Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-21 / 144. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP A TÖRVÉNYESSÉG ŐREI 1996. június 21., péntek A körjegyzői, jegyzői álláshelyekről Somogybán többszöri pályázati kiírás ellenére 11 körjegyzői és jegyzői állás betöltetlen. Ha a képviselő-testületek a képesítési követelményeknek megfelelő személy kinevezéséről nem tudnak intézkedni, a közigazgatási hivatal vezetője az önkormányzati törvény alapján fontolóra veszi a körjegyzőséghez tartozó községek kijelölését. A lakosság érdekeit sértő kijelölés ellen a képviselő-testület a belügyminiszterhez fordulhat. Hatályos csődtörvény az önkormányzatokra Június 11-én lépett hatályba a helyi önkormányzatok adósság- rendezési eljárásáról szóló törvény. Ha az önkormányzatnál a törvényben felsorolt - tartós fizetésképtelenségre utaló - körülmények fennállnak,a polgár- mesternek kötelessége kezdeményezni az adósságrendezési eljárást a megyei bíróságnál. Bélaváron megszűnt a törvénysértés A bélavári képviselő-testület - a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételeinek hatására - megszüntette az önkormányzat működését érintő törvénysértéseket, így működése megfelel a jogszabályoknak. Kisebbségi politikusok képzése A Dél-somogyi Cigányképviselők Szervezete Barcson a kisebbségi politikusképzés záró értékelése után fórumot tartott. Ezen a közigazgatási hivatal munkatársa is válaszolt a fórum résztvevőinek kérdéseire. Jövedéki engedélyek beszerzése A jövedéki engedély kibocsátása annak a település jegyzőjének a hatásköre, melynek illetékességi területén az üzlet működik. Ha a vállalkozó újabb üzletet nyit, a jegyző kiegészítő engedélyt ad ki. A kérelemhez csatolni kell: a társasági szerződést, a kettős könyvvezetési nyilatkozatot, az üzletről a tulajdoni igazolást (bérleti szerződést), új erkölcsi bizonyítványt s a „Bejelentés üzlet nyitásáról” megnevezésű, hatóság záradékolta nyomtatványt. Szociálpolitikai szakmai nap Június 25-én a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal szakmai napot rendez az önkormányzatok jegyzői és ügyintézői, valamint a szociális intézmények vezetői részére. A programban szociálpolitikával, munkaügygyei és adatnyilvántartással kapcsolatos témák szerepelnek. Célszerűtlen döntések és az önkormányzatok mulasztásai Felemás vagyongazdálkodás Napjainkban az önkormányzatok feladat- és hatásköreinek eredményes ellátása kemény kihívást jelent. Ezért a vagyongazdálkodás, a vagyon gyarapítása és a legjobb hasznosítása olyan helyi közügy, amely feltételt biztosít a helyi önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatai teljesítésének. Az önkormányzati rendszer kiépülésével jelentős vagyonhoz jutottak az önkormányzatok, ez Somogy megyében 1995. december 31-én 26,9 milliárd forintot tett ki. Az önkormányzati vagyon kialakításában és működtetésében a központi szabályozás mellett jelentős szerep jutott a helyi szabályozásnak. E téren sajnálatosan még jelenleg is számos törvénysértő vagy célszerűtlen döntés, illetve mulasztás jellemzi az önkormányzatok tevékenységét. Alapvető hiányosság az, hogy az önkormányzatok jelentős hányadának nincs vagyonren- delete. Somogybán 244 ön- kormányzat működik, ebből mindössze 107 (44 százalék) alkotott rendeletet a vagyongazdálkodásról. Ez az arány az országos átlagot (60 százalék) sem éri el. Somogy megyében a köz- igazgatási hivatal 1995-ben 34 esetben tett vagyongazdálkodással kapcsolatos törvényességi észrevételt. A rendeletek egy része hiányos, nem teljes körűen és ellenőrizhető módon rögzíti a vagyongazdálkodással (elidegenítéssel, használattal, hasznosítással) kapcsolatos kérdéseket, nem tartalmazza az ingyenes vagyonátruházás feltételeit, valamint a követelésekről való lemondás módjait, eseteit. A helyi szabályozás hiányosságain túl egyéb negatív folyamatok is észlelhetők. Az 1995. évi zárszámadások már jelzik, hogy az önkormányzati vagyon felélésének folyamata Somogybán is elkezdődött. A fejlesztési célú hitelek, értékpapír-kibocsátások 50 százalékkal csökkentek. Ennek ellenére 25 százalékkal haladta meg az önkormányzatok által igénybe vett hitelek, értékpapírok összessége az előző évit. Ezek az adatok mutatják, hogy egyre több önkormányzat kényszerül működési hitel felvételére. A működési célú hitel 1995. végén csaknem háromszorosa volt az előző évinek. A központi döntések felelőssége is az, hogy a működő cél- és címzett támogatási rendszer több esetben nem a reális szükségletnek megfelelően befolyásolta az önkormányzatok beruházásait. Azok az önkormányzatok is éltek fejlesztési lehetőséggel, amelyeknél az megalapozatlan volt. Hiányzott a saját erő, s ezt hitelfelvétellel hidalták át; rosszul becsülték meg a beruházás összköltségét, így a beruházás befejezetlenül maradt, illetve nem mérték föl a jövőbeni működtetés költségkihatásait. Az önkormányzatok egy része pénzügyi szempontból kényszerpályára került. Hitelátütemezési kérelmekkel fordulnak a pénzintézethez, intézmények megszüntetését, átszervezését fontolgatják. Természetesen a megszon'tó intézkedések és az infláció is hozzájárultak az önkormányzatok gazdálkodási nehézségeihez. A gyorsan nehezedő társadalmi feltételek következtében a gazdálkodás jelentőségét egyre jobban felismerik a települések. Remény van arra, hogy a tulajdonosi szemlélet megerősödése, a központi szabályozás racionalizmusa, a lakosság erősödő kontrollja lassan kialakítja az önkormányzatokban a folyamatos és felelős gazdálkodás igényét, gyakorlatát. Dr. Németh Jenő Az IFOR-erők által okozott károk rendezéséről Kétszázharmincöt igény Az IFOR-csapatok magyarországi tartózkodása új közigazgatási feladatok megoldásának sorát vetette föl. Közülük legnagyobb jelentőségük van az IFOR-csapatok okozta károknak és az ezek helyreállításával, megtérítésével kapcsolatosan felmerülő kérdéseknek. A károkat két fő csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba az útjainkon csoportosan vonuló gépjármű konvojok, illetve egyénileg közlekedő gépjárművek által okozott baleseti károk tartoznak. Az ügyek intézése ebben az esetben viszonylag egyszerű. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Biztosítók Szövetsége által kötött egyezség szerint a gépjármű-kárbiztosítással foglalkozó biztosítók az egyéb gépjárműkárok felvételével azonos módon intézik az ügyeket. Eddig csaknem 70 ilyen esetet zártak le megnyugtató eredménnyel. A biztosítók döntések ellen peres eljárást még nem kezdeményeztek. Bonyolultabb és minden bizonnyal hosszadalmasabb eljárás keretében juthatunk el az egyéb vagyontárgyakban okozott károk megnyugtató lezárásáig. A rendezés alapjául itt a Honvédelmi Minisztérium és az amerikai békefenntartó erők közötti egyezség szolgál. Ennek megfelelően ha az állampolgárok vagy jogi személyek vagyonában olyan kár keletkezik, amely az IFOR-csapatok tevékenységével közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatba hozható, a károsult a települési ön- kormányzat jegyzőjének jelentheti be az esetet az általa biztosított egységes kárigény bejelentő adatlapon. A jegyzők a megyei közigazgatási hivatalhoz továbbítják a kérelmeket, s onnan felülvizsgálat után a Honvédelmi Minisztérium jogi főosztályára kerülnek a kárigény realitásának vizsgálatára, illetve a károk megtérítésére hozandó intézkedés végett. A mai napig 235 igény érkezett a közigazgatási hivatalba. Ezek a károk sokfélék. A legtöbb a konvojban közlekedő nehéz harci járműveket szállító kamionok rezgéséből adódó épületkárosodás (repedés, vakolathullás, nyílászáró-defor- málódás stb.) A helyi önkormányzatok közterületén keletkezett károkat a nehéz gépjárművek közvetlenül okozzák hidak, útpadkák, villanyoszlopok, parkosított területek megrongálásával. Számszerűleg nem, de értékben nagyobbak a zöldkárok, az elmaradt haszonból keletkezett kár. A kárigények jogosságát, nagyságát nem áll módunkban vizsgálni, de úgy látjuk, hogy néhány esetben a vágyakat és nem a tényleges károkat jelölték meg a károsultak. Lehet, hogy épp ezeknek a „vágyigényeknek” elbírálása teszi majd hosszadalmassá az ügyek megnyugtató lezárását. Pókos Attila főtanácsos Szabálysértések ezrei Az önkormányzati szabálysértési hatóságok a múlt évben Somogy megyében 7324 szabálysértési feljelentést intéztek el. Ebből Kaposváron 4185 eljárást folytattak le. A leggyakoribb szabálysértések a tulajdon elleni, a csend- háborítás, a köztisztasági, az önkormányzati rendeletek megszegéséből származó ügyek. Feltűnően kevés az árdrágítás, a vásárlók megkárosítása, ipari és kereskedelmi szabálysértések miatti feljelentések száma. Ez arra utal, hogy fontos társadalmi érdekeket - például környezetvédelem, fogyasztók és vásárlók érdekvédelme nem kellő súllyal képviselnek. A romló életfeltételek miatt egyre kevesebben tudják az elkövetők a kiszabott pénzbírságot önként befizetni, ezért a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a behajtást kikényszerítő intézkedések száma, különösen a pénzbírságot elzárásra átváltoztatható határozatok száma. A legnagyobb prevenciót biztosító helyszíni bírságolások száma tovább csökkent. A tetten ért elkövetők ellen szívesebben tesznek feljelentést a gyors és hatékony helyszíni bírságolás helyett. Dr. Sitkéry Judit osztályvezető Építési ügyek mérlege Az építésügyi hatósági ellenőrzést szabályozó rendeletek alapján valamennyi első fokú építésügyi hatóság köteles a hatáskörébe tartozó építési munkálatokat, a rendeltetész- szerű használatot, az építési engedély nélküli vagy attól eltérő módon végzett építési tevékenységet ellenőrizni. Az elmúlt évben rendkívül kevés, mindössze 12 349 hatósági ellenőrzésre került sor Somogybán. Az ellenőrzések következményeként ezeröt- százhetvenhárom esetben hatósági, hatszázhatvanhárom esetben egyéb intézkedést tettek az első fokú hatóságok. Az ellenőrzések tapasztalatai a következők. Csökkent az új építés, és megnövekedett a bővítés, átalakítás, funkcióváltoztatás. Elmaradnak az épületfelújítások, karbantartások, így rohamos az állagromlás. Az építés időtartama változatos, némelyek évekig elhúzódnak, mások követhetetlenül gyorsak, így az ellenőrzésre gyakran csak elkésve kerül sor. Általában a városokban, az üdülőterületeken jellemző a szezonális építmények engedély nélküli felállítása, illetve jogerős és végrehajtható építési engedély nélküli építés. Az engedélytől eltérő építkezések száma nagy a tervtől eltérő építőanyag felhasználása miatt. Jellemző a bontott anyag felhasználása, illetve a kivite- .lező által javasolt, árban kedvezőbb szerkezet. Sok a 10 éven túli szabálytalanság és ez éppen az átfogó ellenőrzés hiánya miatt egyre növekszik. A végrehajtási eljárások ellenőrzései, a nem teljesítés szankcionálási nehézségei ugyancsak gondot okoznak a hatóságoknak. Somogybán átfogó és folyamatos ellenőrzésre idő és szakember hiány miatt általában nincs lehetőségük a hatóságoknak. Az ellenőrzéseket ma általában bejelentés vagy más egyéb - építési hatóságtól független - körülmény váltja ki, így e körben tervszerűségről nem beszélhetünk. E kedvezőtlen helyzeten új jogi szabályozással belátható időn belül változtatni lehet és kell. Boross Zoltánná építésügyi főtanácsos A jogorvoslat esélye Az Országgyűlés az alkotmányos jogok védelme érdekében választotta meg országgyűlési biztosnak dr. Gönczöl Katalint és általános helyettesének dr. Polt Pétert. Bárki hozzájuk fordulhat, ha valamely hatóság eljárása, határozata vagy intézkedéseinek elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye fennáll. Az állampolgárok panaszaikat írásban és szóban benyújthatják. Postacím; 1387 Budapest, Pf.: 40. A panasziroda helye: Budapest V., Tü- köry u. 3. Telefon: 06-1 269- 3500. Nyitva tartás: hétfőn: 14-18 óra, szerdán: 9-16 óra, pénteken: 9-12 óra. Körültekintő gyámhatósági munka Somogybán A gyámhatósági tevékenység mint az állami gondoskodás rendszere magába foglalja a kiskorúak gondozásának, nevelésének, testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének az előmozdítását, a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek védelmét, támogatását. Jelenti továbbá a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a személyi és vagyoni ügyeinek ellátásában akadályozott nagykorú személyek törvényes képviseletéről való gondoskodást, ügyeik intézésének állandó felügyeletét és irányítását. Somogybán 148 gyámhatóságon 170 ügyintéző végzi a gyámhatósági feladatokat; 25 százalékuk felsőfokú végzettségű. A gyámhatóságok működéséhez és feladatának ellátásához szorosan kapcsolódik a gyermek- és ifjúságvédelem intézményhálózata és eszközrendszere. Csecsemőotthoni elhelyezésre Nagybajomban és Marcaliban van lehetőség. A képezhe- tetlen gyermekek egészségügyi elhelyezése Barcson az .Jigyütt Egymásért” gyermekotthonban lehetséges. A városokban családsegítő központok működnek. A GYIVI-ben levő átmeneti otthon 60 helye fiatalok ideiglenes elhelyezésére szolgál. Jól működik a Nyár utcai ifjúsági otthon, ahol a 14-24 év közötti fiatalok családias légkörben élhetnek. Az anyagi okból veszélyeztetett kiskorúak helyzetének javítására a gyámhatóságok kezében korábban hatékonyan működő eszköz volt a rendkívül és a rendszeres nevelési segély megállapítása. Ennek képviselő- testületi hatáskörbe kerülésével, ahol a helyi rendeletbe beépítették a korábbi jogszabály garanciális jellegű rendelkezéseit (például Barcs, Kaposvár), a megfelelő előkészítés után valóban az arra rászorulók jutnak anyagi támogatáshoz. Megyénkben tavaly 14 ezer 372 kiskorú részesült rendszeres nevelési segélyben. Az egy személyre jutó évi segélyátlag: 12 ezer 700 forint. Harmincnégy fiatal részesült átlag 67 ezer 382 forint önálló életkezdési támogatásban. A gyámhatósági ügyek csoportosítása többféle szempont szerint lehetséges. Az egyik csoportba azok az ügyek tartoznak, amelyeknél a veszélyeztetés megszüntetése érdekében a gyámhatóságok hatósági intézkedésként úgynevezett védőóvó intézkedéseket alkalmaznak. 1995-ben 9177 kiskorú volt nyilvántartva veszélyeztetettként. A fő veszélyeztetettségi ok változatlanul az anyagi körülményekben rejlik, veszélyeztetett kiskorúak 75 százaléka anyagi okból veszélyeztetett. A gyámhatóságok tavaly 6428 alkalommal végeztek helyszíni ellenőrzést. A másik csoportba soroljuk azokat az intézkedéseket, amikor szükségessé válik a gyermek családból történő kiemelése. Tavaly 28 kiskorú ideiglenes elhelyezése, 116 kiskorú esetében az ideiglenes hatályú intézeti beutalás vált szükségessé, 763 a nyilvántartott intézeti neveltek száma. Az állami gondoskodás legradikálisabb intézkedése a kiskorúak állami nevelésbe vétele. 1995. december 31-én 344 állami nevelt kiskorú volt nyilvántartva, ők 224 családból kerültek ki. A gyámhatósági munka másik fontos területe a kiskorúak, gondnokság alá helyezettek személyi és vagyoni érdekvédelme. Ezek az ügyek egyebek között a kiskorúak szülői felügyeletével, kiskorúak - gondnokoltak ingatlan és készpénz vagyonával, kiskorúak családi jogállásának rendezésével, házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadás engedélyezésével, illetve az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos ügyek. Megyénkben a gyámhatóságok évenként 10-11 esetben indítottak pert a szülői felügyelet megszüntetése végett. Ingatlan eladását 462 esetben engedélyezte a gyámhatóság. 1027 kiskorú, 549 gondnokolt rendelkezik OTP betéttel. A családi jogállása 681 kiskorúnak rendeződött, 96 százaléka apai elismeréssel. 68 kiskorú házasságkötését engedélyezte, egy 18 év alatti leány házasságkötés iránti kérelmét pedig elutasította a gyámhatóság. Az engedélyezett örökbefogadások száma évenként 30-40. 1995-ben 10 állami nevelt kiskorú örökbefogadását engedélyezték, a többi házastársi, illetve nyílt örökbefogadás volt. Külföldi állampolgárnak egy állami neveltet adtak t örökbe. Örökbefogadás felbontására tavaly megyénkben nem került sor. Dr. Horváthné dr. Supala Olga tanácsos l
