Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-29 / 151. szám
20 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1996. június 29., szombat Már senki sem reménykedik a varázslatot megtörő csodában Patcán nem kell az óra Zsalakóéknak a kicsik jelentik a szórakozást fotó: török a. A megye legkisebb települése. Egyetlen utca, néhány ház, szinte mindegyikre ráférne a tatarozás. Alig száz ember, jórészt idősek. Patca egyike azoknak a kis településeknek, amelyeknek csaknem bizonyosan az elnéptelenedéssel kell számolnia. Cseke Lászlóné három éve Szennából költözött Patcára. Mondja: nem azért, mert ez volt a szíve vágya, hanem azért, mert nem volt más választása. — Itt olcsón tudtam megvenni a házat, és nem is kellett messze költözni, kevesebbe került a fuvar. Az itteniek közül voltak olyanok, akik rögtön elfogadtak minket, és vannak, akik még a mai napig sem. Igaz: én is nehezen tudtam megszokni az itteni életet. Túl kicsi ez a hely, itt mindenki tud mindenkiről mindent. És túl nagy a csend. Meséli: 14 ezer forintos nyugdíjából 8 ezer forint a kölcsönök törlesztése. Nyulakat tenyészt, hogy valamiből meg tudjanak élni a fiával. — Jó ára van most a nyúlnak, érdemes foglalkozni vele. Csak a táp ne lenne olyan drága! Ami a konyhára kell, az megterem a kertben, van harminc baromfim, csirkék, kacsák. Sok munka van a háztájival, de legalább elfoglalom magam valamivel... Itt lehet igazán lemérni, hogy mennyivel szegényebbek az emberek — mondja a patcai bolt vezetője, Bellái Endréné. — A havi forgalmunk alig éri el a 200 ezer forintot. Hiába hozatok mindent, ami a háztartásban csak kell, nem veszik. Néhá- nyan, akik bejárnak dolgozni a városba, ott vásárolnak. Itt csak az idősek, a nyugdíjasok maradnak. Sokan vannak, igaz, öreg ez a falu, de olyan szegények, hogy semmire nincs pénzük. Tavaly nyáron még 100 ezer forinttal több forgalmunk volt, azóta ennyit romlott a helyzet. A felvágott, a tejtermék egyáltalán nem fogy, csak a kenyér, a liszt és a cukor. A legszükségesebb dolgok. Amit a ház körül is meg lehet termelni, azért senki nem ad pénzt. — Sokaknak van kertje, állatai. Csak annyi, amennyi elég saját magának vagy a családnak, nagyban nem érdemes foglalkozni gazdálkodással. A felvásárlási árak alacsonyak, a megmunkálás, a műtrágya meg drága. Ha kifizetjük azt, semmi nem marad. Akkor meg mit ér a munkánk? Ott, abban a két házban fiatalok laknak. Kisgyerekkel, akik ide, Patcára születtek... — Szinte áhítattal ejti ki mindenki a szót. Ritkaság ez. — Majdnem húsz évig Kaposváron éltem, két éve kerültem ide — mondja Zsalakó Ta- másné, az öt hónapos Szandra mamája. — Nem akarok Patcán megöregedni, ahogy lehet, elköltözünk innen. Itt nincsenek fiatalok, ahhoz meg túl fiatal vagyok, hogy napokig ne találkozzak egy lélekkel sem. Az egyetlen szórakozás a kicsi... — Ha lehetne, mi is elköltöznénk — teszi hozzá sógornője, Zsalakóné Szolnoki Mária. — Azelőtt Kaposszerdahelyen éltem, az se nagy falu, de Patcához képest valóságos metropolisz. A szakmám cukrász, munkát is könnyebben találnék Kaposváron. Meg aztán itt van a 7 hónapos kislányom, Eszter. Neki sem ezt a sorsot szánom. Nézzen csak körül! Ez itt a világ vége. Semmi... — mutat körbe a középkorú férfi. -— Akkora itt a csönd, hogy szinte fáj... Farkas János Patcán született. Meséli: sok mindennel foglalkozott, és sok kacskaringó után jutott vissza ismét Patcára. Most már meg sem fordul a fejében, hogy elköltözzön innen. — Már nem járnak össze az emberek, túlságosan megkeseredtek ahhoz, hogy beszélgessenek. Az egyetlen szórakozásom az, hogy járom az erdőt. Meg az olvasás köt le. Mindegy mi, csak betű legyen. Amúgy semmi nem érdekel. Látja, órát sem hordok: itt nincs jelentősége annak, hogy hány óra. Itt megállt az idő... Fülsiketítő csend, néptelen utcák, kihalt udvarok. Patca alszik. Mint a mesebeli Csipkerózsika: mély, ájult, álomtalan álmát alussza, egyre kevésbé reménykedve a varázslatot megtörő csodában. Jakab Edit Csatahely csöndjében Kustra Pál: A születésnél kapott talentummal egy emberöltőn át kell gazdálkodni Szeretnénk köszönetét mondani azért az adományért, amellyel megkönnyítette gyermekünk iskoláztatását... Bízunk abban, hogy fiúnk az életben bizonyítani fogja: nem veszett kárba a neki juttatott segítség... Édesapám szokta mondani a megrendelőinek, amikor kifizették a ru- havarratásért járó pénzt: az Úr adjon helyette ezerannyit. Kívánom én is most ezt Kustra úrnak. (Részlet egy levélből) — Úgy gondolom, hogy mindenkinek kötelesség megosztani embertársaival azt, amije van, kötelessége segíteni másokon Kustra Pál vállalkozó mondta ezt. A levél neki szólt. A Servus Bt tulajdonosa hosz- szú évek óta tevékenyen bizonyítja, hogy a megfontolandó szavak, a kijelentés mögött segítőkész — s ma már sikeres — vállalkozó áll. Ha úgy érzi „kötelességének”, az ország túlsó felébe küld pénzt, hogy a nincstelen család eltemethesse tragikus körülmények között elhunyt gyermekét (Az elkeseredett anya segélykiáltását egy újságban olvasta). Támogatja a sportrendezvényeket éppúgy, mint egykori lakóhelyének Barcsnak a Templom téri általános iskoláját, a szociális gyermekotthont, a Deák Ferenc általános iskolát. És még számos barcsi és szigetvári intézményt. Jelentős összeggel járult hozzá a szentborbási kápolna építéséhez is. Az esztergomi ferencesek gimnáziuma rászoruló diákjainak támogatását pedig szinte kötelességének érzi, ennek a gimnáziumnak az elvégzése jelentette ugyanis életé nek egyik fontos állomását. A Szigetvár melletti Csatahelyen élő háromgyermekes család apa szegény paraszti családba született Felső- szentmártonban. Ma 265 hektáron gazdálkodik... Azt mondja: gyermekkora „szédületes szegénységében” a legnagyobb dolog a szeretet; s ez a hitből hagyatott rájuk. Az 50-es években szüleivel járt napszámba, béraratást vállaltak, hogy méltósággal viselt szegénységüket valamelyest enyhítsék. Küzdelmes, csalódásokkal és sikerekkel teli életútja olyan, mint egy tanmese. A hit meghatározója sorsának, ám ezt — mint mondja — nem hivalkodóan, látványosan éli meg. Alig kilenc évesen már kántor volt, s az akkori felsőszentmártoni plébános orgonálni is megtanította. Az élet hihetetlenül nehéz akadályain a hit segítette át, általa lett emberré. Amikor elhatározta, hogy támogatja az esztergomi ferencesek egyik gimnazistáját, önmaga is nehéz körülmények között élt. Három gyermekét — felesége tragikus halála után — egyedül nevelve egy állami gazdaságnál dolgozott, hétvégenként pedig fát vágott, hogy megélhetésüket biztosítsa. Nehéz diákéveire visszagondolva mégis úgy érezte: segítenie kell. Ennek már csaknem tíz éve, s a végtelenül szerény, halk szavú ember azóta is évről évre megtalálja azokat a diákokat, akik nélküle nem végezhetnék el az iskolát. Most a Szigetvár melletti pusztán, Csatahelyen él, amelyet körös-körül ölel az általa birtokolt hatalmas, példásan megművelt terület. A gazdasági épületekben katonás rendben sorakoznak a gépek, a telep exportszállítás előtti karanténjában 160-170 borjút nevelnek. A cég nevének megválasztásakor is hű maradt önmagához és az elveihez. A Servus ugyanis latinul szolgát jelent. Aki kereskedik, az szolgáljon — hangsúlyozza Kustra Pál. Legújabb tervét is a hit, s az iszonyú fájdalommal elveszített édesanyja iránti rajongó szeretete „diktálja”. A középkorú férfi könnyeivel küszködve mondja: a birtokán tervezett kápolna építésével a Teremtőnek szeretné megköszönni, hogy küzdelmes életéhez erőt adott. Megáldotta azzal a lehetőséggel, hogy önmaga és mások hasznára élhessen. A születésnél kapott talentummal ugyanis egy életen át kell gazdálkodni. S ahogy távolodom a gyönyörű, végtelenül csöndes Csatahelytől, már tudom: a szegénység mélységeit is megélő Kustra Pál ezzel a talentummal jól „sáfárkodott”... Tamási Rita Magas Mi nem kötjük meg az Ön kezét. A Budapest Befektetési Kártya egy forradalmian új szolgáltatást biztosít Önnek: úgy kínál magas hozamú befektetési lehetőséget, hogy közben bármikor és bárhol - akár külföldön is - hozzáférhet megtakarított pénzéhez. Nem kell többé azon törnie a fejét, hogyan forgassa pénzét! Megteszik ezt Ön helyett mások: olyan szakemberek, akik igazán értenek a befektetésekhez. Csak nyissa meg kártyaszámláját*, és ezután a számlára befizetett összeg úgy kamatozik, mint a legvonzóbb értékpapírok. Ha készpénzre van szüksége, az immár konvertibilis Budapest Befektetési Kártya segítségével bármikor pénzhez juthat a világ számos bankfiókjában, bankautomatájából, illetve a kártyát több tízezer üzletben felhasználhatja vásárlásra. Érdeklődjön fiókjainkban, vagy a 269-6286 telefonszámon! Budapest Befektetési Kártya. Befektetés és készpénz egy kártyában! ‘Minimális befektetés 50.000 Ft + 2.000 Ft kártyadíj. A számlanyitáshoz útlevél és fotó szükséges. ^£$\/ÁR0 tf SBudapest Bank Rt /G4P0SV&*
