Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-10 / 134. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 1996. június 10., hétfő A megyei közgyűlés tárgyalta: Somogy mezőgazdasága • • Összefogást sürgettek A közgyűlés alelnöke, a megyei FM-hivatal, a Somogy Megyei Területi Agrárkamara és a Mezőgazdasági Termelők Somogy Megyei Szövetségének közös előterjesztése konkrét adatokra támaszkodva értékelte az 1990. év óta bekövetkezett változá­sokat, néhány esetben a 70-es és 80-ás évekkel hasonlította ösz- sze a mái helyzetet. Ernő elment... A megyeháza első emeletén a déli fekvésű szobák nyári na­pokon a rolók, függönyök el­lenére is átmelegszenek. Ernő is - akár csak a szomszédos irodákban dolgozók - úgy védekezett, hogy nyitva tar­totta a bejárati ajtót. Aztán az északi oldalon megüresedett a 126-os helyiség, s oda költö­zött. Itt a meleg már kevésbé fárasztotta, csak a derekával volt napról napra elégedetle­nebb. - Nem derék ez már, ami ilyen ronggyá töszi az embört - tört elő belőle a so- mogyszobi tájszólás, s még mosolygott is hozzá. Akkor még nem tudta, hogy nem a derék okozta a fájdalmakat... Országos rendezvényre jöt­tek a résztvevők; a bejáratnál elegáns, kékes zakóban, fe­kete nadrágban az olaszosan markáns arcú, göndör fürtű Ernő kollégánk fogadta, te­relte a megfelelő szekcióhoz tartozókat. - Jó kabátod van - dicsértem a „szerelését.” - Ha nem egy lenne belőle, neked adnám, de szerintem kicsit lö­työgne rajtad - ékelődött. Egy-egy ismerős polgár- mestert, munkába siető hiva­tali dolgozót széles mosollyal, szívélyes vállveregetéssel kö­szöntött, avagy pár szóval fel­idéztek egy közös élményt, amely rendszerint így kezdő­dött: Pajtikám, tudod, amikor X, Y azt mondta a r.-i válasz­tási gyűlésen (falunapon, ta­nácsülésen, közgyűlésen, vagy bármilyen rendezvé­nyen), hogy... és következett a jellemző, többnyire humo­ros szólás (elszólás). Egyik sokat felidézett ér­dekes története: a Nagyatád­hoz közeli faluban a „járás” új elnököt erőltet a népgyűlésen. A helybeliek azonban kemé­nyen ellene szólnak. A járá­siak új javaslattal állnak elő.- Az sem jó nekünk - ugrik fel az egyik falubeli. Mire a felbőszült járási főnök türel­mét vesztve kérdezi:- Hát kit akarnak maguk?- Azt nem tudjuk, de nem engedjük! - replikázott az atyafi, a közakaratot hűen ki­fejezve. Ernőnek tucatnyi ilyen hi­teles, vidám története volt a negyedszázados közszolgá­latból, s derűt keltett, ahol tu­dott a savanyodó esztendők­ben is. A főosztály közös névna­pot ünnepelt a Deseda-parti vendégházban. Az asszonyok szelték a kenyeret, terítették a hosszú asztalt: a „konyhafő­nök” Ernő'volt. Fehér sza­kácskötényt kötve keverte, ízesítette a bográcsban To­tyogó, felséges illatú vadpör­költet. A hagymát úgy szelte, mint a profik, a főzőkanálba vett mintát úgy tartotta kósto­lásra, hogy az ember szájában összefutott a nyál. A jóízűen falatozó kollégák közé lépve elégedetten mo­solygott; nem dolgozott hi­ába. Nagyon tudott örülni, másoknak örömet szerezni, és keményen dolgozni - ha kel­lett, az éjszakába átfolyóan választási összesítők feldol­gozásán. A közös összejöve­teleken hangulatot adott - a szülőföldről, Somogyszobról hozott néphumorral. Szeretett magyamótákat énekelni, s egyáltalán: szeretett élni... 47 évesen, egy év alatt le­bírta a kor kórja. A megyehá­zán az első emelet 126-os szobáján néhány napig még ott lesz a névtábla: Sámóczi Ernő főosztályvezető-helyet­tes... Dr. Novák Ferenc Ausztriai tapasztalatok SOMOGY Köszönet orvosoknak A Somogy megyei ILCO klub elnöke, Horváth Gyula levélben köszönte a megyei közgyűlés elnökének és Ka­posvár polgármesterének az úgynevezett stomás. betegek­nek nyújtott támogatást. Kö­zölte azoknak az orvosoknak a névsorát, akik térítés nélkül vállalták, vállalják a vesze­delmes kór feltárását megelő­ző szűrővizsgálatokat. 52 or­vos és asszisztenseik érde­melték ki Fonyódtól Taszárig a klubvezető és a közgyűlés vezetőinek köszönetét. So­mogybán 5000 ember vizsgá­latát végzik el az idén, a korai felismeréssel megmentve so­kak életét, munkaképességét. Somogyi - Atlantába A simontomyai alapítású , futva Atlantába” alapítvány megismétli 1992. évi nagy­szerű kezdeményezését: jú­nius 27-én 15 magyar és 15 amerikai fiatal nekivág a 4500 kilométeres távnak, vál­tófutással jutva el az olimpia helyszínére. A Kovács László külügyminiszter és más neves személyek által támogatott sportvállalkozás­nak a siófoki Széchenyi kö­zépiskola diákja, Bálint And­rea személyében somogyi résztvevője is lesz. Erre te­kintettel az alapítvány szám­lájára dr. Kolber István soron kívül támogatást utaltatott át. Elnöki támogatások Dr. Kolber István elnöki ke­retéből soron kívüli támoga­tást nyújtott a hallássérült gyermekek Kaposváron ren­dezett nemzetközi közleke­dési versenyéhez. A megyei közgyűlés különdíjakkal ju­talmazta a legügyesebbeket. A csornai ifjúsági klub pedig a hagyományos lámpásolást szervezi a hónap végére. A Szent Iván-i fáklyás felvonu­lás után meggyújtott máglyá­val elevenítik fel a régi nép­szokást. Ezúttal a szlováki­ai Csorna községből is jönnek vendégek. Az önkormányzati rendezvényt a megyei köz­gyűlés elnöke is támogatja. Az elmúlt évek tendenciája alap­ján sajnálatos a mezőgazdasági termelés nagyarányú vissza­esése, hiszen- a növénytermelés fajlagos hozamai tartósan az 1980-as évek második felének átlagai alá estek,- 35 százalékkal kevesebb vágóállatot állítunk elő, mint 1990-ben,- a tejtermelés több mint egy- harmadával esett vissza,- az elmúlt 10 év alatt a szar­vasmarha-létszám 55 százalék­kal, a sertések száma 45 száza­lékkal csökkent. A mezőgazdaságban foglal­koztatottak száma is csak 40 szá­zaléka az 1990. évinek. A visszaesés több okra vezet­hető vissza. Ezek közül is kie­melkedik- a mezőgazdasági termelés jövedelemhiánya,- az átalakulás és az aszály okozta kár,- a föld tulajdonjogának ren­dezetlensége, annak lassú üteme,- az általános termelési bi­zonytalanság,- a termelők tőkeszegénysége,- a mezőgazdaság megoldat­lan hitelezési rendszere,- az agrártámogatások vissza­A közgyűlés sok év óta első al­kalommal tűzte napirendjére ön­álló témaként a gyógypedagógia helyzetének megyei áttekintését. Aktualitását nemcsak a hiány­pótlás indokolta, hanem az ön- kormányzati és oktatási tör­vényből adódó megyei önkor­mányzati felelősség és köteles­ség is: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a megyei önkormányzatok felada­tául úja elő a testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos gyermekek óvodai, iskolai, kol­légiumi ellátását, valamint a gyógypedagógiai szakdolgoza­tok működtetését, illetve koor­dinálását. Somogybán az enyhe és a kö­zépsúlyos értelmi fogyatékosok, valamint az ép értelmű és az enyhén értelmi fogyatékos hal­lássérült gyermekek nevelésére, oktatására működnek intézmé­nyek. Az utóbbi években az in­tézményhálózat szerkezete megváltozott; korábban csak a bentlakásos fogyatékosok in­fogottsága, nem megfelelő irá­nyultsága. Kedvező tendencia, hogy a visszaesés üteme az utóbbi két évben lassult, néhány területen a javulás jelei tapasztalhatók. A tájékoztató részletesen ki­tért a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló kormányprogramok megyei eredményeire. A Földművelésügyi Alapok­ból elnyerhető forrásokra 506, a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap adta lehetőségekre 134 pá­lyázatot nyújtottak be a megye mezőgazdaságának szereplői. Ezeknek a pályázatoknak alap­ján az elmúlt években 1,8 milli­árd forintos beruházási program megvalósítására nyílt lehetőség. A programok csak egy-egy te­rületen hoztak részmegoldáso­kat, azonban az ágazat finanszí­rozási válságát megoldani nem tudták. A közgyűlés az előteijesztők által megfogalmazott fejlesztési célokkal egyetértett, külön kie­melte a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének szükségességét, a termőföldvédelem és a környe­zetbarát technológia alkalmazá­sának fontosságát, a minőségi termékek előállítását, a piacké­pes gyors bevételt jelentő mun­tézménye tartozott a megyei ön- kormányzat fenntartásába, jelen­leg már önálló kisegítő iskolák átvételére is sor került. Somogy megye önkormányzata anyagi támogatásban részesíti a telepü­léseken lévő önálló kisegítő ta­gozatokat is. Az általános isko­lában tovább tart a demográfiai hullámvölgy, a fogyatékosokat nevelő-oktató intézményekben nő a tanulói számarány. A szakszolgálatok egy részé­nek (nevelési tanácsadás, tanu­lási képességvizsgálat) több év­tizede kialakult rendszere van a megyében. A barcsi, kaposvári, marcali, nagyatádi, siófoki szék­hellyel működő nevelési tanács­adók tevékenysége a megye va­lamennyi településére kiteljed, és általában integráltan működ­nek. Az oktatási törvény kötele­zően előírja az általuk végzett tevékenységeket, de állami nor­matív támogatást nem biztosított részükre. A tanulási képessége­ket vizsgáló szakértői tevékeny­ség ellátásáról a megyei önkor­kaintenzív ágazatfejlesztést, az integráció szükségességét, a szolgáltatások növelését. Több képviselő hozzászólásá­ban is megerősítette, hogy a me­zőgazdaság a megye gazdasági életében meghatározó. A gaz­dálkodás eredménye az önkor­mányzatok gazdálkodására is ha­tással van. A foglalkoztatottak számának drasztikus csökkenése egyes térségekben súlyos gon­dokat okoz, az ott lakók a helyze­tük javítására nem látnak kiutat. A közgyűlés egyetértett Lassú Istvánnak, a mezőgazdasági bi­zottság alelnökének hozzászó­lásával: a jelenlegi helyzetből kilábalást az agrártársadalom szereplőinek együttműködésé­ben, összefogásában látta, a mezőgazdaság, a vidék érdekeit szolgáló hatékonyabb parla­menti munkában, a mezőgazda- sági támogatások átgondolt, célirányos a termelőket segítő felhasználását szorgalmazta. A közgyűlés elnökének ja­vaslatára — tekintettel arra, hogy a közgyűlésnek nincs a kialakult helyzet megváltozta­tásához szükséges eszközrend­szere — az előterjesztést to­vábbi felhasználásra és segítsé­güket kérve elküldtük a Föld­művelésügyi Minisztérium ille­tékeseihez. A megye országgyűlési kép­viselői és szakemberei számára pedig fórumot kezdeménye­zünk a tennivalókról. Keszthelyi Sándor mányzat a Siketek Iskolájához integrálva, szakmailag önállóan működő megyei bizottság fenn­tartásával gondoskodik. Ugyan­ebben az intézményben látják el a központi idegrendszeri rendel­lenesség miatt mozgássérült gyermekek terápiáját is. A gyógypedagógiai szakszol­gáltatások közül a legnagyobb nehézséget a logopédiai ellátás jelenti. Nincs megoldva a be­szédhibás gyermekek szűrése és ellátása. E feladatot az önkor­mányzatok egy része pénz és szakember hiányában nem tudja ellátni, kevés az információ is. A közgyűlés javaslatot fogadott el középtávú gyógypedagógiai koncepció kidolgozására; ez egyebek között megjelöli az álta­lános iskolai, gyógypedagógiai oktatás feltételeinek kiegyenlíté­sét, a szakszolgálati hálózat mie­lőbbi kialakítását, a korai fejlesz­tési központok létrehozását és a logopédiai ellátás bővítését. Dr. Riez Ferenc főosztályvezető A területfejlesztési Phare pályá­zat keretében Jákli Péter fő­jegyző vezetésével szakmai ta­nulmányúton járt májusban a megyei önkormányzat küldött­sége. Tagjai voltak többek kö­zött a területfejlesztési tanács le­endő tagjai, közgyűlési képvise­lők, polgármesterek és kamarai vezetők. Az egynapos út első ál­lomásán, Grazban az európai uniós tagság előkészítési teendő­iről Leo Beumfeld, a stájeror­szági kormány regionális ta­nácsadó irodájának vezető mun­katársa adott tájékoztatást. A ki­váló eredményeket elérő szom­szédok 7 körzeti tanácsadó kis­központot működtetnek, ame­lyek a fejlesztési döntéseket ké­szítik elő. Ezután a csoport az alsó-ausztriai Wienemeustadt- ban a RIZ területfejlesztési köz­pontban tájékozódott. Ez egy inkubátorházat is működtet, ahol 5-6 kezdő vállalkozó kap „teljes szervizt”, tanácsadást és infra­struktúrát. Ezek termelő, innova­tív vállalkozások, s havi 3000 schillinges bérleti díjat fizet­nek. Három év után kell csak megállniuk a saját lábukon. A korszerű központ láttán a somogyi szakemberek joggal ál­lapították meg: a gazdag ország sokat költ a térségfejlesztésre és a kisvállalkozások támogatá­sára. Ezt a tanulmányutat - a ROM Management Kft részéről - Répássy Helga ügyvezető és Ádám Valéria programkoordi­nátor szervezte és „vezényelte”. A gyógypedagógiai oktatás Természeti, társadalmi környezetvizsgálat, egyeztetés az önkormányzatokkal Tájterv Bárdudvarnokról Az 1980-as évek végétől a zse­lici Bárdudvarnokon és kör­nyékén egyéni, civil szervezeti és önkormányzati kezdemé­nyezések nyomán elindult egy, főleg a külterületeket érintő fejlődés. A rendezési tervek csak a belterü­letekre kiterjedő szabályozása nem volt már elegendő a terület egészséges gyarapodása szem­pontjából. Ezért a KTM területi tervezési főosztályával közösen - a főosztály költségén -, az eddig nem szokásos tervfajtát (regioná­lis tájrendezési terv) gondoltuk megfelelőnek. A tervfajta kere­tében a módszertani, a jóváha­gyások rendjére, az önkormány­zatok együttműködésére vonat­kozó alapterveket kellett kidol­gozni, hogy a terv modellértékű, vagyis „mintaterv” funkciót is betölthessen. A kisrégió tájterve három fő szakaszból áll: a vizsgá­latból, a programból és a tervből. A vizsgálat az alábbiakra ter­jed ki: a természeti, társadalmi környezet vizsgálata, az infra­strukturális adottságok vizsgá­lata. A vizsgálatok alapján elké­szült a program, mely a követ­kező részleteket tartalmazza:- megállapításra (jóváha­gyásra) kerülő munkarészek,- településhálózati tervjavas­lat,- területfelhasználási és terü­letszerkezeti javaslat (program­vázlat) ábrázolása,- alátámasztó munkarészek. A programot az érintett szak­hatóságokkal és önkormányza­tokkal - Bárdudvarnok, Hedre- hely, Kadarkút, Visnye - egyez­tettük, ezt követően a helyi ön- kormányzatok képviselő-testüle- tei elfogadták. A programot a megyei főépí­tész, a Somogy Megyei Közgyű­lés környezetvédelmi műemléki, valamint területfejlesztési bizott­sága - Bánkuti Miletta és Kam- pis Miklós tervező munkáját - megvitatta és jóváhagyta. Java­solták, hogy annak folytatása­ként középtávon a csatlakozó zselici tájegységekre (például Szenna térségére), hosszú távon a három megyére kiterjedő teljes Zselic tájegységre hasonló terv készüljön. Megállapodás Keszthellyel, Enyinggel és Tamásival, tapasztalatátadás Kézfogás Nagykanizsával Somogy Megye Közgyűlése eddig két, a megyehatárhoz közeli várossal (Dombóvár­ral, Szigetvárral) kötött együttműködési megállapo­dást. A kezdeményezés ked­vező fogadtatásra talált, és még négy város: Nagykani­zsa, Keszthely, Enying, Ta­mási képviselő-testülete dön­tött a kapcsolatfelvételről. A két Tolna, illetve Zala me­gyei „szomszédvárral” a me­gyei közgyűlés május végi ülé­sén jóváhagyott megállapodás célja a lakosság önkormányzati közszolgáltatásokkal való mind magasabb szintű ellátása. Meg­állapodtak, hogy a közigazga­tási területüket érintő térségfej­lesztő szervezetekben és pro­jektekben közösen vesznek részt, s ha lehet, közösen szer­veznek vállalkozásokat. A közgyűlések fejleszteni kíván­ják a tudományos, művészeti, kulturális, sportélet szervezé­sével kapcsolatos együttműkö­dést. Keresik az együttműkö­dés területeit, s kialakítják az együttműködés formáit; támo­gatják az intézmények ilyen irányú törekvéseit. Programot készítenek a nemzetközi együttműködés összehangolá­sáról, és tárgyalnak a regionális vásárokon, rendezvényeken, tapasztalatcseréken történő kölcsönös részvételről. Az Enyinggel kötött megál­lapodásban külön kitértek arra, hogy Somogy megye közre­működik a regionális szilárd- hulladék-lerakó hely optimális helyének meghatározásában. Keszthellyel a Balaton víz­minőségének javítását állítot­ták a közös munka középpont­jába: tanulmányokat dolgoztat­nak ki, együttműködnek a Kis- Balaton és a tó nyugati meden­céjét érintő turisztikai célok fel­tárásában. Somogy szívesen át­adja a Duna-Dráva Nemzeti Park területére felállítandó in­formációs rendszer tapasztala­tait, akárcsak Nagykanizsának, amellyel a határ menti — Ko- provnica-Krizevad megyével való — sokoldalú kapcsolato­kat is bővíteni tervezik. Dr. Novák Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents