Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-05 / 130. szám

1996. június 5., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Sok kárt okozott a permetezés Kaposújlakon Megperzselt növények A termál nem csak a külföldiek kedvence Az igali fürdő komfortja A kültéri medencékben padokat építettek Az igazi szezon most kezdő­dött, de az igali termálfürdő egész évben üzemelt. A gyógyvízéről híres fürdőhe­lyen sok a visszajáró vendég. Németek, osztrákok jönnek, de magyar szót is lehet hal­lani. Czimmermann Árpád, a fürdőt üzemeltető Napfény kft ügy­vezető igazgatója elmondta: szlovák, osztrák, és német utazási irodákkal kötöttek szerződést, aminek már is van eredménye. Megvásárolták az Igái hotelt, ahol reumatológiai szakrendelések és kezelések folynak. Az orvos kétszer ren­del hetente, de a a szakasszisz­tencia hétközben is dolgozik. Felvették a kapcsolatot egy fővárosi orvoscsoporttal. En­nek tagjai természetgyógyá­szattal ötvözik módszereiket. Csontkovács, íriszdiagnoszta és masszőr is működik a für­dőben. Az ügyvezető igazgató a vendégek komfortérzetét sze­retné fokozni. Ezért a bővülő szolgáltatás, a felújított kültéri medencék. Jobb minőségű vendégfogadásra törekszik. Új fedett fürdőről, gyógyszállóról és biofaluról álmodik. És még több vendégről. A tavalyi bű­vös, százezres vendégszámot FOTÓ: LANG RÓBERT legalább húszezerrel szeretné meghaladni. Amikor Czimmermann Ár­pádot arról kérdeztem: vajon belépőjegy-árai miatt nem lesz-e csak a külföldiek ked­velt pihenőhelye az igali fürdő, megcsóválta a fejét. Elmondta: szomorú amiatt, hogy kevesebb magyar keresi fel a termált, de a környező gyógyfürdőkhöz képest ők így is olcsóbban számolnak. Most azon töri a fejét, hogy a németeken és az osztráko­kon kívül milyen vendégfogó praktikákkal vonzzon ide egyre több magyar fürdő- zőt. (Lőrincz) Hegyszentelés Kaposgyarmaton Furcsa jelenségre lettek fi­gyelmesek a kaposújlaki gaz­dák a múlt héten: gondosan ápolt kiskertjeikben, gyümöl­csöseikben pusztulni kezdett a saláta, az uborka, a bab, a szőlő, s főleg a diófák levelei olyanok, mintha megperzsel­ték volna őket. A kiskerttu­lajdonosok végső elkeseredé­sükben aláírásgyűjtést kez­deményeztek, az ívet több mint ötvenen írták alá. Ebben kérik a polgármesteri hiva­talt, hogy mielőbb vizsgál­tassa ki, mi okozta a kárt. — A vizsgálat a múlt héten kezdődött, néhány nappal a kár észlelése után — mondta Szántó János, Kaposújlak pol­gármestere. — Az előzetes ada­tok szerint valamilyen permet- szer okozta a növények pusztu­lását, ez a szer azonban em­berre nem ártalmas. Még nem tudni biztosan, hogy ki volt a kár okozója, de valószínű, hogy egy környékbeli mezőgazda- sági magáncég. Hozzánk mint­A nagyberki Csúz Lívia első lett a Kaposvári Magyar- Román baráti társaság vers- és prózamondóversenyén. A megmérettetésen 14 iskola diákja vett részt. — Nagyon örültem, hogy az elődöntőről tovább jutottam a döntőbe — mondta a diáklány. — Arra viszont nem gondol­tam, hogy kategóriámban az első helyen végzek. A verse­nyen sok tehetséges szavaló vett részt, végig szoros volt a küzdelem. Szerencsére jól sike­rült előadnom a magyar és ro­mán szerző művét. Egy verse­nyen gyakran a szerencse nem utolsó szempont. A tizenéves lány óvodás kora óta szaval. Gyakran olvas ver­set. — Nincs annál szebb él­mény, — mint amikor az ember felfedez egy költeményt — mondta. Mindig volt arra lehe­tősége, hogy elmélyüljön az irodalomban. Egy idő után ez már az igénye is lett. Az életét A hétvégi sántosi gyereknapon a legnagyobb sikere a tizenhá­rom IFOR-katonának volt. A kicsik kipróbálhatták a dzsipe­ket, aki akart, még utazhatott is egy kört. A katonák ezúttal is egy ötvenen nyújtották be a kárigényüket, ötezertől 15 ezer forintig. Összesen több mint negyedmillió forint a kár. A polgármesteri hivatal az ügyet a Megyei Növényegész­ségügyi Állomásnak adta át, a vizsgálatok végleges eredmé­nye a napokban készül el. — Vélhetően egy környék­beli cég szomszédos kukorica- tábláit permetezték egy per­zselő hatású vegyszerrel —- mondta Tóth István, a Megyei Növényegészségügyi Állomás igazgatója. — Egyébként szó­ban el is ismerték a károkozást. Ennek mindenképpen lesznek jogi következményei, a kárt meg kell téríteniük. Tóth István elmondta: több ilyen esetük van, sokan alkal­mazzák azt a két-háromfajta vegyszert, ami savas, perzselő hatású. A kaposújlakiak meg­nyugtatására azt is hozzátette: ezek a szerek melegvérűekre nem ártalmasak, és a növények nagy része is hamarosan ki fogja heverni a kárt. (Jakab) nem tudná elképzelni az iroda­lom nélkül. Segítségével tér­ben, időben szárnyalhat, a fan­táziának nem szab gátat semmi. Úgy gondolja, szerencsés: az általános iskolában remek ta­nárnője van. Varjaskériné Gyarmati Erzsébet sokat segí­tett a tanulásban és a felkészü­lés során is. — A vers egy életen át végig kísér: alaposan „megfertőződ­tem” az irodalomtól. A pálya- választás egy időre kitolódott: az ősztől a kaposvári Táncsics gimnáziumban tanulok tovább. Sokat gondolkodtam már azon, hogy felnőttként mihez kezd­jek. Sajnos a hangom miatt szí­nész nem lehetek. A tanári hi­vatás csodálatos, de alacsony a fizetés. Nemrégiben határoz­tam el, hogy ügyvéd leszek. Úgy látom, sok lehetőség rejlik ebben a pályában. Ráadásul ott is hasznosíthatom előadóképes­ségemet. Még nem késtem el semmiről, de remélem, hogy jól választok majd... (Harsányi) jól bírták a „kiképzést”: fociz­tak a felnőttekkel, és összemér­ték ügyességüket a gyerekekkel is. A vendégeket üstben főzött, magyaros babgulyással vendé­gelték meg a szervezők. Szentmisével kezdődött a hegyszentelési ceremónia a hétvégén Kaposgyarmaton. A hétszáz éves település régi ha­gyományt elevenített fel. A zselickislaki Nagy Vendel és a szentbalázsi Kiss József plé­bános celebrálta mise után a falu lakói körmenetben vonul­tak a hegyre, ahol megszentel­ték a határt és a termést. Nagy Vendel megszentelte az ön- kormányzat által felújított kő­keresztet is. A kaposgyarmati Berkes Rudolféi, családja állít­tatta hajdanán, s erre az alka­lomra a környékét is rendbe tette. A kereszt állítói vendé­gül látták a hegyszentelésben közreműködőket. A Zselicben megbúvó falu büszke múltjára. A hegyszentelés a hétszázéves évfordulóra összeállított prog­ramsorozat nyitánya volt. Ku­pamérkőzésekkel és falunappal folytatódik majd az ünnepi rendezvények sora. L. S. Mernyei diákok pesti jutalomútja A Nemzeti Alapítványtól hu­szonötezer forintot nyert a mernyei általános iskola. Ezt az összeget az útiköltségre fordí­totta az intézmény, ugyanis negyvenegy mernyei diák a hétvégén a Nemzeti Színház­ban megtekintette a János vitéz című előadást és a Nemzeti Múzeum Honfoglalásról szóló kiállítását. A budapesti kirándu­lás jutalomút volt. A gyerekek kimagasló tanulmányi eredmé­nyükért kapták ezt az utat. Somogyjádi idősek a parlamentben Lőrinczné Kiss Ilona somogy­jádi polgármester vezetésével látogatott a Parlamentbe a tele­pülés nyugdíjas klubja. A so- mogyjádi vendégeket Pásztohy András (MSZP) országgyűlési képviselő kalauzolta és adott tá­jékoztatást a parlament munká­járól. Jutái kisiskolások bohóc szobra Eredményesen működik a szín­játszócsoport Jutában. A Ki mit tud?-on kapott arany minősítés mellé Pakson, a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó területi döntőjén a társaság megkapta a zsűri különdíját. A bohóc szobrocska a legjobb ne­vettető csapatnak járt. Tanárok randevúja Zseliskisfaludon Zselickisfaludon találkoztak a kaposvári Nagyboldogasszony Katolikus Gimnázium tanárai. A hangulatos összejövetelen részt vett Balás Béla kaposvári megyéspüspök is. Régi-új igazgató Nagybajomban Pályázatot írt ki a nagybajomi önkormányzat a Csokonai Vi­téz Mihály Általános Iskola ve­zetői székére. Tibol László, az intézmény igazgatója nyerte meg a pályázatot. A földrajz­rajz szakos tanárt így július 1- től újabb öt évre bízták meg az igazgatói teendők ellátásával. Ma még álom a biztos állás — Havi nyolcezer forintból nem lehet ugrálni. Három gye­rekem van, az etetésük, ruház- tatásuk sokba kerül — mondta a kaposfői Sárközi István, aki társaival együtt közhasznú munkásként dolgozik. Járdát építenek. — Alig múltam huszonkét éves, de már egy esztendeje munkanélküli vagyok. Rossz érzés, főként, ha az embernek családja is van. Örültem ennek a betonozásnak, így legalább egy ideig lesz még munkánk. A kaposfői járdaépítésen ha­tan dolgoznak. Az ötszáz mé­terrel két hét alatt végeznek. — A munkával gyorsan végzünk, mindenki érti a mes­terségét. Közben jut idő a be­szélgetésre is. A megélhetés mellett mindenféle szóba ke­rül. Jól megértjük egymást, hi­szen csupa hasonló sorsú em­ber dolgozik itt. — Korábban a szövetkezet­nél voltam rakodó, de fel­mondtak — mondta Kokas Jó­zsef. — Nőtlen vagyok, sze­rencsére. Nem tudom elkép­zelni, hogyan tudnék ilyen ke­vés pénzből eltartani egy csa­ládot. Most is a szüleimmel élek. Hazaadom a pénzt, de jó lenne, ha egyszer találnék va­lami biztos állást. Nem kell nagy fizetés, csak amennyiből tisztességesen megélhetnék. Persze tudom, ez jó ideig csak vágy marad. De azért néha le­het álmodozni. H. M. Csúz Lívia nyerte a vers- és prózamondóversenyt • • ügyvédnek készül a nagyberki versmondó Babgulyás a katonáknak Talpon maradt a nagybajomi üzem A nagybajomi fémipari szö­vetkezet életképes. Az átala­kulást követő néhány évet nehezen vészelték át, ám tal­pon maradtak. A cég jogelődje 1952-ban ala­kult. Négy éve négy részre vált szét a vállalkozás. Az elszaka­dás nem ment zökkenőmente­sen. Új megrendelések után ku­tattak, és több olyan üzletet kö­töttek, ami biztos bevételt ho­zott. Meló Sándor, a Somogy Fémipari Szövetkezet ügyve­zető elnöke szerint a fennmara­dás záloga, hogy mindig kíno­san ügyeltek a fizetőképesség megőrzésére. — Két évig veszteséges volt a vállalkozás, ám tavaly már hasznot könyveltünk el — mondta az ügyvezető elnök. — Mindenki a sajátjának érezte a céget. A szétválás után a leg­fontosabb célunk az volt, hogy fennmaradjon a szövetkezet. Tavaly 15 millió forint bevételt értek el, az idén is ennyit ter­veznek. A kisüzem fémajtókat, ablakokat, korlátokat, és konté­nereket gyárt. Termékeiket ipari cégek, kereskedelmi válla­latok vásárolják. Korábban egy német cég vett tőlük öntödei berendezéseket. Fejlesztéssel is foglalkoznak: egyedi rende­lésre szigma rostákat készíte­nek. A szövetkezet elnöke sze­rint életképes marad a cég hosszú távon is. Kilenc ember megélhetése függ a sikeres gazdálkodástól. — Nehezen találtam munkát; örültem, hogy ide felvettek — mondta Horváth Gábor. A 21 éves fiatalember autószerelő. — Bár mást kell csinálnom itt, mint amit az iskolában tanul­tam. Igyekeztem, hogy a szakma összes fortélyát elsajá­títsam. Egy éve dolgozom a műhelyben, de nem mondtam le eredeti tervemről. Remélem, hogy egyszer autószerelőként el tudok helyezkedni. Právics József szereti a mű­helyt, ismeri minden zegét-zu- gát. Huszonöt éve állt mun­kába. Böhönyei, mindennap Bajomba utazik. — Nem szívesen mennék el innét, életem nagy részét itt töl­töttem — mondta, miközben egy fémnyelet hegesztett. — Alig 15 ezret keresek, ezért is sokat kell hajtani. Négy gyere­kem van, minden fillért beosz­tunk. Máshol talán több pénzt kapnék, én azonban maradok. A mai világban az ember meg­becsüli a munkahelyét. — Érdekes szakma a mienk, gyakran kapunk izgalmas fel­adatokat -— mondta Bogdán László, aki egy éve dolgozik a bajomi műhelyben. Azelőtt a pécsi uránbányában kereste a kenyerét. — Egyetlen gond, hogy kevés pénzt kapunk. Ta­lán emelkedik a bérünk. Ránk férne, hiszen három gyerkőcöt nevelünk. Az ügyvezető elnöktől tu­dom: a sikeres gazdálkodás le­hetővé teszi, hogy júniustól 30 százalékkal emeljék a béreket. Harsányi Miklós A kilenc embernek munkál adó nagybajomi szövetkezet már túljutott a holtponton fotó: király j. Béla

Next

/
Thumbnails
Contents