakói. A so­mogyi termelők is jól járnak, mivel a jó minőségű árut átve­szi a cég. Szilvási József, a Kaposplast Kft ügyvezető igazgatója: örü­lök, hogy végül is ide települ az ismert amerikai cég. A város­nak már amúgy is régóta szük­sége lenne az iparfejlesztésre. Feltétlenül segíteni kell a nagy- befektetőket, mert ez rövid idő alatt megtérül. Pintér Józsefné, kaposvári munkásasszony: szerintem jó, hogy jönnek az amerikaiak. Sok pénzük van, így a helybeli dolgozók megtalálják a számí­tásukat. Most, amikor mindenki fél a munkanélküliségtől, ők kenyeret adnak harminc em­bernek. Az lenne a jó, ha rajtuk kívül még mások is építenének egy-két gyárat. Akkor a ma­gamfajta dolgozónak nem lenne félnivalója. Tajnafői Péter, a Kapos Jár­műgyártó és Javító Kft munka­társa: Kaposvárnak szüksége van a beruházásokra. Ettől függ, hogy az elkövetkező évti­zedekben miként alakul a város fejlődése. Ahol megjelennek a multinacionális cégek, meg­pezsdül a gazdaság. Remek példa erre Székesfehérvár vagy Bábolna. Akinek konkurenciát jelentenek az amerikaiak, azoknak bizony össze kell szedniük magukat. De ez jóté­konyan szolgálhatja fejlődésü­ket. Zsinkó Endre, a kaposvári tejüzem vezérigazgatója: előnyt és hátrányt is jelenhet egy ilyen beruházás. Mégis hiba lenne kihagyni egy ilyen lehetőséget. A döntéshozók nyilván alapo­san számba vettek mindent, mi­előtt szavaztak ebben a kérdés­ben. Úgy vélem, hogy Kapos­váron tovább színesedik a gaz­dasági élet. Horváth Péter kaposvári diák: szerintem a nagyfőnökök ügyes húzása volt, hogy segítik az amik letelepedését. Az új gyár nyilván egy csomó mun­kát ad a kaposváriaknak, emel­lett a helybeli gazdáktól is vá­sárolnak. Úgy tűnik, hogy vá­rosunk egyre népszerűbb. Ezt mindenképpen ki kell hasz­nálni. (Harsányi) Szeptemberig privatizálhatják a siófoki KW Rt-t Még keresik az új vevőt Az ÁPV Rt igazgatótanácsa határozatot hozott; tulajdonosi hi­telt ad a siófoki Kőolajvezeték Építő Rt-nek. A szerződés alá­írására várhatóan még ezen a héten sor kerül. A cég privatizációjára kiírt har­madik pályázatot is eredményte­lennek minősítette az ÁPV Rt. Horváth Tibor, a KW Rt vezér- igazgatója tegnap elmondta: a tu­lajdonos a tervek szerint rövid időn belül zártkörű pályázatot ír ki, amelytől gyors sikert remél. A privatizáció e szerint szeptem­berre befejeződhet. Az álláspon­tok szerint az új tulajdonossal kell megegyezni a szervezeti re­organizáció részleteiről. — A Suchmann Tamással való beszélgetésem során a mi­niszter elmondta: mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a KW Rt gazdaságilag talpon maradjon, a dolgozók érdekei ne sérüljenek és a jövőbeni piaco­kat stabilan biztosítani lehessen a társaság részére — mondta Horváth Tibor. - Az átszervezés nem jelent automatikus létszám- leépítést, inkább azt: az egyes üzletágak korszerű társasági formában működnek tovább, és érdekeiket, tennivalóikat az ed­diginél sokkal inkább maguk védik, alakítják. A KW Rt 8 hónap alatt 110 millió hitelt fizetett vissza. Mindez a Zsana-Városföld, Győr-országhatár közötti veze­ték építésnek köszönhető, amelynek jogát külföldi cégek­kel szemben nyerték el. (Czene) Meleg témákról döntött a nagyatádi testület Területeladás üzembővítéshez (Folytatás az 1. oldalról) A testület korábbi döntése ér­telmében a szemétszállítást, a szeméttelep kezelését, az utcák gépi tisztítását, a hóeltakarítást és a síkosság mentesítést vállal­kozásba adják. Erről a közbe­szerzési értesítőben pályázatot írtak ki, és az eredményt hama­rosan nyilvánosságra hozzák. Az azonban bizonyos, hogy a távhőszolgáltatás a gondnokság feladata marad a továbbiakban is. Egy korábbi pályázatról is szó volt a tegnapi testületi ülé­sen. Másodszor hirdették meg a kivadári városrészben lévő fürdő eladását. A korábbi pályá­zat eredménytelen volt. Most két ajánlat érkezett, ugyanattól a vállalkozótól, de a felkínált pénz a valós érték felét sem tette ki. Igaz, a fürdőt lakóval, pontosabban bérlővel együtt akarták eladni. A képviselők most úgy döntöttek, hogy fel­hagynak a kísérletezéssel, leg­közelebb csak akkor fogják el­adásra felkínálni a kivadári für­dőt, ha a jelenlegi bérlő szerző­dése lejárt. Tegnap döntöttek a nagyatá­diak arról is, hogy területet ad­nak el a Marcali székhelyű In­dustrie Elektrik Kft-nek, amely itteni üzemét akarja bővíteni, s ezzel új munkahelyeket kíván teremteni a nagyatádiaknak. N. J. Drávával ismerkedő pedagógusok A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság nemcsak a víz világnapjára meghirdetett pályázat diáknyerteseit, hanem a tanulók felkészí­tőit is jutalmazta. Négy ba­ranyai pedagógus társasá­gában Tislér Istvánná a marcali Parki óvodából, Kápolnás Mihályné a bar­csi Széchenyi Ferenc Gim­názium, Hodosi Ibolya és Fehér Margit a szentbalázsi általános iskola tanára vett részt egy drávai hajóúton. Az igazgatóság vezetői a folyóval, az állat- és nö­vényvilággal és a vízi munkákkal ismertették meg a pedagógusokat. Nyolc fiatal kispap-jelölt Lezárult a kispap-felvételi vizsga a kaposvári püspök­ségen. Nyolc fiatal jelentke­zett a kaposvári egyházme­gyébe kispapnak. Hatan az egyházmegye területéről je­lezték szándékukat, s egy erdélyi és egy budapesti ifjú is volt a jelentkezők között. Balás Béla megyéspüspök országos viszonylatban is jó aránynak tartja a felvételi­zők számát, akik között szakmunkás-bizonyítvány- nyal rendelkező és építész- mérnök egyaránt van. Románok a vonat padlásterében Öt román személy a Gyéké­nyesnél kilépő nemzetközi gyorsvonat padlásterében megbújva próbált illegálisan Horvátországon keresztül Olaszországba jutni. A nagykanizsai határőrök meghiúsították kísérletüket. Bolhó térségében pedig egy magyar személyt állított elő a járőr, aki alaposan gyanú­sítható volt vagyon elleni bűncselekmény elkövetésé­vel. Mérsékeltebb viharkárok A hétfői vihar jóval keve­sebb kárt okozott Somogy­bán, mint a korábbi. A biz­tosítókhoz néhány kárigény érkezett csupán, ám még nem zárult le a kárbejelen­tés. Marcaliban az AB-Egon kirendeltségéhez nyolc beje­lentés érkezett. 10-15 csere­pet rongált meg a szél, s a villám használhatatlanná tette a televíziót, a videót. Balatonbogláron és Siófo­kon a Hungária fiókjához sem érkezett számottevő kárbejelentés; 10-50 ezer forint közötti a kárigény. Hetvennyolc település a tönk szélén Félmilliárd forintra várnak Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) Mikics Sándorné a Somogy me­gyei TÁKISZ igazgató helyet­tese elmondta: az önkormányza­tok által igényelt hatmilliárd fo­rint helyett, csak kétmilliárdot biztosít az állam, ugyanakkor csak Somogybán, félmilliárdra tartanak igényt. A hiányzó leg­nagyobb helyi összeg pedig 100 millió forint. Dr. Ulrich Károly reméli, hogy az igényelt pénznek leg­alább a felét megkapják. A kifi­zetések azonban csak augusz­tusra várhatók, ezért gyorsse­gélyként máris föl kellett ven­niük 10 millió forint, kamattal terhelt hitelt. A nágybajomi ön- kormányzat egyébként már a té­len igényelt 17 millió forintot az iskola és az óvoda tetőzetének megjavítására, de ezt a kérelmet éppen úgy elutasították, mint a pálmajori 1,2 milliót. A jegyző szerint a meggondo­latlan parlamenti döntések nagy szerepet játszottak a hiány kiala­kulásában. A központi feladatok költségeinek megelőlegezésére több millió forintot költöttek, de csak néhány százezret kaptak vissza. Év elején például 72 személynek fizettek jövedelem- pótló támogatást és most is 40- 50 állásnélküli váija a pénzt. Somagyjádon még a nyári, karbantartási munkák költségei is befolyásolják az önkormány­zat azonnali hiteligényét. Ló­ri nézné Kiss Ilona polgármester szerint az augusztusi bérekre legalább 2 millió forintot kell felvenniük. Az ugyancsak önhi­báján kívül hátrányos helyzetű település önkormányzata 10 mil­lió 44 ezer forintra nyújtott be pályázatot. Az újabb hiány meg­előzése érdekében, a június kö­zepén tartott testületi ülésen So- mogyjád, Edde, Alsóbogát és Várda képviselői úgy döntöttek: júliusban újratárgyalják a társult intézmények 1997. évi költség- vetését és megpróbálják csök­kenteni a kiadásokat. A település legnagyobb gondja a munkanél­küliség mellett a folyamatosan és drasztikusan csökkenő gyermek­létszám. A tanulócsoportok lét­száma már a kívánt 25-öt sem éri el, s így jelentősen megnőtt az egy és tanulóra jutó költség. A takarékosság jegyében két éve létszámstopot vezettek be az in­tézményekben, hat pedagógust nyugdíjaztak, és további elbo- csájtásokra lehet számítani a technikai dolgozóknál is. A pol­gármesterasszony szerint Várda kivételével, a csatolt települések hiánya még nagyobb, mint So- mogyjádé. Ennek ellenére ra­gaszkodnak iskolájukhoz. A somogyjádi képviselőtestü­let a hiány mérséklésére eddig is minden eszközt megragadott: a nem kötelező feladatok ellátásá­hoz pályázaton nyertek mintegy 2 millió forintot; a működésre, il­letve felújításra pedig 3,5 millió forint értékben ingatlanokat bo­csátottak áruba. Várnai Ágnes Közművesített telkek Lengyeltótiban A BB Borgazdasági Rt priva­tizációja nyomán 2,8 millió forintot kapott Lengyeltóti a földterületeinek értéke után. Bár a vártnál kevesebbet ka­pott az önkormányzat, Papszt Lajos polgármester mégis' elégedett, hiszen a napokban a számlájukra került a summa. A DÉDÁSZ és a KÖGÁZ részvényeire számí­tanak még összesen húszmil­lió forint értékben. Ezt a cso­magot kincstárjegybe fektet­nék, hogy legalább a kama­tokból lássanak pénzt, oszta­lékra nem számíthatnak. A 2,8 millió forintnak meg van a helye. A városközpont­ban negyven építési telket parcellázott fel az önkor­mányzat a magántulajdono­soktól korábban megvásárolt területen. A vízvezetéket és a villanyt már odavitték most a szilárd burkolatú utat építik ki és a csapadékvíz elvezetést oldják meg. A telkeket már árusítják elfogadható áron. Az önkormányzat ugyanakkor támogatja a város otthon te­remtő fiataljait. Mivel kevés az építkezésre alkalmas terü­let a városban a következő években a most közművesí­tett parcellák szomszédságá­ban folytatja az önkormány­zat a telekkialakítást az érté­kesítésből származó bevéte­leiből. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents