Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-09 / 159. szám

1996. július 9., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Meglesz a béremelés A kormány mérlegeli a búzaexport-stopot A kormány állja a szavát, a költségvetési szférában dol­gozók bruttó bére átlag 19,5 százalékkal növekedhet az idén - közölte Akar László pénzügyi államtitkár a Gaz­dasági Kabinet tegnapi ülését követően. A testület megtárgyalta a költ­ségvetési terület bérhelyzetéről szóló jelentést. Eszerint az idén május végéig a bruttó keresetek 11-12 százalékkal emelkedtek. Ez reális alapot ad arra, hogy az átlagbérek a megállapodás sze­rint nőjenek, és éves átlagban elérjék a 19,5 százalékot. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter az ülés után arról tájé­koztatott, hogy a területi köz- igazgatásban dolgozó felsőfokú végzettségű köztisztviselők pótlékát szeptemberben 10 szá­zalékkal emelik, de még vizs­gálják ennek forrásait. Lakos László földművelés- ügyi miniszter elmondta: a ka­binet javasolja a kormánynak, hogy vizsgálja meg az élelmi­szer-kereskedelemben, a gabo­natermesztésben és a malom­iparban tapasztalható feszültsé­gek okait. Az érintett ágazatok szakmai, érdekvédelmi szerve­zeteivel való megbeszélés alap­ján a miniszter úgy véli, hogy a félbarna kenyér ára kilónként legfeljebb 75 forint lehet, a fe­hér kenyéré sem haladhatja meg a 90 forintot. A kormány­zat egyébként mérlegeli azt, hogy nem ad ki további export- engedélyt étkezési búzára. Maga a pártelnök is meglepődött kissé Az MDNP a mérleg nyelve A pártnak van választmánya, elnöksége és néhány hete el­nöke. Hírek szerint az utóbbi időben meglódult a taglét­száma is. Mi igaz ebből?- Bevallom, a vártnál gyorsabb volt az „újszülött” fejlődése - válaszolta Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke. Je­lenleg országszerte 70-nél több szervezetünk működik, és va­lóban, számottevően emelkedik a taglétszám. Azt hiszem, figyelmet érde­mel, hogy tagjainknak több mint fele korábban egyetlen párt munkájában sem vett részt. Azért is tulajdonítok ennek nagy jelentőséget, mert sem a koalíciós, sem az ellenzéki erők nem tudtak e téren az utóbbi két évben előre lépni. Ezek az em­berek új terepet keresnek a poli­tizáláshoz. Volt MDF-esek is megtalál­hatók sorainkban, nem kis számban. Az MDF 19 megyei vezetője közül 14 átjött hoz­zánk. Egy más jellegű példa: a közelmúltban volt egy értekez­letünk, amelyen 108 polgár- mester, jegyző és önkormány­zati képviselő jelent meg. Az év végére minden megyében lesz választmányunk. 1998-ban, az országgyűlési képviselő-választáson 7-8 szá­zalékos eredményt szeretnénk elérni. S ha ez sikerül, akár a mérleg nyelve is lehetünk az új parlamentben. Koós Tamás Az első fokú döntés: nem volt kegyeletsértés Nagy Erzsébet folytatja Megszületett az első fokú döntés Rainer M. János tör­ténész, az 1956-os Intézet igazgatóhelyettese ügyében. A Pesti Központi Kerületi Bí­róság nem jogerős végzésével bűncselekmény hiányában megszüntette az ellene indí­tott eljárást. A tárgyaláson kívül hozott ha­tározat megállapította: a Nagy Imre - Politikai életrajz című kötet szerzője nem követte el a kegyeletsértés vétségét, mivel sem könyvében, sem a Magyar Televízióban sugárzott, a már­tírhalált halt miniszterelnökről szóló filmjében nem lépett túl az őt megillető szabad véle­ménynyilvánításon. Vésziné Nagy Erzsébet, a né­hai kormányfő lánya a bíróság döntését megfellebbezi. Ezen­kívül folytatódik az ügyben in­dított polgári peres eljárás is. A család ugyanis a kegyeleti jog megsértése miatt polgári pert is indított. Ebben Rainer M. János, valamint a kivégzett miniszterelnökről szóló, Nagy Imre élete és halhatatlansága 1896-1958 című dokumentum- film alkotói, továbbá a Magyar Televízió és az 1956-os Intézet az alperes. Vésziné Nagy Erzsébet jogi képviselője szerint a művek azt sugallják, hogy Nagy Imre a szovjet titkosrendőrség, az NKVD ügynöke volt. Az alko­tók szerint viszont mind a film, mind a könyv kifejezetten cá­folja ezt a feltételezést. Négyezerötszáz munkahely - katedra helyett Elbocsátás pályamódosítással Adóellenőrré, biztosítási ügynökké és utazási irodai alkalmazottá képezik át az állás nélkül maradó pedagó­gusokat. Erre dolgozott ki programot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az AB-Aegon Biztosító és az Express Utazási Iroda. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter tegnap tartott sajtótájékoztatóján em­lékeztetett rá, hogy tíz év alatt háromszázezerrel csökkent az általános iskolai tanulók száma. Ezért és a kötelező óraszám növelése miatt min­denképpen számítani kell pe­dagógusok elbocsátására. A minisztérium olyan cé­További állásajánlatokat várnak fotó: feb/diósi imre gekkel vette fel a kapcsolatot, kaerőre van szükségük. 4500 amelyek országos hálózattal tanító és tanár elhelyezkedésé- rendelkeznek, és képzett mun- ről tudnak így gondoskodni. Pályaalkalmassági vizsgálat és hosszabb tanulóidő Rögös út a bírói pulpitusra Lényegesen szigorítja a bíróvá válás feltételeit az a jogsza­bály, amelynek a tervezete várhatóan szeptemberben kerül a kormány elé - tudtuk meg az Igazságügyi Minisztériumban dr. Konkoly Csaba helyettes államtitkártól. Jelenleg az egyetem elvégzése után a jelöltek két évi joggya­korlatot követően tehetnek szakvizsgát, majd megkapják bírói kinevezésüket. A jövő­ben csaknem nyolc esztendeig tartó szakmai gyakorlat és két pályaalkalmassági vizsga lesz a feltétele ugyanennek. Az egyetem elvégzését kö­vető fogalmazói időt kettőről három évre emelik, és a szak­vizsga megszerzése után két évig kötelező lesz bírósági tit­kárként tevékenykedni. Új­donságként szerepel a terve­zetben a pályaalkalmassági vizsgálat, amelyen kétszer es­nek át a jelöltek. Az elsőn nyomban az egyetem elvég­zése után, a másodikon a tit­kári feladatok .végeztével. Csak ezután születhet meg a határozott időre, a jelenlegi elképzelések szerint három évre szóló bírói kinevezés, majd - közmegelégedés ese­tén - a végleges státus. Dr. Konkoly Csaba szerint ezek a lépcsőfokok garanciát adhatnak arra, hogy csakis a Jegjobb szakemberek kerülje­nek ebbe a társadalmilag na­gyon fontos munkakörbe. Változtatni kívánnak á bí­rák javadalmazási rendszerén is. Alapvetően a köztisztvise­lői illetményalaptól való el­szakadást javasolják. A kezdő bírói, titkári és fogalmazói fi­zetések emelését, a szolgálati idővel arányosan emelkedő fi­zetési kategóriáknál pedig a kötelező előrelépés idejének négy évről három évre csök­kentését tartalmazza az új jog­szabálytervezet. (Németh) MAGYARORSZAG NEPESSEGENEK FOGYÁSA I960 1970 1980 1990 1996* 2000* 2010* 2020* 2030* 2040* * előrejelzés Forris. KSH ;^lbus grafika] Népfogyatkozás A 80-as évek óta folyamatosan fogy az ország népessége, ami a szüle­tések számának csökkenésével, és egyidejűleg a halálozások számának növekedésével függ össze. 1960-ban a természetes szaporodás ezer lakosra még 4,5 volt, húsz évre rá már 1,9, az idén az első öt hónapban 4,8 ezrelékes természetes apadás következett be. Az ország lakos­sága januártól május végéig 20 ezerrel csökkent, s alig haladta meg a 10 millió 192 ezret. Ha tart ez a folyamat, 2010-re 10 milliónál kevesebben, 2040-ben pedig 8 millióan leszünk Új szabály. Napokon belül be­fejeződik a felsőoktatási intéz­ményekben zajló felvételi vizs­gák sorozata. Ezt követően - most először - valamennyi egyetem és főiskola minden je­lentkezőjének sorsáról azonos időpontban, július 17-e és 19-e között egyszerre döntenek. Ad­digra a felvételi ponthatárokat is megállapítják a számítógépes feldolgozás során. Bizakodnak. A művelődési tárca reményei szerint nem emelkedik törvényerőre a moszkvai parlament alsóházá­nak az a határozata, amely orosz tulajdonná nyilvánította a második világháború idején „törvényes úton” a Szovjet­unióba hurcolt műkincseket, köztük a magyar javakat. A tárca mindent megtesz a mű­kincsek visszaszolgáltatásáért, - mondta Forgács András he­lyettes államtitkár. Szűkítenének. A Kisgazda- párt szükségesnek tartja az Al­kotmánybíróság jogkörének megnyirbálását, és azt szeretné, ha a testület elnökét a parla­ment választaná. Ezt Pokol Béla elnöki főtanácsadó nyilat­kozta tegnap. Szerinte az Al­kotmánybíróság „túl korán” jött létre, és túlteijeszkedett az alap­törvény adta lehetőségeken. Nincs nyom. Továbbra sem ta­lálják a tatai laktanyából a múlt hónap végén ellopott fegyvere­ket. A Budapesti Katonai Ügyészség nagy erőkkel keresi azokat, akik két tankról gép­fegyvereket szereltek le, és vit­tek el - közölték tegnap. Az ügynek nincs még konkrét gya­núsítottja, de valószínűleg lak­tanyabeliek a tettesek. Követelmények. Az Országos Rádió és Televízió Testület ki­dolgozta és holnap nyilvános­ságra hozza a műsorszóró pá­lyázatok általános feltételeinek tervezetét. írásban, szóban és nyilvános meghallgatás kereté­ben várják az észrevételeket. Falunap. A miniszterelnököt és az Országgyűlés elnökét is meghívták a július 13-i hajdú­bihari falunapra, jelentették be a szervezők tegnapi sajtótájé­koztatójukon Debrecenben. A hatodik alkalommal megrende­zendő agrámap résztvevői ellá­togatnak egy-egy hajdú-bihari településre, ahol szakmai és la­kossági fórumon vesznek részt. Szószóló a katonákért. Két nap alatt húsz katona kereste fel Okucaniban valamilyen pana­szával Polt Pétert, az állampol­gári jogok országgyűlési bizto­sának általános helyettesét. Ta­pasztalatait a HM tanulmá­nyozni fogja. Az ombudsman azt vizsgálta, mennyire érvé­nyesülnek a katonák emberi és alkotmányos jogai. Aszály az idén nem várható Szeszélyes évszak Egyik nap 35 fokos kánikulában olvadozunk, másnapra hirtelen 10-15 fokkal a sokévi át­lag alá zuhan vissza a hőmérséklet, és úgy érezzük, megfagyunk. Szeszélyes az idei nyár, legalábbis eddig az volt. De milyen lesz ezután? Dr. Maller Aranka meteorológus szerint néhány meglepetés még vár reánk. A hűvö­sebb és melegebb idő várhatóan 8-10 napon­ként váltja egymást, s ezért a július az átla­gosnál hűvösebbnek és csapadékosabbnak ígérkezik. A 18-20 fok körül mért hőmérsék­leti értékek mintegy 7-8 fokkal maradnak el az ilyenkor szokásos nappali átlagtól. Ezzel szemben a megszokottnál melegebb augusz­tusra számíthatunk, sőt a hónap második fe­lére megnyugszik az idő, elmúlik az időjárás szeszélyessége. Ha a nyaralók netán bosszankodnak is a viszonylag sok csapadék miatt, örülhetnek a gazdák, mert az idén nem kell aszálytól tar­tani a földeken. (N. Zs.) A vakáció idején sűrítik a fiatalokat védő rendőrségi portyákat A nyár szabadosságra csábít Ha július, akkor vakáció. Benépesülnek a strandok, a terek, felpezsdül az élet a Balaton környéki kempingekben. A kötet­lenebb életforma sokszor bűnbe visz vagy áldozattá tesz. A va­káció veszélyeiről Zsiga Péter rendőr hadnaggyal, az ifjúság- védelmi osztály munkatársával beszélgettünk. A kiegyensúlyozott családi hát­térrel rendelkező diákokban a nyári hónapokban is meg lehet bízni - mondta elöljáróban a hadnagy, de hozzátette: a kísér­tés őket is apróbb bűnökre csá­bíthatja. Olykor elemeinek egy- egy üveg italt a boltból, zsebre vágják a strandon őrizetlenül hagyott pénztárcát. Komolyab­ban azonban azokkal gyűlik meg a rendőrség baja, akik év közben is fejtörést okoznak a környezetüknek. Legnagyobb számban Buda­pestet, a Balaton és a Velencei­tó környékét, a határ menti te­lepüléseket lepik el. Üresen ha­gyott lakásokat rámolnak ki, biciklit rabolnak, autókat tör­nek fel, játéktermekben költe­kező társaikat fosztogatják. Az utóbbi két évben legalább kétszeresére nőtt a fiatalok ká­bítószer-fogyasztása. A tiltott szerekhez viszonylag könnyű hozzájutni egyes szórakozóhe­lyeken. A húsz év körüliek au­tós balesetei is a diszkóból ha­zatérve következnek be a leg­gyakrabban. Olykor éppen a kábítószer okozta kábulat miatt. Különös, hogy minden zenei irányzatnak megvan a maga drogpárja. A mostani techno­őrülethez a Speed és az Extasy tabletta, valamint az LSD-s bé­lyeg társul. Jó, ha tudják a szü­lők, hogy az utóbbi mérete csu­pán egynyolcada az igazi bé­lyegének. A rendőrség azzal próbál se­gíteni, hogy járőrei a nyári hó­napokban sűrűbben portyáznak - főleg éjszaka - a tereken, az aluljárókban, a diszkók és a ki­emelt éttermek környékén, szemügyre veszik a kempinge­ket és strandokat is. Jelenlétük még azokat a vagányokat is el­riaszthatja, akik tudják, hogy a zsaruk sorai is megcsappannak a nyári szabadság miatt. Takács Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents