Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-26 / 148. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1996. június 26., szerda Csökkenő adósság. Ápri­lisban a fizetési mérleg 78 millió dolláros aktívumot ért el, az egyenleg 300 mil­lió dollárral jobb a márciu­sinál -jelentette be tegnap a Nemzeti Bank. A fizetési mérleg többlete és a közvet­len tőkebehozatal eredmé­nyeképpen a nemzetgazda­ság - tulajdonosi hitelek nélkül számított - nettó kül­földi adósságállománya 14,8 milliárd dollárra csökkent. Helyi adók. Az önkor­mányzatok által kivetett adók nagysága és rendszere ellenőrizhetetlen. A helyzet orvoslása érdekében a PM- nek oly módon kellene fel­ügyelnie a járulékfizetési rendszer egészét, hogy az önkormányzatok ne vethes­senek ki megfizethetetlen adókat - hangzott el az IPOSZ keddi elnökségi ülésén. Készenléti hitel. A Buda­pest Bank Rt. kedden 30 millió dolláros készenléti hi­telmegállapodást írt alá, öt­évi futamidővel, évi 0,375 százalékos rendelkezésre tartási díj fizetési kötelezett­séggel. A hitelnyújtásban német és osztrák pénzinté­zetek vesznek részt. Bernházáspolitika. Az elkövetkező években a ma­gyar beruházáspolitikának törekednie kell az exporto­rientált befektetések ösztön­zésére, a működőtőke szá­mára a vonzó feltételek megteremtésére, a beruhá­zások minőségének javítá­sára. Ezt állapítja meg az a tanulmány, amelyet osztrák és magyar szakértők készí­tettek Magyarország beru­házási stratégiájáról és teg­nap mutattak be az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­umban. Vízművek-privatizáció. Több hétig tartó koalíciós egyeztetés után a Fővárosi Önkormányzat MSZP és SZDSZ frakciója megegye­zett a Fővárosi Vízművek Rt. privatiazációjával kap­csolatos kérdésekről. Az SZDSZ végülis elfogadta az MSZP-s javaslatot, így nem alakítanak két részvénytár­saságot a cégből, hanem je­lenlegi formájában privati­zálják. Kincstárjegy-aukció. El­enyésző mértékben csök­kent az 1 hónapos diszokont kincstáijegyek hozama. A keddi árverésen az átlagos hozam 23,83 százalék lett az egy héttel korábbi 23,85 százalékkal szemben. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 229,90 Görög drachma (100) 62,62 Német márka 99,11 Olasz líra (1000) 98,16 Osztrák schilling 14,08 Spanyol peseta (100) 118,71 USA-dollár 152,15 Horn: Nincs kritikus helyzet A szakminiszter szerint a külkereskedelem sikerágazattá vált Jövőre nincs szükség a belső fogyasztás további korlátozá­sára, nem csökkennek a reálbérek, a nyugdíjaknak lépést kell tartaniuk az árakkal, s fontos feladat az elmaradott régiók támogatása. Mindezt Horn Gyula miniszterelnök mondta tegnap az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban a külföl­dön dolgozó kereskedelmi tanácsosok értekezletén. Szólt arról, hogy a külső part­nerek kemény feltételeket tá­masztanak az ország gazdálko­dásával szemhen. A nemzet­közi pénzintézetek megkövete­lik az államháztartási hiány csökkentését. Ennek részben már sikerült eleget tenni: míg 1994-ben a GDP 8,5 százaléka volt a hiány, ez az arány idén várhatóan már csak 4 százalék lesz, 1997-re pedig 3,6-3,7 százalékot vállalt a kormány. A miniszterelnök hangsú­lyozta, az ország pénzügyi, gazdasági helyzete nem kriti­kus. Az eddigi gazdasági és szociális politikát tovább lehet folytatni. Egyoldalúnak és nem kielégítőnek ítélte viszont a tár­sadalom informálását az állam- háztartási reformmal kapcsola­tos törekvésekről. Igaz ugyan - tette hozzá -, hogy a közép- és kelet-európai régióban eddig kizárólag Magyarország tűzte ki célul ezt a feladatot. A miniszterelnök arra kérte a tanácskozás résztvevőit, hogy állomáshelyükön tudatosítsák, Magyarország pénzügyi és gazdasági menedzselése meg van oldva. Segítsék tájékozódni a külföldi partnereket a hazai helyzetről. Ebben a munkájuk­ban az IKM-re, a Külügymi­nisztériumra és a Miniszterel­nöki Hivatalra is számíthatnak. Dunai Imre ipari és kereske­delmi miniszter a külkereske­delmet sikerágazatnak minősí­tette. A tavalyi kedvező ten­dencia az idén folytatódott: az első negyedévben az export 8 százalékkal nőtt, az import 2 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest. Kedvező, hogy külkereske­delmünkben növekedett a CEFTA-országok részaránya; gond viszont, hogy a FÁK-ál- lamokba az exportnak mind­össze 22, a fejlődő országokba pedig csak 3 százaléka irányul. A kereskedelmi kirendeltségek tevékenysége fontos, de költ­ségkímélő intézkedésekre min­denképpen szükség lesz. Az agrártámogatási rendszer segíthetné az eszközbeszerzést Hiánycikk lesz az élősertés? A földművelésügyi kormányzat rapszodikus intézkedéseinek a családi gazdaságok, a magángazdálkodók isszák meg a levét. A hosszú távra szóló tervezéshez és a jövedelmező termeléshez kiszámítható támogatásokra, termelési biztonságra lenne szükségük, különben ellehetetlenülnek, s ennek az ország látja kárát - nyilatkozta lapunknak Jakab István, a Magyar Gaz­dakörök Országos Szövetségének társelnöke. A szövetség vezetője példaként a sertéspiacon kialakult válsá­got említette. A szaktárca a múlt évben ösztönözte a sertés- állomány növelését, noha nem volt biztosítva a felvevőpiac, így a támogatást igénybevevő gazdálkodók voltaképpen ál­lami segítséggel váltak kény­szertermelőkké, s kínálják ma áron alul sertéseiket. Egyes térségekben azok a termelők, akiknek nem volt tü­relmük kivárni a kormány in­tézkedését, s nem akarták vesz­teségüket tovább növelni, ki­vágták a kocákat - mondja Ja­kab István. - Ez majd az év vé­gén fogja éreztetni hatását, azaz ismét hiány lesz élősertésből. Pedig csökkenthető lett volna a sertéstermelőket ért veszteség, ha a minisztérium idejében dönt a piaci beavatkozás mi­kéntjéről. Az 1997. évi agrár- támogatási rendszerről szólva az elnök kijelentette: a földmű­velésügyi kormányzatnak az érdekképviseletekkel közösen kialakított konszenzus alapján kellene meghatároznia a priori­tásokat a mezőgazdaságban. Jövőre nem a tulajdont, az üzletrészt, a termőföld vásárlá­sát, hanem a termelőeszközök beszerzését volna jó támogatni. A jelenlegi technikai színvonal és hitelfelvételi lehetőségek ugyanis nagy mértékben ront­ják az agrárágazat versenyké­pességét, csökkentik a minő­ségi árutermelés esélyét - mondta Jakab István. Újvári Gizella A kárpótlási jegy árfolyamát is javítja a részvényjegyzési lehetőség A „cseresor” nem ért véget Az áramszolgáltatók biztos befektetést ígérnek Gazdasági szakértők szerint a kárpótlás egyik el nem hanya­golható eredménye, hogy a lakosság számottevő része megis­merkedett az alapvető tőzsdei fogalmakkal, s elkezdett speku­lálni, hogy számára az adott, ám folyamatosan változó lehető­ségek közül mi a legjobb megoldás. A korábbi időszak mélyrepü­lése után, mikor a kárpótlási jegy piaci ára 200 forint alatt is volt, az áramszolgáltató vállala­tokból felkínált részvények cse­relehetőségének hatására a jegy piaci ára 340-360 forint körül stabilizálódni látszik. Mindez a bizalom megnyilvánulása, va­lamint annak elismerése, hogy a még privatizálható állami va­gyonból cserére ajánlott rész­vények valóban jó befektetés­nek ígérkeznek. E mögött az a nagyon egy­szerű, ám praktikusan igaz állí­tás húzódik meg, hogy az áram- szolgáltatók mással nem ki­váltható egyéni, közösségi és gazdasági igényeket elégítenek ki, melyeknek biztos a piaca. Ráadásul a jövő évtől kezdő­dően törvény garantálja a meg­határozott nyereségszintet biz­tosító árképzési mechanizmus életbe lépését. Mindehhez tár­sul, hogy a privatizáló cégek (szakmai befektetők) felelős vezetői azt hangsúlyozzák: hosszú távra kívánnak Magyar- országon megtelepedni, és tar­tósan nyereséges cégeket kí­vánnak működtetni, a ehhez szükséges fejlesztésekhez pe­dig elegendő tőke és hosszú év­tizedek alatt szerzett szakmai tapasztalat áll rendelkezésükre. Az eddig lezárult részvény- jegyzések tapasztalata azt mu­tatja, hogy a jegytulajdonosok „vették a lapot”. A szakértők e pillanatban azt hangsúlyozzák, hogy a folyamatban lévő ÉDÁSZ-jegyzés, a június 28-án induló TITASZ-csere, s a való­színűleg szeptember után a kárpótoltak számára új jegyzési lehetőséget nyújtó két áram­szolgáltató összességében nem elégítik ki maradéktalanul a be­fektetésre várók igényeit. Ép­pen ezért óvnak attól, hogy egy kecsegtetőbbnek ígérkező áramszolgáltató jegyzési lehe­tősége miatt visszamondják ko­rábbi igénylési szándékukat. Az ÉMÁSZ-hoz hasonlóan várha­tóan az ÉDÁSZ-t is jelentősen túljegyzik majd a jegytulajdo­nosok, így a biztos lehetőséget nem érdemes elszalasztani. Az eddigi erős túlkereslet miatt megfogalmazódik tehát az a szakértői vélemény, mely szerint lesz igény a TITÁSZ részvényeire is. Sőt, már a jú­nius 28-át követő néhány héten belül ajánlott jelezni a vételi szándékot, mivel az OTP Bro­ker az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt egyetértésé­vel az igénylést a meghirdetett időszak vége előtt lezárhatja — a kárpótoltak érdekében. Jelen­tős túljegyzéskor ugyanis, az al­lokáció során csak az igényelt mennyiség töredékéhez lehet hozzájutni. Vizsgabizottságok alakulnak Somogybán Kevés a mesterjelölt Eddig nyolc szakmában szervezett a megyei kézmű­ves kamara mestervizsga bizottságokat Somogybán. Hiába álltak fel azonban a bizottságok, ahhoz, hogy az első jelöltekből mestereket faragjanak, még több hó­napnak el kell telnie. A vizsgáztatáshoz ugyanis hi­ányzik az elfogadott miniszté­riumi követelményrendszer és a költségeket sem tudták még pontosan kikalkulálni a szak­emberek. Rohtmer János, a Somogy megyei Kézműves Kamara szakképzési és to­vábbképzési vezetője szerint a bizottságok legkorábban csak az ősszel kezdhetik meg mun­kájukat. A kamaráknak ugyanis ekkorra sikerül meg­szervezni a tanfolyamokat, ek­kor készülhet el a várva várt követelményrendszer és az előzetes jelentkezések is ekkor válhatnak véglegessé. — Jelenleg kezdeti érdeklő­dés tapasztalható a mestervizs­gákkal kapcsolatban — mondta a szakképzési vezető. — Míg a törvény nem jelenik meg és nem írja kötelezően elő a mestervizsgát, addig nincs igazi kényszerítő erő arra, hogy valaki elvégezze a tanfolyamot és a szakma mesterévé avas­sák. Pillanatnyilag az autósze­relő és a villanyszerelő szak­mákban érdeklődtek a legtöb­ben, így ezek a tanfolyamok indulhatnak a leghamarabb. Rohtmer János elmondta azt is, hogy további hat szakmában felálltak a mestervizsga bizott­ságok és tartanak az előkészü­letek ahhoz, hogy a bizottságok tagjai ünnepélyes fogadalomté­telt tegyenek. így várható, hogy az eddigi nyolcon kívül a fodrász, a női szabó, a fényké­pész, a kozmetikus és a cukrász szakmákban is rövidesen tanfo­lyamok indulnak. És hogy mennyiért lehet va­laki a szakma mestere?... Erre a kamaráknál legkorábban szin­tén augusztus végén tudnak vá­laszt adni. B. Zs. Lezárult a fűtésdíj- vita Dombóváron (Folytatás az 1■ oldalról) A megszorítások eredmé­nyeként az áremelés mértéke csökkent: a távfűtéses laká­sokban például a távhőszol­gáltatási díjak 60 százalék helyett csupán 40 százalék­kal emelkednek. Ez is 3-4 ezer forintos többletkiadást jelent havonta a családok­nak, éppen ezért az önkor­mányzat elkezdte egy szociá­lis térkép elkészítését és a támogatás rendszerének ki­dolgozását. Megállapodás született a Dombhő Kht. és a lakók érdekvédelmi szövet­sége között abban is, hogy kölcsönösen segítik egymást a kintlevőségek behajtásában is. A közgyűlésen döntés szü­letett a piac bérbeadásáról, és szó volt a közvilágítás korszerűsítéséről is. Az 55 millió forintos beruházásra a megbízást az Energovill kapta. Július 1-jétől közhasznú társaságként működik a dombóvári kórház. A köz­gyűlésen elhangzott: az in­tézmény hivatalosan már megszűnt, az átvilágítások és az átszervezések most tör­ténnek. A hatszázhetven dolgozóból mintegy ötvenen kérték munkaviszonyuk megszüntetését. A kórházi vagyon továbbra is önkor­mányzati kézben marad, és csupán a működtetést végzi közhasznú társaságként egy integrált egészségügyi társa­ság, melynek tulajdonosai a Rolicare cég és a dombóvári önkormányzat. Jakab Edit Támogatást kapnak a lakásra gyűjtők Lakos László földművelés- ügyi miniszter bejelentette, a gazdasági kabinet leg­utóbbi ülésén szó volt a nemzeti kataszteri program megvalósításáról. Ennek lényege az, hogy a számítástechnikai fejlesztések eredményeként, illetve a dol­gozók kiképzésének követ­keztében szeptembertől lé­nyegesen meggyorsulhat az ingatlannyilvántartás. A mi­niszter szerint az esztendő utolsó szakaszában a lakosság is érzékelheti majd: a korsze­rűsítések nyomán jobban, megbízhatóbban és rövidebb idő alatt intézik az illetékes hivatali szervek a nyilvántar­tási ügyeket. A gazdasági kabinet fog­lalkozott a lakás-takarékpénz­tárak törvénytervezetével is. Az állami támogatás mértéke a lakáscélú éves megtakarítás 40 százaléka, de maximum 36 ezer forint lenne. A lakásért takarékoskodóknak a félretett összegeket minimum négy évig kellene betétként elhe­lyezniük. Legalább akkora hi­telt lehetne felvenni lakásépí­tés céljára, mint amekkora a megtakarítás összege. A hitel kamata maximum 10 százalé­kos lenne. INGYEN EXTRÁK 150.000 FORINT ERTEKBEN ,ásáro\F'at puntót válóit* u .^untéhoz 5°%-os ke,H~u - éves / do7,t-'"zetés „ ^^tmentes „ Ctén U-208 Fori , ...iestö^tés P ünto 5C !nt havi töri esetén az akció július 15-ig tart Budai Autóháx Kft., 7400 Kaposvár, Vár u. 16, tel./fax (82) 311 142 FIAT PUNTO. AZ ÉV AUTÓJA 1995. Fi! A T FINANSZÍROZÁS

Next

/
Thumbnails
Contents