Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-08 / 133. szám

1996. június 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Riasztó számok a kikötői talponállókban / Arkavalkád a Balatonnál A Balatonra lassanként meg­érkeznek a turisták. Megér­deklődtük: mennyiért vásá­rolhatnak szolgáltatást. Az felsorolt árak a jellemzőek, ezektől azonban sok helyütt - fölfelé - eltérnek a vállalko­zások tulajdonosai. A siófoki Hotel Európa közép- szezoni áron, 88 német márká­ért kínál egy két ágyas szobát. Csoportoknak kedvezményt ad. A Tourinform személyenként 15-20 márkáért közvetít ki fi­zetővendég-szobákat. A balatonszemesi Kistü- csökben száz forintért szerví­roznak egy húslevest, frissen sültet 390 forinttól lehet enni. Három ínyencpalacsinta 200 forint. A fél barackpálinkát 160 forintért mérik, ugyanennyi egy korsó sör ára is. A siófoki Pi­roska csárdában hasonló áron kínálják az italt. A bográcsgu­lyás 250, a készételeket 390-450 forintba kerülnek. Az itteni hajókikötőben ugyanak­kor 200-250 forintért mérnek fél deci pálinkát negyedosztá- lyű büfében, műanyag pohárba! Egy gombóc fagyi általában 25 forint, a forgalmasabb helyeken azonban harminc. Balatonszép- lak alsón az Orgona utcai büfé­ben a palacsintát 35, a lángost 50-90 forintért adják. A ham­burger és a hot-dog egy százas. A pizza 350, a babgulyás 270, a gofri 80 forint. A kapuccinó álta­lában 100, a kávé 60 forintba ke­rül. Diszkóba a belépő 4-500 fo­rint, s ugyanennyi négy cent ko­nyak vagy wishky. Az üdítő 150-200 forint. Ezer forint egy üveg magyar pezsgő. Az éjsza­kai pillangók szolgáltatásai 3-5000 forintnál kezdődnek. Aki kirándulni akar, azt Bu­dapestre programtól függően 49-54 márkáért viszik el az uta­zásszervezők. Balatonfüredre a retúr hajóút ára 600 forint. Négy év alatt és hetven fölött nem kell fizetni, a nyugdíjasoknak fél ár jár. A komp személyenként és kerékpáronként 100 forint, az autó gépkocsivezetővel 500. A zenés balatoni sétahajó folklór- programjára a belépő 40 márka. Ez vacsorával, itallal a töreki Nádas borozóban 1800-2000 forint. A Dél-balatoni Kulturális Központban egy operettgála megtekintése 1300 forint. A he­lyi katolikus templomban a hangversenyek felnőttek szá­mára 350, a gyerekek 200 forin­tért hallgathatják. Parkolódíjat a legtöbb Bala- ton-parti településen már nem kémek, ellenben Siófokon órán­ként 75 forint a legtöbb helyen. A vásárcsarnokkal szemben vi­szont fél órára szednek 60 forin­tot. (Czene) / Évente négy tonna foszfor szennyezi a tavat Erdő a víz védelmére (Tudósítónktól) A Balaton északi és déli víz­gyűjtőjét magába foglaló 248 ezer hektár terület vízminőség­védelmét magalapozó tanul­mányt készített a kaposvári KÖR Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Fejlesztő Kft. Erre az FM-től és az Agrober Rt- tői kapott megbízást. — A tó védelmében tett be­avatkozások, sajnos, nem kap­csolódnak egymáshoz, és jelen­tős részük a földprivatizáció alatt tönkrement — mondta Jä­ger János, a KÖR Kft ügyveze­tője. — A mezőgazdasági terü­letről érkező foszforterhelés az erózió által elmozdított talajból származik. A déli vízgyűjtőn, számításaink szerint, 929 ezer tonna talaj mozdul el évente; ennek foszfortartalma jelenti a legnagyobb terhelést, amely a köztudattal ellentétben csak el­enyésző mértékben származik a műtrágyázásból. A talajveszte­ségből évente mintegy 4 tonna foszfor jut a Balatonba, és en­nek csökkentése az elsődleges feladat. Ez az elem felelős a tó algásodásáért. A KÖR kft ter­vezőcsoportja által kidolgozott beruházási program lényege, hogy a beavatkozás a teljes vízgyűjtőre terjedjen ki és bár­milyen, az állam által támoga­tott mezőgazdasági tevékeny­ség során vegyék figyelembe a Balaton érdekeit is. A jelenlegi földhasznosítási elvektől eltér az az intenzív erdősítési prog­ram, amely 2800 hektáron ter­vezi a gazdaságosan nem hasz­nosítható szántó és gyepterüle­tek végleges erózió- és vízmi­nőségvédelmi visszaerdősíté- sét. Ez a legjobb megoldás,- hogy a vízgyűjtő valóban a Ba­laton tüdejévé váljon. — Nem tartjuk helyesnek, hogy a térségben a nagyüzemi állattartó telepek megszünte­tése után fokozatosan felszá­molják az állattenyésztést — tette hozzá Jáger János. — Sok a hasznosítatlan gyep, amely ál­latállomány hiányában jöve­delmet sem termelhet. Ha nem lesz állattenyésztés, a takar­mány helyett az eróziót előse­gítő árunövényeket termesztik majd. A somi önkormányzat melegvizű fürdő építését ter­vezi. A Balatontól 15 kilométerre eső falu ezáltal MIT SZÓL HOZZÁ? munkahelyekhez, adóhoz juthatna. A térség települé- __________________________ seiből alakult siófoki városkörnyéki bizottság segít­séget ígért, de az első kapavágás egyre késik. Ötös lottóból építene fürdőt Idősb Paksi Gyula somi képvi­selő: - Jó volna a fürdő; segít­séget jelentene a környék fal­vainak is. Ugyanakkor pénz­ügyi nehézségeink vannak, Somban nincsenek nagy adó­zók. Jó lenne mielőbb eldön­teni, hogy megvalósul-e ez a beruházás, mert a falunk föld- vagyonát mindenképpen va­lamilyen vállalkozásba kel­lene vinni. Szigeti József, a szomszéd Ságvár polgármestere: - Egyetértés van abban, hogy a térségnek jót tenne ez a beru­házás. Meg lehetne nyújtani vele a balatoni idegenforgalmi szezont is. Jelenleg azonban nem látok elég tőkét, ami a be­ruházást megvalósítaná. Akadt erre egyébként már vál­lalkozó 1988-ban, amikor kö­zös tanácsunk volt, de a sok bürokrácia elriasztotta akkor a pénzembereket. Szerenka József, Balaton- szabadi polgármestere: - Az­zal nem tudnék elszámolni a falum lakosságának, ha az ugyancsak fontos enyingi-át­járó út építését megfinanszí­roznánk akár csak százezer fo­rinttal is. A somi fürdőre azonban a közösen finanszíro­zott városkörnyéki alap pén­zéből lehetne adni, hiszen mi is kaptunk ebből kedvező ka­matra három millió forintot iskola építésére. A fürdő üze­melhetne a mi boldogulá­sunkra is. A szabadiak akár kerékpárral oda átjárhatnának. Ráadásul Som nemzetközi út mellett fekszik; bár csak mi lennénk ilyen helyzetben. Széles Károly siófoki vál­lalkozó: - Én jobban örülnék, ha Siófokhoz közelebb vezet­nék a melegvizet. Rengeteg in­tézményt, például szállodát is Somba kellene telepíteni, köz­ben Siófokon kihasználatlan az ilyen kapacitás. A megva­lósítás és a megtérülés nagyon időigényes. Ugyanakkor fi­gyelembe kell venni azt is: az igali, harkányi fürdő fenntar­tása is egyre nehezebb a mű­ködtetőik szerint. Kalóz Gézáné pénzügyi szakember, somi képviselő: - Mindenki lelkesedik, jó lenne a falunak a fürdő. De nem tu­dom, szabad-e álmodozni? A jövő útja lehetne, de nem tu­dom van-e annyi pénz a vilá­gon, amennyi kellene a meg­építéséhez. A falunk egyedül kicsi ehhez. Ha megnyerném a lottón az ötös találatot, szíve­sen segítenék. Czene Attila Country-zene Siófokon Az IFOR country-zenekara szolgáltatott műsort legutóbb Siófokon. A katonamuzsikusok látványos, színes műsorukkal nagy közönségsikert arattak a Dél-balatoni Kulturális Központ előtti téren fotó: ifj. kasza József Siófok 65 ezer viruló virága Virággal 4600 négyzetméter­nyi területet ültetett be Siófok a szezonra készülve, döntően a belvárosban. A 65 ezer salviát, begóniát, petúniát, muskátlit öt vállalkozó helyezte el. Szarka József, a városüze­meltetési iroda vezetője el­mondta azt is: 1 millió 70 ezer négyzetméter zöldterületet ke­zelnek, s ennek a negyedét ki­emelten. Az utóbbihoz tarto­zik például a rózsakert és a Millennium park. Itt nemcsak háromszor, hanem tavasztól őszig kilencszer nyírják a fü­vet. A fű egyébként a sok csa­padék és a nagy meleg miatt gyorsan nő, s minden vállal­kozó nem tud eleget tenni a várossal kötött szerződés sze­rint feladatának. A szakember elmondta: keresik a lehetősé­get, hogy a mulasztásokat pó­tolják. Siófokon parkosították a 70/A-s út Budapest felé kive­zető szakaszának mindkét ol­dalát. A több helyen elültetett 1100 fából jutott ide is. A haj­tások megeredtek; jövőre már zöldterületen lehet keresztül­hajtani a városon. C. A. Nagycsepelyi kicsik a vadászházban A nagycsepelyi önkormányzat és a Balaton vadásztársaság látta vendégül vadászházában a településen élő mintegy nyol­cán kisgyereket, s csatlakoztak hozzájuk a vadásztársasági csa­ládtagok is. Az egésznapos rendezvényen vetélkedőt ren­deztek, s a legjobbak ötezer fo­rint értékben játékokat kaptak. Tekefelszerelést, tollaslabdahá­lót, ütőket, labdákat, kosárlab­da palánkot vásároltak, s ezeket a falu óvodájában helyezték el. Jók a vetések Zamárdiban A zamárdi Magyar Tenger ter­melőszövetkezet csaknem 1200 hektáron gazdálkodik. Száz hektáron kukoricát, 463 hektá­ron tavaszi árpát, 80 hektáron mustárt, 166 hektáron napra­forgót termel, háromszáz hektá­ron pedig őszi búzát. Dolgozó tagjainak a száma hatvanöt. Perczeles diákok versenysikerei A siófoki Perczel Mór gimná­zium tanulói remekül szerepel­nek az országos versenyeken. A másodikos Márton Zsolt az Iri­nyi János kémiai versenyen az országos 9. helyet szerezte meg, a negyedikes Takács Ka­talin olasz nyelvből a 10. he­lyezést. Az ugyancsak végzős Cserta Péter 6608 versenyző közül lett 25. a Kenguru mate­matikavetélkedőn. A helikoni rendezvényen is jól szerepeltek a diákok: komolyzenében Mi- halics János arany, egyéb kate­góriában Nagy Krisztina, vers- prózamondásban Kelemen Or­solya szerzett ezüst fokozatot. Tanulmányi túrán a fonyódi tanárok A fonyódi Magyar Bálint álta­lános iskola pedagógusai két­napos ópusztaszeri kirándulásra utaztak. Ott szerzett ismeretei­ket nemcsak a tanórákon hasz­nosítják, hanem a diákok ta­nulmányi kirándulásainak meg­szervezésében is. Tanulóik kö­zül most többen a fonyódi gyer­mektábor szépítését segítik. Oscar-díjas szakácsok, de nem találják főztjüket a vendéglők kínálatában Másfél milliárd forint reklámra Zsaru-palánták a Balatonnál Fonyód ad otthont a nyáron a nagy érdeklődéssel várt zsa- rutábomak, amelynek fő szervezője Hámori István nyugalmazott rendőr alezre­des. Két évig a budapesti rendőrtiszti főiskola fogadta azokat a középiskolásokat, akik kíváncsiak a rendőri hi­vatásra. Idén többszörös a túl­jelentkezés, de 45 fiatalnak tudnak programot nyújtani. Ellátogatnak a fonyódi és marcali kapitányságra, és a csopaki rendőrképző isko­lába. A tábort a célból szer­vezik, hogy fiúkat és leányo­kat késztessenek a rendőri pá­lyára. Az elmúlt években már volt rá példa, hogy a résztve­vők közül kerültek ki a rend­őrség munkatársai. A Magyar Turisztikai Szolgá­lat Rt tartott nemzetközi saj­tótájékoztatót Balatonföldvá- ron, hogy a hazánkba akkre­ditált tudósítók vigyék a Ba­laton jó hírét szerte a világba. A hivatalos mondandónál is érdekesebb volt, mire kíván­csiak a külföldiek. Erre ér­demes figyelni. Már az első kérdés sem volt vé­letlen: mennyi pénzt költünk a külföldi marketingre? Mert aki reklámoz, annak van jó, elad­ható terméke. Nos, a szolgálat­nak az idén 1,66 milliárd forintja van e célra. Kétharmada osztrák és német területre megy, egy- harmadát a többi országban köl­tik vendégcsalogatásra. A Pravda érdeklődésére mondta el dr. Erdei János vezérigazgató, hogy törekednek a keleti turisták visszacsábítására is. Moszkvá­ban szintén működtetnek képvi­seletet. Az arab országokban ma még - anyagiak híján - nem éri meg nagy reklámot kifejteni, mert a befektetés későn térül meg. Német újságírók tették szóvá a beutazókat bosszantó fekete taxiztatást és a valutázást, amit egyre jobban visszaszorít a piac. Tehát nincs értelme valutázók- kal üzletelni, és szerencsére sok helyen működnek már pénzvál­tók is. A vezérigazgató viszont határozottan állította, hogy a sajnálatosan nagy számú autó­lopás ellenére nem rosszabb a közbiztonság a tó körül, (sőt!) mint Európa más üdülőhelyein. Egyébként nálunk minden 80-88 ezredik turistát ér valami­lyen sérelem. Az idén négyszáz­zal több rendőr szolgál majd a Balatonnál. S tervezik, hogy legalább a kiemelt őrsökre tu­risztikai főiskolásokat küldenek nyári gyakorlatra, akik nyelvtu­dásukkal, felkészültségükkel se­gítik a bajbajutott vendégeket. A magyar gasztronómia kül­földi szerelmese jegyezte meg, hogy a hazai konyha kiválóságát nem mindenütt tapasztalja. Pe­dig világelsők vagyunk: mi di­csekedhetünk a legtöbb Oscar- díjas szakáccsal. Csak ezt keve­sen tudják, s azt is, hogy a sza­kácsok, cukrászok szövetsége közzétette azoknak az éttermek­nek a listáját, ahol garantáltan jó minőséget kap a vendég. Ez sem jutott el azokhoz, akiknek tudni kellene róla. Van tennivalója a frissen alapított szolgálatnak. Érdekes kérdés: miként műkö­dik a belföldi szociális turiz­mus? Erre mondta dr. Erdei Já­nos, hogy romokban hever, a szakszervezeti üdültetés felszá­molásával sikerült szétverni. Most francia mintára olyan csekkrendszert akarnak beve­zetni, amelyet a munkaadók vá­sárolnak meg - adókedvez­ményt kapnak hozzá - és termé­szetbeni juttatásként adják to­vább a dolgozóknak. Várhatóan sok helyen elfogadják majd a csekkeket. (Gáldonyi) Kínáljon finomat a Balaton- parton is hidegkonyhai készítményeinket, cukrász­süteményeinket A salátákra 15 napos szavatosságot vállalunk. A minőség a legjobb ajánlónk Hívjon bennünket a kaposvári 82/375-005-ös telefonon reggel 6-tól 13-ig

Next

/
Thumbnails
Contents