Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-19 / 142. szám

1996. június 19., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Pillanatra se maradjon magára az oktatás Tudománybarát politikát Magyarország tizenegy No- bel-díjast nevelt, az azonban elgondolkoztató, hogy közü­lük mindössze Szent-Györgyi Albert tartózkodott itthon, amikor megkapta a magas tudományos elismerést. Vizi E. Szilveszter, az MTA Kí­sérleti Orvostudományi Kutató Intézetének vezetője emlékez­tette erre a résztvevőket a Ma­gyarok Millecentenáriumi Tu­dóstalálkozójának tegnapi zá­rónapján. A professzor hozzá­tette, hogy egy pillanatig sem szabadna támogatás nélkül hagyni a későbbi tudományos életet megalapozó oktatást. Magyarországnak tehetség- gondozó, tudománybarát poli­tikára van szüksége, mert csak az értelmiség képes felzárkóz­tatni az országot a fejlettebb társadalmak színvonalához. Bauer Győző, a Szlovákiai Tudományos Akadémia Kísér­leti Gyógyszerkutató Intézeté­nek igazgatója aggasztónak ne­vezte, hogy a 600 ezres szlová­kiai magyarság egyetlen ma­gyar nyelvű felsőoktatási in­tézménnyel sem rendelkezik. A szegedi József Attila Tu­dományegyetem képviseleté­ben Solymosi Frigyes hangoz­tatta: mindent meg kell tenni azért, hogy a külföldön dolgozó magyar kiválóságok hazatérje­nek. Olyan államtitkári poszt lét­rehozására tett javaslatot, amely a kormányon belül is megvalósí­taná a tudományos és műszaki élet érdekképviseletét. Kezdődik a csúcsforgalom a határállomásokon Délre tartanak a konvojok Igazi nyári csúcsforgalom kezdődik a hét végén több magyar határállomáson, mi­után Németország öt tarto­mányában egy időben adják ki a szabadságokat. Hazain­dulnak a török, délszláv és román vendégmunkások. Krisán Attila ezredes, a Határőr­ség szóvivője elmondta: június 20-án öt nagy német tartomány­ban kezdődik meg a nyári sza­badság. Ezért a hét végén befelé, elsősorban Hegyeshalomnál, Rábafüzesnél és Rajkánál vár­ható csúcsforgalom. Kényelme­sebbnek ígérkezik az átkelés a kisebb átkelőknél - Szentpéter- fánál, Kópházánál, illetve Fer­tődnél. Az átutazó vendégmun­kások a nagylaki határállomás átépítése miatt a román határ- szakaszon, a battonyai nemzet­közi átkelőhelyet vehetik igénybe. Nyitva áll a csengersi- mai, a gyulai, az ártándi és a méhkeréki átkelő is. A jugoszláv határszakaszon Röszkénél, Tompánál és Hercegszántónál kell jelentős forgalomra számí­tani. Ezért a magyar autósoknak a tiszaszigeti és a bácsalmási át­kelőt ajánlják. Június 27-én újabb öt német tartományban ad­ják ki a szabadságot, ezért lé­nyegében július végéig folyama­tosan várhatók a vendégmun­káskonvojok. Visszafelé több­nyire külön szoktak utazni. Militarizmus békeidőben Új alkotmány - hadkötelezettség nélkül A Hadkötelezettséget Ellen­zők Ligája (HEL) jelentős eredménynek tartja, hogy az Országgyűlés alkotmány-elő­készítő bizottságában meg­egyezés született a parlamenti pártok képviselői között ar­ról: a jelenlegi alaptörvénytől eltérően az új alkotmány már ne írja elő az általános hadkö­telezettséget - hangzott el a szervezet keddi, parlamenti sajtóbeszélgetésén. Fodor Gábor szabaddemokrata országgyűlési képviselő ki­emelte: nyilvánvaló, hogy több évre van szükség, míg az álta­lános hadkötelezettség, illetve a sorkötelezettség megszűn­het, és profi hadsereg jöhet létre. Fontos körülmény azon­ban, hogy amikor ennek a vál­tozásnak megérnek a feltételei, már nem kell módosítani az alkotmányt. „ Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret" - idézte a régi katonadalt Bródy János. Az énekes elmondta, jómaga első­sorban lelkiismereti okokból el­lenzi az általános hadkötele­zettséget és a sorkötelezettséget egyaránt. Vámos Miklós író sorkatonai emlékeit felidézve megje­gyezte: az a hadsereg, amely­ben ő is szolgált, senkit nem tudna megvédeni senkitől. Ezért, de kivált lelkiismereti okokból, szintén ellenzi a köte­lező katonai szolgálatot. Haraszti Miklós író szerint elfogadhatatlan, hogy a fiatalo­kat kiragadhassa a hadsereg mindennapjaikból, és szabadon rendelkezhessen velük. Ez mili­tarizmus - békeidőben. A miniszterelnök támogatja a parlamenti létszámcsökkentést A kormánynak kell a pályadíj Csak a Füzesabonyig vezető új szakasz megépülése után ke­rülhet sor az M3-ason az autópályadíj bevezetésére. A meg­tett kilométerek mérésének módszeréről és a fizetendő díj nagyságáról még vitatkoznak a szakemberek. A kabinet az európai gyakorlatnak megfelelően a többi autópálya fizetővé alakításáról sem mond le - válaszolta munkatársunk kérdé­sére szokásos, havi sajtókonferenciáján Horn Gyula. A miniszterelnököt a MÚOSZ székházában kérdezték az új­ságírók - egyebek között a Va­lutaalap delegációjával folyó tárgyalásokról. A kormányfő szerint szó sincs arról, hogy a gazdasági növekedés mértékére tett ígéretét a kabinet nem váltja valóra. Ennek számonkérését júniusban az IMF egyébként is korainak tartja. A küldöttség je­lenleg a tb tervezettnél nagyobb hiányát vizsgálja, de semmi sem mutat arra, hogy veszély­ben lenne a hitelmegállapodás.- Jó, ha nagy a csend a köz­ponti bűnüldözési igazgatóság felállítása körül - reagált egy másik kérdésre Horn -, hiszen a kormány az érintett szervek­kel folytatott egyeztetések után június végéig dönt az ügyben. Az új igazgatóság várhatóan szeptemberben lát munkához. A miniszterelnök kevésbé volt elégedett a parlamenti pártok békés egymás mellett élésével. Mint mondta: eldurvult a hangnem a T. Házban, holott konstruktív együttműködésre volna szükség.- Az első féléves adatok bir­tokában - szeptemberben - vál­tunk szót a szociális partnerek­kel az árak, a bérek és az inflá­ció alakulásáról - jegyezte meg a kormányfő, aki a hátrányos helyzetű megyék felzárkóztatá­sának egyik nehézségét a régi­ókból érkező kevés konkrét öt­letben látja. A sajtótájékoztatón kiderült: a miniszterelnök el­lenzi, hogy az összeférhetetlen­ségi törvény visszamenőleges hatályú legyen, a parlament lét­számának csökkentését viszont támogatja. Takács Mariann Életet az éveknek. Az európai idősek első baráti találkozójának résztvevőit köszöntötte Gál Zoltán. A Parlament elnöke hangoztatta, a törvényhozók elsőrendű célnak tekintik, hogy a magyarországi nyugdíjasok helyzete mielőbb érezhetően javuljon. fotó: feb/diósi imre Van természetvédelmi, vadászati és erdővédelmi törvény A földhivatalok nehéz öröksége Sok a gond a mezőgazdaságban - ezt tükrözte a parlament tegnapi plenáris ülése, amelyen az azonnali kérdések órájában éppúgy, mint az interpellációk során számos közérdekű, s kü­lönösen az agrárágazatot érintő téma került terítékre. Rusznák Miklós (KDNP) arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy hathatós intézkedések kellenének az agrárpiac zava­rainak mielőbbi megszünte­tése, a megfelelő információs rendszer működtetése és a tu­lajdonviszonyok rendezése érdekében. Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár nem tagadta: való­ban tapasztalható szervezet­lenség, ennek megszüntetése azonban nem elsősorban a kormányon, vagy a miniszté­riumon múlik. A termelőknek kellene - az adatszolgáltatás­sal együtt - olyan jól működő termelési rendszereket kialakí­taniuk, amelyek keretében azt termelik, amire szerződésük van; továbbá hosszú távra építhetnek ki partneri kapcso­latokat a kereskedelemmel, a feldolgozóiparral. Aszódi Ilona Katalin (MSZP) és Mészáros Gyula (KDNP) szóvá tette: ha a föld­hivatalokat a közigazgatási re­form kapcsán megszüntetik, a továbbiakban ki végzi el a rop­pant mennyiségű adminisztrá­ciós munkát? Az államtitkár elmondta: 1,3 millió parcellát a megyei FM-hivataloknak vagy azok jogutódjainak kell majd felosztaniuk a jogosultak kö­zött. Eddig 2 165 000 hektárnyi területet árvereztek el, s a kár­pótlási földterület 77,8 százalé­kát tűzték ki. Az esti szavazá­sok során a képviselők elfogad­ták a természetvédelemről, a vadvédelemről, a vadgazdálko­dásról, a vadászatról, az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényeket. (Simonffy) Családkongresszusi. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) immár har­madszor rendez családkong­resszust. Az idei tanácskozást június 21-23. között tartják a Budapesti Közgazdaság-tudo­mányi Egyetemen. A rendez­vény mottója: „A család meg­tartóerő”. A kongresszus két központi témája az anyanyelv és a közösség lesz. Feltaláló ifjúság. Tizenkét magyar fiatal feltaláló vette át kedden Magyar Bálint művelő­dési és közoktatási minisztertől az V. Országos Ifjúsági Tudo­mányos és Innovációs Verseny idei díjait. A versenyre az or­szág 35 középiskolájából re­kordszámú, 180 pályázat érke­zett. Ebből a zsűri 55 pálya­munkát fogadott el, és mindhá­rom helyezésben 3-3 pályamű részesült. A díjazottak felvételi vizsga nélkül tanulhatnak to­vább több egyetemen, illetve pluszpontokat kapnak a felvé­teli vizsga során. Autólopások. Az ellopott au­tók 40-60 százaléka belföldön talál új gazdára, 20-30 százalé­kát viszik külföldre, a többit vagy alkatrészekre bontják, vagy gyaníthatóan biztosítási csalás áll a lopás hátterében. A legtöbb autó a fővárosban tűnik el, naponta 40-50. Különbség. Amennyiben a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítást a szabadáras kategó­riába sorolják, jelentős különb­ségek lesznek a budapesti és a vidéki autósoknak felszámított díjak között, jelentette ki az AB-Aegon Általános Biztosító Rt. budapesti területi igazgató­ságának vezetője. Rijeka, még közelebb. Ma­gyarország elsőrendű érdeke, hogy Horvátország fejlődésnek induljon, és a kétoldalú kapcso­latok továbbra is kiegyensúlyo­zottak, gyümölcsözőek legye­nek. A most lezajlott magyar- horvát tárgyalások egyik leg­főbb hozadékaként várhatóan a közeljövőben megindul majd a Rijeka-Zágráb-Budapest kö­zötti közúti és vasúti vonalak fejlesztése. Egyebek között ezt hangoztatta Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter egy teg­napi ankéton, amelyet a két or­szág közötti gazdasági együtt­működés bővítéséről rendeztek. A miniszter elmondta: a Rijeká- tól Budapestig haladó közút - melynek nagy része autósztráda lenne - fontos szerepet játszhat abban, hogy a rijekai kikötő és Magyarország között folyama­tosak legyenek az áruszállítások. Az út egyúttal hozzájárulhat a Dél-Balaton további fejlődésé­hez is. A kétoldalú megbeszélé­seken szó volt arról is, hogy a ri­jekai szabadkikötőt, illetve a vámszabadterületet hogyan hasznosíthatnák magyar részről. Erdélyben erősebb az összetartozás tudata, mint az anyaországban Beszélgetőpartnerünk: Sütő András Jajkiáltás az összefogásért, így is felfogható a magyarok hét végén megtartott világ- kongresszusa - véli Sütő András író, a Magyarok Vi­lágszövetségének tiszteletbeli elnöke, aki munkatársunk­nak a romániai magyarság helyzetéről, az anyaországhoz fűződő kapcsolatainak alaku­lásáról beszélt.- Az elmúlt napok eseményei­ről, például a romániai helyha­tósági választásokról nem tu­dok hiteles képet adni, mert ab­ban az időszakban éppen nem tartózkodtam otthon - mondja.- Elszakadva azonban a napi politikától, azt állíthatom, hogy az erdélyi magyarságban az anyaországiénál erősebb az „Állóharc folyik... ” fotó: feb összetartozás tudata és az ösz- szefogás igénye. Ez objektív helyzetéből adódik, nem hin­ném, hogy különleges „nem­zeti” vonása lenne. Sajátos helyzete parancsolólag írja elő az összefogást, amely természe­tesen nem valami mennyei egy­ségben, idillikus békében nyil­vánul meg. A csaknem kétmilliós romá­niai magyarságnak az a törek­vése, emberi és jogi küzdelmé­nek célja, hogy elnyerje az eu­rópai példákból isriert autonó­miaformákat. Ebben a küzdelmében a ma­gyar közösség az elmúlt évek­ben valójában semmit nem ha­ladt előre, mert nincs román po­litikai akarat a feladat megoldá­sára. így tehát valójában álló­harc folyik, amelynek kilátásait is nagyon nehéz megjósolni. Az anyaországi széthúzás, erkölcsi fellazulás lenyomata megjelent Erdélyben is, szeren­csére kisebb mértékben. Ez egyben persze azt is mutatja, hogy szerves kapcsolat van a magyarországi politikai élet és az erdélyi közélet között. Személyes és csoportérintke­zések révén jön létre ez a - kölcsönös - áramlás, de tö­megháttere nincs. Az írót természetesen első­rendűen foglalkoztatja népének sorsa. Mindemellett azért - ír is. Egy drámán dolgozom ezekben a hónapokban, amelyet a terv szerint jövőre mutat be a Nemzeti Színház. Bővebbet er­ről most nem árulok el, legyen meglepetés - mondotta Sütő András. Deregán Gábor Lassú a vasút, öreg az út Még jelentős beruházások szükségesek a vasúti jármű­állomány korszerűsítéséhez - szögezi le egy minisztéri­umi jelentés. A mozdonyok csaknem 40 százaléka 20-30 éves, több mint 40 százaléka 10-20 éves. A személy- és a teher­kocsik még öregebbek. A vasúti pályák is javításra szo­rulnak: a hálózat harmadán az engedélyezett terhelés ala­csony, ami gátolja a teherko­csik teljes kihasználását. Kicsi az engedélyezett se­besség is: a vonalak alig több mint egyharmadán haladhat­nak a szerelvények 100-120 kilométeres óránkénti sebes­séggel. A személyvonatok át­lagsebessége nem éri el az óránkénti 50 kilométert. Na­gyon kevés autópálya talál­ható Magyarországon, holott igen fontos nemzetközi útvo­nalak húzódnak át rajta. Az ország teljes úthálózatának hossza 158 ezer kilométer, ebből csak 293 kilométer az autópálya, s 85 kilométer az autóút. A főutak negyedrésze lakott területen halad át. A környezetkímélő kombinált fuvarozás fejlesztését indo­kolja, hogy Magyarország te­rületén az utóbbi öt évben rendkívüli módon megnőtt a nemzetközi közúti fuvarozás és a tranzitforgalom. A bein­dított kamionszállító vonatok, a RO-LA szerelvények 1992- ben 16 180 tehergépjárművet, 1995-ben pedig már 56 930 teherautót szállítottak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents