Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-14 / 138. szám

1996. június 14., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Más nevében vádolták a barcsi önkormányzatot Kétszeresen szemét-ügy Szemét ügy ez, kérem, két­szeresen is. Egyrészt azért, mert azt a levelet a szemét- szállítás drágulása miatt ír­ták, másrészt pedig kukába valónak tartom a levél író­ját, bárki is volt — sommá­san ez a véleménye a barcsi Farkas Antalnak. Maga a történet a következő: nemrég levél érkezett a So­mogyi Hírlaphoz Farkas An­tal aláírással, melyben a levél­író a megdrágult szemétszállí­tási díjak miatt méltatlanko­dik. Nemrég emelkedett ugyanis duplájára ez az ösz- szeg, fél évre 1400 forint lett. A levél írója azt is nehezmé­nyezte, hogy ugyanannyit fi­zet a családi házában egyedül élő, mint azok, akik tízen él­nek együtt.- A dolognak az a szépség­hibája, hogy én ilyen levelet sosem írtam - mondta az állí­A barcsi Dráva Völgye Kö­zépiskola két diákja nyerte az idén az erdésztanulók or­szágos szakmai versenyét. Gergácz Norbert végzett az első és Czigány Boglárka a második helyen. — Elsősorban nekem volt fontos, hogy eredményt érjek el ezen a versenyen — mondja Norbert. — Nem az érdekelt, hogy a győzelem esetleg milyen előnyökkel jár majd, hanem az, hogy bebi­zonyítsam magamnak: konyí- tok valamit a szakmához. Per­sze ez a siker arra is bizonyí­ték, hogy itt, Barcson milyen magas szintű a szakmai felké­szítés. Hogy például a soproni iskola a nagy hírnevével alulmaradt velünk szemben. A verseny, amit megnyer­tek, kizárólag elméleti ver­seny volt. — Gyakorlati ver­senyük is van az erdészeknek, de azon én nem akartam in­dulni — mondja Norbert. — Nem akartam elvenni a helyet azok elől, akik közvetlenül a középiskola elvégzése után szeretnének elhelyezkedni. A gyakorlati versenyen ugyanis már jelen van több cég képvi­selője is, és nem ritka, hogy a legjobbakat azonnal szerződ­tetik. Szeretriék továbbta­nulni, tehát egyelőre nincs szükségem állásra. — Én pedig nem is vehet­tem volna részt a gyakorlati versenyen, mert néhány ver­senyszámtól a lányok eleve el tólagos levélíró. - Nekem semmi problémám nincs sem az önkormányzattal, sem a szemétszállítással. Ha lenne, hát bemennék hozzájuk és személyesen megbeszélném velük. Gyalázatos dolognak tartja, hogy a levél írója az ő neve mögé bújt, és ezzel beleke­verte a szemét-ügybe. Annál is inkább, mert ha a levél tar­talmában van is egy kis igaz­ság, a hangnemét minősíthe­tetlennek tartja. Bárki is írta meg, vállalja a véleményét.- Azért kértem, hogy fog­lalkozzon a Somogyi Hírlap ezzel az üggyel, mert amerre megyek, szóvá teszik. Öt­venöt éve élek itt, ismer min­denki, nagyon kellemetlen számomra. Tudomásom sze­rint Barcson én élek egyedül ezzel a névvel, tehát minden­képpen rosszindulatról van szó. N. L. vannak tiltva — mondta Bog­lárka. — Például tilos motor­fűrészt kezelnünk. Persze ez a tiltás minket véd, és teljesen érthető. Kicsit meglepő, hogy egy leány éppen erdésznek tanul. — Pedig nincs ebben semmi különös — magyarázta azon csodálkozva, hogy csodálko­zom. — A biológia és nyelv- oktatás miatt jelentkeztem Barcsra, és az is szempont volt, hogy itt szakmát is tanu­lok. Mindig természetkedvelő voltam, úgyhogy eléggé egy­értelmű volt számomra az út a barcsi erdészetibe. Egyébként nem valószínű, hogy erdész­ként dolgozom majd; tanár­képzőre szeretnék bejutni, biológia-környezetvédelem szakra. Gergácz Norbert a műegye­tem gépészmérnöki karán folytatja tanulmányait. — Nem mintha el akarnám hagyni az erdészeti pályát. Er­ről szó sincs, csak úgy gondo­lom: egy embernek egy szakma kevés. Több lábon kell állni, mert akkor nehe­zebben fogsz padlót. Nekem nyolcadikos koromban kife­jezetten az lebegett a szemem előtt, hogy erdész bácsi le­szek. Szívesen megmaradnék az itt tanult szakmámban, már csak azért is, mert úgy gondo­lom, ha lezajlanak a jelenlegi, erdőkkel kapcsolatos folya­matok, nagy kereslet lesz kö­zépszintű képzettségű erdé­szek iránt. Nagy László A csurgói rendőrőrs a mun­kát adó terület és a rendőrök létszáma tekintetében is a legnagyobb Somogybán; 6-7 fővel nagyobb állománnyal már kapitányságok működ­nek. Tizenhét településen mintegy 20 ezer ember köz- biztonságáért felelnek. — A rendőrőrsnek mégis nagy gondja a létszámhiány. A szol­gálati lakás-háttér megoldatlan­sága, és talán a hivatás anyagi, társadalmi megbecsültsége mi­att is nehéz képzett tisztet, tiszthelyettest ide csábítani — mondta Schvitz László rendőr százados, akit a múlt hónapban neveztek ki őrsparancsnoknak. Előtte fél évig megbízottként látta el a vezetői teendőket, ko­rábban a nagyatádi kapitányság bűnügyi osztályán szolgált. Elmondta: területük az egy­kori csurgói járás területe. A 1.7 településen évente több mint 400 az általános ügy, és körül­belül ugyanennyi bűnügy törté­nik; legalábbis ennyi feljelentés érkezik. A leggyakoribb bűntett a lopás, csak Csurgón 33 volt az év első öt hónapjában; emel­lett két-két rablás és testi sértés, egy rongálás is történt a város­ban. Csurgónagymartonban négy, Somogycsicsóban pedig három volt a lopásos bűnügyek száma, hogy két szomszédos te­lepülést is említsünk. A bűncselekmények felderí­tettsége mintegy 60 százalékos Csurgón és környékén. A fő­ként a bűnügyi csoportnak kö­szönhető eredményesség jónak mondható, ám Schvitz László ennek ellenére azt tartja: nem a felderítettség a mindenható, mivel ez nincs igazán közvetlen kapcsolatban az elkövetett bűn- cselekmények számával. Kukoricát csaknem kilenc- száz hektáron termelnek a lakócsai Drávamenti Mező- gazdasági Szövetkezetben, egy részét saját állataik ta­karmányozására. Megkéstek a munkával: június elején még kukoricát is vetettek vagy harminc hektáron. — Késleltette a vetést, hogy a mélyszántás egy része ősszel elmaradt, mert képtelenek vol­tunk üzemanyagot vásárolni — mondta Vass Lajos, a lakócsai szövetkezet elnöke. — Sok munka maradt tavaszra, s ezt is hátráltatta az időjárás. Búzát 390 hektáron termesztünk, tri­— A legfontosabb felada­tunknak azt tartjuk, hogy a la­kosság közbiztonsági érzetét javítsuk— mondta. Ez bizony nem túl egyszerű. Sok fejtörést okoz például a rendőröknek a gyékényesi Kotró környéki üdülőingatla­nok védelme, arrafelé ugyanis igen sok a betöréses lopás. Volt dolguk sorozatos pincefeltörés­sel is, ahol sikerült megfogni a horvát állampolgárságú elköve­tőt. A vidéket Lada terepjáróval felszerelt körzeti megbízottak vigyázzák, határt szab azonban eredményességüknek, hogy az őrs a rendelkezésre álló ben­zinkeretből csak nehezen tud kijönni. A nemrég még két külön épületben elhelyezett rendőrőrs három hete költözött a mostani, felújított helyére. Itt az igazga­tásrendészeti feladatoknak csak egy részét, a személyi igazol­ványok kiadását tudják megol­tikálét 735 hektáron. Az étke­zési búzát értékesítjük. Enge­délyt kaptunk, hogy külföldi piacon. Hogy mennyit, az a termés minőségétől függ. Napraforgót 326 hektáron vetettek — tudtuk meg Vass Lajostól —, s ez mintegy 80 hektárral több a korábbinál. A felvásárlási ár, mint mondta, viszonylag kedvező. Az olajos magvak nagy részét Martfűre adják el, és csak kisebb tételt szállítanak a dombóvári Ka- posmag kft-nek. Szóját 116 hektáron termesztenek, takar­mányozásra. A kipusztult lu­cerna helyett újat azonban az ősszel nem tudtak telepíteni, Nagyatádon van. Hogy Csur­gón is legyen, annak egymillió forintos számítógépes hálózat a feltétele. — Most körvonalazódik egy térségi közbiztonsági alapít­vány, amelyet Iharosberény és Somogycsicsó hozna létre, de nyitott lenne minden további te­lepülésnek, és örülnénk, ha a cégek, magánszemélyek is ál­doznának rá — mondta az őrs­parancsnok. A környező településeken lassan azt is felismerik, hogy mivel a rendőrség nem tud minden fa, minden pince vagy minden „leendő tettes” mellé rendőrt állítani, maguk is tehet­nek valamit javaik biztonságá­ért. Iharosberényben például csaknem hetven tagú polgárőr­csoport dolgozik, s ennek eredménye, hogy érezhetően kevesebb már a pincebetörés. Balassa Tamás így ezt a munkát is tavasszal kellett elvégezni csaknem negyven hektáron. A lucerna első kaszálásán már túl vannak. Cukorborsót százhuszonöt hek­táron termesztenek — erre a nagyatádi konzervgyárral kö­töttek szerződést. Hektáronként harminchat mázsa termésre számítanak. — Öregek a gépeink; új trak­torok és munkagépek kellené­nek, de nincs rá pénz — mondta az elnök. — így gaz­dálkodásunkban fontos szerep jut az embereknek. Százhúszan dolgoznak most a lakócsai szö­vetkezetben: ez egy harmada a korábbinak. Gamos Adrienn Barcsi kórussiker a szoboravatón A barcsi városi kórus bemu­tatkozott Balatonmária kö­zönségének is, a fenyvesi és a balatonkeresztúri kórussal közös szereplésen. A 30 bar­csi énekest a szoboravatóra hívták meg Máriára, s a ká­polnában léptek föl sikerrel. Múzeumban a régi pv-felszerelés A polgári védelem csurgói kirendeltsége a használatból kivont egyéni védőfelszere­lésből két garnitúrát adott át a városi múzeumnak. A se­lejtezésre ítélt eszközökre a megsemmisítés várt, így vi­szont jól szolgálja a techni­kai fejlődés dokumentálását. Támogatás a vízvári cigányszervezetnek Ötszázezer forintot nyert pá­lyázaton a vízvári cigány- szervezet. A pénz felét tá­mogatásként kapta, a másik fele kedvezményes hitel, ezt vissza kell térítenie. Azokat a családokat segíti, amelyek maguknak termelik meg ott a burgonyát és zöldségféléket. Vendéglátók, eladók nyári képzése Gyorsétkeztetési és vendég­látó-eladói tanfolyamot indí­tott a barcsi munkaügyi ki- rendeltség, s a nagy érdeklő­dés miatt csak felvételi vizs­gával kerülhettek be a mun­kanélküliek. Huszonöt részt­vevővel - jórészt fiatalokkal - indult a kurzus, és a horvát nyelv alapjait is elsajátítják. Segítenek a csurgói gimnazisták Nyolc nyári tábor közül vá­laszthattak a csurgói Csoko­nai gimnázium diákjai. A leg­több nemcsak üdül, de segít is: a tiszafüredi református gyermekotthonban szellemi fogyatékosokkal foglalkozik két hétig. A Reménység szi­gete tábor célja a nemzetek közti barátság erősítése; itt a szerbekkel lesznek együtt. Az erdész és az erdészlány Közbiztonsági alapítványt hoz létre két Csurgó környéki község Egy őrs és 400 bűnügy Gépjármű-ellenőrzés a város szélén fotó: török anett dani, a gépjármű-ügyintézés Nagyatádra szállítják a cukorborsót, s a napraforgót Martfűre Késtek a munkával Lakócsán Hozómra vitték a krumplit, s azóta sem fizettek érte A szuloki gazda listája Czink János idén is sok krumplit termel fotó: kőhalmi Szilvia A szuloki gazdának csöppet sincs jó kedve. Miközben a lovat a következő rendbe iga­zítja, el is mondja, miért. Sőt sorolja, merthogy Czink Já­nos szerint listát lehetne ve­zetni arról, mi minden kese­ríti manapság a gazdák életét. — Épp ma reggel mondta be a rádió, hogy tudom is én hány vagon krumplit hoznak be kül­földről. A mienk meg itt rohad a nyakunkon. Ugyanez a hely­zet a hízókkal is: most a kutyá­nak sem kellenek. A télen meg majd nem lesz elég — mérge­lődik. — Aztán a krumplival is sok termelőt becsaptak errefelé. Jött ide olyan felvásárló, vagyis inkább csaló, aki hozómra vitte a krumplit, és azóta sem fize­tett. Azt mondta, kéne neki 50- 60 mázsa, de most csak tízet tud kifizetni. Én nem adtam ne­ki, de voltak, akik elhitték. Azt mondtam: inkább rohadjon el, mintsem fillérekért odaadjam. A következő rendben járva már a búzát emlegeti föl, mondván: nem szégyellik a búza mázsájáért 600 forinttal kiszúrni a termelő szemét. Ezért a pénzért nem érdemes elvetni sem. Még a szántási díjra sem elég a 600 forint, az­tán ebből a búzából készítik a százforintos kilós kenyeret. — Itt ez a föld, az ember lá­tástól vakulásig dolgozik benne, de egyre kevésbé látni az értelmét. Persze azért csak csinálom tovább, a földben dolgoztam én egész életemben. Megoldása is lenne a dolgok rendbe tételének. Csak a terme­lőt kellene támogatni, mondta, és nem az üzletembereket. Ezt kellene következetesen végig­vinni az ész nélküli privatizáció helyett. Hiszen ha így folytat­ják, lassan visszaszáll minden a gróf kezére, és az unokáink már újra csak cselédek lesznek. — Még jó — mondta búcsú­zóul —, hogy legalább idekint nyugta van az embernek. Itt nincs se tévé, se rádió, legalább addig nem hall az ember rossz hírt, amíg dolgozik. N. L. Rekordlétszám volt az idén a zeneiskolában / Évzáró koncert Barcson Koncerttel zárták az idei tanévet a barcsi zeneiskolá­sok. Mint Köcsky Gábor igazgató elmondta: fá­rasztó, de igen eredményes évnek értek a végére. — Sok versenyt megnyertek és sok koncerten szerepeltek a Vikár Béla Zeneiskola nö­vendékei. Barcson nem volt olyan kulturális esemény, amely tanítványaink közre­működése nélkül zajlott volna — mondta Köcsky Gábor. — Az is külön öröm, hogy az idén, húsz év után iskolánk ismét fölvette a kapcsolatot a verőcei zeneiskolával. A barcsiak érdeklődését és az itt folyó munkát egyaránt minősíti, hogy idén minden eddiginél több, 435 növen­déke volt a zeneiskolának. — Nem építettünk légvá­rakat, ezért falak sem omlot­tak. Az eredményeink pedig a jelen gazdasági helyzetben még jelentősebbek — mondta az igazgató, aki a hagyomá­nyoknak megfelelően megju­talmazta az év legjobb muzsi­kusait. Az év legjobb zongo­ristája Schnider Mariann, a legjobb rézfúvós Luczek Jó­zsefeit. Az iskola kiváló ta­nulója Pávics Judit. Elhangzott: már az óvodák középső csoportjában meg­kezdődik Barcson a zenei előkészítő nevelés, természe­tesen játékos formában. N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents