Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-01 / 127. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1996. jún. 1., szombat ÚJ KÖNYVEK RICHARD DAWKINS: Folyam az édenkertből Darwinista elmélkedések az életről. A zoológus szerző lebilincselő stílusban jeleníti meg a fajok történetét a DNS kialakulását és fejlődését, a modern eredetmítoszok és a tudományos gondolkodás összefüggéseit. (Magyar Könyvklub, 580 Ft.) OSWALD SPENGLER A nyugat alkonya I-II. A német filozófus közvetlenül az első világháború után adta ki monumentális történetfilozófiai művét, mely döntően befolyásolta a század gondolkodástörténetét. A filozófus a világtörténelmet a szellemtörténet jegyében fogja fel, s a keletkező és elhaló kultúrkörök egymásutánjának tekinti. (Európa, 2500 Ft.) H. COURTHS-MAHLER Magdaléna áldozata Fordulatos történet az első világháború idejéből két fiatalemberről, egy mesés örökségről, cselszövésről, hűségről és természetesen szere lemről.('ftwíe/ Bp. Kft.) DÚSA LAJOS Nagy, lelassított pillanat Dúsa Lajos nem hódol divatoknak, nem tartozik semmilyen irányzat követői közé. Hagyományos szemléletű versei azonban nagyon is önálló gondolkodású, sajátos nyelvezetű, eredeti alkotót mutatnak. (Felsőma- gyarország, 190 Ft.) JUDITH GOULD Bűnök Egy merész asszony története, aki képes bármely eszközt felhasználni a hatalom és a pénz megszerzése érdekében, de arra is, hogy mindezt feladja a szerelemért, a teljes életért. (Magyar Könyvklub, 990 Ft.) Tábori lelkészek a taszári sátorvárosban Misebor a válltáskában Imasátor a katonai lelkészekkel és segítőikkel FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Mindegyik IFOR-katona dögcédulájára ráírják, milyen vallású, de küldetésükből adódóan nemigen van módjuk vallásuk gyakorlására. Mi, tábori lelkészek viszont a hozzánk fordulóknak minden segítséget megadunk. Dan Paul, protestáns tábori lelkész mondta ezt egy taszári imasátorban, ahol vasárnaponként tartanak istentiszteletet. A zsidó vallásúak — a katonáknak kevesebb mint egy százaléka — péntekenként mondanak közös imát. A tábori lelkészek a táborfalvai lőtéren gya- korlatozóknak is lehetővé teszik, hogy imára kulcsolják kezüket, míg ők igét hirdetnek. Az istentiszteleteken a lelkész segítője is közreműködik. Gondoskodik a kellékekről, s a védelemről is, mivel a katonai lelkészek nem hordanak magukkal fegyvert. A segédek M- 16-ossal őrzik Isten szolgálóit. Megtudom: az amerikai hadsereg lelkészei keresik a kapcsolatot a magyar egyházi méltóságokkal. Frank Borkowski keresztény tábori lelkész találkozott már Balás Béla megyéspüspökkel, de a protestánsok és a zsidók is szívesen ismerkednek a magyar egyházakkal. — Húsvétkor a taszári templomban vettünk részt egy közös misén — mondja Frank Borkowski. — Karácsonykor pedig néhány katona a kaposvári kórházban látogatta meg a betegeket, húsvétkor a Zita Nevelő- otthon lakóival ismerkedtek. A katolikus pap szerint az IFOR-katonák szeretik az ilyen jellegű szolgálatokat is, és sajnálják, hogy a boszniai harcok miatt erre kevés alkalmuk adódik. A tábori lelkészek kétféle felszerelést kapnak. Az egyik a szabad ég alatti istentiszteletekre alkalmas — amikor egy teherautó platója az alkalmi oltár —, a másik pedig akkor használatos, ha fedél van a katona feje fölött. A válltáskában gyertya, szentelt ostya, víz, misebor, s más különféle kellékek lapulnak. A kereszt a protestáns és a keresztény istentiszteletekre egyaránt megfelelő. Taszáron tíz tábori lelkész tevékenykedik. Egy a légierőnél, kilenc a szárazföldi hadtestnél. Közülük csak egy keresztény, a többi protestáns. Amerikában százötvenhat vallási csoport küldhet tábori lelkészt a hadseregbe. No de miért adja fejét egy lelkész tábori szolgálatra? — Iskolás koromban sokat játszottam játékkatonákkal — mondja Dan Paul. — Katona akartam lenni, de Isten szolgálója is. Az egyetem elvégzése után jelentkeztem tábori lelkésznek. Döntésemben az is motivált, hogy a bátyám a vietnami háború ideje alatt a légierőnél szolgált. — Az én fivéreim tengerész- gyalogosok voltak *■— meséli Frank Borkowski. — Eltávju- kon hallottam tőlük: nem volt tábori papjuk, pedig nagyon hiányzott. Öt és fél évig „civil” katolikus papként szolgáltam az Urat, de hat hónapon belül már a seregben folytathattam küldetésemet. — A katonáknál melyek a leggyakoribb problémák, amelyek lelki gondokat okoznak? — Az áthelyezések — mondja Dan Paul. — Még távolabbra szakadnak szülőhelyüktől, s a családjuktól; nem lehetnek jelen gyerekük születésénél. Ez morális problémákat is okoz. Ha Koreába helyezik át őket, akkor tudják: egy évet töltenek család nélkül. Ha Európába, akkor ez három évet jelent, de hozhatják a családjukat is. Szerencsére vannak olyan egységek, amelyek megengedték, hogy a katonafeleségek egy-egy hétvégén Németországból Budapestre utazzanak, ahol találkozhatnak férjükkel. Lőrincz Sándor Százötven dal a somogyi cigányságról Buzsák, Öreglak, Libic- kozma. Táska, Lengyeltóti, Somogyszentpál, Sávoly, Marótpuszta, Mesztegnyő, Marcali, Balatonkeresztúr. Csak néhány abból a húsz községből, ahová Tengerdi Győző az 1959-től megkezdett gyűjtőmunka során, a cigányok sajátos zenéjét kutatva eljutott. Hol egy izgalmas dallamív, hol egy tiszta-szép hangzás csábította megállásra. Aztán előkerült a magnó, később a kottásfüzet is, hogy a somogyi nádas-berkes szegényvilág minden örömét, bánatát dalra gyújtva előcsalogasson egy már-már feledésbe merült kultúrát. Csaknem negyven év terméséből nehéz a válogatás. A tanárként és karnagyként egyaránt közismert Tengerdi Győző keresztúri otthona könyvek, kották, magnószalagok, nyomdakész szöveg- részletek gazdag tárháza. Azzal, hogy a cigány kisebbség közművelődését szolgáló beás cigány daloskönyvét végül kiadják, régi vágya teljesül a szerzőnek. — Apám, néhai Tengerdi Ferenc igazgató-kántor intelmét követve igyekeztem a gyökerekhez visszanyúlni. Minden érdekelt, ami a népi életmóddal, művészettel ösz- szefüggött. Buzsákon, első munkahelyemen faragni tanultam, rajzolgattam a híres hímzésmintákat, később táncoltam az akkori népi együttesben, majd újjászerveztem a zenekart. Ami azonban igazán megérintette a lelkemet: az a magyarok, tótok és cigányok dalkincse. És elkezdődött a vándorélet. Vonatra föl, buszról le, házból ki, kocsmába be. A „szemüveges idegen”, aki a nemes ügy érdekében maga is bele-belekapott a nótába, rövidesen belopta magát a környék számkivetettjeinek szívébe. A kunyhók népe So- mogyjádtól Csákányig vele kesergett, neki virtuskodott, s közben szólt az ének, verTöbb száz eredeti felvételt őriz a szerző, Tengerdi Győző FOTÓ: KUN G. TIBOR senyt dobogtak a lábak és a büszke cigányszívek, s a hangulat tetőpontján még maga a „Bikaszemű” vajda is táncra perdült. — Nyugodt családi háttér nélkül semmire sem mentem volna — vallja meg őszintén a 150 dalt tartalmazó énekeskönyv szerzője. Margit asz- szony nemcsak segítő társ, de pedagógusként megértő kolléga is. Az örök hátvéd, akinél mindig kéznél van nemcsak a tiszta ing, a terített asztal, de a megértő szó is. — Hogy megjelenhessen ez a válogatás, Pálmainé Orsós Annát a dalok fordítójaként illeti köszönet — mondja a népzenekutató. A 200 oldalas kötet kiadója, s az eredeti dalok közkinccsé tételének támogatója egyébként a kaposvári Móricz Zsigmond Művelődési Ház. A „Balatoni nádas, berek” kéziratát Olsvai Imre a Somogy-szerte elismert nép- zenekutató lektorálta. Az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa a kuriózumnak számító megyei anyag kiadásáért kardoskodik. Az ötszáz példányszámúra tervezett cigány énekeskönyvet — a szerző elképzeléseitől függően — magyar és tót dalgyűjtemény követi. Csíky K. Erika A fejvadász gyengéje a csokoládé A kaposvári közéleti kávéház vendége volt Pintér Zsolt, az egyik legnevesebb fejfejvadász cég, a Manager Contact vezetője. A fejvadásznak nincs fegyvertartási engedélye. Kapcsolatokra vadászik. Pintér Zsolt szerint a fejvadászat lényege a csábítás. Aki sikeresen működik egy cégnél, át kell csábítani egy másikhoz. Az országban 9 nagy fejvadász cég működik; ezek egyike a Manager Con- táct. Fő profiljuk a menedzserkeresés és kiválasztás. Nem keverendő össze a munkaközvetítővel. A fejvadász cég kizárólag vezérigazgatókat, igazgatókat keres, legfeljebb még főosztályvezetőket. Megbízóik olyan cégek, amelyek legalább 300 alkalmazottat foglalkoztatnak, éves bevételük 600 millió és egy milliárd forint közötti, általában vegyes vállalatok, vagy külföldi a tulajdonosuk. A fejvadász fix honoráriumért dolgozik. A keresett és megtalált munkatárs éves bruttó jövedelmének 35-38 százalékát kapja: 2-3 millió forintot. Pintér Zsolt ezt nem tartja soknak, hiszen előfordul, hogy hónapokig keresik a megfelelő személyt. Az összeg egy- harmadát — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — előre fizeti a megbízó. Nem egyedi eset ugyanis, hogy húsz alkalmas emberből egy sem felel meg a cégnek, holott tíz hónapig kutattak utána. Egyébként — jegyzi meg a fejvadász — az ügyvédnek akkor is jár honorárium, ha a védencét netán felakasztják. Pintér Zsolt 37 éves, közgazdász, három nyelven beszél: angolul, spanyolul és portugálul. Moszkvában diplomatának tanult, két év után azonban otthagyta a külügyminisztériumot, mondván: nem neki találták ki, hogy 8-tól fél 5-ig egy íróasztal mellett üljön. Úgy véli, ettől még lehet egyszer nagykövet, mondjuk Dél-Amerikában. Két diploma után, hobbiból járt a jogi egyetemre, ennek is megvan a hozadéka; olyan szerződéseket tud írni, amelyből csak neki lehet haszna. Úgy tartja, fejvadász csak abból lehet, aki maga is volt vezető. Embereket motivált, teljesítményt értékelt és tudja hogyan működik egy vállalat. A karrier feltétele, hogy ismerje valaki a saját erényeit. -Erősségének tartja a céltudatosságot, bulldogtermészetét, a dinamizmust, a kommunikációs készséget. Van persze gyenge pontja is: nagyon szereti a csokoládét, nem tudja beosztani az idejét és a pénzét. A fejvadász egyébként a munkaügyi miniszter tanácsadója: — Legutóbb az államtitkártól kezdve mindenkit bemártottam, pedig semmi mást nem csináltam, mint leírtam, mi lett volna a kötelességük másfél év alatt. A miniszterrel ellentétben én a társaság 60 százalékát kisöpömém, mert képtelenek egy közös cél érdekében dolgozni. Tavaly januárban azt javasoltuk, hozzanak létre álláskereső irodahálózatot a felsőoktatási intézményekben. Az ötletet Kósáné akkor jónak találta, azóta sincs meg a felelőse. Pintér Zsolt — amikor éppen nem fejekre vadászik — több egyetemen is humán erőforrás gazdálkodást oktat. Azt mondja: tudomásul kell venni, hogy az egész termelés, értékesítés az embereken múlik. Megengedhetetlen, hogy valakit — mint egyik napilapunk főszerkesztőjét — úgy bocsássanak el: Pakolj össze, ki vagy rúgva. A fejvadász szemében egy profi hidegburkoló vállalkozó legalább akkora karriert futhat be a maga területén mint egy idegsebész. Szerinte ugyanis akkor beszélhetünk karrierről, ha valakinek sikert ad a munkája és belső megelégedettséget érez. Mindez azért is derülhetett ki egy könnyed és tartalmas estén, mert a Közéleti kávéház házigazdája, dr. Gye- nesei István jól vette és osztotta a lapot, nem hagyott kétséget afelől, hogy a fejvadászathoz mindenekelőtt jó fejek kellenek. S. Pap Gitta Ceruzák Sokáig használtam egy ceruzát. Külsőre olyannak tűnt, mint bármelyik írka; sok tucatnyiból választottam ki találomra. Grafitorra hegyes volt, a másik végén radír ült. Magam elé húztam egy üres papírt, s azon próbálgattam. Vékony csíkon festette feketére a fehéret. Virágot rajzoltam, repülőt, kisgyermeket elálló fülekkel. Aztán írogatni kezdtem vele. Minden gondolatom koptatott rajta valamit. Akkor már ezer másik közül ki tudtam volna választani; ujjlenyomatom, mintha beleégett volna a fájába. De egyszer csak elveszítettem; el- faricsgáltam, vagy elhagytam, arra már nem emlékezem. Ha érdekes emberrel találkozom, azóta is mindig eszembe jut a ceruzám. Formálnak a szavaikkal, és én is megérintem őket. Tükröt rajzolunk egymás elé, képet alkotunk egymásról. A ceruza lényege az, hogy jeleket hagyjon maga után. És az emberé is. (Czene)
