Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-10 / 109. szám
1996. május 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Ajánlásokat vár 17 település polgármestere Csurgó bízik a CET-ben A fejlesztési közalapítvány létrehozásával megerősödött Csurgó és térségének önkormányzati társulása; segíti az összehangolt területfejlesztési programot. A CET - a Civil Egyesületek és Társaskörök Együttműködése - mindennapi munkáján látszik Szabón János igazgató vigyázó törődése is. Dr. Radványi Miklóst, az Amerikai Befektetési Konzultációs Központ igazgatóját Rajnai Miklós hozta le Csurgóra. A 15 céget képviselő üzletember az idegen tőke mellett az amerikai mentalitást is a helyi vezetők figyelmébe ajánlotta. Ott minden önkormányzat kemény magját a lakosság befizetései biztosítják. Ha valaki sikeres lesz, köteles a közösségnek visszaadnia. Buncsák Sándor a nagy világcégek megjelenését követően a hazai vállalatok csődjére, Berkes Sándor az inkei termálvíz hasznosítására kérdezett rá. Radványi Miklós szerint nem kell félni a külföldiek ingatlan- szerzésétől, mint mondta: a piac úgy is beáll. A természeti adottságok miatt a somogyi falusi turizmusban lát lehetőséget. Az IFOR-csapatok taszári jelenléte is segíthet. Az amerikai tévében megszólaltak az itt állomásozó katonák, s elmondták: a lakosság vendégszerető, s nekik hiányzik a családjuk. A hozzátartozók ide látogatása esetén az a falu, amely adni tud valamit, nyerhet. A környék 17 érdekelt településének testületé, polgármestere ajánlásokat vár a talpon maradáshoz, a fejlesztéshez. Pénzről van szó, amelyből itt gyakran kevesebb van, mint másutt. Az egyensúly megőrzése eddig is művészet volt; ezért is jönnek el egy hét múlva a művelődési központba, ahol a fundraisinggel, a kérés művészetével ismerkednek. 16-án saját intézményük, közösségük számára dolgoznak ki programtervet, másnap pénzforrások után néznek, s pályázatot írnak irányító trénerekkel - ingyenesen. Horváth József Több ezer forint hátralék Kastélyosdombón Nem tudja tovább vállalni a kastélyosdombói önkormányzat a családok helyett a vízműhozzájárulás fizetését. Ezt nemrég közmeghallgatáson jelentették be a falusiaknak. Tíz éve létesítették a három falut ellátó törpe vízmüvet, amelynek az üzemeltetéséhez a hozzájárulás évi háromezer forint családonként. Ezt a terhet három-négy év óta a település átvállalta a családoktól. Nagy M. László kastélyosdombói polgármester mondta: anyagi helyzete miatt ezt már nem tudja megtenni az önkormányzat. — Évről évre egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az ön- kormányzatok, és ebből a kastélyosdombói sem kivétel. Egyre több a feladat, a forrásaink pedig nem nőnek ennek megfelelően. Ezt a támogatási formát Tegnapra virradóan 26 milliméter eső esett Berzence határában. Ezúttal jég is vegyült az égi áldásba, emiatt a Solanum Kft 150 hektáron abbahagyta a kukorica vetését. Varga György ügyvezető igazgató elmondta: a föld vizes, a vetést emiatt csak holnap tudják folytatni. Aruku- koricát 400 hektáron termeszegyszerűen nem képes a faluvezetés tovább vállalni, még annak ellenére sem, hogy jól tudjuk, a lakosság egy csöppet sincs jobb helyzetben az ön- kormányzatoknál. A helyzetet nehezíti, hogy korábban — még mielőtt az önkormányzat átvállalta volna a vízmű-hozzájárulás fizetését — több család is tetemes hátralékot halmozott föl. A település ezeket a hátralékokat természetesen nem fizette ki, és a tartozásokat tartalmazó számlák csak most kerülnek ki a családokhoz. Huszonöt-harminc az olyan család, amelynek hátraléka van, köztük nem egynek tízezer forint fölötti a tartozása. Ugyanakkor Kastélyosdombón nagy a munkanélküliség, a munkaképesek közül alig 10—15-nek van munkahelye. N. L. tenek, és eddig 250 hektáron végeztek a vetéssel. A kft a napokban fejezte be a 350 hektárnyi csemege kukorica vetését. A várhatóan 3500 tonnányi árut a nagyatádi konzervgyár vásárolja meg: erről már megkötötték a szerződést. A kukorica terméséből 45 millió forint bevételre számítanak. H. M. A barcsi cigányság esete az alapítvánnyal Elúszott az ingyenkrumpli Ebben történetben nincsenek negatív hősök, csak vesztesek. Mindössze az Autonómia alapítványtól kérhető számon némi rugalmatlanság. Valamennyi szereplőnél nyilvánvaló volt a jószándék, a segítségből azonban mégsem lett semmi. A közelmúltban Gáli József barcsi városi képviselő felajánlotta a helyi kisebbségi önkormányzatnak: nagy mennyiségű vetőkrumplit enged át a támogatásra szoruló cigánycsaládoknak, és ingyen ad hozzá megfelelő földet is. Ültessék el a krumplit a cigányok, gondozzák, és a termés teljes egészében legyen az övék. Mindössze azt kérte, hogy a vetőkrumpli nagyon jutányosán szabott árát fizessék ki neki. A kisebbségi önkormányzat — nem lévén erre pénze —, fölvette a kapcsolatot az országos Autonómia alapítvánnyal, amely a cigányság földhöz jutását hivatott támogatni. Az alapítvány küldötte tájékozódott az ügyről, és mindent rendben levőnek talált. Gondolatban már a föld kiparcellázásánál tartottak a barcsiak, mikor megérkezett a válasz. Eszerint az elképzelés elnyerte az alapítvány kuratóriumának tetszését, de a pályázat beadásával elkésett a cigányszervezet, s így mégsem kaphat pénzt. Akkor lett volna esélyük, ha már a télen beadják a pályázatukat. Persze akkor még fogalmuk sem volt róla, hogy a tavasszal ilyen lehetőségük lesz. A kisebbségi vezetők sóhajtoznak: mikor lesz megint egy Józsi bácsink, aki még egyszer ilyen lehetőséget ad. Mást azonban nem nagyon tehetnek, nem tudnak leakasztani a szögről 240 ezer forintot. Négy hektáron ültethettek volna krumplit a barcsi cigány- családok. A kitermelés után 350 családnak —- többségük munkanélküli — jutott volna (családonként) 150 kiló krumpli. N. L. Önállóságra nevelnek, s tiszteletben tartják a magánéletet Drávatamási gondoskodás Ebédre váró bentlakók a drávatamási szociális otthonban Egy humánusabb, emberibb világban nem mindenkinek kellene az itt levők közül in- tézetisnek lennie. Ez a világ azonban még nagyon kevéssé tűri a másságot - ez a drávatamási szociális otthon vezetőjének a véleménye. Miközben mondja, a hangjában némi keserűség. A drávatamási szociális otthonban a súlyos értelmi fogyatékosok gondozása mellett végzik a kevésbé sérült fiatalok rehabilitációját is. Milicz Ilona igazgatónő ennek módjairól és lehetőségeiről beszélt. Arról, hogy a rehabilitáció során igyekeznek fokozatosan önállóságra szoktatni a gondozottakat. Garzonlakások vannak az intézeten kívül, ahol szinte önállóan élhetnek az erre alkalmasak. Innét a következő lépés már az lehetne, hogy - kalap és bot - gyógyultan távozik a gondozott. Eddig a pontig azonban - mint kiderült - nemigen jutnak el. Nem azért, mintha nem végeznék jól a dolgukat; a világ bizonyul keményebbnek annál, semhogy nyugodt szívvel útjukra bocsássák ápoltjaikat. Mintegy kétszáz lakója van az otthonnak. - Szerencsére legalább a falusiakkal sikerült elfogadtatni magunkat és az itt gondozottakat - mondta az otthonvezető. - Az otthon munkalehetőséget jelent a falusiaknak. S akik itt dolgoznak, megismerik a gondozottakat, és amit ismer az ember, azt könnyebben elfogadja. A bentlakók önállóságára példa, hogy léteznek élettársi közösségek az intézeten belül. - Ezeket és általában a gondozottak partnerkapcsolatait diszkréten kezeljük - mondta az igazgatónő. - Nem tanácsos, hogy a kapcsolatokból gyermek szülessen, ezenkívül azonban a magánügyeikbe nem szólunk bele. Természetesen itt is, mint a ,Jdnti világban”, megtalálhatók a hűségesebb típusok és a kevésbé hűségesek. A rehabilitáció része az úgynevezett munka jellegű foglalkoztatás. A drávatamási otthon jelenleg a fővárosi kézműipari vállalat leányvállalatával áll szerződésben, ez a bentlakókkal egyéni munkaszerződést kötött. Súrolókeféhez nyelet készítenek, rongyszőnyeget szőnek, tollat fosztanak, no, és persze drótot mentenek. Ez azt jelenti, hogy megszabadítják a fémhuzalt a szigetelésétől. Korábban mosdókesztyűt és törlőkendőt is készítettek, de mostanában feltehetőleg pang a mosdókesztyű- és törlőkendőpiac. Ezenkívül a gondozottak segítenek a takarításban, az állattartásban. A cél: minél több elfoglaltságot biztosítani nekik. Sok idő marad játékra is. A súlyosan fogyatékosok esetében, persze, ezek nem a megszokott játékok: olyasféléket játszanak, hogy kinek van fényesebbre pucolva a cipője, hogyan kell ünnepi alkalmakra felöltözni... Nagy László Emlékérem a barcsi polgármesternek Hild János-emlékéremmel tüntette ki Feigli Ferenc barcsi polgármestert a Magyar Urbanisztikai Társaság. Az érmet a polgármester a város fejlesztésében végzett munkájáért, elsősorban a mutatós városközpont és a bevásárlónegyed létrehozásában kifejtett tevékenységéért kapta. Új rendelet Csurgón a vízközművekről Rendeletben szabályozta a csurgói önkormányzat a tulajdonában levő víziközmű igénybe vételének feltételeit. A szolgáltató és a fogyasztó kötelezettségének rögzítése, a rácsatlakozás, szolgáltatás díjának s a díjképzésnek a tisztázása mindkét fél érdeke. Támogatást nyertek növérképzésre A Soros alapítványhoz nyújtott be nemrég pályázatot a Dráva Kastély szociális otthon, és az így nyert összeget a szociális otthonokban dolgozó nővérek és a gondozók továbbképzésére használják föl. A többnapos tanfolyamot ősszel tartják, Barcson. A gondozói munkáról gimnazistáknak A németországi diakónia munkájáról tartott tájékoztatót a csurgói Csokonai gimnázium diákjainak, tanárainak Sonja Schwab. Az Albert Schweitzer Intézetben pár hónapja tartózkodó nővér Bétel város gondozói munkáját ismertette. A református gimnázium indulásakor figyelt föl az itteni szociális munkás fakultációra. Segítettek az otthon teremtésében Tíz családot sikerült eddig Kas- télyosdombóra telepítenie a helyi önkormányzatnak azzal a támogatással, melyet a betelepülő családok kaphattak. 150 ezer forintot adtak a Kastélyos- dombóra költöző családoknak, amelyek vállalták, hogy öt évig maradnak és gyerekük is születik. Az önkormányzat ezt a támogatási formát nemrégen szüntette be anyagi nehézségei miatt. Diósgyőri rézkarcok és akvarellek bemutatója a Dráva múzeumban Művészi tárlat - postafordultával Sokan látogatják a képzőművész-stúdió alkotóinak képeiből rendezett kiállítást Szokatlan úton érkezett Barcsra a Dráva múzeum legújabb tárlatának anyaga: a postás hozta. A diósgyőri képzőművész stúdió ugyanis - nem kis merészséggel - postán utaztatja képeit, egyik múzeumtól, művelődési háztól a másikig. Megéri a kockázat, hiszen így sokkal szélesebb közönséghez eljutnak munkáik. A Barcsra most megérkezett kiállítás még további 10-15 települést is meglátogat. Jelenleg kilenc - mind felfogásban, mind kifejezőképességben különböző - képzőművész alkotja a Kletz László vezette stúdiót. Az alkotóközösség több mint húsz éve létezik, képeik eljutottak az USA-ba, Angliába, Franciaországba, Svédországba... Régóta jó a kapcsolat a barcsi múzeum és az ország másik végében levő stúdió között. Az utóbbi három évben három ízben mutatták be Barcson új műveiket. N. L. Babócsai gáz nyolc falunak Töredékére esett vissza a gáztermelés Babócsán. A regionális rendszeren naponta hatezer köbméternyit szállítanak: a télen előfordult, hogy elküldték 100 ezer köbmétert is. Szabó János, a Mól Rt babócsai telepének munkatársa elmondta: a környékbeliek most csak főzésre használják a gázt. Ez a fogyasztás nyáron akár a négyszeresére is emelkedhet, a terményszárítók ugyanis sok gázt használnak föl. Nyolc faluban főznek babócsai gázzal: egyebek között a barcsiak, a csokonyavisonta- iak, a somogytarnócaiak, valamint a komlósdiak. A regionális vezetéken az alacsonyabb - 28 megajoul - értékű gázt szállítják el, a 35 m$g- ajoul értékűt pedig az országos vezetéken. Nagykanizsa naponta csaknem hatezer köbmétert igényel. Babócsán 18 kút termel, a munkát korszerű számítógépes rendszer ellenőrzi. A legszigorúbb biztonsági előírások szerint a nap huszonnégy órájában állandóan ellenőrzik a gázkitermelés egész folyamatát. A munkát könnyíti a korábban átadott turbinás mérő- rendszer. A biztonságos termelés érdekében évente egyszer tartanak átfogó ellenőrzést; ez legközelebb júniusban lesz. A szakemberek megvizsgálják a csövek falvastagságát, a nyomásszabályozókat, s ellenőrzik a mérőberendezéseket. A karbantartással előreláthatólag másfél hét alatt végeznek. (Harsányi) Visszaszáll a vízműdíj Eső verte kukorica
